Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-13 / 30. szám

Hruscsov elvtárs tanácsa — jó segítség silókukoricával vetjük be goztatják, hogy kevés a gépek száma. Ám a meglevő kevéssel is sokat lehet végezni, ha a vetést és a betakarítást Jól megszervezzük, s ha a kukoricára nem a leggyengébb földeket jelöljük ki. Ilyenek a kukoricatermesztés terén szerzett eddigi tapasztalataink. Ered­ményeinken felbuzdulva ez évben is­mét földjeinknek legalább 13 %-át vetjük be négyzetesen silókukoricá­val. Ügy vélem, hogy a répatermesz­tési körzetek minden szövetkezete legalább földjeinek ilyen hányadát vethetné be ilymódon silókukoricával. Ladislav Rajtora, a chynél EFSZ elnöke ★ ★ ★ • Idén a pardubicei kerület szö­vetkezeti gazdaságaiban — a növény­­védelmi dolgozók szakirányításával — 28 000 hektár kalászost, 3000 hektár lent és 5500 hektár kukoricát diko­­texeznek gyomok ts kártevő rovarok ellen. Simazint pedig ebben az évben elóször alkalmaznak, hogy 500 hektár kukoricát Így tegyenek gyommentes­sé. (zn) • A topolcanyl járás dolgozói a felszabadulásunk 15. évfordulója tisz­teletére 1989 közös és 15 278 egyéni munkafelajánlást tettek 99,5 millió korona értékben (a város- és falu­­szépítés keretében 195 000 órányi munkára vállalkoztak), (hnk) • Négy új cukorgyár épül hazánk­ban a harmadik ötéves terv ideje alatt. Ebből 3 Szlovákiában, (rn) (jrák hosszat elszemlélődhet a Iá­­fogató a Novd Vés pri Dunaji-i szövetkezet gazdasági udvarán. Oj istálló, többemeletes szellös magtár, sorjában elrendezett gépek, szorgos­kodó emberek. Minden új itt. Friss, üde, akárcsak ez az első igazán ta­vaszi nap. — Tessék csak mondani - szólítok nteg egy bajuszos bácsit —, hol ta­tálom Kiss elvtársat, a szövetkezet elnökét?- Ott van hátul, az istállóknál. Az a magas. Az udvar bizony egy kicsit sáros. Jókora tócsán próbálok átkelni, ami­kor Kiss elvtárs észrevesz. Felém in­dul. Erőteljes, barátságos emberrel szorítok kezet. — Kíváncsiskodni szeretnék — tö­röm meg a bemutatkozás utáni csen­det. - Tudomást szereztem arról az elhatározásukról, hogy ...- Már megtörtént, rászántuk ma­gunkat.- Tehát egyesültek a Dedinka pri Dunaji-i szövetkezettel? — Igen. Egyesültünk.- Engem először is az érdekelne, elnök elvtárs, ki indítványozta, hogy a jövőben közösen gazdálkodjon a két szövetkezet? A dedinkaiak vagy a Nová Ves-iek? — Nem magunktól jöttünk rá — hangzik az őszinte jelelet. — A párt­­szervezet tanácsolta. Gyűlés gyűlést követett. Húzódoztunk. Aztán mégis. Befejezik a cukorrépa vetését Bratislava és vidéke felszabadulásá­nak 15. évfordulója ünnepségein a szovjet hadsereg küldöttsége Is részt vett, G. N. Holosztyakov altengernagy vezetésével. Négynapos Itt-tartózko­­dásuk során meglátogatták Modrát, ahol 1945 tavaszán a II. ukrán front vezérkara állomásozott. Kedves ven­dégeink - Stefan Brencic, a Brati­slava! Kerületi Nemzeti Bizottság elnökének, Ján Seblk, a Bratlslaval Központi Nemzeti Bizottság elnöké­nek és I. A. Sulgin, a Szovjetunió bratlslaval főkonzuljának kíséretében — megtekintették a modrai EFSZ gazdaságát. (Foto: Koloman Cich - ÍTK) Nem bánták meg! Kiss elvtárs el­mondja, hogy a két gazdaság kitű­nően kiegészíti egymást. Több prob­léma talált megoldásra. így például: Nová Vés-ben kevés volt a munka­erő, Dedinkán viszont felesleg is akadt. Jelenleg 111 tagja van a szö­vetkezetnek, s ez a létszám nap mint nap bővül. Több fiatal kéri a felvé­telét. A dedinkaiaknak sok gondot oko­zott a takarmány. Kevés földjük volt. A közös határban - 755 hektárra terjed - elegendő takarmányt tud­nak majd termelni. Anyagilag mindkét szövetkezet jól megalapozott. Mégis könnyebb lesz ezután pénzt teremteni nagyobb be­fektetésekre. Önetetős sertéshizlaldát, nyitott istállót a növendékállatok ré­szére, továbbá a dedinkaiak jó hírnek örvendő kacsafarmja mellé még egy tyúkfarmot szeretnének a közeljövő­ben építeni. Jól biztosították magu­kat gépekkel. A meglevők mellé még 5 traktort, ekéket, boronákat, külön­böző kombájnokat vásároltak a gép­állomástól. Az elnök a megelégedés hangján beszél. Sokkal módosabbak lettek egy­szeribe. Ennek a magyarázata egészen egyszerű: ami hiányzott Dedinkán, az megvolt Nová Vesben. Igen. Ezek már új arcú emberek­hez hasonlóan cselekszenek, tántorít­­hatatlanul haladnak megkezdett útju­kon. p. r. SOHA NEM GONDOLTAM ARRA. hogy egyszer én is a kukorica négy­zetes vetésének lelkes híve leszek. Kukorica és kukorica között ugyanis nagy a különbség. Ezt teheneink tud­nák a legjobban bizonyítani.- Ismerjük az ilyet! - vetnék ellene sokan. — A tehenek nem tud­nak beszélni, s így könnyű vélemé­nyükre hivatkozni. De lehet-e ékesszólóbb bizonysága igazamnak, mint az, hogy amióta négyzetesen vetett kukoricasilóval takarmányozunk, a tejelékenység évente átlagban 500 literrel emelke­dett? S az eredmény még sokkal szebb is lehetett volna, ha elegendő a he­rénk és lucernánk. A jó minőségű széna hiányában teheneinket egyol­dalúan túletettük, s ez fosztott meg minket a még nagyobb eredménytől. De a kukoricával meg voltunk elé­gedve és e tapasztalatunk alapján már tavaly is szántóterületünk 13 °/o­­át kukoricával vetettük be. Az idén még a jő minőségű széna kellő meny­­nyiségét is biztosítjuk. A KUKORICA TERMESZTÉSÉT a ml szövetkezetünkben is ki kellett har­colnunk annak ellenére, hogy a négy­zetes vetés alkalmazását maga Hrus­csov elvtárs ajánlotta, amikor szö­vetkezetünket meglátogatta, sőt még vetőmagot és két vetőgépet is adott ajándékba. Nehezen hittük el, hogy 20-25 kg vetőmag több mint 500 mázsa jó minőségű zöldtömeget biz­tosít. A kételkedés tehát nem hiányzott. De ennek ellenére már a Hruscsov elvtárs látogatását követő évben 43 hektáron, azaz földjeink 6,5 %-án vetettünk kukoricát négyzetesen. A vetőgépeket 60X60 cm távolságra ál­lítottuk be. Hektáronként 670 mázsa zöldtömeget értünk el. A téli hóna­pokban így teheneink takarmány­adagját 20 kg jó minőségű silóval növelhetjük. És az eredmény nem sokáig váratott magára. Már az első évben az átlagos évi tejhozam tehe­nenként 300 literre! emelkedett. Amint már említettem, tavaly föld­jeink 13 ¥o-n termesztettünk kukori­cát, s ezzel kapcsolatban szeretnék a szövetkezetünkben szerzett tapasz­talatokat közre adni. Tavaly a 70X70 cm sortávolságra vetett kukorica hektáronként 469 mázsa zöldtömeget eredményezett, amely mennyiségből 559 kg emészthető fehérjét és 5256 keményítőegységet nyertünk. A tava­szi vagy őszi takarmánykeverékeknél 180 mázsás hektárhozam mellett csu­pán 288 kg emészthető fehérjét és 1890 keményltőegységet tudunk ki­termelni. Még lényegesebb a különb­ség a takarmányrépánál, különösen a száraz esztendőkben, amikor alacso­nyabb a hektárhozam. Mindez a ku­korica javára billenti a mérleg serpe­nyőjét, de hangsúlyoznom kell, hogy a négyzetesen vetett silókukorica javára. S most néhány szót az agrotechni­káról: A talajt a kukorica alá is ugyanúgy készítjük elő, mint ha cukorrépát akarnánk vetni. Tavaly óta 70X70 cm sortávolságra vetünk, mivel azt ta­pasztaltuk, hogy így lényegesen több csövet nyerünk, mint a 60X60 cm sortávolság alkalmazásával. Eleinte úgy véltük, hogy a kukoricát kisar­­jadásakor nem lehet simítózni. A gya­korlat azonban ennek ellenkezőjét mutatta, a kukoricának kell a simí­tózás. Az igaz. hogy ki kell várni a kedvező időpontot. Először a vetés után 10-14 nappal simítózunk, má-Beláthatatlan rónaság húzódik Ko­­iicétől délre, Szína felé. Az említett területen fekszik Ha­­niska község is, melyben nemrég a lakosságnak csaknem a fele még egyé­nileg gazdálkodott a nadrágszíj-szerü földecskéken ... Hogy miért késleke­dett ennyi ideig? Mert az 1952-ben alakult szövetkezet vajmi kevés gaz­dasági eredményt tudott felmutatni. Mindez abból adódott, hogy a belé­pési nyilatkozatot aláirt földművesek javarészt különféle üzemekben néztek kereseti lehetőség után. Természete­sen, az állatállományukat nem adták a közösbe, sem pedig a vetőmagot. Munkaerők híján a szövetkezet kény­telen volt nem szövetkezeti tagokat megnyerni a közös munkára. Ez azután felborította a szövetke­zet pénzügyi mérlegét, mert az így elvégzett munka jutalmazása nem szerepelt a pénzügyi tervben. Ha be is kapcsolódtak a családtagok a kö­zös munkába, sok köszönet nem volt benne, mert havonta csak néhány na­pot dolgoztak. Ám a háztáji földet mindamellett megkapták... sodszor pádig, ha a növény elérte a 8-8 cm magasságot. Ezt a műveletet azonban, a második simítózást csak délután végezzük, amikor a növény egy kissé petyhüdtebb. s így elke­rüljük, hogy letöredezzék. A harma­dik aimltózásra akkor kerül sor. ha gyomok ütik fel fejüket s a kukorica már legalább 15 cm magas. Természetes, hogy közben már sarabolunk is. Az első sarabolást a növény sarjadása után végezzük. Elő­ször mélyen sarabolunk, majd seké­lyebben, a harmadik és negyedik sa­­rabolás pedig egészen felszíni, hogy meg ne sértsük a kukorica szerte­ágazó gyökereit. Fejtrágyázáskor nem a növényre, hanem sorokba hintjük a műtrágyát, mert a nitrogén igen ha­mar kiégeti a kukoricát. Az esetben, ha földjeink nagyon elgyomosodtak. 4 — 5 kg Dikotexszel végzett permetezés elegendő a gyo­mok kipusztitására. Az igy gondozott kukoricát a csövek tej-viaszérettsége idejében takarítottuk be, amikor leg­magasabb a tápanyag- és emészthető fehérjetartalma. Ha a silókukorica előnyeit az ön­költségek szemszögéből vizsgáljuk, fényesen megmutatkozik a négyzete­sen vetett silókukorica nagy fölénye az összes többi takarmánynövény előtt. Az egy mázsa emészthető fehérjére átszámított termelési költség a ku­koricánál 282,34 koronát, az őszi ta­karmánykeverékeknél 350,09 koronát, a tavaszi takarmánykeverékeknél már 383,29 koronát és a takarmányrépánál 2313,46 koronát tesz ki. Az egy ke­ményítőegységre eső költség a kuko­ricánál 30,04, az őszi takarmánykeve­rékeknél 62,24, a tavaszi takarmány­­keverékeknél 56,36 és a takarmány­­répánál 185,07 korona. A kukorica nagy előnye — helyes ápolás és agrotechnika mellett. — hogy jó hektárhozamai aránylag biz­tosak. Ennek ellenére a szövetkeze­tek és állami gazdaságok egyes dol­gozóinál még mindig kétségek me­rülnek fel a kukorica jelentőségét illetően. Az egyik „ellenérv" az, hogy a kukorica egyoldalúan használja ki a földet. A nálunk nyert tapasztala­tok azonban megmutatták, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Kukorica után búzát vetettünk és 37 mázsás terméseredményt értünk el hektáron­ként. S ezenfelül tarlóveteményként ugyanezen a földön még herét és lucernát is termesztettünk. A másik „ellenérv" a gépesítés. Eleinte azt állították, hogy nincsen gépünk a vetésre és kombájnunk a betakarításra. Most, hogy a Szovjet­unióból és Magyarországról beszerez­tük ezeket a gépeket, már azt han-Döntő lépésre csak tavaly határoz­­tá kel magukat, amikor a közös mun­ka iránti viszonyukban is lényeges változás állott be. Hozzáfogtak dere­kasan az évi termelési tervben elő­irányzott feladatok teljesítéséhez. El­érték a tervezett hektárhozamokat és termelési mutatókat. Tehát meg­tört a jég! Megjavult a tagok munka­erkölcse, s a vezetésben is javulás következett be. Minek az alapján állott be válto­zás ebben a szövetkezetben? Az új elnök. Bajusz elvtárs lett, aki mér­nöki képesítéssel került a szövetke­zet élére. Céltudatos irányítással és jó meggyőző munkával a szövetkezet gazdasági egyensúlya kezd helyre­billenni. A szövetkezeti tagok végre megértették, hogy csakis a közös munkából fakadhat jólétük, szilár­dulhat az EFSZ gazdasági helyzete. Négyéves egy helyben topogás után a múlt esztendő már jó eredmények­kel zárult. A tavalyi év bevételeiből a szövetkezet rendezte 373 000 koro­nás tartozását. Ha ez a teher nincs, a szövetkezet munkaegységenként A kukorica vetésterületének 90 A stúrovói járás szövetkezetei né­hány kivételével már április 10-ig befejezték a cukorrépa vetését. Már zöldéinek a tavaszi kalászosok és 17,70 koronát adhatott volna tagjai­nak a 8,60 korona helyett (a munka­egység tervezett értéke 12 korona volt tavaly). Most már nagyon jól tudják, hol hibázták el annak idején. Végre ren­des kerékvágásba jöttek. Ezt annak is köszönhetik, hogy a munkát kizá­rólag az elért hektárhozamok és a termelékenység szerint jutalmazzák. A mezőgazdasági termékeknek az előirányzotton felüli termeléséért pót­jutalmat kapnak a tagok. Ez oly ser­kentőleg hat rájuk, hogy csaknem mindig túllépik a kitűzött feladato­kat. A haniskai szövetkezetesek példá­jából számos gyengén gazdálkodó EFSZ-ben levonhatják a tanulságot. A sikeres közös gazdálkodás kulcsa a szövetkezeti tagok kezében van: kölcsönös megértéssel, a hibák gyors eltávolításával, a haladó termelési módszerek és az új technológia al­kalmazásával, a munkaszervezés to­vábbi tökéletesítésével juthatnak előbbre, az élenjáró szövetkezetek sorába. Andreas Sándor (Kosice) %-ába hibridkukoricát vetnek több helyen sorolni kezd a cukorrépa is, úgy, hogy rövidesen sarabolni le­het. A tervezett 1100 hektár helyett 1210 hektáron termelnek cukorrépát. A vetési többletét takarmányozási célokra szánták. Teljes ütemben folyik a talajelő­készítés a kukorica alá. Ebből is 470 hektárral többet vetnek. mint amennyit vetéstervükben előirányoz­tak. A 4470 hektár kukoricán kívül 1050 hektár silókukoricát termeszte­nek. Az egész vetésterület 90 */o-át a Lednicei kétszeres keresztezésü hibrid vetőmaggal vetik be, mivel ezzel a fajta kukoricával már az el­múlt évben is kísérleteztek és igen szép hektárhozamokat értek el. Ez a vetőmag nagy népszerűségre tett szert, mivel,a vásárlóknak az állam mázsánként 100 korona kedvezményt nyújt, s így a vetőmag ára az ere­deti 469 koronáról 369 koronára csök­ken. S ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy a kukorica négyzetes veté­séért hektáronként további 50 korona kedvezmény jár, ami 25 kilogramot számítva hektáronként mázsánként további 200 korona kedvezményt je­lent, akkor rájövünk arra, hogy a vetőmag mázsája alig kerül 169 ko­ronába. A svodíni szövetkezet 400 hektárra négyzetesen veti el a ku­koricát. s csak a vetőmagon 30 000 koronát takarít meg. Varga József (Stúrovo) Előrelátó gazdák Teiedlkovo (Pered) csak tavaly lété szövetkezeti faluvá. A szövetkezet talajterülete 1100 hektárról 2400 hek­tárra növekedett. Ez a nagy válto­zás természetesen lényegesen módo­sította a szövetkezet eddigi terveit, amelyeket át kellett dolgozni a beál­lott új helyzetnek megfelelően. Így többek között a szövetkezet az új talajterülettel együtt kevésszámú ál­latállományt kapott. A vezetőség úgy döntött, hogy megtartja az eladásra nevelt állatokat is, s igy legalább részben biztosítja a talajterülethez szükséges állatállomány nagyságát. Ennek következtében a szövetkezet nem érte el a tervezett bevételt, te­hát a munkaegységek értékét sem tudta biztosítani. Ez a körülmény elég nagy csaló­dást váltott ki a tagokból, akik végül is megértették és helyeselték a ve­zetőség határozatát. Hiszen a szövet­kezet tagsága eddig is jó. előrelátó gazdának bizonyult. Tavaly is két nyitott istállót, két sertéshizlaldát és egy fiaztatőt építettek, mert tud­ják, hogy ez az aránylag nagy be­fektetés kamatostul visszatérül. A növénytermelésben a tesedíkovói szö­vetkezet járási méretben a második helyet foglalta el. Búzából 25 má­zsás, árpából 23 mázsás és cukorré­pából 306 mázsás hektárhozamot ta­karított be. Szarka Árpád (Tesedlkovo) Gépesített könyvelés a szövetkezetekben A szövetkezetek egyre növekvő feladatai szükségszerűen megkö­vetelik gazdálkodásuk még ponto­sabb és mélyrehatóbb elemzését, amelynek alapján a szövetkezeti dolgozók rugalmasabban irányít­hatják egész munkájukat. Minél aprólékosabb ez az elemzés, annál nehezebb a könyvelési nyilvántar­tás is. A könyvelési nyilvántartás gépesítése ezért egyre inkább idő­szerűbbé válik a szövetkezetekben s egész mezőgazdaságunkban. A Német Demokratikus Köztár­saságban ezzel a kérdéssel beha­tóan foglalkozik a Mezőgazdaság­tudományi Akadémia kutatóinté­zete, amely már gyakorlati kísér­leteket is folytatott egy igen ügyes megoldású és szerkezetű beren­dezéssel. Az egyik gépállomáson könyvelési központot létesítettek, amelyet a legkorszerűbb könyvelö­­automatával, az „Astra 170" jelzé­sű könyvelőgéppel szereltek fel. Két női alkalmazott kezeli ezt a gépet. Két műszakban 11 szövet­kezet elsődleges bizonylatait dol­gozzák fel. E szövetkezetek tag­sága 1300 főt számlál, s közel 7000 hektár földön gazdálkodnak. Ez a központ az egész könyve­lési nyilvántartás legnehezebb te­rületének adatait dolgozza fel és sokkal részletesebb kimutatásokat készít, mint amilyent bármilyen ügyes könyvelő lényegesen hosz­­szabb idő alatt sem tudna össze­állítani. Ennek a könyvelési köz-Az „Astra 170“ könyvelő-automata lehetővé teszi, hogy a könyvelési műveleteket a legpontosabban és részletesen csoportosítva végez­hessék. pontnak a részletes kimutatásai alapján a könyvelők és a szövet­kezetek vezetői pontosabban tud­ják elemezni szövetkezetük gaz­dálkodását. A gazdaságilag nem­­kívánatos jelenségek jókori felfe­dése és ezek okainak kiküszöbölé­se a szövetkezetek gazdasági ered­ményeinek javulását eredményezi. Kétségtelen tehát, hogy az ad­minisztratív munkák gépesítése és automatizálása fokozatosan eljut a mezőgazdasági termelés nyilván­tartásának területére is. (Z. N.) • Ez év elejétől március 15-ig több mint 14 millió korona értékű gépet vásároltak a gépállomásoktól a kosicel kerület szövetkezetei. A gép­állomásokról a gépekkel együtt 14 gépész és 29 műszaki dolgozó ment a szövetkezetekbe, (ms) _____ Földműves J I960, április 13, := Változások Haniskán ICötzds ecovd eqy télid...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom