Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-20 / 32. szám

fejlődésének egészséges alapja legyen. A többgyermekes családoknak az állam külön könnyítéseket és támogatást nyújt.

(3) A társadalom minden gyermek és az ifjúság számára testi és szellemi képességeik sokoldalú fejlesztésének minden tehetőségét biztosítja. Ezt a család, az állam és a társadalmi szervezetek gondoskodása, valamint az ifjúság munkafeltételeinek különleges rendezése biztosítja.

26. cikkely.

A nők egyenjogú érvényesülését a családban, a munkában és a közéleti tevékenységben a munkafeltételek különleges rendezése, a terhességben és az

anyaságban nyújtott különleges egészségügyi gondoskodás, valamint a nők képességeinek érvényesülését a társadalom életében lehetővé tevő létesítmények és szolgáltatások fejlesztése biztosítja.

27. cikkely.

(1) A dolgozó nép érdekeivel összhangban az állam minden polgárának biztosítva van a véleménynyilvánítás szabadsága a társadalom életének valamenynyi ágazatában. Az állam polgárai ezt a szabadságjogukat mind egyéniségük és alkotó igyekezetük fejlesztésére, mind pedig az állam igazgatásában és a gazdasági, valamint kulturális országépítésben tevékeny részvételük érvényesítésére használják fel. E cél érdekében biztosítva van a gyülekezés, az utcai felvonulások és a manifesztációk szabadsága.

(2) E szabadságjogokat az biztosítja, hogy a könyvkiadók és a nyomdai vállalatok, a középületek, termek, terek, valamint a rádió, a televízió és más eszközök is a dolgozók és szervezeteik rendelkezésére állnak.

' 28. cikkely.

Az állam polgárai és a szervezetek jogosultak javaslatokkal, kezdeményezésekkel és panaszokkal fordulni a képviseleti testületekhez s más állami szervekhez; az állami szervek kötelesek ezeket felelősségteljesen elintézni.

29. cikkely.

A személyi sérthetetlenség biztosítva van. Senki sem üldözhető vádlottként, csak törvényes indokok alapján s a törvény által megszabott módon. Senkit sem szabad letartóztatni, csak a törvény által megengedett esetekben és a bíróság határozata, illetve az ügyész hozzájárulása alapján.

30. cikkely.

A lakás sérthetetlensége, a levéltitok és minden más továbbított értesítés titka, valamint a lakhelyválasztás szabadsága biztosítva van.

31. cikkely.

(1) A vallásszabadság biztosítva van. Mindenki bármilyen vallást vallhat, vegy felekezet nélküli lehet; mindenki gyakorolhatja vallását, amennyiben az

nincs ellentétben a törvénnyel.

(2) A vallásos hit vagy meggyőződés nem indokolja a törvény által megszabott polgári kötelességek teljesítésének megtagadását.

32. cikkely.

A Csehszlovák Köztársaság menedékjogot nyújt a dolgozó nép érdekelnek védelméért, a nemzeti felszabadító harcban való részvételért, a tudományos és művészeti alkotásért, vagy a béke védelmére kifejtett tevékenységért üldözött idegen állampolgároknak.

%

részvételét az állam igazgatásában és a gazdaság irányításában, szilárdítjuk népünk erkölcsi-politikai egységét, gondoskodni fogunk a nép szabadságjogainak és forradalmi vívmányainak védelméről.

Minden törekvésünk arra irányul, hogy megteremtsük társadalmunk kommunizmusba való átmenetének anyagi és szellemi feltételeit.

A felszabadult emberi munka társadalmunk alapvető tényezője lett. Ma már nemcsak kötelesség, hanem egyben minden dolgozónk becsületbevágó ügye. Már most megvalósítjuk a szocializmus alapelvét;

„Mindenki képességei szerint,

mindenkinek munkája szerint!"

A további fejlődés során, amikor a munka a legfontosabb emberi szükségletté válik, el akarjuk érni a termelőerők fejlődésének olyan szintjét, a társadalom gazdagságának oly mérvű gyarapodását, hogy ki tudjuk elégíteni a társadalom valamennyi növekvő szükségletét és minden egyes tagja sokoldalú fejlődésének követelményeit. Akkor majd hozzáláthatunk az elosztás legmagasabb fokú elvének, a kommunizmus alapelvének megvalósításához:

„Mindenkitől képességei szerint,

mindenkinek szükségletei szerint!"

•

Annak érdekében, hogy népünk harcának és munkájának minden eddigi eredményét megerősítsük és egyben kifejezésre juttassuk még nagyobb célkitűzések elérésére irányuló törhetetlen akaratunkat, ma törvénybe iktatjuk a Csehszlovák Köztársaság ezen szocialista alkotmányát.

Első fejezet.

TÁRSADALMI RENDSZER

1. cikkely,

(X) A Csehszlovák Köztársaság a munkások, a parasztok és az értelmiség munkásosztály vezette szilárd szövetségén alapuló szocialista állam.

(2) A Csehszlovák Köztársaság két egyenjogú testvéri nemzetnek, a cseheknek és a szlovákoknak egységes állama.

(3) A Csehszlovák Köztársaság a szocialista világrendszer része; valamennyi nemzettel baráti kapcsolatokra és a tartós világbéke biztosítására törekszik.

2. cikkely.

(1) A Csehszlovák Köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.

(2) A dolgozó nép az államhatalmat képviseleti testületek útján gyakorolja, amelyeket a nép választ, ellenőriz, s amelyek a népnek felelősek.

(3) A Csehszlovák Köztársaságban a dolgozó nép képviseleti testületet a nemzetgyűlés. a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok. A többi állami szerv jogköre ezek jogköréből vezethető le.

(4) A képviseleti testületek és az állam egyéb szervei tevékenységükben a dolgozók alkotó kezdeményezésére és aktivitására támaszkodnak.

3. cikkely.

(1) A választójog valamennyi képviseleti testületbe általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással gyakorolják. Választhat az állam minden polgára, mihelyt betöltött« 18. életévét. Megválasztható az állam minden polgára, mihelyt betöltötte 21. életévét.

(2) A képviseleti testületek tagjai - a képviselők - kötelesek állandó kapcsolatot fenntartani választóikkal, tekintetbevenni észrevételeiket, tevékenységükről számot adni nekik és tájékoztatni őket annak a testületnek működéséről, amelynek tagjai.

(3) Bármely képviseleti testület tagját választól bármikor visszahívhatják.

«

93. cikkely.

(1) A nemzeti bizottságok létrehozzák a tanácsot, az albizottságokat és egyéb szerveket s irányítják munkájukat.

(2) A tanács a nemzeti bizottság vezetésével irányítja és egybehangolja a nemzeti bizottság többi szervének, szervezeteinek és intézményeinek munkáját. A nemzeti bizottság a tanácsot tagjai sorából választja az egész választási időszakra. A tanács és annak tagjai tevékenységükért a nemzeti bizottságnak felelősek, amely a tanácsot s annak tagjait bármikor felmentheti.

(3) Az albizottságok a nemzeti bizottság kezdeményező, ellenőrző és végrehajtó szervei tevékenysége egyes ágazataiban, illetve szakaszain. E célbői a szükséges jogkörrel rendelkeznek. Az albizottságok, amelyeket a nemzeti bizottság tagjai és az állam más polgárai sorából választ, elmélyítik a dolgozók rendszeres részvételét a nemzeti bizottság tevékenységében. Az albizottságok a nemzeti bizottságnak és tanácsának felelősek.

96. cikkely.

(1) A magasabbfokú nemzeti bizottságok irányítják az alacsonyabbfokű nemzeti bizottságok működését. Emellett teljes mértékben tiszteletben tartják jogkörüket és felelősségüket. Kezdeményezésükre és tapasztalataikra támaszkodnak. Feladataikat állandóan együttműködve teljesítik.

(2) A nemzeti bizottságok tevékenységükben a törvényekhez, rendeletekhez és a kormány határozataihoz, valamint a magssabbfokú állami szervek határozataihoz és Irányelveihez Igazodnak; amennyiben az alacsonyabbfokű nemzeti bizottság határozata ellenkezik ezekkel, a magasabbfokú nemzeti bizottság vagy a kormány megsemmisítheti azt.

Nyolcadik fejezet.

Á BÍRÓSÁGOK ÉS AZ ÜGYÉSZSÉG.

97. cikkely.

(1) A bíróságok és az ügyészség védik a szocialista államot, annak társadalmi rendszerét, az állam polgárainak és a dolgozó nép szervezeteinek jogait és jogos érdekeit.

(2) A bíróságok és az ügyészség tevékenységükkel a haza és a szocializmus ügye iránti odaadásra, a törvények és a szocialista együttélés szabályainak betartására, az állam és a társadalom iránti kötelességek becsületes teljesítésére nevelik az állam polgárait.

(3) A nemzeti bizottságok és a szakszervezetek a társadalom rendjének biztosítása. a szocialista együttélés szabályainak betartása és a szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében népi (elvtársi) bíróságokat létesíthetnek, amelyeket a községekben és az üzemekben a dolgozók választanak meg. Jogkörüket és szervezetük, tárgyalásuk elveit a törvény határozza meg.

A bíróságok

98. cikkely.

(1) A Csehszlovák Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bírákből és á népbírákből állő választott bíróságok gyakorolják.

(2) A bírák és a népbírák függetlenek és csak a jogrendnek vannak alávetve.

(3) A bírák és a népbírák a határozathozatalnál egyenrangúak.

99. cikkely.

(1) Á Csehszlovák Köztársaságban az Igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a kerületi bíróságok, a Járási népblrőságok és a katonai bíróságok gyakorolják.

21

t

Ennek érdekében elsősorban;

1. Egyesíti, irányítja és ellenőrzi a minisztériumok és az államigazgatás többi központi szervének tevékenységét;

2. irányítja és ellenőrzi a nemzeti bizottságok munkáját;

3. előkészíti, biztosítja és ellenőrzi a hosszú időtartamra szóló népgazdaságfejlesztési terveknek és az állami költségvetésnek a teljesítését; a hosszú időtartamra szőlő népgazdaságfejlesztési tervek végrehajtása érdekében meghatározza az évi terveket és teljesítésükről beszámol a nemzetgyűlésnek;

4. gondoskodik a törvények teljesítéséről, az állami fegyelem betartásáról, az állam polgárai jogainak és az állam érdekelnek védelméről;

5. a törvények alapján és teljesítésük érdekében határozatokat hoz és rendeleteket ad ki s ellenőrzi teljesítésüket;

6. törvényjavaslatokat terjeszthet a nemzetgyűlés elé és törvényerejű rendeleteket a nemzetgyűlés elnöksége elé;

7. kinevezi az állami funkcionáriusokat és a gazdasági szervezetek vezetőit, amennyiben ezt a törvény megkívánja; javasolja olyan funkcionáriusok kinevezését, akiket a köztársasági elnök nevez ki.

69. cikkely.

A kormány tagjai a köztársasági elnök kezébe a következő fogadalmat teszik: „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a Csehszlovák Köztársasághoz és a szocializmus ügyéhez hű leszek. Kötelességeimet a nép akarata szerint és a nép érdekében fogom teljesíteni. Betartom az alkotmányt és a többi törvényeket s teljesítésükön munkálkodni fogok."

70. cikkely.

(1) A nemzetgyűlés határozatilag Javasolhatja a köztársasági elnöknek a kormány vagy bármelyik tagja felmentését. Ilyen esetben a köztámsasági elnök a kormányt vagy annak tagját felmenti.

(2) A korfnány és tagjai a nemzetgyűléssel és annak szerveivel szoros együttműködésben és összhangban teljesítik feladataikat.

71. cikkely.

A kormány, miután a köztársasági elnök kinevezte, köteles a nemzetgyűlés elé járulni és kérni a kormánynyilatkozat jóváhagyását.

72. cikkely.

A minisztériumok és az államigazgatás más központi szervei a törvények és a kormányrendeletek alapján és teljesítésük érdekében általános érvényű jogszabályokat adhatnak ki.

Hatodik fejezet A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS.

73. cikkely.

(1) A Szlovák Nemzeti Tanács az államhatalom és igazgatás nemzeti szerve Szlovákiában.

(2) A Szlovák Nemzeti Tanács a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőiből tevődik össze, akiket Szlovákia népe választ; a népnek felelősek és a nép visszahívhatja őket.

(3) A Szlovák Nemzeti Tanácsot négy évi időtartamra választják.

(4) A Szlovák Ner -éti Tanács képviselőinek számát és választásuk módját a Szlovák Nemzeti Tanács törvénye határozza meg.

(5) A Szlovák Nemzeti Tanács székhelye i atislava.

6