Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-28 / 69. szám

Miért akadozik a begyűjtés a Rimavská Sobota-i járásban Harminchat kombájn csak 200 hektárt aratott • „Objektív“ okok • Kevés a helyi brigádos • A munkások önfeláldozó segítsége • A cséplőgépek napi átlagteljesítménye: 40 mázsa ARIMAVSKÄ SOBOTA-1 járásban számottevő ká­rokat okozott az árvíz. Az emberek hősiesen harcoltak a termésért, ám a bajt még inkább fokozta, hogy szinte naponta esett. Alig múlt el nap vihar, eső, zivatar nélkül. A ked­vezőtlen idő sok gondot okoz a föld­műveseknek. Méltán szorul el a szí­vük, amikor látják, hogy a gazdag termés jelentős hányada veszendőbe megy. Sokan azonban már-már bete­gesen csak a rossz időt okozzák a késésért. Ez mindenképpen helytelen. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! — Kérem, már megint esik... Mi mindent megteszünk, de nem győzzük a munkát — hallja az ember lépten­­nyomon. Mellébeszélés helyett hordjuk be a termést és csépeljünk! Persze súlyosodnék a hiba, ha most azon rágódnánk, amit elmulasztot­tunk. Végképp itt az ideje, hogy cse­lekedjünk. A learatott gabona behor­­dása csak 32 %-ban, cséplése pedig csupán 20 %-ban történt meg. Már­pedig az asztagoláson és cséplésen múlik a beadási feladatok sikeres megoldása. Most már a szövetkezeti tagok és vezetők is beismerik, hogy a lemaradást az asztagolás elhanya­golása okozta. Ml A JELENLEGI helyzet? A kétmúszakos icséplés ritka, mint a fehér holló. Az asztagolás is lassan halad. Bizony, sok helyi nemzeti bizottsági titkár nem áll a aratási munkálatokba. Ebben a sifS- vetkezetben azonnal asztagoltak, s ha elállt az eső, máris csépelhették. Az aratással egy időben nekifogtak a tarló felhántásának is. Hoferica elvtárs, a Sväty Král'-i nemzeti bizottság titkára szintén jó szer­vező munkát végez. A falu lakossága részt vesz az aratásban, s az illetékesek a két­­műszakos cséplés megszervezéséről sem feledkeztek meg. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy ahol körültekintő a munkaszervezés, keveset hajtogatták az „objektív“ okokat, s a munka megy a maga rencfjén. A munkások hősies segítsége A járási pártbizottság és nemzeti bizottság most mindent megtesz a begyűjtési feladatok mielőbbi meg­oldására. Az üzemekből naponta kö­zel 1000 brigádos siet a földművesek segítségére. Tapasztalt párttagok se­gítenek a szövetkezeteknek a munka jó megszervezésében. Az üzemek ezeket a dolgozókat hosszabb időre mentesítették eredeti munkahelyükön a munka alól. Henzel Martin dohány­gyári munkás Nizná Pokoradzban se­gédkezik. Tőle hallottuk, hogy az üzemből naponta 12 munkás segít a mezőgazdaságban, de azért a dohány­gyár a tervet rendesen teljesíti. Nagy segítséget jelentenek a katonák, akik teherautókkal és munkaerővel kap­csolódtak az aratási teendőkbe. Ha a földművesek kihasználnak minden időt, még mindig megvan rá a lehetőség, hogy a begyűjtési fel­adatokat hamarosan teljesítsék. Balla József Az új iskolaév kezdetén a tanulók ezrei átveszik új tankönyveiket, ame­lyet szocialista államunk ajándékoz. A bratislavai könyvkereskedések ■dolgozóinak is kijutott ebből az örömteli munkából. Felvételünkön egy könyvkereskedés dolgozóit láthatjuk, amint éppen rendeltetési helyére szállítják a könyveket. % A felszabadulás óta Dobra község képe teljesen megváltozott. A falu új kultúrházat kapott, utcáit pedig kikövezték. Ügy kigsinosodott, hogy aki régen nem járt a faluban, alig ismerne rá. A 87 éves Bálint Ká­roly bácsi így jellemzi Dobra régi képét: — Az utca két oldalán kisablakos, szalmatetős házak álltak. A kerítést pedig a grófi földek alkották. Akko­riban még gyertyamécsessel világí­tottunk. Mindennek ma már nyoma sincs. A régi emlékek idézése közben nagyot sóhajt és gondolataiban ke­resgél. Amikor azonban a máról be­szél, öreg arca ráncokba szalad, sze­me pedig szelíden mosolyog. — Az én időmben nem járhattunk iskolába. Fiatalon kellett kezdeni a kenyérkeresést. Ma már az iskola látogatása kötelező. Pénz sem kell hozzá, mert még a tankönyveket és a tanszereket is ingyen kapják. Kár, nagyon Icár, hogy nem lehetek még egyszer tizenöt éves. CSOMA ÄRPÄD, Dobra Búg a cséplőgép Tényleg hősies az itteni mezőgaz­dasági dolgozók harca a termésért. De nem mondhatjuk, hogy mindenütt. Nehéz indokot találni például arra, hogy még mindig 100 hektár vár ara­tásra. A betakarítás kezdetén sok Szövetkezetben a vezetők arról mor­fondíroztak, vajon kifizetődik-e a kombájnos aratás. Most bezzeg jó lenne, ha a gabona nem állna lábon. Ha a szövetkezetek jól kihasználták volna a gépeket, most nem kellene siránkozniuk a tönkrement gabona fölött. 36 kombájn teljesítménye: mindössze 200 hektár így igaz ez: szégyenszemre har­minchat kombájn csak 200 hektár termését aratta le. Eszünkbe jut, hogy Gemer József, a luceneci járás kombájnosa eddig egyedül már több mint 130 hektárt aratott, tehát nem sokkal kevesebbet, mint a Rimavská Sobota-i járásban a 36 arató-cséplő gép. Országunkban nem egy kom­­bájnosunk dicsekedhet immár azzal, hogy több mint 200 hektáron végzett az aratással. helyzet magaslatán. A Veiké Blahov­­ce-i titkár például gabona helyett homokot fuvaroztatott. — Homokot hozott a víz, itt az alkalom, fuvarozzuk be! Ezt az aján­dékot igazán nem szalaszthatjuk el! — jelentette ki lelkesedéssel. Az Uzovská Panica-i szövetkezet elnöke viszont azon lepődött meg, hogy a brigádosok autói csak délután 5 óra tájban jöttek a segítséggel. — Ilyen későn már hogyan is le­hetne munkához fogni? — bölcsel­­kedett az elnök. Súlyos hiba az is, hogy a falvak lakosságából kevés brigádos kerül ki. Rimavská Sec-ben például egy nap csak 4 brigádos vállalta a segítséget a falu lakosságából. Sok helyütt pe­dig már a 8 órát is elütik a torony­ban, amikor az emberek munkához látnak. Jobb szervező munkát! A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a helyi nemzeti bizottság jól szervezi a munkát, meg tudnak bir­kózni a nehézségekkel. A Nizná Po­­koradz-i szövetkezetnek például nincs szüksége brigádosra. A nemzeti bi­zottság megszervezte, hogy a falu minden lakosa bekapcsolódjék az Szeptember 11-e, a brnói áruminta­­vásár megnyitásá­nak napja rohamo­san közeledik. A külföldi és a bel­földi kiállítók kép­viselői már megér­keztek. Ügy szintén megérkeztek a ki­állítási tárgyak is, amelyek elhelyezé­se teljes ütemben halad. Felvételün­kön egy kiállítási tárgy elhelyezését örökítettük meg. Egy nemzeti bizottság munkájáról A kamenicnéi szövetkezetesek a komárnói járásban elsőként hallatták férfias szavukat: az ötéves terv mu­tatóit négy év alatt teljesítjük! Ezt figyelembe véve, a helyi nemzeti bi­zottság és a mezőgazdasági albizott­ság számos javaslatot terjesztett a szövetkezet tagsága elé, hogy adott szavukat valóra is váltsák. Rövidesen bevezetik a gépi fejést és a sertések önetetéses hizlalását. Hogy a terméshozamot is növeljék, elhatározták, hogy komposztot ké­szítenek. Eddig 650 mázsa komposz­tot készítettek Liszenko módszeré­vel. Nagy súlyt helyeznek a tagok szakképzettségének fejlesztésére is. Szeptember 1-én három szövetkezeti tag mezőgazdasági technikumon, ket­tő pedig mezőgazdasági mesterisko­lában kezdi meg tanulmányait. A helyi nemzeti bizottság gondol a lakáskérdés megoldására is, A he­lyi téglagyárat, amelyben jelenleg évente 60 000 téglát égetnek ki, ki­bővítik, úgyhogy az elkövetkező években évente 100 000 téglát ter­meljenek. A nemzeti bizottság az építkezések elősegítésére építőcso­portokat létesít. Buda Ferenc, Komárno A Vysná Sec-i szövetkezet vezetősége több mint 40 Szabad Földművest és Rolnícke noviny-t fizet elő a szövet­kezet tagságának. Felvételünkön: Dul­­janská Julka ebédszünetben a Rol­nícke noviny-t olvassa. Az egykori Sankovcét Hrkáctól a Túróc sekély vize választotta el egy­mástól. A fiatalok, öregek gyakran találkoztak a hrkáci kultúrotthonban. Szívesen elbeszélgettek egymással a mindennapi munkáról. Ha • azonban a falu jövőjéről került szó, vitába száll­tak egymással, s mindenki a maga faluját pártolta. A hrkáciak nemegy­szer vetették a sankovceiek szemére: — Nektek még kultúrotthontok sincs. — Építünk mi szebbet és nagyob­bat, mint a tiétek! — vágtak vissza a sankovceiak. A közös vitát közösen oldották meg. Mégpedig úgy, hogy egyesült a két szövetkezet s egyesült a két falu is. Az egykori Hrkác és Sankovce helyett új, közös nevet kapott a falu: Gemerská Nová Vés (Gömörújfalu). A helyi nemzeti bizottság őszülő titkára, Herczeg Dániel örömmel új­ságolja: — Kiszélesedett a szövetkezet földalapja, vagyis a két egyesült szö­vetkezet tagsága ma már 530 ha-on gazdálkodik. Egy kis szünetet tart. Szeme az ablakon akad meg. Az eget kémleli. Aztán elgondolkozva folytatjá: — Nem kedvez az időjárás, pedig még jócskán van mit csépelni. A 140 ha learatott gabonából 35 ha-ról csé­peltük ki a magot. — Hogyan segít az aratásban és a betakarítási munkákban a mezőgaz­dasági albizottság? — A megalakulás óta háromszor ülésezett. Üléseiről javaslatokat ter­jesztett a helyi nemzeti bizottság elé a betakarítási munkák meggyorsítá­sára. — Milyen távlati tervet tűzött ma­ga elé a mezőgazdasági albizottság ? — Elsősorban is a termelés foko­zását. Az aratás után aprólékos ter­vet dolgozunk ki az ötéves terv mu­tatóinak négy év alatti elérésére. Az • Augusztus 28-án nyitják meg Ceská Budéjovicében köztársaságunk legnagyobb mezőgazdasági kiállítását. A kiállítás területe 36 hektár, ame­lyen 21 pavilon és 6500 négyzetméte­res fedett kiállítási tér kapott he­lyett. • Körülbelül 800 000 utast szállí­tanak majd vasutasaink a második nemzetközi árumintavásár idején Brnóba. Az elmúlt évhez viszonyítva megjavul a vasúti összeköttetés. A távolsági vonalakon több hálókocsi közlekedik. • A CSISZ szlovákiai központi bi­zottságának vándorzászlaját a pre­­sovi járási Driemov község húsztagú ifjúsági csoportja nyerte el a szövet­kezetnek az aratás idején nyújtott segítségéért. • A prágai jubileumi „Csehszlo­vákia I960“ kiállítást 12 000 külföldi tekintette meg. Vasárnap, augusztus 21-én a Magas Tátrában a külföldi és belföldi fiata­lok hagyományosan meglátogatták azokat a nevezetes helyeket, ahol majdnem egy fél évszázaddal ezelőtt Lenin járt. A fényképezőgép lencséje az ünnepségen részt vevő fiatalok egy csoportját örökítette meg. Új falu Túróc - partján ősz folyamán pedig a fiatalok tobor­zására fordítunk nagy gondot. Ugyan­is szövetkezetünk tagságának átlagos életkora 55 — 60 év körül mozog. Szépek a tervei a Gemerská Nová Ves-i mezőgazdasági albizottságnak. De mindez csak akkor lesz igazán szép, ha meg is valósul, nemcsak pa­píron marad. Foglalkozniuk kell a munkafegyelem megszilárdításával is. Szigorúan fel kell lépni az olyan csoportvezetővel szemben, aki azt mondja csoportja tagjainak:- Ne dolgozz többet, mert sokat keresel; megsokallják és lecsökken­­tik a munkaegység értékét. Márpedig a munkaegység értéke a szorgalomtól, az eredményektől függ. Erre nem gondol ez a lelkiismeretlen csoportvezető? A szövetkezet a kö­zös gazdálkodás alapján dolgozik. A kitermelt áruért, terményért ők ma­guk kapják meg az értékét. Termé­szetes, törekedni kell arra is, hogy ki-ki az elvégzett munka után legyen jutalmazva. A határban búg a cséplőgép, amely először csépli az egyesült szövetke­zet termését. Az országút mellett pedig egy nyolcéves középiskola alap­jait rakják le, amelyben a jövendő szövetkezeti tagok tanulnak majd, hogy tovább haladjanak az apáik által megkezdett úton a kommunista tár­sadalom kiépítése felé. Németh János ★ ★ ★ • Ez év elejétől június végéig 314 628 turista kereste fel Szlovákia cseppkőbarlangjait. Legtöbben a de­­mánovai völgyben levő cseppkőbar­langban jártak. • Nyolc millió korona költséggel sportstadiont építenek Klatovy lakói. A stadion, amelyben labdarúgó-, te­nisz-, kézi- és kosárlabdapálya is lesz, 14 000 nézőt fogadhat majd be. 1960. augusztus 28. Régi emlékek, új örömök

Next

/
Oldalképek
Tartalom