Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-17 / 5. szám
A Szovjetunió újabb nagy békekezdeményezése A szocialista faluért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. január 17. Ára 30 fillér XI. évfolyam, 5. szám. Útmutatás az EFSZ-ek új bérrendszerének megvalósításához Az EFSZ-ek új termelési és pénzügyi terveinek készítése itt-ott már befejezés előtt áll. A szövetkezeti tagok az új terv kidolgozásánál elsősorban a termelés gyors és lényeges emelésének lehetőségeit mérlegelik. E célkitűzések elérésében nagy szerepe lesz az új bérezési rendszer bevezetésének is. A legmegfelelőbb bérezési rendszer alkalmazása a közös gazdálkodás megszilárdításának és a szövetkezeti tagok elégedettségének elsőrendű előfeltétele. Ezt elsősorban most kell szem előtt tartani, amikor a harmadik ötéves terv előkészítésének esztendejébe léptünk. Mikor kerül sor azonban az új bérezési rendszer általánosabb érvényű alkalmazására, ha az EFSZ-ek III. és IV. országos kongresszusa által ajánlott bérezési formákat sem vezették be még mindenütt? Háromféle bérezési módot ismerünk: • A ledolgozott munkaegységekre adott előleg formájában, amikor a ledolgozott munkaegységek után havonta állandó arányban előleget fizetnek az egész év folyamán. • Szilárd munkaegységek után kiosztott bér formájában, amikor a munkaegységekre előirányzott egész összeget fizetik ki havonta az év folyamán, év végi elszámolás nélkül. • Munkaegységek nélküli bér formájában, amikor a munkaegységekben kifejezett teljesítménybért pénzben fizetik meg, s a teljesített munkáért éppen úgy fizetnek, mint az állami gazdaságokban. Az első forma nyilvánvalóan azért volt előnyös a szövetkezetek számára, mert a mezőgazdasági munkák eddigi idényszerűsége ellenére kiküszöbölte a szövetkezeti tagság jövedelmének nagy ingadozását. A második forma lehetővé teszi a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének összekapcsolását a közös gazdaság fejlesztésének szükségleteivel, mivel az EFSZ a tervezetten felüli jövedelmének év végi szétosztására nem kerül sor, s ezáltal a közös alapok feltöltésére fordítható. A harmadik bérezési formát még csak a prerovi járás prosenicei, hlu-Jól fontoljuk meg Napjaiiikban már befejezéshez közeledik a mérlegek elkészítése, s ezzel pontot tesznek EFSZ-eink múlt évi gazdálkodásuk eredményei után. A szövetkezetek vezetősége javaslatot tesz, s a taggyűlés jóváhagyja majd, hogyan osszák fel azt a pénzösszeget, amelyet a múlt év termékeinek értékesítésével szereztek: mennyit szánnak az alapok íeltöltésére, milyen összeget tartalékolnak, mennyit fordítanak a tagok által beadott leltári tárgyak törlesztésére és végül, milyen összeget szánnak a ledolgozott munkaegységek végelszámolására. Bár az ilyen elosztás egyszerűnek és könnyűnek látszik is, nem mindig az. Főképp akkor nem, amikor ki kell mondani a végső szót és meg kell tenni az utolsó lépést. Ilyenkor bizony válaszúira érünk. Ez évben itt-ott felmerülnek bizonyps nehézségek, annál is inkább, mivel a nehéz körülmények között végzett aratás és az őszi munkák, valamint az év első felében a nagyobb méretű takarmányvásárlás jelentősebb anyagi eszközöket emésztettek fel. S ehhez járul még, hogy a hosszan tartó szárazság következtében egyes növények nem hozták meg az eredetileg várt bevételt. Mindez nem egy szövetkezeti könyvelőnek és elnöknek okoz komoly fejtörést. Ilyen helyzetben bizony nem könnyű a döntés. Semmi sem lenne azonban rosszabb annál, ha fejüket vesztve helytelen lépésre ragadtatnák magukat. Azt a kérdést, hogy hova, — az alapokba vagy a végelszámolásra-e, — megfontoltan kell megoldanunk, úgyhogy ebből mindenkinek haszna legyen, de ne csak ma, hanem holnap, sőt jövőre is. Igaz, hogy busás összeget kapni kellemes dolog. De hozhat-e megelégedést a gazdag elszámolás, ha hozzá az a tudat is társul, hogy ezzel aláástuk a szövetkezet jövő évi termelése és jövedelme emelkedésének lehetőségét? Bizonyára nem. Tehát most, amikor az elmúlt év gazdáikodásának eredményeit osztjuk fel, ne feledkezzünk meg az alapokról (Folytatás a 3. oldalon) Nemcsak a gyerkőcöknek, hanem a lányoknak is jólesik a szánkózás. Képünk a Magas-Tátrában üdülő Klobucsnyák Mártát és Kanyorka Ilonát, a surányi járás bánovi EFSZ-ének tagjait mutatja be vidám ródlizás közben Burgonyaszárító a szövetkezetek számára Hazánk felszabadítása 15. évfordulójának tiszteletére tett vállalásukban az Ustí nad Labem-i Észak-Csehországi Zsíradéküzem Nemzeti Vállalat dolgozói nem feledkeztek meg a mezőgazdaságnak nyújtott segítségről sem. Az üzem továbbra is hat EFSZ- nek marad védnöke, s a beruházásoknál elért megtakarításokból további 350 000 koronát fordítanak e szövetkezetekben a talaj termőerejének fokozására. A roudnicei járás Zidovice községében egy üzemképtelen olajütőből burgonyaszárító üzemet csinálnak, amely a környékbeli EFSZ-ek számára 500 mázsa burgonyát dolgoz majd fel naponta. E burgonyaszárító átépítési költsége 1,5 millió koronát tesz ki. Ezt az összeget az üzem termelésének belterjesebbé tételével és a beruházások költségének csökkentésével igyekeznek megtakarítani. honicei és vézkyi szövetkezeteiben alkalmazzák. Ez a legegyszerűbb forma és szövetkezeti parasztjaink számára legkedvezőbb; fokozza tevékenységüket és csökkenti a háztáji gazdálkodás eltúlzásának lehetőségeit. Az új bérezési rendszer bevezetésének alapfeltételei: kellő üzembiztosítási alap létesítése, gazdaságilag és politikailag jól biztosított szövetkezet és rátermett vezetőség. Élenjáró szövetkezeteinknek tehát minden lehetőségük megvan az új bérezési rendszer bevezetéséhez. . Az első fecskék az új bérezési rendszer bevezetésében idén a Lékárová Lhota-i, a Nővé Veselí-i és a Köztársaság-renddel kitüntetett ostrovi (dobruskai járás) szövetkezet. Vajon mit szól ehhez a többi kitüntetett és élenjáró szövetkezet. Aki nem hiszi, járjon utána... Minek? Annak, hogy a kishozamú réteket, legelőket fel kell szántani, mert gyenge minőségű és kevés széna terem rajtuk, s az állatok legeltetése sem kifizetődő. Üjdűlön (losonci járás) már ezt felismerték. És hogy a felszántás kifizetődött, arról Kerekes Gyula, az újdűlői EFSZ elnökq örömmel beszél. Tőle tudjuk meg, hogy még tavalyelőtt 12 hektárnyi gyér legelőt szántottak föl. Egy hektár felszántása 120 koronába került, így az összköltség 1440 korona volt. Mindjárt tavasszal, még a vetés előtt a felszántott területre műtrágyát szórtak, majd idejében lennel vetették be. Ezután B á n i c s elvtársnak, a lenfeldolgozó üzem munkatársának tanácsára a földet még 50 kiló salétrommal és 100 kiló szuperfoszfáttal trágyázták meg ... Micsoda? Messze földön párját ritkító lentermésük volt. Amint a szövetkezet könyvelője, Katerniak elvtárs megjegyezte, az első évben csak az itt termett lenrostért 110 000 koronát és a 88 mázsa lenmagért 89 000 koronát kaptak. TETT1NGER LÁSZLÓ, Losonc. A Szovjetunió további 1 millió 200 ezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát • A fegyveres erők csökkentése a gazdaság fejlesztését és a nép jólétét szolgálja • Megszüntetik a Szovjetunió belügyminisztériumát és hatáskörét alsóbb szervekre ruházzák. Január 14-én, moszkvai időszámítás szerint 10 órakor megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának V¥. ülésszaka. A Nagy Kreml Palotában a Szövetségi Tanács, a Kreml-Színházban a Nemzetiségi Tanács ülésezik. Az ülés egyetlen napirendi pontja: „A leszerelés a nemzetek közötti béke és barátság megszilárdításának útja". A Legfelső Tanács mindkét kamarája elhatározta, hogy 11 órakor kezdődő együttes ülésükön meghallgatják Ny, Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolóját és jóváhagyják a vele összefüggő határozati javaslatot. Újítómozgalom a mezőgazdaságban A nyitrai kerületben az elmúlt év novembere az »újítók hónapja volt, azzal a céllal, hogy az újítómozgalom a mezőgazdaságban is kiszélesedjék. Az újítómozgalom ilyen irányú fejlesztése még nem mindennapi jelenség nálunk, éppen ezért e követésre méltó kezdeményezésnek nagy jelentősége volt. A nyitrai kerületben csak ezalatt az egy hónap alatt jelentősszámú újítási javaslat született. Az újítómozgalom legjobb mezőgazdasági üzeme a Zselízi Gépállomás, ahol a múlt esztendő novemberében 50 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. A legjobbak közé tartoznak még: a Ribényi Gépállomás 26 újító javaslattal, a Zabokrekyi Gépállomás 20, a Nánai Állami Gazdaság 18, a verebélyi-, és aranyosmaróti gépállomás külön-külön 15 újítójavaslat benyújtásával. A felsorolt eredmények mellett azonban a hiányosságokat is kénytelenek vagyunk megemlíteni, mert egyes mezőgazdasági üzemekben még mindig gátolják az újítómozgalom kifejlődését. Első helyen mindjárt az újítójavaslatokról szóló törvények és kormányhatározatok hiányos ismeretét említhetnek. Egyes üzemek igazgatói nemcsak a mozgalom támogatásáról feledkeznek meg, de kimondottan megterhelést látnak benne. Szem elől tévesztik, hogy az újítómozgalom kifejlesztéséért elsősorban ők felelősek, s hogy a jól irányított mozgalom a terv teljesítését is elősegítheti. Másodsorban az újítók jutalmazása körül vannak nagy hiányosságok. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 1958. július 31-i közlönyében (Vestník Povereníctva pödohospodárstva) világosan fel vannak tüntetve az újítók jutalmazásának módjai; ennek ellenére egyes mezőgazdasági üzemek vagy csak szemre jutalmazzák az újítókat, vagy egyszerűen semmiségnek tüntetik fel újító-javaslataikat, hogy ne kelljen jutalmazni azokat. Ilyen esetekkel a nagytopolcsányi, tormási, ógyallai, sulekovói és komáromi gépállomásokon találkoztunk. Különösképpen egészségtelen jelenség egyes gépállomásainkon, hogy vonakodnak a szövetkezeteknek átadandó gépekre vonatkozó újítási javaslatokat elfogadni. Az ilyen álláspont, az üzemi vezetőség részéről, határozottan elítélendő. Az 1960-as év a harmadik ötéves terv előkészületeinek esztendeje. A harmadik ötéves tervben nagy feladatok várnak a mezőgazdaságra, s ezek teljesítése nem kismértékben függ az újítómozgalomnak a mezőgazdaságban való térhódításától. Az újítómozgalom széles alapokra helyezése azonban elsősorban a tematikus feladatok kidolgozását és az üzemek dolgozóival való megismertetését követeli meg az üzem vezetőségétől, de mindenekelőtt az újítómozgalom támogatásában és megszervezésében előforduló hiányosságok kiküszöbölését. (bnk) Ha az ember beszélget Nikolenkoval, nem is hinné, mennyi szenvedésen ment át ez az ember. A háború ötödik napján bevonult. Nemsokára levelet kapott, hogy a felesége Harkov bombázásánál meghalt. Egyedül maradt a kislánya, ö harcolt tovább a fasiszták ellen. Végig Ukrajnán, Magyarországon, Csehszlovákián, egészen a háború végéig. Losoncon beleszeretett egy magyar nőbe, ittmaradt abban a városban, ahol az ö vére is folyt. Lánya, Raisza orvosnő, a férje gépészmérnök. A nyáron látogatóba jönnek. Losoncon nagy pelyhekben hull a hó. Nikolenkoval járjuk az utcákat, az újjászületett Losoncot. A gyönyörű új lakások, középületek, mind arról mesélnek, hogy a felszabadulás virága nagy gyümölcsöt termett. A helyi nemzeti bizottság épülete előtt egy fiatal párral találkozunk. Rosik József, pótori bányász és Mol it is Magda, az apátfalusi textilüzem dolgozónője pár perc előtt esküdtek örök hűséget. Vidáman, szerelmesen mosolyogva, egymás kezét fogják, mennek az utcán. A születő bányavárosban korszerű lakás várja őket... Nikolenko szeme mintha elfátyolosodnék. Lehet, hogy feleségére, arra a szőke harkovi lányra gondol, akivel valamikor ő is ilyen örömmel indult az életbe ... Drága volt a felszabadulás Losoncon is. Most január 14-én, a 15. évfordulón hálával adóznak neked a losoneiak, szerzsant Nikolenko. Bállá József Szerzsant Nikolenko németnek. Bosszút álltam Szergejért, a feleségemért, a legyilkolt gyerekekért ... A holdvilág a katonák minden mozdulatát vigyázta. A nyolctagú járói óvatosan kúszott előre. Mindenáron * teljesíteni kellett i vállalkozást. Jatuár 13-án este topták a parancsot, hogy derítsék 'el a losonci vasúttllomáson me-ghú:ódö németek eredét. A kis csapat Síén szerzsant N ic olenk o haladt. Alig értek az állomás eiso epiuei enez, hirtelen erős géppuskatűz fogadta őket. Nagy volt a túlerő, de nem hátráltak. Sebet kaptak, sebet osztottak. Elesett S zerge j is, a grúz. Reggelig tartották a vonalat, amíg végre erősítést kaptak és felszabadult az állomás is. Losonc történetébe pedig arany betűvel írták be, hogy felszabadult. * * * Szerzsant Nikolenko kicsit elfogódik, amikor Szergejt említi, tekintete megkeményedik. Közösen írták a levelet a grúz kisfaluba Szergej kislányának. Nem térhetett többé vissza. A grúz kislány hiába várta a postást... — Megbosszúltam Vidinánál — tör ki belőle. — Amikor Losoncon túl mentünk, még jobban befűtöttünk a
