Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-17 / 5. szám

Fülek megünnepelte a felszabadulás évfordulóját A füleki járás dolgozói ünnepi gyű- Vulkov is Kijevből, akinek a bátyja lésen adóztak a felszabadulási har- Fülek felszabadításánál esett el. A cokban elesett szovjet hősök emléké- gyűlés résztvevői köszönetüket fejez­nek. A szovjet katonák emlékművén ték ki a nagy Szovjetuniónak szabad 36 koszorút helyeztek el. Az ünnepé- életünkért. lyen részt vett Nyikolaj Magarovics Clbula Árpád (Fülek) Busái kivételezés H ÍK E 6C 0 Kitüntették Josef Stétka elvtár­sat. Antonín Novotny köztársasági el­nök a kormány javaslatára Josef Stétkának, a CSKP Központi Ellen­őrző Bizottsága elnökének, a nemzet­­gyűlés képviselőjének 75. születés­napja alkalmából a csehszlovák mun­kásosztály győzelméért vívott harcban szerzett érdemei elismeréseként a Szocialista Haza Építéséért — Ele­ment Gottwald-érdemrendet adomá­nyozta. • A prágai Sztálin-körúton meg­nyílt hazánk legnagyobb bútorüzlete, amelyben elsősorban az „0“ terme­lési sorozatban előállított különféle szektor bútor kapható. • Hazánkban egyre több dolgozó vesz részt a távtanulásban. A tudo­mány és a technika gyors fejlődése megköveteli dolgozóink szakképzett­ségének és általános műveltségének állandó növelését. Hazánkban igen sok dolgozó iratkozott be a fő- és szak­iskolákra. A tavalyi iskolai évben több mint 20 000 távhallgató végezte el tanulmányait. Az idén még nagyobb az érdeklődés. Ma már minden ember korszerű, szép lakásban akar lakni. Jómagam is azok közé tartozom. Még tavaly októ­berben megkaptam az építkezési en­gedélyt, csakhogy az építőanyag be­szerzése Busán nem olyan könnyű dolog, mint ahogy azt gondolnánk. Főleg annak, aki nincsen jóban a rak­tárossal. Ott kezdem, hogy több mint egy hónapon keresztül minden, másnap Busára jártunk. Szarufát és gerendát szerettünk volna vásárolni. Csak az a baj, hogy a busái raktáros nem tö­rődik azzal, hogy kinek mennyi ideje van az ilyen dolgokra. Amikor elmen­tünk hozzá, mindig azt mondta: — Most nincs, jöjjenek máskor! Amikor a faanyag megérkezett, a számla kallódott el. Arra kértük a raktárost, hogy en­gedje félrerakni a szükséges anyagot, s mi pedig ráírjuk a nevünket. — Szó sem lehet róla! — hangzott a válasz. — Csak ha meglesz a számla. Ha már ennyit vártunk, majd csak lesz abból is valami — gondoltuk ma­gunkban. Amikor egy hét múlva újra jelent­keztünk, a raktáros már előre jelen­tette: — Megjött a számla, de most meg anyag hlncs ... Mi azonban másképp láttuk a dol­got. Körülnéztünk, s nevekkel ellátott szarufákat és gerendákat találtunk. Mi is csak annyit akartunk, nekünk nem lehetett. Kinek a kötelessége ellenőrizni, hogy a busái raktáros ne tegyen ki­vételt ember és ember között? M ó é z János (Apátújfalu) Az első szovjet katona Remegve ülünk a fedezékül szolgáló pincében. Ítéletidő kezdődik oda­­künn ... A becsapódások mind sűrűb­bé válnak. A nagy recsegésre-ropo­­gásra a gyerekek is felriadnak. Sírás, jajgatás tölti be a helyiséget. Tenye­rünket ijedten nyomjuk a gyermekek szájára. Nehogy a németek fölfedez­zenek. Különben kizavarnak, mert csak a betegek és az öregek marad­tak itt. Kint hirtelen elhallgat a pokoli zaj. Lábdobogás, majd újra csend. Később ismét ropog a hó a léptek alatt, összenézünk. — Fölfedezték rejtekhelyünket... Nyílik az ajtó. Apám alakja tűnik föl. Örömtől sugárzik az arca. — Gyerekek, vége a háborúnak! Itt vannak az oroszok! Fellélegzünk. Kérdéseinkre sorban elmondja a háború utolsó előtti órá­ját. Orvosokkal lakott egy szobában. Azok parancsot kaptak, hogy azonnal vonuljanak vissza. Alig mentek el, nyílt az ajtó. Gondolta, hogy ők jöt­tek vissza. Amint gyufát gyújtott, szovjet katonát látott az ajtóban. Eddig jutott az elbeszélésében, amikor a mi fedezékünkön is nyílt az ajtó. Hatalmas termetű szovjet katona köszönt: — Zdrasztvujtye! Lassan felénk indult. Először alapo­san körülnézett, mindenkit szemügyre vett. Amikor meggyőződött róla, hogy nincs veszély, még barátságosabban szólt: — Tabak jeszt? — Nincs — válaszoltuk. A gimnasztyorkája alól csomagot húzott elő és a dohányosoknak egy­­egy marék dohányt adott. Mindenki­vel kezet fogott. Az ajtóból még visz­­szaintett. — Doszvidánia! A lövészárkok felett halálos, fojtott csend. Az egész táj az eljövendő ese­mények szinte ájult izgalmában remeg. A katonák szeme mereven néz előre, szótlanul szemlélik a terepet. A fehér hótakaró a mélyen tagolt, erdős vidé­ken, nem messze a csörgedező Wislov­­ka folyótól, mozdulatlanságba dermed. Az üteg parancsnoka türelmetlenül lesi a percmutató mozgását... „Nyolc óra harminc perc. Még tizen­öt perc. Mily lassan vánszorog az idő, szinte örökkévalóság! Es az elmúlt három nap fárasztó menetelései...“ 1944 decemberének második felében parancs érkezett a szovjet hadsereg parancsnokságától: „Helyezze át öt tüzérezredét Mosz­­kalenko vezérezredes 38. hadseregének támogatására, akinek Jasló — Gorlica — Novy Soncs irányában kell támadnia. A mozdulatokat éjjel hajtsa végre." Száz kilométeres távolság az Ondava folyótól Jóslóig, 20 fokon felüli fagy, hófúvás, sűrű havazás. Ez nem lesz valami vidám majális. S méghozzá éjjel. Három, nap, jobban mondva három éjszaka meneteltek a l. Csehszlovák Hadseregcsoport tüzérei. Három éjjel harcoltak az időjárás, a terep, az utak akadályai és a testi-lelki fáradság kínzó percei ellen. Es győztek. Decem-Örömmel köszöntünk vissza. Ré­szünkre befejeződött a háború. Kez­dődött a békés építés. Még akkor nem tudtuk, hogy a németek az utolsó percben felgyújtották a gyárat és épületeket tettek tönkre. A malmot csak a munkások ébersége mentette meg a pusztulástól. Azóta sokat épí­tettünk. Boldogan gondolunk vissza erre a kis élményre, szabadságunk első pillanatára. Hegedűs Ferenc (Oroszka) * * * • Hogyan teljesítettük a lakásépí­tési tervet? Az Állami Statisztikai Hivatal közlése szerint 1959-ben az állami, szövetkezeti, vállalati és egyéni lakásépítés keretében összesen 65107 lakás épült, vagyis 14 220 lakással többet adtak át rendeltetésének, mint 1958-ban. • A hazánk felszabadítása óta el­telt 15 év alatt 2373 családi ház, to­vábbá járási kórház, új egészségügyi központ, több iskola és kultúrház épült a nagykaposi járásban. Kitüntetik a legjobbakat Az idén is kitüntetik a somorjai já­rásban azokat a mezőgazdasági dol­gozókat, akik tavaly kiváló eredmé­nyeket értek el. Kovács Gábor, az éberhardi EFSZ ^öotechnikusa is megérdemelten ke­rült a kitüntetésre javasoltak közé. Lelkiismeretes és hozzáértő munkája nyomán — az állatgondozók segítsé­gével — a tervezett sertésállományt 280 darabbal növelte. A szarvasmar­hák esetében is túllépték a tervet. A baromfiállomány 70-ről 5000-re szaporodott. Elvitathatatlan érdeme Kovács zoo­­technikusnak az önetetéses hizlalás meghonosítása, ami sertésenként egy­kilós átlagsúlygyarapodást eredmé­nyezett naponta. , Sokéves tapasztalataira és az állat­­gondozók segítségére támaszkodva Koyäcs Gábor zootechnikus az EFSZ- ek IV. országos kongresszusa tiszte­letére vállalta, hogy az állattenyész­tés tervezett bevételét 61 000 koroná­val túlteljesítik. Áz eredmény: a kö­telezettségvállalást 200 százalékra teljesítették. V. B. (Csölle) Beváltak az új árak A rimaszombati járásban az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új árak serkentőleg hatnak az EFSZ-ek gazdálkodására. A feledi baktai és a serkei EFSZ máris megkezdte beadási kötelezettségének teljesítését. A serkei EFSZ 2847 kg sertéshúst adott be. A 76 kg-os sertések kilójá­ért 12,50 koronát kaptak. Az összjö­vedelem 35 587 korona. Ha ezt a múlt évi árakkal összehasonlítjuk, megálla­píthatjuk, hogy a szövetkezet 19 644 koronával többet kapott, mint ameny­­nyi a múlt évi beadási rendszer sze­rint megillette volna. Természetesen az új árak csakis akkor segítik a szövetkezet gazdasági megszilárdítását, ha felhasználunk mindent a termelés fokozására és ol­­csóbbítására. Meg kell gyorsítanunk az építkezéseket és az új technológia bevezetéséti Ezen a téren nagyon jó példát mutat a nagybalogi és serkei EFSZ. A serkei EFSZ-beh például önetetéssel 500 sertést gondoznak. Sokkal olcsóbb a termelés és a súly­­gyarapodás is nagyobb. A d a m e c József, a rimaszombati JNB dolgozója Meghosszabbodott hazánk lakosságának átlagos életkora A legutóbbi években a halandóság csökkenése következtében meghosz­­szabbodott lakosságunk átlagos élet­kora, s emellett lényegesen csökkent a csehországi és a szlovákiai kerü­letek között a halandóság arányában mutatkozó különbség is. A lakosság átlagos életkora a Mün­chen előtti köztársaság idején, 1937- ben a férfiaknál 54,9, a nőknél 58,7 év volt. Legutóbbi számítások szerint az átlagos életkor 1958-ban a férfiaknál 67,2 és a nőknél 72,3 évre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a több mint húsz év előtti adatokkal összehasonlítva a férfiak átlagos életkora 12 évvel, a nőké 13 évvel, a háború utáni 1949—: 1951-es évekhez viszonyítva 6—7 év-* vei hosszabb lett. A szabadságok új rendezése Nálunk eddig is olyan előnyökben részesült hazánk minden dolgozója, hogy ebben a tekintetben Csehszlo­vákia a világ más államaihoz viszo­nyítva élenjáró helyet foglal el. Pap­­tünk és kormányunk lankadatlan igyekezete odairányul, hogy még hosszabb szabadsággal, pihenéssel jutalmazza dolgozóinkat. Ezek az újabb előnyök 1960. január 1-1 ha­tállyal lépnek érvénybe. \ Az új törvény szerint a nagyon ne­héz, veszélyes vagy az egészségre ártalmas munkát végző dolgozók a rendes szabadságukon kívül további egy-kéthetes fizetett pótszabadság­ban részesülnek. Ezenfelül minden alkalmazott megőrzi december 31-ig szerzett igényjogosultságát fizetett szabadságának eddigi tartamára, ha azután sem bontja fel munkaviszo­nyát. vagy ha azt a munkaadó nem szünteti meg az alkalmazott hibájá­ból. A munkahelyüket indokolatlanul változtató dolgozók azonban nemcsak a munkaadójuknál veszítik él sza­badság Igényüket, hanem új munka­helyükön is csak a kétheti szabad-A katyusa jelzése 'Jrtkmé 2 Földműves I960, január 17. bér 22-én már megkezdték a tüzelő­­állások építését, közösen a 38. hadse­reg egységeivel. Mindnyájan tudták, hogy ez az 1200 km hosszú arcvonal, amelynek minden kilométerére 150 — 200 ágyú jutott, a Prágáig vivő dia­dalmas út első állomása lesz. A parancsnok arcának merev voná­sai lágy mosolyban oldódnak fel. „Még három perc..., még kettő ..., még egy ..." Ebben a pillanatban a katyusa csövének lángcsóvája felszakította a reggeli ködöt. Feldördül a jel, amely a hatalmas tüzérségi előkészítést meg­indítja.- Prágáért, Lidicéért... tűz!!! Sortűz —a második — a harmadik — a tizedik — — - a századik. A tü­zérségi tűz derekasan próbára teszi a talaj ellenállóképességét, amely szinte hánykolódik és ordít a robbanások hatalmas erejétől. Teljes 65 percig zúdul a tűz és a vas az ellenséges állásokra. — N.o, náci, itt a reggeli, hogy meg ne éhezzél!- Jó étvágyat! — Csak a fejére, hogy meg ne sán­­tuljon... A szovjet és csehszlovák tüzérek hajszálpontos találatait ilyen „üdvöz­letek" kísérik különféle változatokban végig az egész arcvonalon. A nácik 545-ös gyalogos hadosztályának zűr­zavara olyan teljes, hogy képtelenek egyetlen választ is adni. A tüzelés percről percre erősödik. A dermedt fagy felenged az ágyúk csövének izzásától és a derék harco­sok szívének melegétől. — Bratislaváért... - tűz!... A koncentrációs táborok megkínzottai­­ért!... A felégetett falvakért, az el­esett bajtársakért... a szabadságért!!! A hideg megadja magát éppúgy, mint a nácik a vasbeton védelmi vo­nala. A forró ágyúcsövek mellett fel­torlódnak az átizzadt köpenyek, blú­zok és katonaingek. És a másik olda­lon feltornyosulnak a fasiszta állások romjai. Az utolsó sortűz után felhangzik a mennydörgő hurrráááá... A gyalog­ság és a tankok előretörnek. Irány: a német állások romjai és Jaslo! 1945. január 15., délután 3 óra. A feladatot a tüzérek megoldották. A jaslói diadal évfordulója a cseh­szlovák tüzérség megszületésének napja. Tüzérségünk egységei a szovjet hadsereg oldalán a lengyelországi vá­roska mellett hősiesen helytálltak. Bátorságukkal, harci tudásukkal és a hazai föld iránt érzett határtalan sze­­retetükkel megmutatták, hogy milyen hatalmas politikai-erkölcsi erőt kép­viselnek. Érdemeikért a szovjet had­sereg főparancsnoksága három tüzér­­ezredüket a „jaslói“ címmel tüntette ki. A csehszlovák tüzérek részeseivé lettek a szovjet hadsereg világraszóló győzelmének, amely Berlinben a sarló­kalapácsos vörös zászló kitűzésével teljesedett be. Népünk büszkén emlékezik a jaslói harcokra. Tüzéreink hősiessége élő harci hagyománnyá vált és kapcsola­tot teremtett a huszita tüzérek hő­siességével, kiknek az ellenfél feletti nagy fölénye nemcsak a tűzerő új taktikai alkalmazásában, hanem emel­kedett erkölcsi tulajdonságaikban is megnyilvánult. Tüzéreink képesek a magas színvo­nalú harci tudást elsajátítani. Népünk pedig bízik bennük, támaszkodik ere­jükre, harci tudásukra, mindig jobb fegyverekkel látja el őket és a legjobb fiaival erősíti soraikat. Népünk és hadseregünk senkit sem akar megtá­madni, de védi hazáját és a világbékét. Van mit védenie. Életszíhvonalunk, kulturális és technikai fejlődésünk alapján rohamosan emelkedik. E vál­tozásokat katonáink is érzik és meg­becsülik. Hol van ma már az első köztársaság és az ún. „Szlovák Állam" szomorú katonaélete? Hol vannak azok az idők, amikor fiaink fegyverrel harcoltak saját testvéreik ellen, amikor a bur­zsoázia védelmében hullottak el? Mai hadseregünk: népi hadsereg. A népből származik, a népet szolgálja, a nép érdekeit védi. A nép vívmányai­nak védelme hazánk minden polgára számára kötelesség. A harci képesség és felkészülés a legnagyobb hódolat a Jaslonál elesett hősök emléke előtt. VIKTOR REMENÁR alezredes Ságra tarthatnak jogot. Az említett hátrányok nem vonatkoznak az olyan dolgozókra, akik közérdekből vagy más fontos okból változtatnak mun­kahelyet. Az újjárendezés a szabadságra jo­gosító eddigi 11 havi várakozási időt is elengedi, ha a munkahelyet vál­toztató dolgbzó új foglalkozásában hatékonyan érvényesítheti szakkép­zettségét, s ha munkahelyének föl­cserélésére nyilvános pályázat kiírása folytán került sor, vagy ha a munka­adó vállalat munkaviszonyból eredő kötelezettségét megszegte alkalma­zottjával szemben. Ennek betartásában fontos felada­tok hárulnak a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom üzemi szervezeteire. Ugyancsak ezek a szervezetek hiva­tottak eldönteni, vajon munkamulasz­tás vagy távolmaradás esetén hány nappal rövidíthető meg az alkalmazott fizetett szabadságának ideje, ameny­­nyiben a mulasztást nem tudja kellő­képpen igazolni. A törvényjavaslat a nőkről sem feledkezik meg: akik terhesség vagy anyaság miatt felbontották munka­­viszonyukat és azután más munkát vállalnak, azoknak új foglalkozásuk­ban ugyanannyi szabadságidő jár, mint az előző munkahelyükön. A fiatalok, akik tanulmányaik el­végzése után rögtön munkába lépnek vagy az alkalmazásba lépő nők, amennyiben legalább egy családtagról kötelesek gondoskodni, az eddigi 11 havi várakozási idő helyett már öt hónap letelte után mehetnek szabad­ságra. Továbbá minden dolgozó meg­szakíthatja szabadságát, ha annak tartama alatt megbetegszik. A főis­kolások — ha sikeresen befejezték tanulmányaikat és azonnal munkába állnak — szabadságuk megállapítása­kor tanulmányi éveik beszámítására tarthatnak igényt. Általános megelégedést váltott ki az a rendelkezés is, hogy az amúgy is munkaszünetnek számító vasárna­pokat és ünnepeket a jövőben nem számítják a szabadságidőbe. K. E. Az első eredmények A zselízi járás szövetkezetei a nyit­­rai kerületben elsőként készítették el az 1959-es évi gazdálkodás mérlegét. A járás szövetkezeteseinek a zárszá­madáskor mintegy 12 995 000 koronát fizetnek ki, vagyis közel két millió koronával többet, mint az elmúlt év­ben. A munkaegységek legmagasabb értékét (30 koronát) a kissaliói szö­vetkezet érte el, annak ellenére, hogy a tartalékalapra 248 000 koronát jut­tattak. A kispeszeki szövetkezetben 24 korona a munkaegység értéke. A járás szövetkezetei az elmúlt év be­vételeiből az oszthatatlan alapra 11 millió 70 000, a tartalékalapra pedig 1151000 koronát fordítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom