Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-13 / 30. szám

Példás brigádvezető társ volt a szövet­kezet első mester­embere. Érezte és tudta, hogy szük­sége van rá a szö­vetkezetnek. Elő­ször mint trakto­ros dolgozott. Ma műhely- és brigád­vezető. Megkérdez­tem, hogy tulaj­donképpen hogyan is jutott el eddig. — Becsületesen dolgoztam és meg­­ltam a helyem a munka minden 'akaszán. Szűkszavú, őszinte felelet. Gábor­iak elvtárs teljesíti a kötelességét ä az ő példáját követi a brigád töb- i fiatal tagja is. Szorgalmasan dol- Dznak a fiúk. Társadalmi munkával Spszlnt építettek. A tavaszi munká­tokat is határidőn belül végzik el. t meg kell jegyeznünk, hogy a gé­­íket a tél folyamán saját műhe­­ükben gondosan megjavították. Gábornyík elvtárs büszke lehet bri­­ídjára. Krausz Frigyes, Drapák Jó­­sef, Zvoncsár József ma már ta­­äsztalt traktorosok, szép teljesít­­lényeket érnek el és ezt nagyrészt szetőjük sokoldalú gondoskodásának öszönhetik. Majerszky Márton / \ /f o 1 n Ui«nnftm\ Iskola a Duna partján ravany nad Dunajom (Karva) kis község, mindössze 1200 lakosa van, de annál nagyobb a híre. Egy­részt azért, mert érdemrenddel kitün­tetett szövetkezete van, másrészt azért, mert jőhírü a mezőgazdasági iskolája. Az iskola 1953-ban alakult a Láng-féle kastély épületében. Elein­te csak a tanonciskola működött, ké­sőbben fokozatosan kibővültek az egyes szakok és jelenleg egyike a legnagyobb magyar tannyelvű mező­­gazdasági iskoláknak Szlovákiában. Az iskola 15 osztályában 282 tanuló ké­szül a mezőgazdaságban rá váró fel­adatokra. A tanulók a kétéves szőlé­szeti-növénytermesztési és egyéves növénytermesztési' - állattenyésztési mesteriskola növendékei, valamint a hároméves kertészeti tanonciskola, hároméves bognár-tanonciskola, há­roméves kovács-tanonciskola, továb­bá a kétéves mezőgazdasági tanonc­iskola növénytermesztői és állatte­nyésztési szakának hallgatói. Az isko­la két új tanulóotthonában tanter­mek is vannak. Itt találjuk a labora­tóriumokat és a könyvtárakat is. Az elméleti tanításon kívül sok gondot fordítunk a gyakorlati munkákra. Versenyben a galántai járás A mezőgazda­­sági iskola új épülete, amely körülbelül két­millió Kős költ­séggel épült. Tantermek, la­kószobák és la­boratóriumok vannak benne. A kovácstanu­lók hegesztési gyakorlatot vé­geznek. A szőlészet részére az iskola gaz­daságának 3,5 hektáros, valamint a helybeli állami gazdaság 80 hektáros szőlészete és pincészete teszi lehető­vé, hogy a tanulók gyakorlati isme­reteket is szerezzenek. A kertészet hallgatói az iskola és a szövetkezet kertészetében és gyümölcsösében foly­tatnak gyakorlatot. A kovácsok és bognárok részére korszerű műhelyek épültek, amelyekben szakképzett mes­terek irányítása mellett gyakorolnak a fiatalok. A tanuláson kívül szórakozásra is van lehetőség. Rádiók, televízió, hang­lemezjátszó, újságok, könyvek teszik kellemessé a fiatalok szabad idejét. Elénk a sportélet is. Az iskola tanulói leginkább az asztaliteniszt, a labda­rúgást, röplabdázást és a sakkot ked­velik. Az iskola igazgatósága időnként ki­rándulásokat is rendez. Tehát álla­munk minden lehetőséget megad a fiatalságnak, hogy nyugodtan tanul­hasson. Hiszen mindenki tudja, hogy a mezőgazdaságra nagy f eladatok vár­nak, amelyeket csak tanult, szakmai­lag képzett emberekkel teljesíthetünk. Vasas Ferenc (Kravany) Réges-régi népszokás, az ősi pogány tavaszünnep emléke, a húsvéti tojás­ajándékozás. Az egyszínű, többnyire piros tojást ké­sőbben díszítették is, így még szebb lett. A locsolók­nak vagy hozzátartozók­nak szánt ajándéktojást akár festés előtt, akár festés után díszítjük. Elő­ször a festőiét kell előké­szíteni, mégpedig üzletben vett ruha- vagy tojásfes­tékből a zacskóra írt uta­sítás szerint, vagy vörös­hagyma száraz leveleinek főzetéből. Az utóbbi szép barnás színt ad a tojásnak. A megfestett tojásra kés hegyével kell megkarcolni a díszeket. Mintának köz­lünk néhány népművészeti remekművet. A karcolásnál érdekesebb díszítési mód a tojások „megírása". Bizony, sok helyen még ma is bírják a tojást", de nem tollal, ce­ruzával, hanem „gicá“-vdl! Ez kis, bádogból sodort, nyéllel ellátott tölcsérke, amellyel olvadt viaszba mártogatva írnak a ke­ményre főzött, még meleg tojásra. A viaszt bögrébe téve forróvizes edénybe kell állítani, vagy pedig bádogdobozba téve, gyen­ge láng felett tartani. Ha a viasz írás közben mégis megfagyna, tartsuk a gicát láng közelébe, rögtön fel­olvad. A kézbe vett tojá­son — a választott minta szerint, — először a körbe­futó vonalakat húzzuk meg. A viasszal már megírt tojásokat tegyük egy napra a festőiébe. A festékoldat mindenütt színesre festi a tojás héját, csak ott nem, ahol viasz fedi. A viasszal írt vonalak, levelek tehát fehéren, illetve a tojás sa­ját színében tűnnek elő a letörölt viasz alól. A kész tojásokat sza­­lonnabörrel megkenegetve, száraz ruhával dörzsöljük fényesre, és tegyük szál-, vétóval bélelt kosárkába. F. L. Köszönet a jó tapasztalatért! ★ ★★ Csak így tovább A Král'ov Brod-i (királyrévi) sport­egyesület sikeres szereplése után a helyi CSISZ-csoport is munkához lá­tott. A csoport tagjai betanultak a „Vadorzó felesége“ című színdarabot és az előadást többször megismétel­ték. így a sportegyesület és a CSISZ- csoport versenyzése Hozzájárult a falu kulturális életének fejlesztésé­hez. Ifj. Tóth Ferenc (Kr. Brod) Mi, a Salovoi, galántai, Dunajská Streda-i és a samoríni járás szövet­kezeteinek és nőbizottságainak asz­­szonyai köszönetünket fejezzük ki a Kerületi Nemzeti Bizottság mezőgaz­■■■■■■■■■■■■■■■a Igyekeztek A Járási Nemzeti Bizottság felhí­vására a seneci járás lakossága szép számmal kapcsolódott be a nemzeti műszakba. A talajjavitási munkála­tokban 161 ember vett részt. Szor­galmas munkájuk értéke 8245 korona. A pionírok, CSISZ-tagok több mint 5300 gyümölcsfát ültettek el; ez 80 ezer koronát jelent népgazdaságunk­nak. A patakok és az öntözőcsator­nák tisztításánál 350-en dolgoztak. Járási méretben a nemzeti műszak­ba 9244 polgár kapcsolódott be és 510 000 korona értékű munkát vég­zett. Szép eredmények ezek, reméljük folytatódnak. J. M. Miért lettek elsők? Járásunk szövetkezeteiben évről évre nagyobb súlyt fektetnek a sze­mes- és a silókukorica termesztésére. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy ezzel a terménnyel kiegyensúlyozhatjuk a takarmány­­szükséglet mérlegét. Ezt a lehetőséget tartják szem előtt járásunk szövetkezetei, amikor mindent megtesznek, hogy hazánk felszabadítá­sának 15. évfordulójára tett munkafelajánlásaikat minél hamarabb tel­jesítsék és a harmadik ötéves terv sikeres elkezdéséhez megfelelő takarmányalapot biztosítsanak. Kötelezettséget vállaltak, hogy 2882 hek­táron kukoricát termesztenek, ami a járás szövetkezeti földjeinek 17 százalékát teszi ki. Szemeskukoricából hektáronként 59,5 mázsás átlag­termést terveznek. Csalamádét és silókukoricát a szántóföld 6,8 °/«-án fognak termeszteni, ami 1141 hektárnyi vetésterületet jelent. Tehát a szántóföld 23,8 %-át kukoricával vetjük be. A felajánlás teljesítése érdekében ilyen intézkedéseket foganatosí­tottunk: Szövetkezeteink a javítás keretén belül átalakították a vetőgépeket a kukorica négyzetes vetésére. Jelenleg jó minőségű vetőmagot biz­tosítunk. Teljes 3000 hektáron kétszeres keresztezésű Lednicei közép­késői hibridkukoricát vetünk. A vetés előtt és a tenyészidő folyamán 520 hektárt ammóniákkal trágyázunk meg. A gyomnövények irtására a kiutalás lehetőségei szerint Simazint fogunk használni. Két szövet­kezetben, Vel'ká Macán (Nagymácséd) és Horné Saliby (Felsőszeli) községben 200 hektár kukoricát kizárólag gépekkel művelnek meg. A kukorica trágyázását, a mezei munkák minőségét és az agrotech­nikai határidők betartását a szövetkezetek vezetősége ellenőrzi. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az intézkedések jobb takar­mányalapot biztosítanak szövetkezeteinknek, s hozzájárulnak az állat­­tenyésztés fejlesztéséhez és a szövetkezeti tagok bevételének növelé­séhez. VADOVICS JÓZSEF (Galánta) A szocialista termelési viszonyok megvalósulása döntő változást jelent a munka jellegében. Szocialista tár­sadalmunk a munkát dicsőségnek tekinti. Megbecsülést, tiszteletét ér­demelnek azok, akik a munkájukat jól elvégzik. Ebben a szellemben járt el a kolárovói szövetkezet vezetősége is. Elhatározták, hogy értékelik a növénytermelő munkacsoportok ered­ményeit. A kolárovói szövetkezetben összesen nyolc csoport dolgozik a növénytermelésben. Az elsők között a 3., 5., és a 2. csoport foglal helyet. Vizsgáljuk meg eredményeiket. rejlik. Példájukat, reméljük, a többi csoport is követi majd. Figyelemreméltó eredményt ért el a 2. csoport a kukoricatermesztésben. Átlaguk 47 mázsa hektáronként, amit főleg a négyzetes vetésnek köszön­hetnek. A kolárovói növénytermelőknek eredményeik elérésében nagy segít­séget nyújtott a szövetkezeti mun­kaiskola. Megtanulták itt, hogy az ember kedvezően befolyásolhatja a növények fejlődését, ha ismeri a nö­vekedésükhöz szükséges feltételeket. Róringer József (Kolárovo) dasági osztályának, amely lehetővé tette, hogy háromnapos tanulmányi kirándulást tegyünk a brnói járás Svitavy és Obrany nevű községeinek szövetkezeteibe. Ez a látogatás meggyőzött minket arról, mennyire érdemes a szovjet tapasztalatokat hazánkban is meg­honosítani. Példa erre a svitavy-1 szövetkezetben látott cukorrépa-pa­lántázás, amely kiküszöböli a fárasztó egyelést. Ezt különösen mi tudjuk értékelni, mivel ezt a fárasztó mun­kát szövetkezeteinkben sok hasznos, számunkra eddig teljesen ismeretlen munkamódszerrel ismerkedtünk meg. Az új, haladó munkamódszerek alkal­mazása lehetővé tette, hogy a szö­vetkezet a tagjainak kifizesse a mun­kaegység teljes értékét, évente több kirándulást szervezzen és számos olyan jóléti intézkedést foganatosít­son, amelyeken a mi szövetkezeti asszonyaink nem győztek eleget cso­dálkozni. ígérjük, hogy a tanulmányi kirán­duláson szerzett tapasztalatokat nép­szerűsíteni fogjuk községeink nőbi­zottságai révén a szövetkezet tag­gyűlésein, és igyekezni fogunk, hogy kerületünk szövetkezetei csakhamar elérjék a Svitavy és Obrany közsé­gek szövetkezeteinek színvonalát. Erdélyi Zsuzsanna, a calovói járási nőbizottság titkára Ablaktisztítás Röpke fény inai: egy kis menyecske széken-állva ablakot törül. Ágaskodó, fehér lábát bámész napsugarak csodálják körül. Titkon-sandán én is odanézek (óh én mindig szerettem a szépet!) Pöttyös blúzán dombosodó melle talán azért buggyant ki nevétve, hogy beírjam most e csacska versbe. Nagy Sándor termény: terv: valóság: rozs 24 q 32,31 q len 30 q 41,1 q burgonya 100 q 123,— q Búzából a legmagasabb hozamot, 27 mázsát, az 5. csoport érte el, an­nak ellenére, hogy nem a legjobb földön gazdálkodik. A csoport nagy gondot fordított a talaj előkészítésé­re; különösen a mélyszántásra és a trágyázásra. A 3. csoport árpából 29 mázsát ért el «hektáronkint ugyan­olyan feltételek mellett, mint a 6. és 7. csoportok. Ők csak 23 — 24 mázsá­val dicsekedhetnek. A 3. csoport érte el a legjobb eredményt a cukorrépa­termesztés terén is: 418 mázsás át­laghozammal. Eredményük titka a talaj jó előkészítésében és az agro­technikai határidők betartásában A zeliezovcel tizenegyéves iskola tanulói készülnek az országos spartakiádra összefogtak A 760 lakost számláló Mokcsakeré­­szen 1950-ben, a 610 lakosú Lieskován pedig 1951-ben alakították meg a szövetkezetét. A szövetkezetek tag­jainak nagy kezdeti nehézségekkel kellett megküzdeni. Legnagyobb ré­szük zsellérsorból lépett a szövetke­zeti család kötelékébe. A szövetkezet tulajdonába levő földterület nagy ré­sze azelőtt a nagygazdák tulajdona volt, akik még a szövetkezet meg­alakulása előtt túladtak állataikon. A szabályozatlan Latorca és Ung fo­lyók gyakran kiléptek medrükből, s elárasztptták a szövetkezet földjeit. Ezeken a helyeken a föld sást, nádat és savanyú füveket termett. A két szövetkezet gyakran vitázott egymás­sal a határt megszabó mezsgyén. Az egyik elszántotta a mezsgyét, a má­sik bevetette. Az igazságos jussot keresvén összekaptak rajta. Majd egymás legelőjén legeltettek. Ezek­nek a viszálykodásoknak most a szö­vetkezetek tagjai véget vetettek, s elhatározták, hogy egyesítik a két szövetkezet vagyonát. Az egyesült szövetkezetnek az „Üj élet“ nevet adták. Kása Mihály (Vinicka) bturovotoi nem messze terül eC .eléd. Kis község, lakosainak száma dig haladja meg a 650-et. A napok­on autóbusszal utaztam erre. Fel­­irve a bajtai dombra, jól belátni a :özség határát. Későre járt már az dő, de a völgyben teljes ütemben lolgoztak a traktorok. A Helyi Nemzeti Bizottság épülete ilőtt szálltam le. Szétnéztem az ut­­:án, s örömmel állapítottam meg, logy a falu arculata sokat változott z utóbbi években. Autóbuszjárat, ■illanyvilágítás, takaros családi há­lák, televízió-antennák. Ki gondolt folna erre valamikor? Az utcán ifj. Gábornyík Ferenccel, szövetkezet brigádvezetőjével ta­­álkoztam. Gyerekkora óta ismerem, íádogszerelőnek tanult ki. Szorgal­­nas ember. Bizonyíték rá az újonnan spült családi, háza. Gábornyík elv-HÍMES TOJÁS a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja — Kiadja a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal Kiadóvállalata - Megjelenik netente Kétszer - Szerkeszti a szerkesztőbizottság — Főszer­­„ kesztő: Major Sándor — Szerkesztőség és kladőhitaval: Bratislava Suvorovová 16 - Telefon: főszerkesztő 243-46, titkárság 556-80. — Telefonközpont: 359-41, 359-42, 359-43. - Belső Földműves vonalak: Mezőgazdasági osztály 632. agit-prop. oszály 634. szakmelléklet 636. - Nyomja a Polygrafické závody n. p., Bratislava, ul. Februárového vífazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél — Előfizetési díj évente 36,40 korona. K-19*01031

Next

/
Oldalképek
Tartalom