Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-28 / 69. szám

He szidjuk a fiatalokat! Amióta világ a világ, mindig szidták a? öregek a fiatalokat. Minket is szidtak, amikor fiatalok voltunk. El­mondták rólunk, hogy könnyelműek vagyunk, komolytalanok, nem gondo­lunk a jövőre. Utána gondterhes sóhaj kíséretében jegyezték meg, hogy bez­zeg ők mások voltak! Pedig a század­végi mamák és papák talán éppen ilyen szavakkal korholták őket. A mai ifjúság előtt nyitva áll a ta­nulás útja T érmé széfessé vált, hogy bárki eljuthat az érettségiig, és ha egyetemet nem is végezhet mindenki, kitűnő szakember még lehet. S az is magától érlelődik, hogy diplomával vagy szaktudással senkinek sem kell hónapokig vagy akár évekig állás nél­kül ödöngenie és testileg-lelkileg le­­romlania, amíg végre munkához jut. Megváltozott az ifjúság helyzete a család körében is. Már nem a szülő jelöli ki helyét a társadalomban, ha­nem ö saját maga, egyéni adottságai­val és erőfeszítésével. Nemcsak ' az apa, hanem sok helyütt az anya is házon kívül dolgozik, s ezért a gye­rek már zsenge korában hozzászokik az önállósághoz. Korábban ismeri meg a családi problémákat, amelyeket va­lamikor a szülök a gijermek tudta nélkül oldottak meg. .Többet és job­ban is kell tanulnia, s a tantárgyak egy része olyan természetű, hogy megértésében sokszor még a művel­tebb szülök is alig segíthetnek. így túlértékeli önmagái. Korlátot nem tűr, s így szembekerül az idősebb kor­osztállyal: Ezek a szertelenkedö, jegyeimet nem tűrő fiatalok természetesen fel­tűnnek. Ők váltják ki a fejcsóváláso­­kat és a komoly aggodalmakat. De megggyózódésürik, hogy ők az elenyé­sző kisebbség. Az ifjúság legnagyobb része komoly és céltudatos. Nem azért tanul, mert ez előírás, hanem mert tudni akar. El akar érni valamit, al­kotni szeretne. Rengeteg fiút és lányt ismerünk, akik napi munkájuk után továbbképezik magukat. Új szakot tanulnak meg, még egy diplomát sze­reznek, szabadegyetemekre járnak nyelvvizsgákat tesznek. Odahaza pe­dig segítenek az anyjuknak a háztar­tásban és részt vállalnak az apa gond­jából. Ha a mai fiatalokra gondolunk, ne a kisszámú jenegyerekeskedő, huligán módra viselkedő ifjúról ítéljünk, ha­nem inkább tisztelettel nézzük azokat, akik már 18 - 20 éves korban értékes fnqiai a társadalomnak. magától értetődően előbb érik meg a gyermek. Előbb lesz öntudatos és a korai öntudat túlhajtásaként gyakran — Papa, hol kell ebbe a malacba a pénzt bedobni?... „Bölcs“ mondások • Családi rangsor: férj a családfő, a feleség parancsol, a gyerek az úr. • Ha megdobnak kővel, részesítsd magadat első segélyben, s ne azon törd a fejed, hogy mivel dobd vissza. • Z-nek nincsen tekintélye, de nagyon vigyáz rá. ☆ Kovács rettenetesen dadogott és barátai ajánlatára beiratkozott egy dadogóiskolába. Néhány hét múlva találkozik egyik barátjával, aki meg­kérdi:- Na, hogy haladsz? Kovács kinyitja a száját és egész folyékonyan mondja:- A huszárregiment remekül szá­guld a frissen esett havon. ,- Bravó - mondja a barát —, ez aztán kitűnő.- KKKitötötttöünő — dadogja Ko­vács —, csakkökö az a böböbaj, hogy nem mömömindig papasszol. A DIPLOMATA — Apuka, képzeld csak, a tanító bácsi megsértett téged! — A tanító bácsi, engem? Hogyan? — Azt mondta, hogy én malac va­gyok! RECEPTEK paimNor!!l!lll!linil illll!il^!illllll!lli!lllllll!lllll ŐSZIBARACK-TORTA Hozzávalók: 20 deka liszt, 10 deka vaj, 6 deka cukor, 1 tojássárgája, pici só, törött fahéj, 40 deka őszibarack, 5 deka mandula, 5 deka cukor, 3 to­jásból készült piskótakeverék. A liszt­ből, vajból, cukorból és a többi hoz­závalóból tésztát gyúrunk. A tortalap aljára tesszük és félig megsütjük. Ha kihűlt, a tortaforma oldalát bevajaz­­zuk és belisztezzük. A félig kisült lapot beborítjuk a meghámozott őszi­barackokkal és cukros, lehéjazott mandulával beszórjuk. Ráöntjük az előzőleg megkevert piskótatésztát és kisütjük. Ezt a tortát szilvával, ring­lóval és almával is készíthetjük. MÁR A BURGONYA IS bekerült a kozmetikai csodaszerek bő tárházába. A fáradtságtól, cigaretta­­füsttől, idegességtől enyhén duzzadt szemhéjakra jó hatású a nyers bur^ gonya reszelékéből készült borogatás. Már néhány kezelés után lelohad a duzzanat és eltűnik a pirosság is. (Ne tévesszük azonban, össze a komoly szemgyulladást a fáradtságtól eredő duzzanattal!) A kereszténység eredetéről, szerepéről az egyes társadalmi formákban és a Vatikánról (IV.) Az egyház évezredeken át gazdasági, politikai, ideológiai és gyakran katonai segítséget nyújtott a kizsákmányolás védelmére. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy ’a pápák közömbösek voltak a kizsák­mányolás különböző formáival szem­ben. Az egyház, a középkor legna­gyobb földbirtokosa, körömszakadtáig védte a rothadó feudalizmust a fel­törekvő kapitalizmussal szemben. Ezért a Vatikán fáradhatatlanul szór­ta az átkokat a polgári demokrácia minden viszonylag haladó eszméjére. Például IX. PIUS támadást folytat a nők egyenjogúsága ellen a biblia nevében, amely a nőket alsóbbrendű fajnak tartja. Amikor az osztályhar­cos, szervezett munkásosztály meg­jelenik a történelem porondján, az egyház minden erejét a burzsoázia védelmére összpontosítja. A kapita­lizmus ebben a harcban kezd „isten­nek tetsző“ dologgá változni. Hogyne, hiszen az egyházon belül hirtelen megnőtt a kapitalizálódott feudális urak rétege; az egyház maga is tő­késsé változott. A pápa már 1846-ban megkezdte a kommunisták kiátkozását. A Vati­kán jól felismerte, hogy a kapitaliz­mus védelmére még gondolni sem lehet, ha nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a munkás­­osztály forradalmi élcsapatát elszige­teljék a dolgozók tömegeitől. Ezt azonban a kommunizmus puszta ócsárlásával és a kapitalizmus egy­­ügyü dicsőítésével nem lehet elérni. A pápák kísérletet tettek a munkás­­osztály egységének megbontására és kibontották a marxizmus vörös zász­lajával szemben a sárga zászlót, az osztályárulás zászlaját, amely alá a munkásosztály nagy részét igyekez­tek tömöríteni. Erre a zászlóra az ún. keresztényszocializmus igéit írták és XIII. LEÓ pápa fejtette ki az alatta harcolók feladatait. Ezek között első helyen jelöli meg a magántulajdon sérthetetlenségét, a tulajdonjog iste­ni eredetét, az osztályok örökkévaló­ságát, az osztálybéke biztosítását, és itt például szemérmetlenül hirdeti, hogy: „...nem szégyen a szegény­ség, hiszen a földi gazdagság amúgy is múlandó“. A keresztényszocializ­mus ideológiája: az osztályárulás ideológiája. Az egyház levonja ennek az ideológiának a politikai következ­tetéseit is: XV. BENEDEK pápa például jelle­mezte a, keresztényszocializmus cél­jait: — A proletariátus ne irigyelje a gazdagokat és ne teljék meg gyű­lölettel, mert az ilyen proletariátus az agitátorok könnyű zsákmányává válik... A sztrájkolok méltók min­den megvetésre... A szeretet soha nem törli el „a körülmények és en­nélfogva az osztályok közti különb­séget“. Ahelyett a magasan levőket arra készteti, hogy közeledjenek az alacsonyabb helyzetben levőkhöz és barátságos, türelmes szellemben bán­janak velük. A szegények viszont örvendeznek majd a gazdagok jólé­tének és segítségükre igyekeznek támaszkodni... A keresztényszocializmus zászlaja alatt harcba induló sárga szakszer­vezetek és „keresztényszocialista“, „kereszténydemokrata“ pártok vezető rétege a sztrájktörés kipróbált esz­közévé vált a burzsoázia kezében. Céljukat azonban nem érték el. Nem sikerült feltartóztatniok a munkás­­mozgalom kiterebélyesedését. Az első világháború végén, az egyház által támogatott központi ha­talmak vereségének és a forradalom egyre növekvő veszélyének kibonta­kozásakor, már hiába igyekszik az egyház elterelni a tömegek figyelmét a kapitalista világrend okozta pusz­tulásról és a kiöntött vérről. Közben a föld egyhatodán a munkásosztály megdöntötte a kapitalizmust és a szovjetállam létrejötte hatalmas for­radalmi hullámokat indított el az egész világon. A többi európai for­radalom leverése ellenére a kapita­lizmus rögzítése rövid életűnek bi­zonyult. Érthetővé vált, hogy az ad­dig használt eszközök nem elégsége­sek a forradalom feltartóztatására. Az 1922-es válság új forradalmi hul­lámot hozott magával. Az egyháznak új, tetterős szövetségesre, kíméletlen elnyomókra volt szüksége a munkás­­osztály ellen. Az egyház ezt a világ­háború utáni években a finánctőke legreakciósabb elemeinek nyílt ter­rorista diktatúrájában, a fasizmusban találta meg. Ma még sokan szeretnék titkolni azt, hogy a Vatikán volt az első állam, amely a fasiszta Német­országgal konkordátumot kötött, s ennek értelmében a német papok azonnal letették a hűségesküt a hit­leri államra. Ugyanezt a képet mu­tatta az egyház ausztriai politikája is, ahol DOLLFUSS és SCHUSCHNIGG klerikális fasizmusát segítették ha­talomra. Spanyolországban szintén minden anyagi és katonai erővel tá­mogatták a köztársaság megdönté­sére irányuló fasiszta összeesküvést és több ízben az „egyház kősziklájá­nak“ nevezték kedvencüket, FRAN­CÖT, aki hivatva volt „az isten és vallás tekintélyét“ helyreállítani. (Folytatjuk) -sv — 1960. augusztus 28-tól szeptember 4-ig A bratislavai rádió magyar adásának müsorszámai Augusztus 29„ hétfő: 5.15 Hírek, sporthíradó. 12.30 Hírek, hangosúj­ság, sport. 17.30 Zenés köszöntő az SZNF résztvevőinek; szlovák nyelv­lecke. — Augusztus 30., kedd: 5.15 Hírek, mezőgazdasági tanácsadó. 12.30 Hírek, hangoshíradó. 17.30 Fa­luról falura. — Augusztus 31., szerda: 5.15 Hírek, sajtószemle. 12.30 Hírek, hangoshíradó. 17.3Ö Irodalmi adás. — Szeptember 1., csütörtök: 5.15 Hírek, mezőgazdasági tanácsadó. 12.30 Hí­rek, hangoshíradó, sport. 17.30 Üze­meink életéből. — Szeptember 2., péntek: 5.15 Hírek, sajtószemle. 12.30 Hírek, hangoshíradó. 17.30 Női adás (a csecsemők szakszerű ápolása; a dolgozó nő szerepe társadalmunkban). — Szeptember 3„ szombat: 5.15 Hí­rek, sajtószemle. 12.30 Hírek, hangos­híradó, a vasárnap sportja. 17.30 Nyi­tott szemmel. — Szeptember 4., va­sárnap: 15.00 — 16.00 Megnyíltak az iskolák kapui (vasárnapi tarka mű­sor). BRATISLAVA Augusztus 30., kedd: 10.05 Közve­títés iskoláknak. 11.30 Jó hangulatban. 12.03 Rádiózenekar. 12.40 Dalok. 13.10 Katonai együttes. 14.05 Kellemes dél­utánra. 15.30 Moszkva beszél. 16.15 Zene. 17.00 Vonószenekar. 17.30 Fia­talok világa. 18.00 Kívánsághangver­seny. 19.50 Külpolitikai kommentár. Augusztus 31., szerda: 10.15 Tarka műsor. 12.03 Külföldi együttesek. 12.40 Tarka zene. 14.05 Kellemes dél­utánra. 15.00 Nyelvlecke. 15.05 Köz­vetítés iskoláknak. 15.30 Népdalok. 16.15 Operett-dallamok. 17.30 Tánc­zene. 18.00 Orvosi tanácsok. 18.15 Kí­vánsághangverseny. 19.50 Építők szer­dája. 20.00 Tánczene. Szeptember 1., csütörtök: 10.05 Közvetítés iskoláknak. 11.10 Jó han­gulatban. 12.03 Fúvószene. 12.40 Tánc­zene. 13.10 Népi zene. 15.30 Opera­részletek. 15.30 Külföldi szórakoztató zene. 16.15 Tánczene. 17.00 Ifjúsági énekkarok. 17.30 Üttörő-félóra. 18.00 Kívánsághangverseny. 19.50 Időszerű kérdések. Szeptember 2., péntek: 10.05 Szü­lők iskolája. 10.25 Tarka zenés műsor. 11.30 Jó hangulatbán. 12.40 Tánczene. 13.10 Napjaink dalai.' 14,05 Kellemes délutánra. 15.00 Nyelvlecke. 15.05 Iskoláknak. 15.30 Moszkva beszél. 16.15 Zene. 17.00 Vietnam zenéje. 17.30 Úttörőknek. 18.00 Kívánság­hangverseny. 19.50 Külpolitikai kom­mentár. 20.00 Búcsú a nyártól. Szeptember 3., szombat: 10.05 Út­törőknek. 11.20 Jó hangulatban. 12.03 Népi zene. 12.40 Operaáriák. 13.10 Vi­dám hétvége. 14.00 Úttörő-délután. 16.15 Szombat délutánra. 16.50 Tanár úr kérem ... 17.00 Szombati vigalom. 18.00 Asszonyoknak. 18.20 Kívánság­hangverseny. 19.45 Napjaink kultúrá­ja. 20.00 Tánczene. 22.15 Tánczene. Szeptember 4., vasárnap: 8.00 Mese. 9.00 Katonásan. 9.30 Szovjet humo­ristákkal. 10.50 Élő szóval. 12.05 Rit­mus és dallam. 12.35 A hét kommen­tárja. 13.00 Mezőgazdasági dolgozók­nak. 13.30 Dalok és táncok. 14.00 Hangverseny. 14.30 Hazai képeslap. 15.00 Kívánsághangverseny. 16.30 Tánczene. 17.30 Sportközvetítés. 19.45 Pillantás a világba. 20.00 Kívánság­hangverseny. BUDAPEST Kedd: 9.40 Könnyűzene. 12.10 Zenés ajándékműsor. 15.30 Egy édesanya a fiát keresi... Békeballada. 16.15 Kó­rusok és népi zenekarok műsorából. L7.15 Szív küldi szívnek szívesen. L9.00 A Szabó-család. 19.30 Olimpiai líradó. 20.30 Slágerparádé. 21.10 A Szovjetunió új ajándéktekercsei. Szerda: 11.25 A Szabó-család. 12.10 Operarés«letek. 12.50 Hontalanul. Folytatásos elbeszélés. 13,10 Népi muzsika. 14.00 Ajándékhangverseny. L5.35 Légy jó mindhalálig. 16.00 Élő­szóval - muzsikával. 17.50 Ifjú Fi­gyelő. 18.45 Kerek asztal. 19.00 Tánc­zene. 19.30 Olimpiai híradó. 20.30 Szimfonikus hangverseny. 21.05 Petőfi Sándor két verse. 22.20 Olimpiai hír­adó. Csütörtök: 8.55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Kezdődik az iskola. 11.00 Honta­­anul. Folytatásos elbeszélés. 11.20 Részletek Lehár: Paganini című ope­rettjéből. 12.10 Könnyűzene délidő-~ >en. 14.00 Magyar nóták. 14.10 Tánc­zene. 15.10 Paul Robeson énekel. 16.00 Helyszíni közvetítés a Franciaor­zág— Magyarország olimpiai labda­­úgó-csoportmérkőzésról. 18.00 Zenés ajándékműsor. 19.30 Olimpiai híradó. 20.30 Népi muzsika. 20.50 Csajkov­szkij: Anyegin. Péntek: 9.35 Cseh könnyűzene. 10.10 Magyar nóták. 12.10 Könnyű­zene. 13.50 Vonós tánczene. 11.10 Waldteufel-keringők. 15.30 A csodá­id. Gyermek-opera. 16.15 Magyar nó­ták. 16.30 Régi nagy énekesek műso­rából. 17.15 Szív küldi szívnek. 18.15 Szórakoztató népi muzsika. 19.30 Olimpiai híradó. 20.30 Kerti hangver­seny. 21.25 Johann Strauss műveiből. Szombat: 8.10 Lányok, asszonyok. 9.25 Dalol az erdő. 11.00 Hontalanul. Folytatásos elbeszélés. 12.10 Magyar nóták, 13.00 Operarészletek. 13.50 Hétvége — nyárvége. 14.40 Táncze­ne. 15.10 Élőszóval — muzsikával. 18.20 Szív küldi szívnek. 19.00 Nagy mesterek muzsikájából. 19.30 Olimpiai híradó. 20.30 Pest megér egy estet. Közvetítés a margitszigeti szabadtéri színpadról. 22.20 Olimpiai híradó. Vasárnap: 7.15 Egy falu — egy nó­ta. 7.50 Falusi életképek. 8.10 Sport­híradó. 8.50 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Zenés fejtörő. 12.15 Jó ebédhez szól a nóta. 12.50 Hétvégi jegyzetek. 13.00 Szív küldi szívnek. 13.30 Rádiólexikon. 14.00 Távoli országok könnyűzenéjé­ből. 14.40 Külpolitikai kaleidoszkóp. 15.00 Szimfonikus hafigverseny. 17.10 Kincses Kalendárium. 18.29 Történe­tek egy katonáról, aki hazavitt egy ágyút. 19.00 Tánczene. BRATISLAVA Augusztus 29., hétfő: 14.55-17.30 Olimpiai játékok. 19.30 TV-híradó. 20.00 A hősök üzenetéhez híven (ver­ses, zenés összeállítás). 20.30 A ti­zenkettedik órában (film). 22.05 TV- híradó. 22.30 Rövid film. 22.45 Olim­piai játékok. — Augusztus 50., kedd: 14.55 — 18.00 Olimpiai játékok. 18.00 Gyermekeknek. 19.00 TV-híradó. Í9.30 Először a felvevőgép előtt. 21.30 TV- újság. 21.40 Olimpiai játékok. — Augusztus 31., szerda: 14.55 Olirnpiai játékok. 18.30 TV-újság. 19.15 Romeo és Júlia (színházi közvetítés Prágá­ból). 22.00 A nap visszhangja. 22.15 Olimpiai játékok. - Szeptember 1„ csütörtök: 10.00 Riport az új iskolaév megnyitásáról. 14.55 Olimpiai játékok. 19.00 Híradó. 19.30 Ifjúságunknak. 20.00 Film Vietnamról. 20.15 Tudo­mányos film a világűrrepülésről. 21.05 Olimpiai játékok. 22.15 A nap visszhangja. — Szeptember 2„ pén­tek: 14.55 Olimpiai játékok. 19.00 Híradó. 19.30 Mezőgazdasági dolgo­zóknak. 19.45 A csikó (filmmese). 20.30 Olimpiai játékok. 21.30 Hang­verseny. 22.30 Séta a világrészeken (film). 23.00 Olimpiai játékok. - Szeptember 3., szombat: 14.55 Olim­piai játékok. 19.00 Híradó. 19.30 Nemzetközi eseményekhez. 20.00 Nyári magazin (szórakoztató műsor). 21.35 A nap visszhangja. 22.00 Olim­piai játékok. — Szeptember 4., va­sárnap: 9.30 Mezőgazdasági dolgo­zóknak. 10.15 A hála koszorúja (film). 10.30 Gyermekeknek. 15.55 Közvetí­tés a repülőnapról. 19.00 Híradó. 19.35 Bányász-műsor. 20.15 A „Dene­vér“ repülőszázad (film). BUDAPEST Kedd: 19.00 Varázsszem. 19.25 TV Híradó. 19.40 3 ház — riportműsor. 20.10 Szicíliai vérbosszú — kisfilm. 21.35 Olimpia: úszás. 22.15 Filmössze­foglaló. 22.24 Ökölvívás. 23.00 Hírek, olimpiai hírek. Szerda: 19.30 1930. szeptember 1. Megemlékezés a 30 évvel ezelőtti bu­dapesti tüntetésről. 19.50 Titkos há­ború — kisfilm. 20.00 A moszkvai nagycirkusz műsorának közvetítése a Fővárosi Nagycirkuszból. Csütörtök: 16.55 Olimpia: atlétika, vívás. 19.05 „Kezdődik a tanítás!“ 20.15 A jövő hét műsora. 20.20 TV Híradó. 20.35 Kisfilm. 21.00 Üszás. Péntek: 16.35 Olimpia: atlétika, filmösszefoglaló, úszás. Szombat: 16.25 Olimpia: atlétika és evezés. 19.00 TV Híradó. 19.15 Riport­műsor. 19.35 Gyarmati Vera és Gert­­ler Endre hangversenye a stúdióban. 20.15 „Barátságos arcot kérek“. Ki­rály Dezső szerzői estje. 21.55 Film­összefoglaló. Vasárnap: 10.00 Ifjúsági filmmati­né. 11.45 Hazai tájak. 16.45 36 sz. Magyar Híradó. 17.00 Tavaszi rügyek. A Déryné Színház előadásának köz­vetítése. 19.30 Élőújság. 20.10 A Ma­gyar Hirdető műsora. Uadia a Meze- erdő- és vlzgezdaságl Minisztérium a Mezőíjazdasági Kiadóvállalatban-Megjelenikhetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztőbizottság - Főszerkesztő Majcr Sándor - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava Suvorovova 16."- Telefon: főszerkesztő: 515-58. titkárság: 501-00 - Telefonközpont; 543-91. 51.1-10, 55Q-93 - Belső vonalak; fészerkeszte helyettese: 636, mezőgazdasági osztály: 632, agit-prop. osztály 634 szakmelléklet' 313 — Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, ul. Februárového vlfazstva 6/d' - Terjeszti a Posta HIrlapszolgélata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kéz­­' beillőnél - Előfizetési díj évente 36, 40 korona. K-19*01233

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom