Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-31 / 70. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Vessük el az őszi árpát Legkorábbi őszi véleményünk a repce és az őszi árpa. Ha növénytani származásuk és gazdasági felhasználásuk teljesen eltérő is, mégis közös az agrotechnikai követelményük: a jó talajelőkészítés és a korai vetés. A jó munkát és a megfelelő előveteményt nagy terméssel hálálják meg. Miután a repcét elvetettük, ebben a cikkben már csak az őszi árpa vetésével foglalkozunk. ^ f ' Az őszi árpa korán vetendő növény. A kalászosok csoportjába tartozik, amelyet főleg takarmányozás céljából termelünk. Különösen a száraz éghajlatú vidékeken nagy a jelentősége, mert a tavaszi árpánál sokkal nagyobb a fehérjetartalma és nagyobb mennyiségű erőtakarmányt ad. Az őszi árpa kalásza hatsoros, holott a tavaszi árpáé csak négysoros. Legjobb előveteménye a tavasszal zölden aratott hüvelyesgabona, esetleg az őszi vagy tavaszi keverék, továbbá pillangósvirágú növények első kaszálásának tarlója, valamint a repce, mák, len, borsó, lóbab stb. Kevésbé megfelelőek a másodkaszálás után feltört tarlók, a gabonatarlók, csalamádétarlók stb. Aki bő termést akar elérni, őszi árpáját csakis jó és tápanyagban gazdag talajba vesse. A jó talajba vetett őszi árpa terméshozama meghaladja a tavaszi árpa terméshozamát, akár 30 — 40 %-kal is. Kizárólag műtrágyákkal, esetleg komposzttal trágyázzunk, mivel az őszi árpa a nitrogén bőség esetén megdől. Rendszerint az előveteménye kapja az istállótrágyát. A műtrágyák közül főleg a íoszforos, káliumos és nitrogéntrágyák jönnek figyelembe, amelyeket a nyári mélyszántással juttatunk a talajba. Vetés előtt ajánlatos a nitrogénműtrágya egy részét könnyen oldható salétromnitrogén-trágyával pótolni. A talaj előkészítése mindig az előveteménytől függ. Őszi és tavaszi keverékek után, ha azokat zölden takarmánynak vágtuk, rögtön nyári mélyszántást végzünk és hengerezünk. Vetésig a talajt porhanyítással, boronálással, tárcsázással és hengerezéssel, gyommentes és nyirkos állapotban tartjuk. Ily módon a talaj kifogástalanul beérik és kitűnő magágyat nyújt. A magnak termesztett hüvelyesek, továbbá a len, mák és nyáron lekerülő egyéb ipari növények után tarlóhántást végzünk, majd a tarló kizöldülése után mintegy 3 — 4 hét múlva, műtrágyák elszórásával egyidejűleg elvégezzük a nyári mélyszántást. A szántást lehetőleg azonnal végezzük el és a talajt vetésig már csak a fent említett, ápolásban részesítjük. Évelő takarmánytarló esetén javasoljuk az első, de legkésőbb a második kaszálás után a tarlót előhántós ekével, nyári mélyszántással (20 — 25 cm mélyen) feltörni, s azt vetésig talajfelszíni porhanyítással gyommentes és nyirkos állapotban tartani. Vetéskor a talaj ne legyen rögös, hanem kellően ülepedett, hogy a megmunkált és a szántatlan réteg között meglegyen a szerves összhang. Üreges talajban az őszi árpát télen, főleg a hómentes fagyok idején a kiritkulás veszélye fenyegeti. Az őszi árpa vetését 3 — 4 héttel a nyári szántás után kell elvégezni, amikor a talaj már kellőképpen ülepedett. A vetés ideje augusztus vége és szeptember első fele. Jegyezzük meg jól, hogy inkább pár nappal később, de jól elkészített, porhanyós, morzsalékos talajba vessünk, mint hamarabb a hantos és be nem érett földbe, mert ilyenkor a vetőmag nem csírázik és kelése sem lesz egyenletes, ami a téli kifagyás ver ^ TARTALOM Dr. Frideczky Ákos mérnök: Vessük el az őszi árpát . . 273 NÖVÉNYTERMESZTÉS Lósy Béla: A hereféiék magtermesztésének kérdéséhez . 274 Ján L a b u d a mérnök, egyetemi docens, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia állattenyésztési szakosztályának dolgozója: Hogyan és mit silózzunk.....................................275 A második ötéves terv után a harmadikat is négy év alatt . 276 TALAJERÖGAZDÄLKODÄS 'Fehér Gyula, a Magyar Mezőgazdaság szerkesztője (Budapest) : Gazdaságos öntözés csőkutakböl....................................277 Állattenyésztés A tenyésztyúkok kiválogatása 278 Sárogh Endre: Háziállatok élősúlyának megállapítása mérleg nélkül...............................278 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Ruttkay Béla mérnök: A gyümölcs trágyázása . . . 279 Gyűjtsünk gyógynövényeket . . 279 MÉHÉSZET Dr. T a n g 1 Herald, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas: Visszanyeri régi hírnevét a méz.....................280 4L__________________________________J szélyét okozhatja. Az őszi árpa vetésének agrotechnikai határideje szeptember 15. A sortávolság 10 — 12 cm, vagyis azonos a rendes gabona-sortávolsággal. A vetés mélysége 3 — 6 cm között váltakozik a talaj neme szerint. A vetőmag mennyisége a vetés idejétől függően 180 — 200 kg hektáronként. Igyekezzünk, hogy az őszi árpa gyorsan eibokrosodjék és megerősödve kerüljön a télbe, s így minél ellenállóbb legyen a kifagyás veszélyével szemben. Ajánlom, hogy az élvetett őszi árpát vetése után még gyűrűshengerrel is jártassuk meg, mert így gyorsabban csírázik, s a fejlődése is meggyorsul. Az elmondottakból látható, hogy az őszi árpa jól előkészített talajt és korai vetést kíván, ám a vetés idejének betartása nem mehet az előkészítő munkálatok minőségének rovására. Dr. FRIDECZKY Ákos mérnök Zabszalmával keverik a silókukoricát A nedvdús silókukorica silózásakor igen sok tápanyag veszendőbe megy. A szovjet kolhozokban e veszteségek elkerülése végett szecskázott zabszalmával keverik a silókukoricát, mégpedig minden 50 — 60 cm vastag silókukoricarétegre 10 cm vastag zabszalmaréteget szórnak, amely a kukorica nedvtöbbletét magába szívja. A silótelep tetejét is szalmával fedik be, hogy télen meg ne fagyjon. IV. ÉVFOLYAM • 35. SZÁM 1960. augusztus 31.
