Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-18 / 75. szám

A televíziós készülékről és a sertéshúsról Nem egyszer hallunk beszélni arról, hogy korunkban a technika csodálatos ellentmondásokba jut. Egyrészt „a Holdra repülünk“, az ember világűrbe hatolásának lehetőségéről olvasunk lenyűgöző híreket, másrészt pedig az istállókból éppen úgy tragacson hord­juk ki a trágyát, mint 50 vagy 100 év előtt. Ebben a megállapításban van valami igazság, ha nem is fedi egészen a va­lóságot. Mint ahogy az első világűr­­repüléseket megelőzték a rakétákkal folytatott kísérletek, ugyanígy a jövő hatalmas „mezőgazdasági gyárai“ megelőzik például a sertéshús terme­lésére szolgáló gigantokkal szerzett első tapasztalatot. Ezek műszaki szempontból bizonyára mindenkit cso­dálatba ejtenek. De térjünk mindjárt a tárgyra. Képzeljünk el egy helyiséget ké­nyelmes karosszékekkel, a falon ké­pekkel, függönyökkel. Az ablak mel­lett hatalmas diszpécser-asztal, előtte televízió. A technikus mozgásba hozza a fogantyúkat, gombokat, kigyullad­nak a fényjelek ... Azt gondoljátok, hogy innen egy villanyművet, vagy pedig golyóscsapágy-gyártó automa­tikus üzemet irányítanak? Tévedés. A technikus itt — a sertésgondozó szerepében lép fel! Túl fantasztikus? Dehogy! — Ez lesz a helyzet már pár hónap múlva a treboni hizlaldában! A sertések gondozása automatikusan fog történni, és az ipari televízió majd lehetővé teszi, hogy egyetlen egy Csővezetékes önműködő etetők a hizlaldában A takarmány elő­készítését henger­szék végzi, amely — a kalapácsos da­rálóval összehason­lítva — a takar­mányértéket 30 Vo­kal növeli. A ta­karmánykeveréket ciszternás teher­autó szállítja az egyes pavilonok központi raktárai­ba, ahonnan kötél­szállító és csőve­zeték segítségével szállítják az ete­tőkbe. A sertések annyi takarmányt ehetnek, amennyit akarnak. A súlygyarapodás? Egyelőre naponként és darabonként 0,55 kg-ot tesz ki, 5,2—5,4 zabegység mellett. Az 1 kg sertéshúsra eső összköltség jelenleg 6,12 korona. A hizlaldákban már néhány évvel ez­előtt ezt a normát 34 órára csökken­tették. Említésre méltó, hogy az Egyesült Államokban még 1956-ban azt gon­dolták, hogy a ser­téshús termelé­kenységében övék a világrekord. Száz kg sertéshúsra az amerikai farmerek­nek 6,3 órai mun­kára volt szüksé­gük. Milyen a munka­szükséglet jelenleg a treboni hizlaldá­ban ? Ez hihetet­len, de tény: 100 kg sertéshúst 42 perc alatt állítanak elő! S emellett azzal számítanak, hogy néhány hónapon belül további mű­szaki tökéletesítés után ezt a fantasz­tikus időt 21,8 percre csökkentik. Csak számítsátok ki: egy dolgozóra naponta 5000 kg sertéshús termelése jut... És az emberi munka? Jóformán semmi. Ismételjük: egy technikus 10 000 sertésre. * * * S valóban, ilyenkor az ember zavar­ban van, hogy vajon a sertéshús me­zőgazdasági vagy ipari termeléséről beszéljen-e. Ebben a zavarban azon­ban sok a logika, benne a közeli jövő, amikor — pártunk szerint — a me­zőgazdaság új technológiája állandóan közelebb hozza a mezőgazdasági ter­melést az ipari termelés jellegéhez. Ez a város és a falu közötti lénye­ges különbségek eltávolításának fő útja. Igen, a termeléssel kell kezde­ni. Az új technológiával. Hogy az egy dolgozóra eső termék értéke a mező­­gazdaságban és az iparban egyenlő legyen. Persze a legközelebbi időben még nem lehet minden sertéshizlal­dába bevezetni az ipari televíziót. De ez az új technológia problémájának csak egyik oldala. Hiszen a treboni hizlalda esetében is először a jó öt­letnek, és a merész megoldásnak kellett megszületnie. Talán nem éri meg, hogy a szövet­kezetek ilyen szempontból is meg­vizsgálják saját problémáikat? K. Jára és I. Rubik Indulás előtt... A seredi cukorgyár környéke csendes. Mintha nem is lennének ott emberek. Itt-ott egy-egy halmaz, ócskavas azonban arról tanúskodik, hogy az üzem dolgozói nem ültek öl­be tett kézzel. Egész nyáron javít­gatták