Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-13 / 4. szám

CSEHORSZÁGI TAPASZTALATOK! ■■■flllllUHIUlHSMiSII azOLOMOUCI GÉPÁLLOMÁSON A gépállomások további tevékeny­ségében beállott változás új, eddig ismeretlen feladatok megoldását je­lentette. Egyrészt a gépállomásnak a mezei munkák gépesítésében már nem jut oly nagy szerepe, másrészt pedig jelentősen megnövekedtek fel­adatai a szövetkezeteknek nyújtott műszaki, szakmai, káder- és szerve­zési kérdésekben. Ezekkel az új követelményekkel összhangban a gépállomásokra hárult az EFSZ-ek gépkezelő káderei alsó- és középfokú szakképzésének fel­adata. Az idei iskolaév elején a gép­állomásra jöttek az első 15 — 16 éves tanulók: szövetkezeti tagjaink fiai. Szakmájuk újkeletű: mezőgazdasági gépkezelők lesznek. így volt ez nálunk, az Olomouei Gépállomáson is. Most már 15 tanon­­cunk sikeresen halad a gyakorlati kiképzésben. Az elmúlt néhány hónap nem nagy idő. Elegendő azonban ah­hoz, hogy a tanítás egyes kérdéseiben bizonyos tapasztalatokra tegyünk szert. Elbíráltuk, mi jó és mi helyte­len a tanulók képzésénél, mire kell ügyelnünk az elkövetkező évben. Már az iskola megnyitása előtt is fogas kérdés merült fel: hogyan biz­tosítsuk a kiadott tantervvel össz­hangban a leghelyesebb oktatást? Hiszen a tanterv a tanítás sokrétűsé­gével számol. Az oktatás végeztével a fiúknak néhány eddig teljesen ön­álló tanszak alapjait kell ismerniük, mint amilyen a kovács-, gépjavító- és traktorvezető szakma. Bizonyára helyes, hogy a tanulók a mezőgazda­­sági gépesítés szakismereteinek nagy gazdagságából a legtöbbet sajátítják el. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez a jelentős elméleti oktatás nem hat-e majd ki kedvezőtlenül a mun­kánál szükséges kézügyesség és gya­korlat elsajátítására. E kezdeti kételyeinken túlmenve, a kiadott tantervhez tartottuk ma­gunkat. Legelsősorban is azokat a nézeteket és javaslatokat vetettük el, amelyek a tanoncok munkájából előnyt igyekeztek kovácsolni a gép­állomás számára. Éppen az ellenkező utat választottuk. A költségek lénye­ges megnövekedése és a túlzsúfolt helyiségek ellenére a gyakorlati ok­tatás számára legjobb műhelyünket bocsátottuk rendelkezésre, amelyet teljesen új szerszámokkal, berende­zéssel, gépekkel és taneszközökkel láttunk el. Minden nehézséggel da­colva elhatároztuk, hogy a kezdeti összpontosított oktatást egy mester vezetésére bízzuk. Természetesen, az egyes alapeszközök használatának, valamint a fémek kézi megmunkálása technológiájának elsajátítását tűztük e három hónap programjára. A tanműhelyből a termelésbe Ezt a módszert helyesebbnek tart­juk, mint azt, hogy a tanulókat azon­nal a műhelyekbe osszák be. A fiúk így sokkal könnyebben és hamarabb szert tesznek arra a kézügyességre, amelyre munkájuknál szükségük lesz. Emellett itt is a kezdet kezdetétől csakis termelőmunkát végeznek. A különböző szükséges alkatrészek és szerszámok elkészítésénél megismer­kednek a fémek kézi megmunkálá­sának összes módjával, a fűrészeléstől a csavarmenet vágásáig és a szege­cselésig. A tanműhelyben az előírásos szerszámok helyes használatát tanul­ják meg. A fiúk a tanműhelyből bizo­nyos idő múltán a rendes javítómű­helyekbe kerülnek. De nem egyszerre, hanem egyenként és aszerint, hogyan sajátítják el az előírt tananyagot. A javítóműhelyben szintén nagy gondot okozott a kiképzés. El akar­tunk kerülni minden tervszerűtlen megoldást. Tudjuk, hogy a második év kezdetén a tanulónak ismét az EFSZ javítóműhelyébe kell vissza­kerülnie és a mezei munkák gépesí­tésénél is kell dolgoznia. Ez azt je­lenti, hogy 1960. augusztus végéig a kellő tudásalapot kell megadni a fiúk­nak, ami bizony nem könnyű feladat. Rátermett emberek vezetésével Eredetileg úgy terveztük, hogy ha­vonta váltakozva javítóműhelyeink más-más munkahelyén fognak dol­gozni: a traktorok javításán, a ko­vácsműhelyben, a kombájnok javítá­sánál, a bádogosműhelyben, az elek­tromos berendezések műhelyében, a gépműhelyben stb. Ezt a módszert azonban hamarosan elvetettük. A ta­nuló ugyan „látná“ a gépesítés és gépjavítás egész munkafolyamatát, de gyakorlati tapasztalatokat és kéz­ügyességet egyik munkaágban sem szerezne. Ezért három alapfontosságú mű­helyrészleget jelöltünk ki, ahol a fiúk legalább három hónapig dolgoz­nak majd egy képzett szakmunkás felügyelete aiatt. E három munkaág: a traktorok javítása, a kovácsszakma elsajátítása és a nehézgépek javítása. Főképp azt tartottuk szem előtt, hogy a tanuló alapos ismereteket szerez­zen a traktorjavítás, a traktorhoz kapcsolt munkaeszközök és az ön­meghajtású mezőgazdasági gépek ja­vítása terén, továbbá tanulja meg az elektromos ívfénnyel és lánggal vég­zett hegesztést, a kovácsolást és a fémek kézi megmunkálását. A többi különleges munkaágat kihagytuk. Né­zetünk szerint ez az út a legjárha­­tőbb. Talán ezt az ellenvetést tehetné valaki: mit fogunk ezután a tanmű­hellyel csinálni? Talán kilenc hónapig üres marad? Nem! Éppen ellenkező­leg. Ez a műhely az újítóink által oly régen óhajtott kísérleti műhellyé vá­lik, de egyúttal jó szolgálatokat tesz majd a téli időszakban az EFSZ-ek traktorvezetői, kombájnvezetői, gép­javítói stb. tanfolyamainak céljaira. A tanítás további javítása érdeké­ben a legközelebbi időben szakembe­reink, esetleg az EFSZ-ek képviselői­nek bevonásával egy kisebb munka­­közösséget, pedagógiai tanácsadó tes­tületet akarunk kialakítani. A tanítás és ennek megszervezése így a közös­ség műve és ügye lesz, amely egyúttal felelős is a tanítás jó és eredményes megvalósításáért. Fordította: S. Gy. (Z. N.) Felvételünk Tor­naiján készült. A* agitációs táblák közül a legjobbat, a gépállomás táb­láját mutatjuk be. Megtalálható rajta a tervteljesítés ki­mutatása, s ugyan­akkor az üzem kul­turális munkájáról készült több fény­kép is. Egyszóval időszerű, amelyért dicséretet érde­melnek. Nos, a közeli szomszédságban levő tábláról, amely az állami gazdaság tulajdona, mindez nem mondható el. A rajta talált anyagok és a fény­képek még nyáron készültek. A szem­léltető képek az aratás mutatják be. Vajon télen is lehet aratni? A kassai járás válaszol a prerovi felhívásra ★ ★ ★ Sok sikert! A haraszti szövetkezet jól működik. A kákán is csomót keresők az elő­ző mondatot talán a következőképpen is megfogalmazhatnák: „A haraszti szövetkezet ma már jól működik.“ A szövetkezet jó működésének em­lítésével nem a múltbeli hiányosságo­kat szándékoztam takargatni, mert azok ismerete nélkül a jelenlegi sike­rekről sem beszélhetnénk. Ennek a szövetkezetnek az első öt esztendeje válságos volt. De 1957-ben, amikor a szövetkezet élére György Imre elvtárs került Zsélyről, a hely­zet megváltozott. A szövetkezet már a rákövetkező évben a munkaegység értékét 50 százalékkal emelte. Az 1959-es évben egy munkaegy­ség értéke 100 százalékkal volt ma­gasabb, mint a kezdő esztendőkben, s ebben az évben 18 korona lesz. Tehát jól működik a haraszti szö­vetkezet, s hogy a jövőben még jobb eredményeket remélhet, azt nemcsak a jövedelmek emelkedése mutatja, hanem az 1960-as év termelési terve is. Ez a szövetkezet új gazdasági épü­letek építését, további gépek vásár­lását és a kellő takarmánykészlet biz­tosítását tervezi. Az állattenyésztésre továbbra is nagy gondot fordít majd a szövetkezet vezetősége; a múlt év­ben is ez hozta a szövetkezetnek, a legtöbb jövedelmet. Nagy része van ebben Budai József és Galo János ál­latgondozók szorgos munkájának. Kajtor Pál (Zsély) ★ ★ ★ 140-EN GYAKOROLNAK A II. országos spartakiádra lelke­sen készülnek az iskolák tanulói is. Számos iskola már a járási bemuta­tón is megmutatta, hogy lelkiismere­tes felkészülés mellett milyen ered­ményeket lehet elérni. Ilyen iskola például a sok közül a Tornaijai Me­zőgazdasági Technikum is, ahol a diákok a tanulás mellett nagyon megkedvelték a gyakorlatokat és örömmel tornásznak. Szorgalmuk meghozta gyümölcsét a járási bemu­tatón is. Szlovákiai méretben az ér­tékelés során elsők lettek. A gyakorlatok azonban most sem szünetelnek. Mintegy 140 diák készül a II. országos spartakiádra. Orbán Erzsébet (Tornaija) Az Idei első új szövetkezet Az eperjesi kerületben idén az első EFSZ-t Síroké község kis- és közép­parasztjai alakították. Amikor hazánk üzemeiben új lendülettel megkezdő­dött az idei termelés, megtartották a község valamennyi parasztját tö­mörítő EFSZ alakuló gyűlését. Az eperjesi kerület egyik legnagyobb új szövetkezetének 234 tagja 1185 hek­tárnyi mezőgazdasági területen kezdi meg a gazdálkodást. A szövetkezet földjei, amelyek .egészen a közismert Branyiszko-hegy aljáig nyúlnak, ked­vező lehetőséget nyújtanak az állat­­tenyésztés kibontakoztatására. Jól felhasználták az időt A nagyzellői EFSZ tagjai a hosszú téli estéket eredményesen használták ki. Hetenként egyszer esti előadások keretében egészségügyi tanfolyamot rendeztek, amely nagymértékben hoz­zájárult tudásuk gyarapításához. Az előadások tárgya higiénia, első segély­­nyújtás, a betegségek tünetei és a gyógyszerek használata. Az előadáso­kat a Csehszlovák Vöröskereszt­szervezettel együttműködve dr. Végh Zoltán és Laukó Bertalan vezette, akiket jó szervező és oktató munká­jukért köszönet illet. Bela Vladimir (Nagyzellő) Amikor a kassai járás szövetkezeti parasztjai a tavalyi termelési fel­adatok teljesítésén fáradoztak, már az idei termelési feladatokra gondol­tak. Egy-egy év termelési sikerei mindig a következő év eredményeinek az előfeltétele is. Az elmúlt év ter­melési sikerei a kassai járásban jó előfeltétel a második ötéves terv utolsó éve tervfeladatainak sikeres teljesítéséhez. Tavaly a kassai járás szövetkezeti parasztjai jól teljesítették feladatai­kat. Az állatsűrűség szarvasmarhából száz hektárra átlagosan 3,4 darabbal, ezen belül a tehénállomány 1,6 da­rabbal emelkedett. Ehhez kellő takar­mánymennyiséget is biztosítottak. A járás szántóterületének 22,2 %-ára vetettek takarmányféléket, az évelő­takarmányokat (lóhere és lucerna) a szántóterület 19,6 %-án termesztet­tek. A rét- és legelőjavítás tervét túlteljesítették. A növényi termékek felvásárlási tervét határidő előtt tel­jesítették. Cukorrépából például 40 s/o-kal értékesítettek többet a terve­­zetntél. Talajjavítási munkálatokat 938 hektár területen végeztek. Az elmúlt év sikereire támaszkod­va, az új évre feladatul tűzte maga elé, hogy az 1959-es évhez viszonyítva a járásban a mezőgazdasági termelést 15.4 %-kal emeli (a növénytermelés­ben 13,4 %-kal, az állattenyésztésben 18.5 %-kal). A kassai járás 93 községének szö­vetkezeti parasztjai megtárgyalták a prerovi felhívást. Ennek nyomán szü­lettek a mezőgazdasági termelés lé­nyeges emelését szorgalmazó kezde­ményezések is, válaszként a prerovi felhívásra. A hektárhozamok további emelését szolgálja az is, hogy Csány­­ban és Rozgonyon talajjavítási szö­vetkezetei létesítenek. A pataksza­bályozás, a vadvizek lecsapolása, a gátépítés, csatornázás és talajmélyí­tés eredményeként 1451 hektáros te­rület termőerejét javítják meg és 1500 hektárt tesznek termővé. Ezen­kívül 450 hektár kishozamú rétet és legelőt. szántanak fel. A legelőterület 75 %-ának javítá­sával és felének megtrágyázásával viszont az állattenyésztésben tett vállalások teljesítését akarják elérni. Annak érdekében, hogy az idén a talajterület hektáraként még több húst és tejet állítsanak elő, mint az elmúlt évben, átlagosan egy szarvas­­marhára 10 mázsa jó minőségű szé. nát és 35 mázsa silótakarmányt akar­nak biztosítani. A tojástermelés fo­kozásának érdekében 256 000 csibét vásárolnak, s 37 268 darabos férő­hellyel 37 baromfiólat építenek. Har­mincnégy marhaistálló és 38 sertésól is 1960-ban kerül tető alá. A mezőgazdasági termelés lényeges emelkedését a kassai járás szövetke­zeti parasztjai, a felsorolt intézkedé­seken kívül, saját szaktudásuk bőví­tésével és a középiskolát végzett fiatalok bevonásával is elősegítik. Terv szerint 250 középiskolát végzett fiatal dolgozót helyeznek el a mező­­gazdaságban, a szövetkezeti munka­iskolák számát pedig 70-re emelik. Az említett tervek és vállalások azonban nagyobbára csak a szövetke­zeti falvak dolgozó parasztjait érin­tik. De mit szándékoznak tenni az olyan községek, mint Felsőtőkés, Ide­­bukóc, Hilyó, Kavecsány, Kisladna, Nagyiadna, Ruzsín, Kassahámor és Felsőopátka, ahol még egyénileg gaz­dálkodik a parasztság? Iván Sándor (Kassa) BETARTOTTÁK ÍGÉRETÜKET A CS1SZ eperjesi kerületi bizottsága közölte a CSKP Központi Bizottságá­val, hogy az eperjesi kerület ifjúsága betartotta ígéretét, amelyet Antonín Novotny köztársasági elnöknek adott a múlt évi szlovákiai látogatása al­kalmából. A CSISZ-tagok kötelezett­séget vállaltak, hogy a talaj termő­erejének fokozása érdekében 1959 végéig 16 500 brigádműszakot dolgoz­nak le. A pártunk Központi Bizottsá­gának küldött újévi üdvözletükben közlik, hogy a kerület ifjúsága 10 járási és helyi talajjavítási építke­zésen 121 639 órát, vagyis 20 273 bri­gádműszakot dolgozott le. A tagok a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség év­záró gyűlésén és konferenciáin ha­zánk felszabadulásának 15. évfordu­lója tiszteletére további kötelezett­ségeket vállaltak. Tervbe vették, hogy idén 25 000 brigádműszakkal járulnak hozzá a talajjavítási munkálatokhoz. Mi újság a kisráskai szövetkezetben ? TJgyik délutánomat azzal töltöt­­tem, hogy alaposan körülnéz­tem a kisráskai szövetkezet gazdasági udvarában. Bejártam az újonnan épült istállókat. Amint az egyik istálló ajtajához értem, valaki rámkiáltott: — Hallod-e, hé, mit keresel itt? Varga József 65 év körüli szövet­kezeti tag, aki az almot készítette a sertések alá, volt az. aki utánam szólt. Csak hosszas magyarázkodás után sikerült meggyőznöm, hogy semmi­lyen rossz szándékom nincs, csupán a kíváncsiság vezérelt ide. Benn, az istállóban találtuk meg Istenes János sertésgondozót, aki a sertések körül szorgoskodott. Mind­ketten örömmel beszéltek elért ered­ményeikről. Elmondották, hogy az elmúlt hónapban is 58 dkg-os napi átlag-súlygyarapodást értek el. Miután sorbajártam az istállókat, rájöttem, hogy a szövetkezetnek ele­gendő a takarmánya. Közben arról értesültem, hogy a tehéngondozók nem takarmányoznak ésszerűen. A múltkor is megkezdték az egyik ta­karmánykazal etetését, és amikor rájöttek, hogy a másik kazalban jobb minőségű a takarmány, anélkül, hogy a megkezdett kazlat befedték volna, hozzáfogtak a jobb minőségű takar­mány etetéséhez. Aztán jött az esős idő és beázott mind a két kazal Hát szabad így takarmányt pazarolni? Egy hosszú téli estén a szövetkezet elnöke hozzánk vetődött. Szövetkeze­tük életéről kezdtünk beszélgetni. Az elnök, ifj. Molnár István nem fukar­kodott a szóval, s elmondotta, hogy a kezdeti nehézségek ellenére minden munka jól megy. Viszont a szakkép­zettség tekintetében észlelhető hiá­nyosságok tagadhatatlanok. Annak ellenére, hogy a mezőgazda­­sági munka nagyobb részét gépesí­tették, éppen elég nehéz munka is adódik. Bíztató, hogy ehhez a mun­kához már a fiatalok állnak oda. Lát­szik, hogy nekik is szívügyük, hogy a szövetkezet tovább fejlődjék. A ter­melés fokozása egyre nagyobb szak­tudást követel, ezért a kisráskai fiataloknak is arra kellene töreked­niük, hogy szövetkezetükben minél több szakképzett dolgozó légyen. A szövetkezet vezetőségének nagy gondot okoz a gépekhez értő szak­emberek hiánya. A gépek karbantar­tásához és vezetéséhez fiatalokra van szükség, mert egy 50 — 60 éves ember nem tanulja meg egykönnyen a trak­­torjavitás vagy kombájnvezetés tudo­mányát. A jó szakképzettséggel ren­delkező, fiatalok virágzóvá tehetnék a szövetkezetét. 1-Jogy ez Kisráskán is rövidesen így lesz, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kjs falucskából hat fiatal látogatja a Nagykaposi Mezőgazdasági Mester­­iskolát. Bajusz János (Kisráska) SZABAD FÖLDMŰVES, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő: Major Sándor - Szerkesztőséq- Bratislava, Suvorovova 16. - Telefon: főszerkesztő 243-46, titkárság 355-80 Telefonközpont 359-41. 359-42. 359-43: belső vonalak: mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. osztály 634 szak­­melléklet 636. - Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, ul Februárového vífazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbe­sítőnél - Előfizetési díj évente 36,40 korona. A-776060

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom