Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-14 / 74. szám
sort vág és egy sort simít, valamint a répafejet is levágja. A répát és a répafejet rakásokra rakja. Teljesítménye műszakonként 0,75 hektár. A múlt évben igen nehéz körülmények között jó szol-Az SCZ — 1 jelzésű répakombájnnal egy hektárnyi répa kiszedéséhez átlagban csak 5,5 kézi munkaerőre van szükség, holott ha ezt répaszedő-ekével végezzük, akkor ehhez 16 kézi munkaerő kell. Ez a répakombájn 2 — 3 év alatt kifizetődik és azután még két-háromannyi ideig is használható. Ezenkívül ismert nálunk a Német Demokratikus Köztársaságból behozott E — 710 jelzésű répakombájn is, amely a répafelrakóval, valamint a T —275 jelzésű répafejezővel a répaterületen teljesen gépesített munkát végez. Különösen nagy területeken, középkötött talajokon, ahol 42 cm-es a sortáv igen jól alkalmazható. Ezzel a kombájnnal műszakonként 2,5 hektárról, a felrakóval pedig 3 — 3,5 hektárról takaríthatjuk be a termést. Annak ellenére is, hogy ezekkel a gépekkel répaterületeink csak egy részén végezhetjük el a szedést, mégis figyelemre méltók, mert például Nyugat- Szlovákiában a répaterületek 6 — 10 4-án szedjük fel velük a répát, ami különben 30 napig 1600 — 2200 kézi munkaerőt venne igénybe. Tehát a munkaköltséget 1200 000 — 1700 000 koronával csökkentik. gálatot tett több csehországi szövetkezetben. Beszerzése kifizetődik. Egy hektárnyi terület répaszedési munkájának és költségeinek összehasonlítása: A répa betakarításához és annak felvásárlásához, a répa kiásásán és a répafejezésen kívül még jól megszervezett beszállításra is van szükség. Közelebbi területekről lófogatokkal is szállíthatjuk a répát, a továbbiakról ezt már teherautókkal kell végezni, mégpedig úgy, hogy a répaterület és a réparakodó-hely között csak egy gépkocsivezető közlekedjék. A fel- és lerakó munkaerők állandóan a munkahelyükön maradnak. A répa fuvarozásával egyidejűleg hordjuk be a répafejet is és hozzuk vissza a répaszeletet. Ne feledjük, hogy a kint hagyott répafej értéke napról napra csökken. Becslések szerint a répa betakarítása 16 4-os veszteséggel jár hektáronként, ami 1058 korona kárt jelent a termelőnek. Ha az idei veszteségeket sikerülne 10 4-ra csökkenteni, akkor 1500 vagonnal több cukrot termelnénk és a termelők jövedelmét 23 millió korpnával emelhetnénk. A répa kiásása, illetőleg kiszedése közben a veszteség 7-9 Ч-os (ki nem szedett gyökér, traktorral elgyúrt répa stb.). Ezt a veszteséget 3 4-ra lehetne csökkenteni, mert ez csak a szövetkezeti tagok és • dolgozók jobb munkateljesítményén múlik. Ennél nagyon fontos, hogy a mezőgazdász és a szövetkezet vezetősége kellő ellenőrzést gyakoroljon, valamint a jó munka jutalmazása is serkentő. , A rosszul végzett fejezés 2 — 3 4-os veszteség okozója, mert a mély fejezéssél több lesz ugyan a takarmány raenynyisége, de kevesebb lesz a beadandó répáé. A sekélyebb fejezéssel viszont nemcsak csökken a takarmánymennyiség, hanem a répán hagyott levélrészek rothadásának veszélye is fenyeget, s ez a fejezési mód nem jelent cukortöbbletet. Ahol répaszedő-ekével és nem répakombájnnal végzik a munkát, ott a fejezés helyessége a szövetkezeti tagok, illetve a dolgozók készségétől függ. Ugyanis répát a leveles (ripacsos) és a sima része között kell vágni. Ehhez alkalmasabb a kés, mint a sarló. Ne feledjük, hogy a répa beszáradás folytán 1 — 3 %-ot veszít a súlyából. Ezt a veszteséget úgy csökkentjük, hogy répafejjel betakarjuk. A munka menetét úgy kell megszerveznünk, hogy a kiszedett és a lefejelt répát még aznap szállítsuk be rendeltetési helyére. A legutolsó veszteséget a határból a répatelepre történő gondatlan szállítás okozhatja. Az úton elvesztett répamenynyiség körülbelül 1 — 5 4-os kárt jelent. Ezt azonban 0,5 — 1 4-ra csökkenthetjük, ha a szekerek oldala és alja kifogástalan, ha a répát helyesen rakjuk fel, és ha a szállítás sebességénél tekintettel leszünk az utak állapotára. MILOS BARTOS, az Egyesült Cukorgyárak dolgozója VRN-3 E —730 SCZ-1 E-710 Termelési mutató erővel ____________E ______________________________________________________géppel_______________ Munkaerőszükséglet órákban 391 261 198 153 94 Önköltség koronában 2263 1749 1604 15^5 1344 Fokozatosan vessük az őszi keverékeket Kérődző állataink legtermészetesebb és legolcsóbb táplálékai a zöldtakarmányok. Legtermészetesebbek, mivel eredeti formában adják a növény tápértékét, mégpedig a zöld növény enzimjeivel és vitaminjaival együtt. A legolcsóbb táplálék pedig azért, mert takarmányozásukkal megtakarítjuk a tartósítás és tárolás költségeit, valamint a tartósítás közben előforduló súly-, tápanyag- és vitaminveszteségeket. A takarmányokat zöld állapotban fogyasztják legszívesebben az állatok, mert ebben a formában emészthetek a legkönnyebben és legjobb az étrendi hatásuk. Már most kell gondoskodnunk arról, hogy a jövő évre megfelelő mennyiségű és jó minőségű zöldtakarmányt adjunk állatainknak. A takarmánykeverékeket a zöld futószalagnak megfelelően fokozatosan vetjük; vetésük ideje augusztus második felétől egész októberig kitolódik. Az őszi pillangós takarmánykeverékek közül igen fontos a homok- és könnyűhomokos vályogtalajokon a szöszösbükkönyös rozskeverék, búzatalajon pedig a pannonbükkönyös búzakeverék. Az előbbinek vetési ideje augusztus vége, szeptember eleje, az utóbbinak — az őszi búzához viszonyítva — szeptember második fele. Hüvelyes keveréktakarmányok elvetése alkalmával külön helyi kísérletekkel kell tisztázni, hogy milyen arányú legyen a legjobb eredményt, a legtöbb zöldtömeget adó keverék összeállítása. Az őszi keverékek által jobban kihasználjuk a téli talajnedvességet, gazdaságosabban értékesíthetjük a talaj termőerejét, s ezek a keverékek nagy zöldtömeget adnak. Egyszóval a talajterület egységeként nagy mennyiségben és olcsón biztosíthatjuk a magas értékű takarmányt. Az őszi keverékek, főként a korán lekerülök után majdnem minden termesztési körzetünkben silókukoricát vethetünk. S itt mutatkozik meg az őszi keverékek termesztésének újabb előnye, hiszen ha a keverékek vetésterületeit kiszélesítjük, s utánuk silókukoricát vetünk, ezzel voltaképpen a silókukorica vetésterületeit is bővítjük. így jutunk aztán kitűnő minőségű silótakarmányhoz, amely nemcsak télen, hanem nyáron is biztosítja a takarmányozás zavartalanságát, főleg olyankor, ha a nyári szárazság következményeként a zöldhozamok süllyednek. Egyébként az őszi keverékekből készült széna a juhok téli étrendjébe is beilleszthető. Főképpen a perjével kevert őszi bükkönyre gondolunk (szöszös és pannon bükköny), amely szárítóállványok segítségével jól tartósítható, s az így kapott széna elsőrendű. Tehát minél nagyobb az őszi keverékek vetésterülete, minél több saját hüvelyes-vetőmagot termesztünk, annál több silótakarmányt állíthatunk elő és annál kiterjedtebb területekre vethetjük a silókukoricát. Nem hiába mondják, hogy az őszi keverékek vetésterülete, összetétele és kihasználásuk módja a zöld futószalag alappillérének tekinthető. SZÉP PAPRIKATERMÉS Két hektáron termeli a mikulási igazgatóság kertészete a konzervgyártásra jól bevált és nagyon kedvelt paradicsompaprikát. A gondosan megmunkált táblán hiánytalan sorokban egy-egy tökén 5 — 6 fejlett, 15 — 20 dg súlyt is meghaladó szép húsos, zamatos paprika csüng. A gazdaság mindent megadott földjének, amit e növény kíván: a kellő menynyiségú istálló- és műtrágyát, a megfelelő munkálatokat; főképpen a locsolást nem hanyagolta el. A gyommentesen és tisztán tartott paprika-sorok dicsérik a jó kertészetet, amely országos viszonylatban is nemcsak nagy termést, de tekintélyes bevételt is jelent. Szabó igazgató, M i s к ó intéző és К u c z m a n elvtárs, a kertészet vezetője szívesen meg-megállnak a paprikatáblájuknál és örömmel szemlélik munkájuk gyümölcsét. Dr. Kaminszky János (Kosice) Vetéskor vegyük figyelembe, hogy vidékenként vagy — mondhatjuk — gazdaságonként változnak a hektárhozamok, és ennek megfelelően állatállományunk létszámát figyelembe véve fokozatosan vessük el az őszi keverékeket 1960. szeptember 14.