az üzemet, hogy ősszel idejé­ben meg tudják kezdeni a „fehér arany" feldolgozását. Chovan elvtárs, az üzem termelési osztályának vezetője irodájában szá­molgat, tervezget. Erre biz nagy szükség van. Ugyanis amíg az elmúlt évben 12 587 vagon cukorrépát dol­goztak fel, az idén már 14 375 vagont „változtatnak“ cukorrá. Nem keve­sebb, mint 200 000 mázsa cukor lesz belőle. — Munkánkat nagyban megkönnyíti az új diffúziós torony — jegyzi meg Chovan elvtárs, majd magyarázólag hozzáteszi: — Amíg az elmúlt évek során a cukor nyers feldolgozásához 16 katlan volt szükséges, ez évben egyetlen hatalmas katlan elegendő, amelynek bonyolult berendezését egy ember távirányítással kezeli, ezáltal több mint 26 munkaerőt takarítunk meg. Az üzem baloldali részlegén büsz­kén áll a 16 méteres diffúziós „to­rony“, amelyet a Hradec Králové-i szerelők határidőre készítettek el. A hatalmas torony szinte rákiált a láto­gatóra: — Az automatizálás eljutott már ide hozzánk a seredi cukorgyárba is! Igen, eljutott, s megkönnyíti az emberek munkáját és növeli a ter­melést. Amíg a régi berendezéssel 24 óra alatt 158 vagon cukorrépát dolgoztak fel, az új berendezés 200 vagon feldolgozását teszi lehetővé. 1962-ben a régi gőzkazánokat villany­­motorok váltják majd fel. A harma­dik ötéves terv végére teljesen kor­szerű önműködő gépek kerülnek a seredi cukorgyár öreg falai közé. Ez lehetővé teszi a harmadik ötéves terv végén 24 óra alatt 2000 tonna cukorrépa feldolgozását. Az üzem belsejében békésen álldo­gálnak a hatalmas gépek. Itt-ott em­berek „simogatják“. Az utolsó mun­kálatokat végzik. Stejskal és Polák elvtársak festékkel, ecsettel szépít­­getik az öblös tartályokat. Takácso­­vá, Králiková és Lenovicová a padlót súrolják. Mindennek ragyognia kell, amire a gyár megindul. Majercik elv­társ a szigetelést ellenőrzi. Igaz, né­hány nap múlva lesz próbaüzemelte­tés, de akkor már késő lenne a rossz pakolásokat kicserélni. Az egyik tartály mellett három fia­tal lány szorgoskodik. Adamková és Krajcová kitanult karbantartók és Valková, aki a csomagolóból került ide kisegíteni. — Ha az üzem megindul — mondja büszkén Krajcová —, barátnőmmel, Adamcovával a gőzgépek körül le­szünk. S ha a gőzgépeket villany­­motorok váltják fel, akkor pedig majd azokra ügyelünk fel. Megtanuljuk a kezelését. Elvégre, haladunk a korral mi is — neveti el magát. Az üzem három műszakja közt is­mét megindul a hagyományos szocia­lista munkaverseny. A gyár pedig az összes szlovákiai cukorgyárakkal ver­senyez majd az elsőbbségért. Min­denáron szeretnék megszerezni az idény végére az első helyet. Az el­múlt évben ugyanis a második he­lyen végeztek. Az első hely megszer­zésének záloga az idejében való fel­készülés, amit becsülettel, lelkiisme­retesen teljesítettek. Igen, a seredi cukorgyár indulásra készen áll. Most már a szövetkezete­ken a sor, hogy mielőbb hozzáfogja­nak a cukorrépa ásásához, hogy azt még az erősebb fr • у ok beállta előtt betakarítsák. Sok szövetkezet a cu­korrépa egy részét takarmányként visszatartja, pedig ha a gyárba szál­lítják, pénzt is kapnak érte és a 60 százalékát répaszeletben visszakap­ják, amely a kukoricaszár silózásánál jól felhasználható. Néhány nap múlva megindulnak a hatalmas gőzgépek, hogy a bonyo­lult berendezés feldolgozza az első cukorrépát. A csomagolóban pedig a lányok ügyes keze zacskókba rakja a kész árút, hogy mielőbb a fogyasz­tókhoz kerüljön az idei termésből készült cukor. N. J. PÉLDÁS AGITÁCIÓ A Rimavská Sobota-i Népművelési Otthon jó agitációs munkát fejt ki. Eddig több mint 40 faliújságot, 33 mozgósító jelszót s rendszeres hír­adó-újságot adtak ki, amelyben nép­szerűsítik a jó munkamódszereket és bírálják a hiányosságokat. Olvasha­tunk például az orávkai és más szö­vetkezetek jó munkamódszereiről, viszont élesen bírálja az újság Kós Istvánt, a Rimavské Janovce-i szö­vetkezet tagját, aki a kétváltásos cséplést ellenzi. A híradó eljut min­den községbe, és nagyban hozzájárul Meggyorsítja о termelési a buzitkai szövetkezetben EzeK a szamitasoK nem vegiegeseK. Képzeljük csak el, hogy valaha — s helyenként ez még ma is így van - 100 kg sertéshús termelésére 90 em­beri munkaórát kellett fordítani. Jabloneci tervek Mindössze négy éve folytatnak nagyüzemi gazdálkodást a Gemersky Jablonec-i földművesek, s máris szá­mos eredmény bizonyltja igyekeze­tüket. Nagyszerű ütemben halad az építkezés. Legújabban egy juhhodályt és egy 500 férőhelyes sertéshizlaldát építenek. Ezenkívül számos más, már korábban megkezdett gazdasági épü­let befejezése folyik. Az állattenyésztés szakaszán nagy tervek valóraváltását tűzték ki a jab­­loneciek. A harmadik ötéves terv irányszámait tanulmányozva, erről meg is győződhetünk. Az 500 hek­táron gazdálkodó szövetkezet 241 szarvasmarhát tart jelenleg; négy év múlva már 317 darabot. Hasonlóan nagy feladatok megol­dása vár a jabloneciékre a sertéste­nyésztés terén. Ebben az évben 180 mázsa sertéshús beadására kötöttek szerződést. Négy év múlva már 400 mázsát kell beadniuk. Ez a terv csak akkor válhat valóra, ha sertésállo­mányuk számát a jelenlegi 189 darab­ról 388-ra emelik. A harmadik ötéves terv sikeres teljesítése nem ütközik Jablonecen nagyobb akadályokba. Korszerű istálló van bőven, s a tagok szorgalma min­taszerű. Agócs Vilmos • 50 000 lakással építünk többet a harmadik ötéves terv során Szlová­kiában, mint a másodikban. A 192 000 új lakás 80 °/o-át központi fűtéssel szerelik föl. • A rendkívüli jó termésre való tekintettel 30 000 tonnával több gyü­mölcsöt és zöldséget dolgoznak fel konzervgyáraink. • A Ceské Budéjovlce-i mezőgaz­dasági kiállítás sikere. Az első héten 52 000 látogató kereste föl a Ceské Budéjovice-i mezőgazdasági kiállítást. Az „erdészeti és famunkások napja“ alkalmából a köztársaság minden ré­széből 800 küldött vitatta meg erdő­­gazdaságunk problémáit. • Miniatűr akkumlátorok gyártá­­tását kezdte meg a csehszlovák gép­ipar. Az akkumlátor feszültsége 2,26 wolt, súlya 12 gramm, átmérője 25 miliméter. • 1962-ben kezdi meg adását a ko­sicei televíziós stúdió. • А VII. ostravai árumintavásárt az elsó héten 75 000 látogató tekin­tette meg. A legnagyobb érdeklődés a bútor- és textilipar újdonságai iránt nyilvánult meg. A buzitkai szövetkezet 508 hektár földterületen gazdálkodik. Ebből 340 hektár szántó, 59 hektár rét, a többi pedig legelő. A gazdaság közepes, de a szövetkezetesek mégis nagy célt tűztek maguk elé: a 3. ötéves tervet négy év alatt teljesítik! Malcek elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára és a szövetkezet pénztárosa alapos, megfontolt tervről tájékoztat. A feladatokat az egyes munkaszakaszokon alaposan letárgyal­ták a szövetkezeti tagokkal. A terv tehát valós. A bő takarmányalap megteremtésé­hez fokozzák a talajerőt. Az év végéig 3000 köbméter komposztot készíte­nek. Harminc hektár földet zöldtrá­gyázással javítanak. Évente a föld­terület 27 %-át istállótrágyázzák. Minden hektárra több mint 5 mázsa műtrágyát adnak. A kevéshozamú rétet felszántják és értékes herefé­léket termelnek rajta. A határban csobogó patakot is munkába fogják, vizével 300 hektárt öntöznek. Az ön­tözéses gazdálkodásban segítenek még a szomszéd szövetkezeteknek is. A jó erőben levő talajtól nagyobb termést várnak. A hektárhozamok fokozása lehetővé teszi, hogy négy év alatt 88 vagon abraktakarmányt, 90 vagon kukoricát, 360 vagon herefélét, szénát termelnek és 14 941 m3 silót készítenek. A takarmányalap bővül még a répaszelettel és a különböző keverékekkel. Malcík elvtárs bízik abban, hogy a megnövekedő állatállo­mány bőséges takarmányhoz jut. Nemcsak a mutatókat, de a termelés mennyiségét is teljesítik A szövetkezeti tagoknak nemcsak az a céljuk, hogy az ötéves terv ne­gyedik évében elérjék az előirányzott termelési mutatókat. Kötelezettség­vállalást tettek, hogy az öt évre ter­vezett termelési mennyiséget négy év alatt állítják elő. A következő táblá­zat mutatja a legjobban a szövetkezet bátor tervét: A szövetkezet T Termék Járási terv megemelt 1fr.Y.®n ____________________________terve____________felul Hús 2 308 q 4 458 q 2150q Tej 549115 liter 963 000 liter 413 885 liter Tojás 400 306 db 748 000 db 347 694 db A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a szövetkezet a járás által előirány­zott termékek mennyiségét jóval felemelte és még terven felül is sokat ad a közellátás számára. A helyi nemzeti bizottság titkárá­val, a szövetkezet elnökével, valamint a tagokkal lefolytatott vita megmu­tatta, hogy a szövetkezet lényegesen csökkenti a termelési költségeket. Amíg 1960-ban 1144 000 korona be­fektetéssel termelnek ki 2 200 000 ko­rona értéket 1964-ben a több mint 3 milliós jövedelmet már csak 1490 000 önköltséggel érik el. Tehát az önköltség csak 346 000 koronával emelkedik, a termelés értéke viszont 813 000-rel. A nagyobb jövedelmező­ség természetesen lehetővé teszi, hogy a munkaegység értékét 20 koro­náról 30 koronára emelik. Gépesítéssel és új technológiával emelik a munkatermelékenységet A helyi nemzeti bizottság és a szö­vetkezet vezetősége mindent megtesz, hogy a gépeket minden termelési szakaszon a legcélszerűbben kihasz­nálják. Amíg egyes szövetkezetek az idén sopánkodtak, hogy nem vált be a négyzetes kukoricavetés, a buzitkgi szövetkezetben nagyszerű eredménye­ket érnek el. A kapáláshoz alig kellett kézi erő. A sertésállományt 500 férő­helyes önetetőben hizlalják majd. Ér­demes megvizsgálni Dostálová Anna munkalapját.: Év Darab Súlygyarapodás A termelés A munkaegység ___________________________(kg)_______pénzértéke (Kcs) száma I960 400 0,68 506 000 809 1964 500 0,80 660 000 684 Amint a táblázatból látjuk, a ser­tésgondozó minden évben több állatot gondoz, a súlygyarapodás és a ter­melés pénzértéke növekedik, viszont a munkaegység száma csökken. Ami azt jelenti, hogy a munkanorma szi­lárdul. A sertésgondoző többet ter­mel, de a jövedelme is emelkedik, mert a 809 munkaegységre 16162 ko­ronát kap, a 684 munkaegységre pedig 20 520 koronát. A szövetkezet vezetősége, a helyi nemzeti bizottsággal karöltve, minden munkaszakaszon hasonló előremutató tervet dolgozott ki. A szövetkezet gazdasági udvarán sok lelkes szövetkezeti taggal talál­koztunk. Az állattenyésztésben szá mos nő dolgozik. Malcíková elvtársnő Gabová Anna és a többi asszony pon tosan ismeri a feladatokat, és nen kételkednek a megvalósítás lehetősé gében. Gabová Anna a hizómarháná 140 dekás napi súlygyarapodást ér e darabonként. Malcíková elvtársnő töbl mint 15 malacot akar elválasztani. A szövetkezet állatállománya ki tűnő. A tehenenkénti napi tejhozan meghaladja a 7 litert. A szövetkeze beadási kötelezettségét jóval túltel jesíti. Jő termelési eredményekkel indul­nak az ötéves terv első évébe. Balla Józse .sertésgondozó“ öt pavilonban 10 — 11000 sertés hizlalását ellenőrizze. Most pedig egy kis leírást adunk arról, hogyan fest ez már ma a tre­boni hizlaldában. Tiz pavilonjuk van Ciszternás kocsik szállítják a takarmánykeveréket Г A treboni hizlalda egyik pavilonja Eddig mindegyik 1000 férőhelyes volt. Nemrégiben azonban kivették a vá­laszfalakat, bevezették a száraztakar­mánnyal történő, teljesen önműködő etetést, gépesítették az istállótrágya kiszállítását, s így kettős eredményt értek el: az egyes pavilonok befoga­dóképessége 2200-2400 darabra emel­kedett, s a munka termelékenysége 100 százalékkal növekedett. Egyúttal ventillátorokat szereltek fel, amelyek a pavilonokban a levegőt egy órán belül nyolcszor cserélik ki. Jelentős újítás a fekvőhelyek téli fűtésére szolgáló gépcsoportok bevezetése is, valamint a jelző membránok, amelyek szelén-sejtek segítségével fény- és hangjelzéssel mutatják a takarmány­kpsrlpfpt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom