Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-19 / 49. szám

Talpig emberek Pártunk Központi Bizottságának levele nyomán mezőgazdaságunkban új mozgalom született, mégpedig az, hogy az ötéves terv mutatóit négy év alatt elérjük. A Galantai Állami Gazdaság kommunistái és dolgozói az elsők között tárgyalták meg a párt levelét és mindjárt csatlakoztak is a mozgalomhoz. Ferencet Istvánt, a 927 hektáros gazdaság vezetőjét nehezen találja meg az ember az irodában. Rendsze­rint a földeken vagy az istállókban segít; irányítja, szervezi a gazdaság dolgait. Még az esti órákban is csak a gazdaság udvarában találhattuk meg. A naptól barnára sült, alacsony em­ber szívesen beszél a gazdaság ered­ményeiről, terveiről. — Igen, mi is elhatároztuk — mondja —, hogy a harmadik ötéves terv mutatóit négy év alatt elérjük. — És mit tesznek a vállalás érde­kében? — Abból indulunk ki, hogy a me­zőgazdasági termelés alapja a nö­vénytermesztés. Elsősorban tehát a hektárhozamok növelésére törek­szünk. Nagy gondot fordítunk a föld termőerejének fokozására, az ele­gendő és helyes istállótrágyázására, s ezzel arányosan végezzük majd a műtrágyázást is. Az istállőtrágyát az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján mezei trágyatelepekben gondozzuk. Az a tervünk, hogy a következő években szántóterületünk 25 %-át, 1963-ban pedig 27 %-át istállótrá­gyázzuk. — Hogyan állnak a komposztolás­­sal ? — Tervünk erre az évre 92 vagon komposzt készítését irányozta elő. Eddig már 150 vagonnal készítettünk. A következő években még több kom­posztott akarunk készíteni. A mun­kálatokat géppel végezzük. Főleg a rakodógépet tudjuk jól felhasználni, amely összekeveri s egyúttal helyére rakja a komposztot. — Milyenek a terveik a kapások hektárhozamának növelésére,? — A helyes trágyázáson és pontos agrotechnikán kívül elsősorban ön­tözéssel akarjuk növelni a cukorrépa hozamát. Ebben az évben 60 hektár cukorrépát öntözünk. Az egyéb ka­pások hektárhozamát komposztozás­­sal akarjuk növelni. Ebben az évben első ízben alkalmazzuk a vegyszeres gyomirtást a kukoricatáblákon. — Milyen hektárhozamokat várnak ebben az évben? — Búzából 29 — 30, kukoricából 34, árpából 27 mázsát hektáronként. — És 1964-ben? — Búzából 36,5, kukoricából 60,5, árpából 36 mázsás hektárhozamot, a cukorrépa hektárhozamát pedig az ideihez viszonyítva 25—30 %-kal fogjuk növelni. — Mi a helyzet a takarmányalap­pal ? , — Főképp az évelő takarmányok és a silókukorica vetésterületének bővítésére törekszünk. Ezzel nagy mennyiségű és tápértékekben gazdag takarmányt nyerünk. Talán nem fe­lesleges megemlíteni, hogy ebben az évben megszerveztük a lucerna gépi betakarítását, így 26 ember és hat pár ló szabadult fel a takarmány­betakarítási munkáktól. Az őszi ke­verékeket nagyobb részben lesilóz­­tuk. Eddig 110 vagon silónk van. Egyébként 101 hektár silókukoricát vetettünk, amelyet tejesérésben aka­runk silózni. Az is szerepel tervünk­ben, hogy több mint 90 hektár tarló­keveréket vetünk. — Ha már a tarlókeverékekről van szó, hogyan készültek fel az aratás­ra? — A gabonát 290 hektáron ter­­me'sztjük. Az aratást 10 nap alatt akarjuk befejezni. A gépeket már kijavítottuk. Amennyiben lehetséges, az összes gabonát kombájnnal akar­juk aratni, hiszen ez a legtisztább munka. — Az állattenyésztésben milyenek a lehetőségek a vállalás teljesítésé­re ? — Szarvasmarhaállományunk már most több, mint amennyit a terv 1965-re előirányoz. Száz hektáron 109 szarvasmarhát, ebből 29 tehenet tar­tunk. Most 2900 literes a tehenen­­kénti fejési átlagunk, de 1964-ben már 3200 liter tejet tervezünk min­den tehéntől. Kiváló gondozóink van­nak, például Kelecsényi Vince 11 li­teres fejési átlagot ér el. Gazdasági átlagunk napi 8 liter. Molo Leopold vezetésével a növendékállat-gondo­­zók a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyeznek. A hízó­marhánál 1 kg-os a napi súlygyara­podás. A sertéshizlaldákban dolgozók szintén a szocialista munkabrigád címért versenyeznek. A Tabacek Gáspár vezette csoport 280 hízót gondoz. A múlt évben 0,59 kg-os napi súlygyarapodást értek el. Ügy mutatkozik, az idén több lesz. Egész évi sertéshúsbeadásunkat október végéig teljesítjük. Ferencei elvtárs szavai meggyőz­tek arról, hogy talpig emberek áll­nak a vállalások mögött, és bizonyos, hogy 100 százalékosan helytállnak. Krajcovic Ferdinand ★ A pelhrimovi Agroströj üzem új, 13 000 m2 nagyságú teremmel bő­vül, ami lehetővé teszi a mezőgazda­sági gépek gyártásának további nö­velését. A gyár dolgozói többek kö­zött 25 000 silókombájnt készítenek, amelyek a kukorica silózására is megfelelnek. Ezenkívül új típusú silókombájnt készítenek, amelyek a kukorica silózására is megfelelnek. Ezenkívül új típusú silókombájnt is szerkesztettek, valamint néhány új­fajta takarmányfeldolgozó-gépet. Parasztbecsület Nem veszett ki még a virtus a {öldmíivcsemberböl. Ha látja, hogy a szomszéd -portája körül több szárnyas kapirgál, ha virgoncabb malacok, kövérebb borjak és teje­lőbb tehenek odaát az istálló la­kói, akkor „dühbe gurul", s azt mondja: — Velem nem tolsz ki, bará­tom ... Én is tudom, mi a pa­rasztbecsület! A következő lépés tehát: jel­venni a versenyt a gazdatárssal! Ez történt a prerovi járás szö­vetkezeti tagjainak nagy jelentő­ségű jelhívása után is. Ember em­berrel, szövetkezet szövetkezettel versenyez. A luceneci járás EFSZ- tagjai, miután jeltárták a helyi anyagjorrúsokat, a termelés joko­­zásának lehetőségeit, azt üzenték a nagy kezdeményezőknek: — Egyetértünk a jelhívással... A versenyzők soraiba lépünk! S a járás szövetkezetesei állták szavukat. A bolkovceiek például már áprilisban teljesítették az első jélévre tervezett húsbeadást. Az pedig igazán szép, hogy már ele­get tettek egész évi tejbeadásuk­nak. Terven jelül még 60 000 liter tejet adnak be. — Mi tette mindezt lehetővé? - tettük jel a kérdést Lukács Jánosnak, a szövetkezet szorgal­mas tagjának. — Jobban dolgozunk, mint más­kor, s bátrabban alkalmazzuk a haladó termelési módszereket! Lukács elvtárs azt is elmondja, hogy ebben az évben szántóterü­letük 46 %-ún termelnek takar­mányféléket. Különösen nagy súlyt helyeznek a kukorica, valamint a silónövények termelésére. Mindezt azért teszik, mivel elhatározták, hogy 1961-ben, az 1960-as évhez viszonyítva, háromszorosára eme­lik a hús, tej és tojás termelését. A vidinái EFSZ tagjainak köte­lezettségvállalása sem maradt pa­píron. Ez évben ugyanis 100 hek­tár mezőgazdasági területre szá­mítva már 79 szarvasmarhát tar­tanak. Szép eredményt értek el a tejtermelés terén is. Jelenleg 8-9 liter között mozog a tehe­nek napi fejési átlaga. Az EFSZ vezetősége azonban azt mondja: — Ez meg kevés. Mi többet aka­runk! S ez az „elégedetlenség-, arra enged következtetni, hogy a lu­ceneci járás szövetkezetesei való­ra váltják adott szavukat: nem hagyják, hogy csorba essék a pa­rasztbecsületen. Z. J. Az építő-sikerek Két érdekes kiállításról szeretnénk beszámolni, amelyeket fővárosunk­ban, Prágában rendeztek meg. Az egyik a Szovjetunió építő-sikereit mutatta be, a másik pedig, a „Csehszlovákia 1960" kiállítás hazánk szabad életének tizenöt esztendeje alatt elért nagy eredményeket vetíti a látogató elé. A szovjet kiállítás már bezárta ugyan kapuit, de az itt látottak megérdemlik, hogy legalább néhány sorban számoljunk be róla. 0A Szovjetunió sikereit be­mutató kiállítás olyan ha­talmas, hogy képtelenség akárcsak a legrövidebben is mindent megemlíteni. Ve­gyük ezért csak azt, ami minket, földműveseket a legjobban érdekel: a kiállítás mezőgazdasági részét. S ebből is csupán a jövő még szebb távlatait felvázoló mezőgazdasági gé­pek csoportját ragadjuk ki. A leg­különbözőbb gépek sokaságát talál­juk itt, egyik nagyszerűbb, mint a másik. Mindegyiküket azzal a céllal készítették, hogy a lehető legnagyobb mértékben tehermentesítse az em­bert, olcsóbbá és gyorsabbá tegye a termelést. Álljunk meg talán mindjárt ennél a bonyolult gépnél. Az SZKGN-6A jelzésű vetőgép ez. Egyaránt alkal­mas mindenfajta növény négyzetes és soros vetésére. Mechanikailag át­állítható vezérlőhuzalja gyorsabb üze­meltetését biztosítja. Vetéskor a maggal együtt műtrágyát is juttat a földbe. A vetőgép (az első képen) szélessé­ge 4,2 méter, a sortávolságot tetszés szerint 70 — 90 — 140—180 cm-re le­het beállítani. A 70 cm-es sortávol­ságnál a gép teljesítménye 1,3 hek­tár óránként. Műtrágya-tartálya 21,6 dm3, a vetőmagtartály 13 dm3 űrtar­talmú. A vetés mélysége 12 cm. A vetőgépet „Belorusz" traktor vonta­tása mellett a traktoros egymaga kezelheti. A kiállításon a közönség nagy ér­deklődésének örvendett az újítás számba menő, eszközhordozóra sze­relt ZPSZ-100 jelzésű gabonarakodó (második kép1), mely egy óra alatt 100 tonna gabonát tud vagonokba vagy kocsikra rakni. A rakodókar 180 fokos szögben elfordítható, a gép kezelését a traktoros egy segéderő­vel végzi. A gép súlya 900 kg, s a DVSZS-16, valamint a T-16 jelzésű alvázakra szerelve alkalmazzák. * * * Két gép a szovjet mezőgazdaság hatalmas fejlődését elősegítő acél­hadsereg soraiból. Legközelebb az itt látott többi érdekességből választunk ki néhányát ízelítőnek. Hostinsky Né(ju év alatt Sikeres kezdet Nemrégiben hírt hoztunk arról, hogy a dubníki szövetkezét kezdemé­nyezésére indult meg a Nővé Zám­­ky-i járásban a „négy év alatt az ötéves tervet" mozgalom. Vajon mit csinálnak a kezdeményező szövetke­zet tagjai, hogy a nagyszerű munka­felajánlásnak becsülettel eleget te­gyenek? Szép, júniusi nap volt, amikor a szövetkezet dolgozói közé toppan­tunk. A határban nagyban folyt a takarmányfélék betakarítása, s a szarvasmarhaistálló közelében gyors ütemben komposztoltak. Munkafél­­ajánlásukban ugyanis megígérték, hogy a talaj televénytartalmának növelése érdekében évenként 1500 köbméter komposztot készítenek. A nyitott istálló kifutójában egész­séges, jól fejlett üszők kérődztek, s a tőlük nem messze emelkedő ha­talmas dohányszárítók sem vártak tétlenül a dohányérésre. Az udvaron, az egyik dohányszárító ajtaja mellett álló tehergépkocsi körül éktelen há­pogással verdestek szárnyaikkal a foglyul ejtett ka­csák. A kacsafarm dolgozói körüláll­ták a begyűjtési üzem autóját és munkájuk első eredményeit adták át a közellátás szá­mára. — Az én kezde­ményezésemre kezdtünk kacsákat tenyészteni — mondja Chládek Gyula zootechni­­kus. — Azt mond­tam, hogy ha rá­fizetünk, akkor vonják le a kárt \ nyitott istállóban nevelt üszők jó alapot adnak a fizetésemből. » szarvasmarhaállomány növelésére és egészségi áilapo­— S az ered­­tának feljavítására. mény ? — Ha megkapom a további terve- elnöknél a négy növénytermesztési zett 2000 kiskacsát is, akkor a ka- csoport vezetője és Krencsan István csatenyésztés ebben az évben 300 gépesítő. ezer korona bevételt hoz. Azt hi- — Az 1700 hektárnyi szántóterü­­szem, hogy jövőre már nem 8000, de létből 400 hektárt évelő takarmá- 20 000 kacsát nevelünk. Egy ember nyokkal vetettünk be. Főleg lucernát ezer kacsát gondoz és 75 nap alatt és vörösherét termesztünk. Már ta­­a kicsi kacsából két kilósat nevel, valy is annyi takarmányt biztosítot- Egy-egy kacsa után 15 — 20 korona tunk, hogy kitartott egészen tavaszig, tiszta jövedelmet várunk. S legalább A dubníki szövetkezetben tehát a dohányszárítók sem állnak kihasz- derűlátóan fogtak hozzá a munka­náltlanul a dohányérésig. Kitűnő felajánlás teljesítéséhez. Kívánjuk, kacsaszállásnak bizonyultak. hogy ez a derűlátás az évek folya-A körülöttünk álló emberek meg- mán még tovább fokozódjék, elégedett mosollyal hallgatták az el- Gajdács Irén hangzott beszélge­tést. „Mégis csak jó a tanult ember a háznál! Ki gon­dolta volna, hogy a kacsatenyésztés így beválik!" — mondja a tekinte­tük. A dombok tövé­ben meghúzódó sertéshizlaldában is nagy volt a si­­vítózás. Mérlegre hajtották a sertés­állományt, hogy megállapítsák az átlagos súlygyara­podást. Amint megtud­tuk, 878 sertést hizlalnak, s ha eb- Megkezdődött a kacsabeadás bői átadnak vala­mit a beadásra, akkor a hiányzó mennyiséget azonnal pótolják. Három hónap alatt a malacból 90 kilós son­­kasertést nevelnek. Tavaly a 761 má'­­zsa sertéshús kötelező beadásán fe­lül 1010 hízót adtak el szabad áron. — Hogyan állnak a munkafelaján­lással? Teljesítik? Hrabovszki András, Cséplő Bálint, Chládek János és Végh Sándor ser­tésgondozók egymásra néztek. Cséplő Bálint válaszol mindnyájuk nevében; — Ha elegendő malacot és takar­mányt kapunk, akkor minden rend­ben lesz. — Lesz malac is meg takarmány is — nyugtatja meg őket Fabók Gyula zootechnikus. — A 230 te­­nyészkocán kívül 93 átmeneti kocát is bebúgattunk. Számításaim szerint szeptember végéig már 300 terven felüli malaccal számolhatunk. Ami a takarmányra vonatkozó kér­dést illeti, erre a leghivatottabbak­­tól kaptuk meg a választ. Éppen gyűlésre jött össze Petrík József A riporter jegyzetfüzetéből KÖRBE-KÖRBE Az egyik szövetkezetben az ötéves terv mutatószámainak négy év alatt való teljesítéséről beszélgettünk. — Gyorsabb ütemben kell növel­nünk az állatállományt, s bizony nagy nehézségeink lesznek az állatok el­szállásolásával. — Nincs a községben mezei tégla­égető amit felhasználhatnának a helybeli nyersanyagforrások értéke­sítésére? — Van, de már 1949 óta senki sem használja. — S miért nem égetnek benne téglát a szövetkezeti tagok? — Nincs munkaerőnk. — Mennyi sertésük van? — Több mint 2000. — Hány sertésgondozó ápolja? — Várjon csak... hat, tíz ..., ősz­­szesen 17. — Néhány kilométerre innen a Bajéi Állami Gazdaság aiialai üzem­részlegében egyetlen hatvanéves em­ber 1000 sertést gondoz. A cseh or­szágrészek néhány állami gazdaságá­ban pedig egyetlen sertésgondozóra 2000 — 3000 sertés is jut. Ha önetetös módszert vezetnének be, mindjárt 15 — 16 munkaerőt szabadíthatnának fel csak ezen a munkaszakaszon. — Ahhoz új sertésólat kellene épí­teni. — S mért nem építenek? Hiszen itt a kihasználatlan mezei téglaégető! — Nincs munkaerőnk... (Kezdjük újra a kérdezgetést?) Gir 'Aatmé _ Földműves______ 3 I960, június 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom