Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-22 / 50. szám

A fásítás üteme Gbelcén Orom végigbarangolni a gbelcei Szed­­res-dülö lankásain, mert már messziről zöldellnek a fiatal gyümölcsfák, piroslik a cseresznye. Nyolc évvel ezelőtt mindez még csak az EFSZ vezetőinek képzeletében létezett, a valóságban hiába keresett a tűző nap melegétől izzadó parasztember egy kis árnyékot déli pihenőben. Azóta a képzelet megvalósult. Az EFSZ gyümölcsfái, amelyeket 1953-ban saját faiskolájából telepített, ma már erőteljes növésüek és idén már a tavalyinál lénye­gesen több termést várnak tőlük. Az idő­közben 12 személyre bővült gyümölcsé­­szeti munkacsoport a múlt év végéig összesen 70 hektár gyümölcsöst létesí­tett. Gyümölcsfákkal övezték az utakat, ezenkívül a 28 hektár kiterjedésű tyúk­farm területét is fásították. A gyümölcs­fákat itt 8—10 méter távolságra ültették egymástól. Idén folytatták a telepítést, mégpedig 1000 barackfa, 1000 diófa és 1000 egyéb gyümölcsfa került kiültetésre. Az idővel széles lombsátort képező diófákat a dű­­lőutak mentén ültették el. Tervszerűen válogatták össze a fajtá­kat: termelési, értékesítési és tárolási szempontokat véve figyelembe. Megfontolással telepitették többek kö­zött a cseresznyét, mert olyan tulajdon­ságokkal rendelkezik, hogy egyes fajtái nem fogékonyak bármely fajta megter­mékenyítő hatására. Például a Hedelfin­­géni óriás nem termékenyül meg a Nagy fekete ropogós hímporától. Ezért egy­mással összhangban telepítettek három fajtát, a Májusi korait, a Lyonit és a Badacsonyi óriást. Kajsziból a zamatos Magyar legjobbat és a szépen színezett Rózsát találjuk itt. Kiválasztásukkor a piaci szempont volt az Irányadó. Az ismert almafajták közül a Nyári fontos, a korai Astraháni piros, a Jonat­­hán, az erős hímpora miatt a termelők körében igen kedvelt Téli aranyparmen és a külföldön nagyon keresett értékes Coláén delicious fajtákat termelik. Besztercei szilvával és zöldringlóval is foglalkoznak. A fákat gondosan kezelik, és idejében védekeznek a növényi kártevők ellen. Téli permetezéshez Aspergolt hasz­náltak, amelyet rézgálicoldatos perme­tezés előzött meg. Tavasszal nem mulasztották el, köz­vetlenül a szilva virágzása után, a Dy­­nolos permetezést, mégpedig a szilva­darázs elleni védekezésül. Az almát hatszor készülnek perme­tezni tizennégy napos időközökben, fel­váltva Dynollal és Fosfotionnal. Megemlítettük a gombabetegségek el­leni védekezésül a máshol jól bevált Novozirt. mégpedig a következő össze­állításban: 100 liter vízre, 1 % Novozir 0,3% Fosfotion, 0,5 — 1% Dynol. A barackot galamblojás nagyságú ál­lapotban bordóilével permetezik és be­­érés előtt két héttel a permetezést megismétlik. így jobban tárolható, a monília nem támadja meg. Ellenkező esetben ez a gombabetegség szállítás közben a ládákban gyorsan terjed és a barack rothadását idézi elő. Amikor a cseresznye sárgulni kezdett, körülbelül 12 nappal érés előtt Dynollal permetezték a cseresznyelégy kártétele, a férgesedés ellen. Gbelcén nem feledkeztek meg arról, hogy milyen fontos szerepük van a mé­­heknek a megporzás és ezzel a megter­mékenyítés elősegítésében. Hetven méhcsaládot tartanak: idén 15 családdal, a jövőben még többel kíván­ják szaporítani a méhészetet. Méhlege­­lőről is gondoskodtak. A fasorokkal pár­huzamosan ővszerüen facéliát vetettek, ami egyúttal akadályozza a gyomok el­szaporodását is. A vetés részletekben történt, éspedig a virágzás meghosszab­bítása céljából. A faültetést úgy Irányították, hogy az egyes faféleségek virágzása egymást kö­vesse, ezáltal a méhek folytatólagosan jutnak nektárhoz. A korán virágzó bar­kafűz, fűzfa és nyárfák virága a méhcsa­ládok megerősödését segíti elő, úgyhogy amire a gyümölcsfák és később az akác virágzik, a fölerősödött méhcsaládok már teljes erővel gyüjthetik a mézet. Akácfából idén 1000 darabot ültettek ki. azonkívül nyárfákat és különböző fűzfafajtákat, amelyeknek száma jóval meghaladja az 100 db-ot. A munkacsoportok egymással össz­hangban dolgoznak. A két mezei munka­­csoport vezetője minden vegyszeres nö­vényvédelmi beavatkozásról értesíti a gyümölcsészeti csoportvezetőt. hogy szükség esetén a méhek „kimenőjét“ idejében szabályozhassák. A méhészet még fejlesztésre vár, tá­volról sincsenek kihasználva a lehető­ségek. A szaporodó méhcsaládok gondo­zása külön munkaerőt igényel, s ez még megoldásra váró feladat. A kezdeti kétkedés fekete íellegeit már elsodorta a tavaszi szél, s a Som­­lyóhegytől a Sósig gyümölcsét érleli ar új élet, miközben zsong a méhek szor­gos hada. Kúti Szilárd Fiatal gyümölcsfák gondozása A gyümölcsfacsemeték kiültetés után több éven keresztül fokozottabb gondo­zást igényelnek. Rendszeresen teremni csak azok a fák fognak, amelyeket szak­szerűen metszünk, jól.gondozunk és trá­gyázunk. Metszéssel alakítjuk ki az erő­teljes vázágakat, amelyek később a ter­més súlyát viselik, azonkívül siettetjük a fák termőre fordulását. A rügyfakadás előtti koronaalakító metszés kiegészítője a zöldmetszés. Ezzel kiküszöböljük a fásmetszés hiányosságait és megrövi­dítjük a koronaalakítás idejét is. A nyu­galmi időszakban végzett metszés után gyakran előfordulnak bizonyos anyag­cserezavarok. aminek következtében a kiválasztott hajtőrügy nem fejlődik, más rügyből viszont nemkívánatos irányba fejlődik hajtás. Korai közbelépéssel ezen segíthetünk. Züldmetszéskor né­hány levélre visszametsszük a hajtáso­kat. erősítöcsapnak. Ez a beavatkozás tápunyagmegtakaritást jelent a fának. Az első zöldmetszést május végén végezzük és augusztus végéig cgy-két­­szer megismételjük. Ezzel a módszerrel sűrűbb termőrészberakódást érünk el. Az erős napsütésnek kitett, gyengébb talajon növő gyümölcsfákon mellőzzük ezt a metszési módot, hogy a korona dúsabb legyen'. A gyengén fejlődő alma- és körtefák 198 ' WfMtPiZdhSMj c ' 19ti0. június 22. törzsén, ágain május végéig, június első hetéig bevágást, köpülyözést végezhe­tünk. Célja az erősítés. Sérülések, rák esetén a 2 —3 cm hosz­­szú bevágás a sérült helyek közelében elősegíti ezek behegédését. Csonthéjaso­kon mellőzzük ezt az erősítő metszést, nehogy mézgásodást idézzünk elő. Kö­­pülyözéskor ügyeljünk, hogy a gyümölcs­fa fás részét meg ne sértsük. Helytelen a nem termő vagy buján növő fa köpülyözése. mert a meddőségen ez nem segít, sőt még erősebb növeke­dést idéz elő. A fiatal gyümölcsfákat csapadékhiány esetén öntöznünk kell. ugyancsak a ta­vaszi ültetésü fákat is. Az öntözést ta­vasztól augusztus közepéig 3 — 4 ízben megismételjük. Ha nem áll módunkban a gyümölcsös egész területét megöntöz­ni, akkor 20 — 40 liter vizet öntünk a fa körzetébe. Az öntözést hígított trágya­oldat adagolásával is egybekapcsolhat­juk. de ez mindig utána történjék. A trágyaoldat adagolását legkésőbb július elején abba kell hagynunk, hogy a vesz­­szők az őszi lombhullásig még idejében beérjenek és ne legyenek fagyérzéke­nyek. Legjobb marhatrágyalevet használni. Néhány napig tartályban erjesztjük, az­után használat előtt 1:10 arányban vízzel hígítjuk ezt az erős oldatot. Alkalma­zása a gyümölcsfák gyors növekedését idézi elő. Trágyalé hiányában 1 — 2 %-os mütrágyaoldatot is használhatunk. A száraz és rossz vízguzdálkodású talajokon ajánlatos á talaj árnyékolása. A beárnyékolt talajnak kevesebb a víz­vesztesége. Legalkalmasabb erre a célra a törek, szalmástrágya, nádtörmelék, virágzás előtt lekaszált gyom, őszi lomb­hulladék. A korhadó anyag később, át­alakulva, gazdagítja a talaj televény­­tartalmát. A fiatal, még koronaalakító metszés alatt álló gyümölcsfák első termését nn hagyjuk meg, de legalábbis ritkítsuk. A fejlődő gyümölcs tápanyagot von el a fától, ezzel visszaveti a fejlődésben. Gyümölcsfáinknak a gyors fejlődéshez rendszeres trágyázásra van szükségük. Legtöbb tápanyagot nitrogénből, kálium­ból és foszforból igényelnek. A trágyázással megszűnik az a ve­szély, hogy a fejlődés későbbi éveiben a fák szakaszosan teremjenek. ősszel Istállótrágyázzunk, de akkor adjuk a műtrágyák zömét is. Ezenkívül előnyös még. ha virágzás után fejtri­­gyázunk. Juhász Árpád ★ ★ ★ Új burgonyafajta: a Mindenes Teichmann Vilmos tudományos kutató, a magyarországi Kisvárdán, a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató-intézetben új burgonya fajtát nemesített, amely a Min­denes nevet kapta. Az új burgonyafajta étkezési és ipari célokra egyaránt ki­fogástalan. Heklárátlagban körülbelül 300 mázsás hozamot ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom