Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-14 / 74. szám
Komposztkészítéssel gyomot is irtunk Tudjuk jól, hogy a begyomosodott területek terméshozama sokkal alacsonyabb, mint a gyomtalanoké, legyen az akár gabona, kapás, ipari növény, zöldségféle, faiskola, gyümölcsös, vagy akár szőlő is. A jő terméseredmények elérésének foka mindig a gyomirtás erélyétől függ. A gyomirtásnak többféle módját ismerjük. Gyomirtás például a tiszta vetőmag alkalmazása is, a talaj okszerű művelése, az agrotechnikai munkálatok időbeni elvégzése, útszéli mezsgyék és töltések gondozása, a trágya helyes kezelése, a gyomlálás, a vegyszeres gyomirtás; stb. A gyomirtó módok között első helyen áll a komposzt készítése. Eme állítás megindokolása céljából beszéljünk először a gyomok szaporodásáról és azok elterjedéséről. A gyomnövények ugyanis vagy maggal, vagy egyéb ivartalan részeikkel szaporodnak, illetve terjednek. Az utóbbi^z úgynevezett vegetatív szaporodás, amely hagymák, rügyek, gumók, indák, gyökérhajtások stb. útján történik. Nagyon sok gyomfajta azonban mindkét módon szaporodik, illetve terjed, amiben nagy segítségére vannak az állatok. A komposztkészítés " — amelyről a továbbiakban szólunk — tulajdonképpen az állatok gyomterjesztésének a megakadályozója. Ne feledjük, hogy az istállótrágyával — főleg a rosszul kezelt, száraz, éretlen trágyával, — a legtöbb gyomot vetjük el szántóföldeinken. Szovjet kísérletek bizonyítják, hogy 40 tonna istállótrágya körülbelül 20 millió gyommagot rejt magában, s ebből a mennyiségből 700 000 mag még csíraképes. A kísérletek során bebizonyosodott az is, hogy a legtöbb csíraképes gyommag a tehén trágyájában található. Amikor gyommagvak etetésével kísérleteztek, megállapították, hogy a szarvasmarha trágyájában az elfogyasztott gyommagvak 26 %-a, a sertésekében 7 %, a lő trágyájában pedig 12 % gyommag sértetlenül csíraképes maradt. Továbbá e vizsgálatok során a 3 kg szarvasmarha trágyában talált 8058 gyommagból (22 gyomfajtából) 7600 maradt életképes. Hogy a háziállatok trágyájában sok a gyom- és egyéb mag, azt nemcsak a verebek, de a búbos pacsirta és a sármány is régen tudja, s ezért szívesen kotorászik benne. Ebből is láthatjuk, hogy milyen gyomterjesztést jelent az idejében fel nem tárcsázott olyan tarló, amelyen legeltettünk, vagy a legelőkön és a delelőkön össze nem gyűjtött és el nem égetett trágya. A legtöbb gyommagot azonban az istállótrágya szórásával vetjük el földjeinken. Ebben a trágyában ugyanis az állatok által meg nem emésztett magvakon kívül vannak olyanok is, amelyek az udvarról, konyhakertből, háztájról gyomirtás révén kerültek a trágyadombra. Ezek legtöbbje csíraképes állapotban kerül ősszel a szántóföldre, ahol azután át is telel. Háziállataink közül tehát gyomterjesztő a "szarvasmarha, a ló, a sertés és a juh is. A szarvasmarha terjeszti például a repcsényt, mályvát, mezei árvácskát, pásztortáskát, vadmurkot, oroszlánfogat, csalánt, lósóskát, perjét, mezei mustárt stb. A sertés a lósóskát, libatopot, csibehúrt stb., míg a birka a mezei mustárt, békaszittyót, galajt stb. terjeszti. A gyomnövények terjesztésében a legbünösebb talán a ló, mert szaporítja a lósóskát, libatopot, csibehúrt, rozsnokot, vadzabot, vadbükkönyt, üszögös konkolyt, galajt, búzavirágot, aranyvirágot, kaszanyügöt, disznóparajt, békaszittyót, mályvát, labodát és az egyéb gyomnövények sokaságát. Meg kell említeni azt a körülményt is, hogy háziállataink terjesztik némely gombák spóráit is, sőt még a nemkívánatos káros cserjéket is, amilyen például a sóska borbolya (a gabonarozsda köztes gazdanövénye). Mindezekből láthatjuk, hogy mennyi gyommagot vetünk el szántóföldeinkén, ha a trágyát kellően nem érleltük. E tekintetben a trágya felső rétege a legkárosabb. Az ilyen károkat elháríthatjuk, ha istállótrágyából és a gyomokból komposztot készítünk. A komposzt, vagyis a vegyes trágya beéréséhei szükséges három évet sikerült már egy évre leszorítani. Ez a meggyorsított erjedési folyamat hatásosabb és biztosabb gyomirtást jelent. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy igen jelentékeny gyomterjesztö még a víz és a szél is. Az istállótrágyából készített komposzt, betakarása után, néhány nap múlva erjedni kezd, s belsejében a hőmérséklet meghaladja az 50 — 70 fokot is. Az ilyen magas felmelegedés 3 — 4 hétig tart, azután fokozatosan körülbelül 30 fokra csökken. Ugyanilyen magas hőmérsékletet érhetünk el akkor is, ha a komposzt készítéséhez tisztán csak zöldanyagot, gyomot, burgonyaszárat stb. alkalmazunk istállótrágya hozzákeverése nélkül. A kmoposztba ajánlatos mindig mészport is keverni, hogy ezzel megakadályozzuk a komposzt savanyodását. Ha a komposzt készítéséhez csak száraz növényi anyagot vagy tőzeget alkalmazunk, akkor is úgy kell kezelni, hogy elérjük az 50 — 70 fokos belső meléget, éspedig a benne levő sok gyommag csíraképtelenné tételére. Ha a komposzt készítéséhez összegyűjtjük a termőföldjeinket övező sávokról is az összes gyomot, megakadályozzuk, hogy ezek magvait a szél, rovarok vagy az állatok széthordják földjeinken. Végül hangsúlyozzuk, hogy a komposzt készítésével nemcsak a talaj televényességét emeljük, hanem egyben a leghatásosabban irtjuk a gyomnövényeket, ami több kenyeret és nagyobb jövedelmet jelent népgazdaságunknak. E. Turcek (Banská Stiavnica) Talaj erő-gazdagítás I960, szeptember 14. Huszonnégy órán belül beszántják a jő minőségű, komposzttal kevert istállótrágyát a vásárát-felsövámosi Oj Irány EFSZ-ben. Naponta mintegy 30-31 tonna trágyát szállítanak ki a jövő évi cukorrépa és burgonya alá. Képeink a traktorok és lójogatok alapos kihasználásáról tanúskodnak. (Kovács I., felvételei)
