Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-07 / 72. szám

Római aranyeső Az egész világ figyelme Róma felé irányul. Esténként szorongva hallgat­juk a rádiót, késő éjjeli órákig ülünk a televízió előtt. Az egész ország egy emberként ' szurkol sportolóinknak, hogy sikeresen szerepeljenek, s mi­nél több éremmel érjenek vissza ha­zájukba. Nagyon szép eredményeket érnek el az olimpiai versenyeken a szocia­lista tábor sportolói. Méltán büszkék lehetünk szereplésükre. Első helyen kell megemlítenünk a szovjet spor­tolókat. Eddig a legtöbb aranyat, szám szerint 21-et szereztek, ezüst érmeik száma 12, míg 18 harmadik helyezést értek el. Szovjetunió elsősége a ró­mai olimpiai játékokon már megdönt­hetetlennek látszik. Kitettek magukért a magyar spor­tolók is, akik ez idő szerint a hato­dik helyen vannaí 4 arany-, 7 ezüst­ös 3 bronzérem tulajdonosai. A szo­cialista országok közül Magyarország a második legeredményesebb ország az olimpiai játékokon. Nagyon jól szerepelnek a lengyel, román és bol­gár, és riem utolsósorban a csehszlo­vák sportolók is. Valóban nagy örömet szereztek ne­künk aranyérmeseink, a Kozák — Schmidt evézőspár. A várakozásnak megfelelően szerepelt Dana Zátopko­­vá, aki gerelyvetésben ezüstérmet szerzett, s a mezőny legjobbjai közé tartozott mindvégig. Némecek ököl­vívónk pedig a második aranyat hozza haza. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a szocialista országok verseny­zői igen jól felkészültek az olimpiai játékokra, s küzdeniakarásukkal di­csőséget szereztek hazájuknak és az egész szocialista tábornak. Ám nemcsak az eredmények a fontosak. Nagy közkedveltségnek örvendenek a szocialista országok sportolói. Baráti kapcsolataik fűzik őket immár a vi­lág összes neves sportolójához. A kö­zönség is szívből tapsol a sikereknek. Sportszerű magatartásukért mindenki tiszteli őket. S ez a második nagy siker, amely talán még fontosabb, mint az érem. (ki) Az esőzések ellenére is Segítenek a katonák A Duna táján elhallgattak már a cséplőgépek. A búzatáblák helyén ki­­zöldülnek a másodvetések friss haj­tásai, s az emberek, a kenyércsata résztvevői a jövő évi termés alá készítik elő a talajt. Amíg itt siker­rel véget ébt az aratás és a cséplés, addig a Sumava sötétlő fenyvesei között meghúzódó lankákon csak most érett be az árpa és a rozs. Nagy igyekezettel sürögnek-forog­­nak a szövetkezetesek az aratnivaló körül, A munkát mégsem győzik egye­dül időre elvégezni. Mert errefelé a természétadta körülmények is jelen­tősen megnehezítik a munkát. A dim­­bes-dombos földekén kombájnnal meg sem lehet mozdulni, de néhol még a kévekötők is csődöt mondanak. S az időjárás sem a legkedvezőbb ezen a vidéken. Ritka az olyan nap, amikor nem esik. Ilyen körülmények között bizony megsokszorozódnak a gondok. A viszonyokhoz mérten mégis szé­pen halad a munka. Segítenek szövet­­kezeteseinknek a kenyércsatában néphadseregünk tagjai. A janovicei szövetkezetben a gabona asztagolá­sában fejtettek ki nagy igyekezetei a katonák. Az említett szövetkezet­ben az asztagolást külön e célra ké­szült pajtában végzik el. Csak akkor kezdenek hozzá a csépléshez, amikor már a gabona nagyobbik fele biztos, fedett helyen van. Ennek a módszer­nek csupán az a rosszabbik oldala, hogy a tarlóhántást akadályozza, de így is megszívlelendő példa. Szép, de nem könnyű a katonaélet. A heti komoly foglalkozás után biz jólesik a vasárnapi pihenő. S lám, néphadseregünk tagjai feláldozzák szabad idejüket, csakhogy szövetke­­zeteseinknek segítséget nyújthassa­nak. A vasárnap folyamán is tehát szakadatlanul folyt a munka a patro­­vicei, janovcei és a benovói szövet-’ kezet földjein. S ha valaki megkér­dezné a brigádos katonákat, hol töl­tik a következő vasárnapot, ezt a feleletet kapná: — Aratni, csépelni fogunk, a szö­vetkezeteknek megyünk segíteni! Lám ez már katonabeszéd! Gál Sándor a tervezett határidőre fejezik be a cséplést a benesovi járásban. Amint szétoszlanak a felhők, megáll az eső, akár a gomba, úgy teremnek a bri­­gádosok. Emberben nincs hiány, min­den cséplőgép 18 — 20 órát dolgozik naponta. Minden lakos tudja, hogy mekkora veszteségeket jelentene a késlekedés. Nem sajnálják tehát sza­bad idejüket. A Benesov u Jezeíe-i szövetkezeteseknek Is jól jön a se­gítség. Nekik néphadseregünk tagjai segítenek. Derekasan dolgoznak a fiúk. Nagy részük lesz abban, hogy a szövetkezet időben végzi el a csép­lést. S ebben az esetben nemcsak a cséplésről van szó. A szövetkezet az őszi munkákat is Idejében megkezd­heti. (CTK) Jól beválik az önetet ős cséplőgép. Munkaer őmegtakarít ást és az ,,etetés­sel" járó veszélyes munka elkerülését jelenti. S a munka? Katonás rend­ben folyik. Bátor tervek Zelovcében ... hogy az operációs sebek steri­litását újabban műanyagháctyával biz­tosítják? A baktériumölő készítményt tartalmazó folyékony műanyagot az operálandó bőrfelületre fecskendezik, ahol az vékony hártyává szilárdul. A műtét ezen az átlátszó rétegen keresztül történik, s ezáltal felesle­gessé válik a fertőtlenítő kötés, amely az orvos munkáját főleg agy- és arc­­műtétek alkalmával akadályozta. ... hogy egy angol mezőgazdasági kutatóintézet ikerborjakat akar ellet­ni a tehenek mesterséges megtermé­kenyítésével? ... hogy az ammonium vizes oldata csupán 70 fokos hidegben fagy meg? ...hogy egy szászországi pékmes­ter műanyagburokba helyezte a nyers kenyereket, amelyeket aztán azzal együtt rakott kemencébe, s a kenyér ebben a különös csomagolásban kerül a fogyasztó asztaláig? így megaka­dályozta azt, hogy a kenyeret a ke­zelők (üzletekben, széthordók, ve­vők) összefogdossák. ...hogy a Szovjetunióban a halá­szat gazdaságosságának fokozására 15 000 tonnás halfeldolgozó-hajókat építenek? Az úszó halfeldolgozó üzem 10 000 km -nyi utat tehet meg üzem­anyagfelvétel nélkül; óránkénti 26 km sebességgel halad, s a heringek cso­portosulásait a hajón állomásozó heli­kopter deríti fel. A hajó gyomrában 4400 tonna hal tárolható. Az ilyen gyár 15-20 %-kal gazdaságosabb a parti feldolgozó-üzemeknél. ... hogy a szovjet Vityaz kutató­hajó 1957-ben a csendes-óceáni Ma­­rianna-szigetektől délre mintegy 10 000 m mélységben vetett horgonyt, megdöntve a német Meteor kutató­­hajó 1926-ban elért csúcseredményét, amelynek 7806 méteres mélységben sikerült lehorgonyoznia? ... hogy már lob méter hosszú és 4 méter széles vonuló hangyaoszlopot is megfigyeltek? Az ilyen nagy tö­megben vonuló hangyák elől még a nyulak, földön fészkelő kisebb ma­darak is kénytelenek visszavonulni, sőt az emberek is elhagyják ottho­nukat. Beadták már a burgonyát Eredményesen gazdálkodnak a vcelkovói szövetkezetesek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Rimavská Sobota-i járásban .ebben az évben első­ként fejezték be az aratást. Sikerük a gondos munkaszervezésnek, vala­mint a jó. előre kidolgozott terv pontos betartásának köszönhető. Beadási kötelezettségét is időben teljesítette a szövetkezet. Az aratás és a cséplés idején a többi tennivalóról sem feledkeztek meg. Az őszi repcét már elvetették, megkezdték a dohány törését, sőt beadását. S most örömmel jelenthetjük, hogy a vcelkovói szövetkezet a járásban az elsők között eleget tett burgonyabeadási kötelezettségének. Nyolcvanöt mázsa burgonyát ástak ki és adtak be. Agócs Vilmos Telnek a zsákok. A szövetkezet asz­­szonytagjai, mint mindig, most a bur­gonya betakarítá­sában Is kitettek magukért. Az elért szép eredmény részben az ő szor­galmuknak köszön­hető. KÉT „FOCI11 ■fe A prievidzai járás ifjúsága kö­telezte magát, hogy a harmadik öt­éves terv ideje alatt 70 000 gyümölcs­fát ültet el. Ebből az év végéig egy 20 hektáros ifjúsági gyümölcsösker­tet létesít, s további 9-et tervez a járás területén. ~ 1 (jc) Még a nyári szünidő­ben történt. Hatómé­­zésből tértünk vissza. Feri bátyával. Vitába mélyedve bandukoltunk a tikkasztó melegben. A vita tárgyát termé­szetesen a falu fejlő­dése, a szövetkezet és az őszi munkák. indulá­sa képezte. A falu szé­léhez érve, vidám ka­cagás, zsivaj ütötte meg fülünket. — Itt mérkőzés van! — szólt Feri bátyó. — No, ezt megnéz­zük! A szabályokkal nem sokat törődve, mintegy harminc gyerek rúgja a bőrt. A lárma „hang­­eróssége" persze legalább hatvan főnyi seregnek felel meg. Két góllal vezetnek az „ingesek", s a jelen pillanatban Csík Laci lapos, sarokba tartó lövését sem tudja hárítani a „meztelen­­hasúak" nyurga kapusa. — Gól! Góól! — hang­zik a diadalüvöltés. Feri bátyó nem lát, nem hall Hetyke bajsza alatt szélesen , moso­lyogva figyeli, az élet­halálharcot, s még egy kicsit tipeg is hozzá. — Aztán melyik csa­patnak szurkol — kér­dem tőle. — Hát, hát... Me­lyiknek? Hm. Mind a kettőnek. Amennyiben a mér­kőzés belátható időn belül nem fejeződik be (már vagy két órája az első félidő), tovább in­dultunk. Feri bátyó visz­­szanéz a gyerekekre. Elgondolkodva ballag mellettem. Mi jutott az eszébe?- Jól emlékszem — kezd hozzá -, tizen­egyéves lehettem akkor­tájt. Szerettünk ám mi is nagyon futballozni. A legnagyobb vágyunk egy igazi börlabda volt. Persze, nem ilyen szép nagy, sárga, vadonatúj, mint az előbbi. Jóskával, a szomszéd gyerekkel és öcsémmel elhatároz­tuk, hogy bármi úton, de szerzünk egy igazi „focit“. A faluban csak egy volt. A jegyző fia büszkélkedett vele. Ját­szani nem engedett ben­nünket. Egyedül rug­dosta az udvaron. Gyűj­tögettük a garasokat. Libaőrzésböl származott a főjövedelmünk. Apám eladott egy malacot. Nem bírtuk eleséggel. Én hajtottam át a szomszéd faluba. Meg­kaptam a „farkapénzt". Fél évig spórolgattunk, amíg végre elkövetke­zett a nagy nap. A közeli kisváros futballcsapatá­tól vásároltunk egy ko­pott, öreg labdát. Jóska apja cipész lévén, meg­javítgatta, kifoltozta. Alvég a felvég ellen volt az első mérkőzés. S mindjárt ekkor tör­tént, hogy az alvégiek „egyik" jobbszélsöje - pontosan a jegyző abla­kába talált. Mind a két tábla betörött, a jegy­zőék hálószobájában kö­tött ki a labda. Talán sohasem felejtem el, ami ezután történt. Őszintén szólva, most is belesajdul a szívem. A jegyző éktelen ha­ragra gerjedt, s nagyo­kat káromkodva zseb­késével belekanyarga­­tott a labdába, majd a kútba hajította. Szinte szemem előtt látom Feri bátyó mesé­je nyomán a maszatos arcú, könnyes szemű gyerkőcöket. S a múlt emlékeinek a sötétjébe most újra belesivít a diadalüvöltés: Góól! Góóóóóót! Lehet, hogy egyenlí­tettek a „meztelenha­­súak". Polák Imre Az őszi munkák indulásával a har­madik ötéves terv feladatainak tel­jesítését kezdjük meg. A szövetke­zetekben hosszúlejáratú, távlati ter­veket dolgoztak ki, amelyeket ha elolvasunk, szinte szemünk előtt lát­juk peregni az egyes falvak jövőjét, hatalmas fejlődését az elkövetkező öt év alatt. Jól mondottuk? öt év alatt? Dehogy. Nehezen hihető, hogy csak egy olyan szövetkezet is akad, ahol a kötelezettségvállalások beve­zetőjében ne olvashatnők: „...a har­madik ötéves terv irányszámait ha­táridőn belül, négy év alatt teljesít­jük“. Mindez a zelovcei szövetkezetre is vonatkozik. Ők azonban már most hozzáláttak mert hát: „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát!“ Ez úgy értendő, hogy az őszi munkák indu­lásakor mindent el kell követni, ha kötelezettségvállalásainkat teljesíteni akarjuk. Első a talajerőgazdálkodás! A szö­vetkezet 1400 m3 komposzt készítését tervezte, amelyből 1000 m3 máris el­készült. Ez lenne tehát a növényter­mesztés terén az alap. Jó, zsíros föld, bő termés! Nem maradhat le ÉRTÉKES GYŐZELEM Elsőként teljesítette beadási tervét a kelet-szlovákiai kerületben a tre­­bisovi járás. Ehhez az értékes győ­zelemhez az élenjáró szövetkezetek járultak a legfőképp hozzá. A pol'a­­nyi szövetkezet 6, a Zemplínske Hra­­diste-i 5, míg a backai 4 vagon ga­bonával teljesítette túl beadási köte­lezettségét. Az állami gazdaságok közül a Král'ovsky Chlmec-i és az úponi 20 — 20 vagonnal adott be ter­ven felül., A járás tehát sikeresen fejezte be az aratási és a cséplési munkákat.­­Minden dolgozó megérdemli az elis­merő, dicsérő szót. Csorna Árpád, Dobra persze az állattenyésztés sem. S eh­hez mi kell? Elsősorban elegendő, jó minőségű takarmány. Mit tesznek ennek érdekében a z'elovceiek? A he­refélék vetésterületét 200 hektárra, a silókukoricáét pedig 60 hektárra bővítik ki. Bizony, nagy szükség lesz a takarmányra. Hisz a jelenlegi 395 szarvasmarha helyett a közeljövőben 530 db-bal kell számolni. A tejhoza­mot is szeretnék fölemelni legalább 2800 literre egy tehénre átlagosan. A sertések száma a jelenlegi állo­mány kétszeresére növekszik. Tehát nemsokára 1460 sertés sivít élelemért a szövetkezet istállóiban. Meggyarapodik, megszépül a falu. Kultúrházat építenek 180 000 koroná­ért, orvosi rendelőket 265 000 koro­náért, iskolát 1 270 000 koronáért, a tanítók számára lakást 130 000 koro­náért. Tervbe vették 4 utca rende­zését is. Az ember nem állja meg, hogy ne gondolkozzék el a felsorolta­kon. Lehetséges ez? Persze, lehet­séges. Mindjárt meglátszik a falun, ha közösen gazdálkodnak. Kajtor Pál (2elovce)‘ ★ ★ * MEGÉRDEMLIK A DICSÉRETET Cső may Gyula és Suhaj Béla szabadtéri műhelyt rendeztek be a hegymegi utcán, s ott végezték a cséplőgépek javítását. Jó munkájuk­ról az a legszebb bizonyíték, hogy a cséplők egész idő alatt szinte hibát­lanul dolgoztak. A javítási munkákban Suhaj Dezső is kivette részét, aki gyárimunkás létére a szabadságát ál­dozta fel, hogy segítsen a szövetke­zetnek. A hegymegi EFSZ-tagok a trakto­rosokról és aratógépkezelökről is nagy elismeréssel beszélnek. Különösen Bodor Vincét, Balázs Gyulát és Bodor Pált emlegetik, mert két kévekötő-géppel naponként 15 hek­tárról learatták a termést. Bodor Mihály és Dósa Gyuszi szintén a legjobbak közé tartozik. F. B. Haladni kell a korral! Megtörtént Franciaország egyik kisebb váro­sában anatómiai előadást tartottak. Az előadó nagy hévvel magyarázott, s többi között azt is megemlítette, hogy a francia férfiak közül átlagban minden háromszázadiknak a magas­sága túlhaladja a 190 centimétert. Erre a hallgatóság soraiból meg­szólalt egy bosszús hang: — Ismerem ezeket az alakokat; valamelyik közülük mindig ott ül előttem a moziban!!... János Vitéz: Héj, hibridkukorica közt születtem ... Kiadja a Mező-. Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztőbizottság - Főszerzesztő: Major Sándor - Szerkesztőség és kiadóhivatal- Bratislava Suvorovova 16. - Telefon; főszerkesztő: 515-58. titkárság: 501 00 - Telefonközpont: 543-91, 511-10. 550-93 - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 636, mezőgazdasági osztály: 632 ágit prop" osztály; 634, szakmelléklet: 313 - Nyomja a Polygraflcké závody n. p„ Bratislava, ul. Februárového vifazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kéz­besítőnél — Előfizetési dij évente 36. 36,40 Kcs. 19*01242

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom