Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-04-20 / 32. szám
(2) Az állam valamennyi polgárának egyenjogúsága, tekintet nélkül a nemzetiségre és a fajra, biztosítva van. (3) A férfiak és a nők jogi helyzete a családban, a munkában és a közéleti tevékenységben egyenlő. (4) A dolgozók társadalma az állam polgárainak egyenjogúságát a társadalmi élet minden szakaszán egyenlő lehetőségek és egyenlő alkalmak létrehozásával biztosítja. 20. cikkely. (1) Az állam valamennyi polgárát megilleti a munkához és a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti díjazáshoz való jog. (2) A munkához és a díjazáshoz való jogot biztosítja az egész szocialista gazdasági rendszer, amely nem ismer gazdasági válságot, sem munkanélküliséget s a munkáért járó megfelelő díjazás állandó növekedésének záloga. (3) Az állam oly irányú politikát folytat, hogy a termelés fejlesztésével és a. munkatermelékenység növekedésével a bérek csökkentése nélkül fokozatosan lerövidíthessük a munkaidőt. 21. cikkely. (1) Valamennyi dolgozót az elvégzett munka után megillet a pihenésre való jog. (2) Ezt a jogot a munkaidőnek s a fizetett szabadságnak törvényes rendezése, valamint az államnak és a társadalmi szervezeteknek gondoskodása biztosítja, amelynek célja, hogy a dolgozók szabad idejüket a legjobban felhasználják az üdülésre és a kulturális életre. 22. cikkely. (1) Minden dolgozónak joga van egészsége védelmére, gyógykezelésre, s öregségben és munkaképtelenség esetén ellátásra. (2) Ezt a jogot a gyógyintézetek, a szociális intézmények és az egészségügyi szervezetek sűrű hálózata biztosítja, amely a betegségek keletkezésének megelőzését szolgálja és ingyenes gyógykezeltetést nyújt minden dolgozónak, továbbá a betegsegélyző- és a járadékbiztosítás, valamint a szervezett gondoskodás a munka biztonságáról. 23. cikkely. (1) Az állam minden polgárának joga van a művelődésre. (2) Ezt a jogot az egész ifjúság alapfokú iskolai oktatása biztosítja, amely 15 éves korig kötelező és ingyenes, valamint az ingyenes iskolák hálózata, amely mind nagyobb méretekben teljes középiskolai, általános-, vagy szakiskolai, illetve főiskolai képzettséget nyújt. A műveltség elmélyítését szolgálja a dolgozók munkaviszony megszakítása nélküli tanulásának megszervezése és az ingyenes szakoktatás az üzemekben, valamint az egységes földművesszövetkezetekben. (3) A nevelés és az oktatás alapja a tudományos világnézet és az iskola szoros kapcsolata az élettel, a nép munkájával. 24. cikkely. Az állam magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű polgárai számára biztosítja az anyanyelven való művelődés és a kulturális fejlődés minden lehetőségét és eszközét, valamint teljes mérvű részvételüket a dolgozók társadalmának életében. 25. cikkely. (1) Az anyaság, a házasság és a család az állam védelme alatt áll. (2) Az állam és a társadalom gondoskodik arról, hogy a család az ifjúság többi szervezetével; együttműködésükre támaszkodnak és segítséget nyújtanak feladataik teljesítésében. 88. cikkely. A nemzeti bizottságok és képviselőik választóiknak felelősek tevékenységükért és nekik adnak számot munkájukról. 89. cikkely. A nemzeti bizottságok az állam polgárainak széleskörű részvételével területükön tervszerűen irányítják, szervezik és biztosítják a gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális építést; legfontosabb feladataik közé tartozik gondoskodni a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek mind tökéletesebb kielégítéséről; e célból gazdasági szervezeteket és kulturális, egészségügyi, szociális intézményeket létesítenek és irányítják tevékenységüket; biztosítják a szocialista tulajdonnak és a dolgozó nép valamennyi vívmányának védelmét, a szocialista rendet a társadalomban, a szocialista együttélés szabályainak betartását és szilárdítják a köztársaság védelmi képességét; megszervezik a törvények végrehajtását, gondoskodnak betartásukról, biztosítják a dolgozók és a szocialista szervezetek jogainak és jogos érdekeinek érvényesülését. 90. cikkely. (1) A nemzeti bizottságok tevékenységükben a népgazdaságfejlesztési állami tervhez Igazodnak. Részt vesznek kidolgozásában és megvalósításában. A tervvel összhangban és annak alapján meghatározzák területük fejlesztésének tervét. (2) A tervfeladatok teljesítése érdekében rendelkeznek a szükséges anyagi és pénzügyi eszközökkel és azokkal felelősségteljesen gazdálkodnak. (3) A nemzeti bizottságok pénzügyi gazdálkodásának alapja az általuk összeállított és az állami költségvetés részét képező költségvetésük. 91. cikkely. 'a' nemzeti bizottságok kerületiek, járásiak és a községekben városiak, valamint helyiek. Prágában Prága Főváros Nemzeti Bizottsága, Prága városkerületeiben és néhány további városban körzeti nemzeti bizottságok működnek. 92. cikkely. Á nemzeti bizottságok jogkörét és felelősségét az egyes fokokon úgy határozzák meg, hogy a nemzeti bizottságok a dolgozók széles részvételével a lehető leghatékonyabban gondoskodhassanak területük gazdasági és kulturális fejlesztéséről, a lakosság szükségleteiről. 93. cikkely. (1) A nemzeti bizottságok tevékenységükben egybehangoljék az országos feladatok teljesítését területük sajátos szükségleteinek és az állam polgárai érdekeinek biztosításával. (2) A nemzeti bizottságok ahhoz az elvhez Igazodnak, hogy a Csehszlovák Köztársaság népének érdekei a részleges és a helyi érdekek fölött állnak, egész tevékenységükkel a társadalom és az állam iránti kötelességek öntudatos és önkéntes teljesítésére nevelik az állam polgárait. 94. cikkely. A nemzeti bizottságok feladataik teljesítése érdekében területükre általánosan kötelező rendeleteket adhatnak ki. 20 A Szlovák Nemzeti Tar.ács hatásköre 74. cikkely. A Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik: a) a nemzeti vagy regionális jellegű ügyekben, amennyiben ezek Szlovákia sokoldalú gazdasági és kulturális fejlődése érdekében külön rendezést követelnek, az országos törvényhozással összhangban a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek kiadását elhatározni; b) törvényeket hozni, ahol erre a nemzetgyűlés törvénye felhatalmazza; c) részt venni a népgazdaságfejlesztési állami terv előkészítésében és az állami terv keretében egyetemesen megtárgyalni Szlovákia népgazdaságának és kultúrájának fejlődését; d) megtárgyalni és jóváhagyni a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, szerveinek és az általa közvetlenül irányított szlovákiai intézményeknek költségvetését; e) törvényjavaslatokat terjeszteni a nemzetgyűlés elé; f) jogköre keretében ellenőrzést gyakorolni; g) az egyenjogúság szellemében biztosítani az állam magyar és ukrán nemzetiségű polgárai élete sokoldalú fejlődésének kedvező feltételeit; h) megválasztani a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségét s az elnökség tagjai sorából a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottait; i) megtárgyalni a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének, bizottságainak és megbízottainak beszámolóit. A Szlovák Nemzeti Tanács ülésrendje 75. cikkely. (1) A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége évente legalább kétszer hívja egybe a Szlovák Nemzeti Tanács ülését. Az ülést egybe kell hívni, amennyiben ezt a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek legalább egyharmada kéri. (2) A Szlovák Nemzeti Tanács ülését az elnökség nyilvánítja befejezettnek. 76. cikkely. (1) A Szlovák Nemzeti Tanács határozatképes, ha a képviselőknek legalább fele jelen van. A határozat érvényességéhez a jelenlevő képviselők felén túli többségének hozzájárulása szükséges. (2) A Szlovák Nemzeti Tanács ülései elvben nyilvánosak. (3) A Szlovák Nemzeti Tanács működésének elveit a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, a Szlovák Nemzeti Tanács ügy- és munkarendjéről szőlő törvénye állapítja meg. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényei 77. cikkely. (1) A Szlovák Nemzeti Tanács törvényeire vonatkozó javaslatokat előterjeszthetik a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, bizottságai és elnöksége. (2) A Szlovák Nemzeti Tanács törvényeit a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke írja alá. (5) A Szlovák Nemzeti Tanács törvénye akkor érvényes, ha a Szlovák Nemzeti Tanács törvénye által megszabott módon kihirdetik. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényeit a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége hirdeti ki az elfogadást követő 14 napon belül. ✓ 4. cikkely. A társadalom és az állam vezető ereje a munkásosztály élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a legtevékenyebb és a legöntudatosabb munkások, parasztok és értelmiségiek önkéntes harci szövetsége. 5. cikkely. A dolgozók közös tevékenységük fejlesztése, a társadalom és az állam életében való sokoldalú és aktív részvétel, valamint jogaik gyakorlása érdekében önkéntes társadalmi szervezetekben tömörülnek, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, valamint szövetkezeti. Ifjúsági, kulturális, testnevelési és más szervezetekben; az állami szervek egyes feladataikat fokozatosan átruházzák a társadalmi szervezetekre. 6. cikkely. A csehek és a szlovákok Nemzeti Frontja, amelyben a társadalmi szervezetek tömörültek, a város és a falu dolgozói Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett szövetségének politikai kifejezője. 7. cikkely. (1) A Csehszlovák Köztársaság gazdasági alapja a szocialista gazdasági rendszer, amely kizárja az embernek ember általi kizsákmányolása bármilyen formáját. (2) A szocialista gazdasági rendszer, amelyben a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak és az egész népgazdaságot tervszerűen Irányítják, az állam valamennyi polgárának öntudatos együttműködése alapján biztosítja a termelés hatalmas fellendülését, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését. (3) A dolgozók társadalmában a felszabadult emberi munka minden esetben a köz, s egyben az adott dolgozó javát szolgálja. 8. cikkely, (1) A társadalmi, szocialista tulajdonnak két alapvető formája van: állami tulajdon, amely az egész nép tulajdona (nemzeti vagyon) és szövetkezeti tulajdon (a népi szövetkezetek vagyona). (2) A nemzeti vagyonhoz soroljuk különösképpen: az ásványi kincseket és az alapvető energia-forrásokat; erdeink alapvető állagát, folyóvizeinket és természetes gyógyforrásainkat; az ipari termelés eszközeit, a tömeges szállítást és a távösszeköttetést; a bankokat és a biztosító Intézeteket, a rádiót, a televíziót és a filmet, valamint a legfontosabb társadalmi intézményeket, mint pl. a népegészségügyi intézeteket, iskolákat, tudományos intézeteket, stb. (3) A közős szövetkezeti gazdálkodás céljából egyesített föld az egységes földmúvesszövetkezetek társadalmi használatában van. 9. cikkely, A szocialista gazdasági rendszer keretei között a személyes munkán aUpulö és Idegen munkaerő kizsákmányolását kizérő apró magángazdálkodás engedélyezve van. 10. cikkely. (}) Az állam polgárainak a közszükségleti tárgyakra (a személyes és a háztartási használatra szolgáló tárgyakra, a családi házakra stb.) valamint a munkával szerzett megtakarított összegekre vonatkoző személyes tulajdonjoga sérthetetlen. (2) A személyes vagyon öröklése biztosított. 5
