Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Ahol rettegve szedték a rozsét Két nehéz lánctalpas traktor jár dübörögve az irtáson. Az egyik az erős akácfagyökereket tépi, a másik a földet egyengeti. Hosszú éveken át sűrű akácerdő képezett határt a drienovcei Dájdomb- és a moldavai Szőlőhegy-dűlők között. Az-Pápai Pál fővincellér az idei oltványokat nézegeti előtt ez a természetes határ nemhogy elválasztotta volna a két falut egymástól, hanem összekötötte. Mindkét falu szegényei ide jártak egy kis tüzelőért, és hol az egyik, hol a másik falu valamelyik szegénye elkiáltotta magát: — Jön a kerülő! Mint a megriadt hangyaboly, úgy futottak szét, de mindig akadt egy-két áldozat, akit lábon fogott a betanított farkaskutya, és gazdája a megrettent szegényt lökdöste maga előtt. — Előttem a bíróhoz! Hátáról a rőzse egyenként szóródott szét. Hiába állította meg a kerülő, hogy kösse össze, de ez sohasem nyalábolódott olyan erősen egymáshoz, mint az, amit a többiek futva vittek hazafelé. A felszabadulás óta nemigen akadt olyan ember, aki ide jött volna hátasfáért, mert munka van elég, s aki dolgozik, az inkább méteres fát vásárol magának. Csökkent az akácerdő értéke napról napra. Határsávnak azelőtt sem volt jó, néhány éve pedig akadály, ugyanis szőlőt telepítették az akácerdő mellé mindkét oldalon, a Dájdombon is, meg a Szőlőhegyen is. A szakemberek tartottak tőle. Eleget mondogatták, hogy az akácgyökér nem ismer határt, átszövi a földet és megfojtja a szőlőt. Néhány nap alatt mindenki megelégedésére eltűnt a határerdő a két traktor nyomán. Amit az emberek évekig végeztek volna el, a két gép könnyen elintézte. De így is akad elég gond a bortermelés körül. A feltört talaj nehéz, kötött, későbben érik benne a szőlő, mint a mészkőhegyek lábán telepített régi szőlőkben. Ezért nem itteni fajtákkal ültették be, hanem a Kis-Kárpátokban jól bevált Leánykával, Müller-Thurgauval és egyebekkel. A moldavai EFSZ még bolgár fajtákat is hozatott. Az új telepítésű szőlő eddig még csak csalódást okozott. Amikor a legtöbbet várták tőle, igen keveset termett. A negyedik-ötödik évben úgy nőtt, hogy a karók alig bírták megtartani, de sajnos, csak a levele és a venyigéje volt nagy, de a termése nem. A múlt évben az állami gazdaság kísérletképpen egy sor szőlőt kordonművelésre állított be. A 20 tőke 53 kg-ot termett és ez több mint 100 mázsás hektárhozamot jelent. A többi szőlő, amelyet tőkefejes művelési módszerrel gondoztak, alig adott 11 — 12 mázsát. Ezt látva a gazdaság, elhatározta, hogy minden szőlőt kordonművelésre fog. Metszés idején majdnem minden tőkét szálvesszőztek, és most állítják be a betonalapba foglalt vascsöveket, hogy kordonokat nevelhessenek rajtuk. Pápai Pál, az állami gazdaság fővincellére szerint már ez évben is elérhetnek 60 — 80 mázsás hektárhozamot, néhány év múlva pedig 100-110 mázsát. Az új művelési módszereken kívül hazai fajták termesztésével is kísérleteznek. Saját termelésű amerikai fajtájú vadalanyokba pltják a szőlőt. Idén már 30 000 fásoltvány zöldell a gyökereztető ládákban; 80 %-a olasz rizling. Ez a fajta mind a tőkefejes, mind a kordonos művelés esetén rövidcsapos metszéssel terem a legjobban. Kisebb venyigét növeszt, mint a többi fajta, de hosszú csapokra hagyva egy-két év alatt agyonteremheti magát. Bora tüzes, más fajták házasítására is kitűnő. Jó lenne, ha minden új telepítésű szőlőben mindjárt kezdetben több fajtát és több művelési módszert kipróbálnának, mert ezen a tájon a talaj szerkezete és fekvése annyira befolyásolja a termést, ívuionosen a csomnejas gyumuicsiaK az úgynevezett csontárok esetében kívánatos, de a többi gyümölcsfanemre és sok kerti növényre is jótékonyan hat, ha 2 — 3 évenként mésszel megtrágyázzuk. Ha a talaj savanyú kémhatású, vagyis ha hígított sósav vagy tömény ecet hozzáadására alig, esetleg csak igen gyengén pezseg, ez általában a talaj mészszegénységét jelzi. Ebben az esetben évenként ajánlatos a talajra mésziszapot vagy oltott mészport kiszórni. A tél folyamán négyzetméterenként legalább 8 — 10 deka meszet szórjunk ki a mészkedvelő növények földjére, ha kevés benne a mész. A kerti növények közül mészigényesek a bab, a borsó, a répafélék, a hagyma, a káposztafélék, ideértve a karfiolt is, a gyümölcsfák közül pedig főként a barack, a szilva, a ringló, a dió és a mandula. Mészhiány esetén a növények, a fák csak színyiődnek, hajlamosak az elrákosodásra, a mézgásodásra, a csúcsszáradásra, sőt a gyümölcs korai hullására is. A mészhiány hátráltatja a talaj beérését, mert a talajbaktériumok működését a mész fokozza. A megfelelő mésztartalmú talajokon jobb a virág fejlődése, kevesebb a meddő fa, egészségesebb, nagyobb a gyümölcs, és ami a fő, tartósabb. Matej Stanko az akácgyökereket tépeti a földből erős traktorával hogy' bizonyos esetekben már 20-30 méter távolságban is más fajta ültetése szükséges. A siker azonban a sok akadály ellenére sem maradhat el, mert szakemberekre bízták a bortermelést. A többi dolgozót pedig az serkenti a legjobban, hogy ahol azelőtt rettegve szedték a rőzsét, most tüzes bort termelnek. Csurilla József Régen az volt az általános vélemény, hogy „a mész gazdaggá teszi az apákat és szegénnyé a fiúkat“. Ma ellenben tudjuk, hogy az okszerűen alkalmazott mész hatása nemcsak az első évben mutatkozik, de hatása évről évre emelkedik, tehát a fiúkat az apáknál is gazdagabbá teszi. A burokban sült kenyér Egy szászországi pékmester eredeti ötletet valósított meg annak érdekében, hogy a kenyeret ne fogdossák össze a kezelés és szállítás során. A kész kenyértésztát e célra készült műanvaclemez-burokba helyezte, amelyet a sütéskor megduzzadó kenyér pontosan kitölt. E csomagolásban jut el a kenyér a fogyasztó asztaláig, ahol ez a burkolat könnyen lefejthető. E megoldásnak az is nagy előnye, hogy általa 30 %-kal jobban kihasználható a kemence felülete, s a kenyér tovább marad friss és kellemes aromájú. A pékmester újítását a hatóságok jóváhagyták. 149 I960, május 8. A műtrágyázás jelentősége Kordonművelésre fogják a leánykák a Leánykát
