Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-31 / 9. szám

A szövetkezeti ta­­jok e napokban iid­­vözlik köreikben az új szakembereket. A poprádi járásban már 13 szakember, főleg agronómus és zoötechnikus nyújt segítséget a szö­vetkezeteknek a mezőgazdasági ter­melés fokozásában. A nagyszalóki szö­vetkezetben elfog­lalta már a zoo­­technlkusi beosz­tást Simko Jó­zsef is. Az egyetlen lehetőség A nemzetközi politika mai főkér­dést: a békés együttélés a különféle társadalmi rendszerek között. A tör­ténelem eddigi sorsfordulóin, amikor a nemzetközi helyzet a végsőkig ki­éleződött, a kérdést így kellett föl­vetni: béke-e, vagy háború? Nap­jainkban, a józan ész és á társadalom éiniakarása az utóbbit elveti. A történelem rohanó sodrában a háborúk mind véresebbé váltak, mind több áldozatot követeltek. A gyilkoló szerszámok tökéletesedése állandóan fokozta a vérözönt. Az ókori háborúk néhányezer halottja ma már elenyé­sző csekélységnek hat a második világháború negyvenmillió ember­élet-vesztesége mellett. De még ez is eltörpül ama rémképpel szemben, amelyet a mai nukleáris fegyverek használata felidéz nemcsak a kor­szerű haditudomány ismerői, de már az egyszerű emberek gondolkodásá­ban is. Igen. Az egyszerű százmilliók rémülettel gondolnak erre a totális vérontásra. És ezért olyan messze­­zengő a Szovjetunió legújabb béke­tettének a visszhangja az egész vilá­gon. Az emberiesség, az élet szépsé­gének szeretete és az ember jövőjé­ért aggódás érződik a Szovjetunió kormányának abból a következetes és fáradhatatlan törekvéséből, amelv­­lyel a teljes leszerelésért küzd. De nemcsak követeli, hanem ragyogó példákkal ösztönzi és a közvélemény mozgósításával kényszeríti a nyugati nagyhatalmak vezetőit, hogy ők is kezdjék meg a hadseregek felszámo­lását, járuljanak hozzá a helyzet enyhítéséhez, mert ez a májusban tartandó csúcstalálkozó eredményes­ségének főfeltétele. A népek lelkében zengő visszhang ma már mindinkább elnyomja az örö­kös bajkeverők, kapitalista harácso­lok és a vérbeborult szemű revan­­sisták rikácsolását. Az egyszerű em­ber megvetéssel veti el a második lehetőséget, a háborút. De a harc még nem dőlt el. A béke ellenségei még nem tették le a fegy­vert. És nem is teszik le addig, amíg erre saját népeik rá nem kényszerí­tik őket. Rockefeller milliárdos még mindig a szovjet veszélyről szónokol, Adenauer pedig Itáliába utazgat, hogy az olasz kormányt és a pápát megnyerje revansista terveinek. Nyu­­gat-Németországban életre injekcióz­zák a fasizmus erkölcsi hulláját, s az imperialisták segédcsapatai, a bosz­­szúra vágyó hlinkás és nyilas emig­ránsok jó havi fizetésért továbbra is mérgezik az étert a szocialista or­szágok elleni hazug rágalmakkal. A nemzetközi helyzet ma azonban mégis egészen másképp fest, mint csak néhány hónappal ezelőtt. A rá­galmak és hazugságok már nem ha­tolnak olyan mélyen a fülekbe, s a lelkekhez vezető útjukat eltorlaszolja a dolgok igazi felismerése. Már ke­vés az olyan ember, aki ne tudná, hogy a szocialista tábor gazdaságilag és katonailag sohasem volt olyan ha­talmas, mint ma és nem kell félnie attól, hogy ezt a hatalmat a kapita­lista világ valaha is meg tudja dön­teni. Ezt az erőt, amelyet a szovjet tudomány csodálatos eredményei tesznek legyözhetetlenné, veti a Szov­jetunió mérlegre a béke érdekében. A Szovjetunió gazdasági erejét és tudományos vívmányait nem a háború, hanem a világ békés fejlődése érde­kében akarja felhasználni. Ez a tény napról napra milliókat győz meg arról, hogy ma csak egy lehetőség van és ez: a népek és országok békés együttélése, békés gazdasági verse­­nye, egyszóval a béke. 1911 szövetkeiet a jövő tervéről tárgyalt Szakemberek falura A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatalban a téli kampány irányítására alakult bizottság a napokban értékelte a harmadik ötéves terv elkészítésé­nek eddigi menetét, amely az állami gazdaságok és az egységes földmű­vesszövetkezetek egyik igen fontos feladata. Szlovákiában január 18-ig a harmadik ötéves terv irányelveit 1911 szövetkezetben vitatták meg, 150 szö­vetkezetből pedig a kidolgozott javas­latokat a járási nemzeti bizottsághoz terjesztették be. Az irányelvekből eredő feladatok megtárgyalása és az ötéves távlati tervek kidolgozása terén a beszterce­bányai kerületben szép eredményeket mutatnak fel, ahol 471 szövetkezetben beszéltek következő feladatokról, 160 EFSZ-ben javában dolgoznak a ter­vek elkészítésén, míg 55 EFSZ már benyújtotta kész tervét. A kerületben e téren a legjobbak közé sorolják a besztercebányai járást, mert itt már minden szövetkezetből beküldték öt­éves tervüket. A bratlslavai kerületből január 18-ig 86 EFSZ jelentette, hogy elkészült a munkával. Az irányelvek megvitatásával na­gyon lemaradtak a zsolnai és eper­jesi kerületekben. Az elkövetkező napokban falvain­­kon mindent el kell követni, hogy időben kidolgozzák szövetkezetük öt­éves távlati tervét, s alaposan felké­szüljenek az ez évi termelési pénz­ügyi feladatokra. A kerületi év járási nemzeti bizottságok illetékes szer­veinek ellenőrizniük kell ezeknek a fontos feladatoknak a teljesítését. Az eperjesi kerületben a mezőgaz­dasági termelés terén lemaradtak. A helyi nemzeti bizottságokban és az egységes földművesszövetkezetekben tapasztalt szervezőkre, szakemberek­re van szükség. A járási pártbizott­ságokról, járási nemzeti bizottságok­ról és a tömegszervezetekből 482-en jelentkeztek falura. Több mint 300-an már elfoglalták új munkabeosztásu­kat. Az eperjesi kerület szövetkezetei a közeljövőben 156 új elnököt, 193 könyvelőt, 186 agronőmust és 203 zootechnikust kapnak. Mindannyian tapasztalt szervezők, jó szakemberek. A szövetkezetben érdemes dolgozni A cserencsényi szövetkezet 1952- ben alakult. Mezőgazdasági területe körülbelül 3000 hektár. Amint Zólyomi elvtárs mondja, aki már megalakulás­tól elnöke a szövetkezetnek, kezdet­ben bizony nem volt könnyű az élet. De úgy‘van ez, mint a fiatal házasok­nál, amikor még kezdetben sok min­den hiányzik. Az elnöknek jó a hire mint szerve­zőnek, a tagság pedig meg is becsüli. A kitartó és odaadó munkának meg is lett az eredménye. A' szövetkezeti vagyon évről évre gyarapszik, a tagok pedig napról napra tehetősebben él­nek. Bárdos Gyula, a szövetkezet köny-Egyesített erővel új életet kezdenek Az illésházi, tonkházi és a bélvatai szövetkezetesek az év elején kölcsö­nös megegyezés alapján elhatározták, hogy közösen fognak gazdálkodni. A három község szövetkezetesei jelen­leg a második ötéves terv utolsó évé­nek sikeres befejezésén dolgoznak. Az egyesített szövetkezet jelenleg 1660 hektárnyi szántóterülettel ren­delkezik. Az istállókban 433 tehenük és 2236 sertésük vari. A termelési és pénzügyi tervek ki­dolgozása alkalmával máris megmu­tatkozott, hogy az egyesített szövet­kezetben a bevétel nem kevesebb, mint egymillió koronával emelkedik a három szövetkezet múlt évi terme­lési eredményeihez viszonyítva. Az illésházi szövetkezetesek, ahol a kenderrost termesztése terén jó tapasztalatokkal rendelkeznek, az évi termelési terv kidolgozásakor azt ja­vasolták, hogy a 8 hektáros terület­ről, ahol idén kendert termesztenek, 560 mázsás hozamot tervezzenek be A másik két faluban is olyan agro­technikai eljárást alkalmaznak majd. hogy ott is hasonló eredményekre te­hessenek szert. De a termelési tervben gondoltak a tejhozam fokozatos emelésére is. Terv szerint ez évben tehenenként 2700 literes fejési átlaggal számolnak. Ezt az átlagot úgy biztosítják, hogy ★ * * A prerovi versenyfelhívás alapján Hazánk felszabadulásának 15. év­fordulója alkalmából a prágai kerület szövetkezeteiben 1329 kötelezettség­vállalást tettek. A prerovi verseny­felhívás alapján a termelési tervek túlteljesítésére törekednek. A szövet­kezetek egész sora konkretizálja ed­digi kötelezettségvállalását. Január 20-ig mintegy 600 EFSZ-ben készül­tek el az ez évi termelési és pénzügyi tervekkel, s további 750 szövetkezet­ben most dolgozzák ki azokat. Szovjet küldöttség Indiában A szovjet kormányküldött­ség K. J. Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökének vezetésé­vel január 27-én reggel Del­hiből útra kelt, hogy körutat tegyen Indiában. Felkeresi Bombay, Bangalore, Madrasz, Kalkutta és más indiai váro­sokat. Sok szövetkezeti tag még mindig nem akarja megérteni, hogy a szö­vetkezetnek minden tag résztulajdonosa. Ügy vi­lik, hogy ök a szövet­kezet bérmunkásai és ezért állami gondosko­dást várnak, mint pél­dául az állami gazdasá­gok dolgozói. Kérik a gyermeknevelési pótlé­kok kifizetését, a fize­tett szabadságot, — de amikor az évi zárszá­madásra kerül a sor, el­feledkeznek a jóléti alap feltöltéséról Ügy gon­dolkodnak. hogy jobb ma egy veréb, mint hol­nap egy túzok, vagyis inkább 2 koronával több osztalék legyen a mun kaegységekre. Nem gon dóinak arra, hogy meg­betegedhet egy-egy tag. Nem így gondolkodtak az izsapi EFSZ tagjai az elmúlt években. ök nemcsak a holnapra, de a holnaputánra is gon­doltak Ebben nagy ré­sze volt Zsoldos Jó­zsef elnök meggyőző munkájának, amelynek gyümölcsét már ebben az esztendőben élvezni is fogják. Ez év elejé­től a szövetkezet ha­vonta gyermeknevelési pótlékot fizet, az első gyerek után 50 koronát és a további gyerekek után növekedő arányban egészen 80 koronáig. Bevezették a tagok 14 napos fizetett szabadsá­gát is. Zsoldos elnök elvtárs erről így nyilatkozik:- Az évi zárszáma­dás alapján fizethetnénk a tervezett munkaegy­ség értéken felül még 2-3 korona osztalékot. De nem tesszük Sőt 9 korona osztalék helyett csak 8-at fizetünk. Ez­zel szemben kifizetjük a gyermeknevelési pót­lékot és minden tagnak 14 napos fizetett sza­badságot adunk. Ezzel megoldjuk a növényter­melési dolgozók problé­máját is, úgyhogy éven­te legalább 450 munka­egységet érjenek el Ugyanis amíg az állat­­tenyésztésben dolgozók szabadságra mennek, helyükbe állítjuk a nö­vénytermelőket. Ez az­ért is helyes, mert sza­badságra mehetnek az állattenyésztők, akik ed­dig egész éven át dol­goztak, sőt sem vasár­napjuk, sem ünnepnap­juk nem volt. Ilyen eredményeket hoz a jó vezetés, a meg­értés a vezetőség és a tagok között. Ennek kö­szönheti a szövetkezel azt is, hogy már 1959- ben teljesítette a hús­termelésben az 1960. év­re tervezett mutatószá­mokat A növényterme­lésben is kiváló ered­ményekkel dicsekedhet­nek. A legfőbb tanulság pedig az, hogy előbb meg kell szüárdítani a szövetkezet gazdasági helyzetét, s ha ez meg­van, már törvényszerű­en emelkedik a szövet­kezeti tagság életszín­vonala. K. J. velője vigyáz a szövetkezeti vagyon­ra, mint szeme fényére. Ha nem jól billen a mérleg, már ismerteti is a tagsággal, hogy hol mutatkoznak a bajok, amelyeket közös akarattal már kezdetben igyekeznek orvosolni. Most készülnek az évzáró gyűlésre, s a jövő évi termelési tervet már el is készítették. Nagy súlyt fektetnek a növénytermesztés további növelésé­re és az állatállomány termelékeny­ségének emelésére. Az évi termelési terv már nem titok a tagok előtt és nem az évzáró közgyűlésen fogják megismerni. Hiszen máris vállalták, hogy a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesítik, s múlt évi ered­ményeik ezt mindenben alá is tá­masztják. A szemestermények hektár­hozamait túllépték, de az előirt hús­mennyiséget is magasan túlszámyal­­. ták, mert 121 kg helyett 152 kg-ot termeltek, tejből pedig hektáronként 440 litert adtak be. Az elért sikerekhez az egész tag­ság hozzájárult. De ki kell emelni Vajda agronómus munkáját, aki min­dent elkövetett, hogy a gazdasági munkák mindig idejében legyenek elvégezve. A jó termés, a bőséges mennyiségű és jó minőségű takar­mány így lehetővé tette, hogy elnyer­jék az első helyet a járásban. A tej­termelési átlag 2460 jiter volt. A te­henek gondozását asszonyok végzik, akik felszabadulásunk 15. évforduló­jának tiszteletére — válaszolva a prerovi felhívásra — kötelezték ma­gukat, hogy 1960-ban 140 literrel eme­lik a tejhozamot tehenenként. A leg­jobb gondozók: Blaháné, Vajdáné, Ma­­jorosné, Hanuláné, Baloghné s Szarvas Mária. Baloghné és Halasiné sertés­­gondozók szintén kötelezettséget vál­laltak, hogy az eddigi 14 malac he­lyett 15 db-ot fognak ez évben elvá­lasztani anyakocánként. Ez 10 000 kg hústöbbletet jelent. A Halasi-család négy tagja dolgo­zik a szövetkezetben. Itt találták meg biztos jövőjüket. Már autójuk is van. A múlt évben 2176 munkaegységet értek el és összjövedelmük, a háztáji gazdálkodáson kívül, 60 954 koronát .tett ki. A szövetkezetesek rövid pár év alatt 30 új házat építettek. A szövetkezeti tagok közül már négyen vettek autót és három tag ez évben várja a kiuta­lást. Alig van ház rádió nélkül, s a vil­lamos konyhai berendezések meg­könnyítik az asszonyok munkáját. A kultúrházat is saját erejükből épí­tették fel. Sőt az első szövetkezeti klub is Cserencsényben alakult. Kanka elvtárs, a klub vezetője, aki egyébként iskolaigazgató, példásan irányítja a klub tevékenységét. Estén­ként több mint 30 szövetkezeti tag szórakozik és tanul itt. Van sakk, asztalitenisz, de az amatőr fényképé­szek köre is jól működik. Ezt látni az agitáciős táblán is, amely állandóan friss anyaggal ékeskedik A szövetkezetesek a tiszta jövede­lem 12 %-át tették az oszthatatlan alapra, ami 132 000 koronának felel meg. A jóléti alapra 49 500 koronát, a közművelődési alapra pedig 13 500 koronát helyeztek. A járás többi szö­vetkezete is követhetné a cserencsé­nyi példát. Adamee József A szocialista faluéri A téli hónapok egyik legfontosabb feladata a fejtrágyázás elvégzése. Amint a képen is látható, a szenei szövetkezeti tagok nem feledkeznek meg erről a fontos munkáról. Ezekben a napokban a takarmánytáblákat fejtrágyáz­zák. A társadalmi gondoskodás példaképe azokra a részlegekre, ahol a tejelé­­kenység naponta és állatonként 7 li­teren alul van, a legjobb fejőgulyáso­kat és gondozókat küldik, hogy azok átadják tapasztalataikat a szakszerű takarmányozásra' és az állategészség­ügyi eljárások pontos betartására vo­natkozólag, ami szoros tartozéka a magasabb tejelékenység növelésének. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. január 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom