Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-13 / 30. szám

Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága 1960. április 7-én és 8-án «test tartott. / Az ülés megtárgyalta a Csehszlovák Köz­társaság új alkotmányának tervezetét és a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba, valamint a nemzeti bizottságokba tartandó választások előkészítését. Az új alkotmány tervezetéről Antonín Novotny elvtárs mondott beszámolót. Az új alkotmány tervezetét országos vitára bocsájtják a köztársaság dolgozó népe elé. Az új alkotmány hivatva van lerögzíteni társadal­munk elért fejlődési fokát és kifejezni a to­vábbi fejlődés fő irányait. A tervezet megvita­tása a választási kampány fontos része lesz. Elfogadásával köztársaságunk és népe szocia­lista alkotmányt kap abban az évben, amely­ben hazánk szovjet hadsereg általi felszabadí­tásának 15. évfordulóját ünnepeljük. A CSKP Központi Bizottsága megtárgyalta továbbá a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítésére tett javaslatokat és a szocialista törvényesség elmélyítésére teen­dő intézkedéseket. E kérdésekről Oldrich Cer­­ník elvtárs tartott beszámolót. Az ülésre meghívták a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának elnökségi tagjait és a CSKP járási bizottságainak vezető titkárait is. A vitában 21 elvtárs szólalt fel, köztük a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnök­ségi tagjai, akik főként az új alkotmány jelen­tőségéről beszéltek. A tárgyalt kérdésekről határozatokat hozott az ülés. A CSKP Köz­ponti Bizottsága ülésének anyagát folyamato­san nyilvánosságra hozzák. Az ülés az Internacionáléval ért véget. A CSKP KB határozata A. Novotny elvtárs beszámolójához (Folytatás az 1. oldalról) karmányok központi alapból való kiutalását, s így a mezőgazdasági üzemek kénytelenek lesznek ön­állóan kitermelni a szükségleteinek megfelelő mennyiségű szemes- és szálastakarmányt. “ A szövetkezetek és állami gazdasá­gok számára ez a határozat világos útmutatást jelentett, s ha ennek elle­nére mégsem cselekedtek a határozat szellemében, ezt nemcsak ők, de a gondjaikra bízott gazdaságok (s meg­sínylették. A helyzeten nem sokat segítene, ha siránkozni kezdenénk a múlt hibái felett. Csak azért említjük őket, hogy levonhassuk belőlük az ez évre és a jövő évre szóló tanulságokat, s földműveseink, akik ezekben a na­pokban az idei termés alapjait rakják le, ne feledkezzenek meg arról, hogy saját takarmánykészlete k­­k e 1 kell kitartani egészen az 1061-es év terméséig. Az idei tavaszi munkálatokat tehát úgy kell irányítanunk, hogy a mező­­gazdasági üzemek takarmányfélékben önellátók legyenek és ezenkívül biz­tosíthassák a nélkülözhetetlen t a­­karmánytartalékot is. A szövetkezetekben rendszerint a munkaegységek értéke alapján ítéli meg a tagság a vezetők munkáját. Sok esetben a munkaegységek érté­kének magasságától függ, hogy a tag­ság újra választja-e az eddigi elnököt vagy sem. Ezért a vezetők igyekez­nek olyan terményeket vetni, ame­lyeket még ugyanabban az évben hasznosítani lehet. A takarmányfélé­ket pedig rendszerint csak a téli és a tavaszi hőnapokra tartogatják, s így hasznosításuk a szövetkezet bevéte­lében csak a következő évben mu­tatkozik meg. Ebben látjuk a legfőbb okát annak, hogy a takarmányfélék termesztésére mind a szövetkezetek­ben, mind az állami gazdaságokban a legrosszabb talajt jelölik ki és igen kevés figyelmet fordítanak azok ápolására és betakarítására. A takarmánytermesztés lebecsülése azonban megbosszulja magát. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a takarmány hiány a téli időszakban számosállatonként átlagban 40 kg­­os élősúlyveszteséget idéz elő. Némelyik szövetkezetben a súlyvesz­teség még a 40 kg-ot is meghaladja. Ha a szövetkezet 200 szarvasmar­hát nevel és a tavaszi hónapokban vissza akarja szerezni a téli idő­szakban elvesztett súlymennyiséget, erre 20 hektár lucernatermésére van szükség. Ez lényegében annyit jelent, mintha 20 hektár termését elvesztenénk. Ehhez még hozzá kell számítanunk a tejelékenység csökkenéséből, a nö­vendékállatok elkorcsosodásáből, a gümőkóros és másfajta megbetege­désekből származó károkat is, hogy teljes képet nyerhessünk azokról a veszteségekről, amelye­ket a takarmányhiány mezőgazda­ságunknak okoz, s ami végeredményben megmutatko­zik a szövetkezeti dolgozók bevéte­lének csökkenésében is. Ezt a veszteséget legalább pénzügyi szempontból részben enyhíti az a tény, hogy a szövetkezetek az év végén kölcsönt kérhetnek takarmány­tartalék vásárlására. Ez azonban csak szükségmegoldást jelent. Ennél jobb megoldás is kínálkozik, amely nem teszi szükségessé a belterjes ipari növények vetésterületének korlátozá­sát és ezzel a szövetkezet bevételei­nek csökkentését, s mindamellett a takarmányalapot sem kell megrövi­dítenünk. A Vígfasl Állattenyésztési Kutatóintézet tapasztalatai bizonyít­ják, hogy a Jó minőségű siló értéke gyakorlatilag egyenlő a friss zöldta­karmány értékével. P 1 e s n í k , mér­nök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, erről a kérdésről így nyilatkozott: — Nem a siló mennyisége, de an­nak minősége dönti el annak étrendi és takarmány értékét. Ml például kísérletképpen a szénát 75 %-ban réti növényekből és herékből készült silóval helyettesítettük. Ennek ered­ményeképpen sikerült 7—20 %-kal csökkentenünk a tej termelési költ­ségeit. Kísérleti dolgozóink azt mondják, hogy a csapadékosabb körzetekben elég, ha a téli időszak minden nap­jára egy-egy fejőstehénre 2 —3 kg jó minőségű szénát tárolunk, s a többi zöldtakarmányból pedig jó minőségű silót készítünk. Ebből az következik, hogy a szarvasmarha fő táplálékát a silónak kell képeznie, amelyben meg­felelő arányban tartalmazzák mind a fehérjéket, mind a szénhidrátokat, s a takarmányozási tervben nagy szerepet kell jutatnunk a kukoricá­nak. Sajnos, a begyűjtési üzemekben tárolt 34253 mázsa Lednlcei kö­zé p k é s ő 1 kétszeres keresztezésű hibridkukoricából, amely közismert, hogy magas hektárhozamot ád, szö­vetkezeteink eddig csak 13 522 mázsa vetőmagot vettek át. A takarmánymérleg javítására to­vábbi lehetőségeket nyújtanak a rétek és a legelők, amelyek Szlo­vákia földterületének egyharmadát foglalják el. Ebből 350 000 hektár a kaszálható rét. Itt kell keresnünk a takarmány­tartalékokat nemcsak a szarvasmar­ha, de a sertések és a baromfi szá­mára is. Ismert dolog, hogy Svájcban és Svédországban a baromfit és ser­téseket a téli Időszakban szénaliszt­tel etetik. A nálunk folytatott kísér­letek is egyérteimüleg arrra mutatnak, hogy a darált réti- vagy he­reszénával való takarmányozás kifizetődik. Ez azonban megköveteli, hogy a szarvasmarhaállományt főleg magas fehérjetartalmú silóval takar­­mányozzuk, hogy így a sertések és baromfi számára elegendő száraz szálastakarmányt biztosítsunk. S ami a legfontosabb, minden mezőgazda­­sági üzem dolgozóinak tudatosítaniuk kell, hogy elegendő jó minőségű takarmány hiányában a szövetkezetek tengő­­désre és az állami gazdaságok előre nem látott veszteségekre vannak ítélve. Az említett és általában a takar­mányozással szorosan összefüggő problémák felett minden mezőgazda­­sági dolgozónak komolyan el kell gondolkoznia, főleg ezekben a napok­ban, amikor megalapozzuk nemcsak az ez évi, de részben a jövő évi gaz­dasági eredményeket is. (PRAVDA) szervezeteiben és valamennyi fokú nemzeti bizottság szerveiben. A Csehszlovák Köztársaság dolgozó népe a párt taggyűlésein, a járási és kerületi pártbizottságok ülésein, a Nemzeti Front társadalmi szerveze­teinek ülésein, a nemzeti bizottságok nyilvános gyűlésein és a választást megelőző összejöveteleken vélemé­nyét nyilvánítja az alkotmány-terve­zettel kapcsolatban, amely rögzíti a szocialista országépílés során nálunk bekövetkezett alapvető gazdasági és politikai változásokat és egyben ki­fejezésre juttatja a fejlett szocialista társadalom felépítésének feladatait, a kommunizmus építésére való fokoza­tos átmenet távlatait. III. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Nemzeti Fronttal megegyezve az országos vita irányítása és a végle­ges alkotmánytervezet előkészítése céljából bizottságot hozott létre. A bizottság tagjai között szerepei Antonín Novotny elvtárs, köztársasá­gunk elnöke, a CSKP Központi Bizott­sága politikai irodájának további tag­jai, a kormány, a nemzetgyűlés, a Nemzeti Front, valamint társadal­munk több intézményének, tudomá­nyos dolgozóinak képviselői, munká­sok és szövetkezeti dolgozók. IV. Az országos vita eredményeit az alkotmány végleges tervezetével együtt megtárgyalás céljából Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának 1960. július 5-én kezdődő országos konferenciája, va­lamint a Csehszlovák Köztársaság újonnan választott Nemzetgyűlése elé terjesztik. V. Novotny elvtárs beszámolóját a Csehszlovák Köztársaság alkotmá­nya végleges kidolgozásának és a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba, valamint a nemzeti bizott­ságokba lefolytatandó választások előkészítésének irányelveként jóvá­hagyták. Párját ritkító fejőgulyás Nem kis dolog évente 14 tehéntől 64 330 liter tejet kifejni, ami állaton­ként 4595 literes évi tejelékenységi átlagot jelent, s ezen felül mind a 14 tehéntől egy-egy borjút felnevelni anélkül, hogy közben egyetlen tehe­net is kiselejteznénk. Pedig ilyen eredményekkel dicsekedhet 2abka Kálmán a Trnovec nad Váhom-i Ál­lami Gazdaság fejőgulyása, aki már csaknem tíz éve dolgozik az állat­­tenyésztésben. Hat évvel ezelőtt 14 tehenet bíztak a gondjaira. Gondozta, etette és fejte őket. Eleinte bizony félt a vállalt felelősségtől, de idővel begyakorolta magát, megismerkedett védenceivel és napról napra nagyobb tapasztala­tokra tett szert. Munkatársai készsé­gesen segítettek neki. Zabka Kálmán figyelemmel kisérte a jó fejőgulyá­sok munkáját, gondolkozott, tanult. Lassanként a teheneket is jobban megismerte, s azok is hozzászoktak a gondos ápolóhoz. Elégedetlen volt, amikor az első évben 2700 literes tejelésl átlagot ért el. De amint nőt­tek a tapasztalatok, nőtt a tehenek tejelésl átlaga is. Először elérte a 3000 literes átlagot, majd a 4000 litert és 1959-ben átlagban minden tehéntől 4595 liter tejet fejt. Az etetést mindig, még a legel­tetés ideje alatt is pontosan, a meg­szokott időpontban végzi. Kezdettől ugyanazokat a teheneket ápolja, s hat év alatt csak 3 tehenet cserélt ki. Ez lehetővé tette, hogy a tehenek adottságait tökéletesen kiismerje. Gondosan figyeli az ivarzás lefolyá­sát és szigorúan betartja a 300 napos tejelési időszakot. Ezenkívül nagy gondot fordít a tehén tőgyének ápo­lására. mivel a jól előkészített tőgy a tejelékenység növelésének alapja. — Sládkovicovői EFSZ? Itt a SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztő­sége. — Itt Zatko, a szövetkezet el­nöke. — Amint értesültünk szövetke­zetükben szép eredményeket ér­nek el a dolgozók munkaigyeke­zetét serkentő prémiumok kifize­tésével, helyesen alkalmazzák az anyagi érdekeltség elvét. — Értesülésük helyes. Már az elmúlt évben sikeresen használtuk ki a prémiumok adta lehetősége­ket. Múlt évi tapasztalataink alap­ján ' az idén prémiumalapunkat 290 000 koronára töltöttük fel. Eb­ből előreláthatólag 70 000 koronát használunk fel a tavaszi munkák prémiumaira. — Szövetkezetükben milyen munkákra adnak prémiumot? — Főleg a műszak-normák túl­teljesítéséért, a határidő előtt el­végzett jó minőségű munkákért. Ezen kívül az éjszakai műszako­kért 25 %-os, a vasárnapi mű­szakokért 100 %-os prémiumot adunk. Hogy a cukorrépa egyelé­­sét meggyorsítsuk 1 ár cukorrépa kiegyeléséért 1 Kés prémium jár. így tavaly a cukorrépa és a ku­korica ápolását öt és fél nap alatt végeztük el. — A prémiumrendszer tehát jól bevált? — A várakozáson felül. Ennek köszönhetjük az idén is, hogy a tavaszi munkák első részét, a ku­korica vetésén kívül, már határ­idő előtt és a legjobb minőség mellett elvégeztük. A legközelebbi napokban pedig már ki is fizetjük a tavaszi munkákért járó prémiu­mokat. (O-y) Zabka Kálmán szerény és csendes ember. Tapasztalatait szívesen meg­osztja munkatársaival. 2abka elvtárs 34 éves, nős és négy gyermek apja. Havi keresete 2000 — 2700 korona között mozog. Ezenfelül prémiumot is kap, amely a múlt év­ben 5700 koronát tett ki. Jó munká­jáért a prémiumon kívül más jutal­mat is kapott. Tanulmányútra a Szov­jetunióba küldték, ahol különösen a korszerű istállókban alkalmazott technológia és gépesítés ragadta meg a figyelmét. — A munka teljes gépesítésével elérni az évi 6000 liter tejet tehe­nenként! — ezzel a vággyal tért vissza munkahelyére. Sajnos, a Trno­vec nad Váhom-i Állami Gazdaság istállói nehezen korszerűsíthető, régi, alacsony, boltíves épületek. Zabka elvtárs ennek ellenére munkatársá­val, Kolecany Dezső zooteehni­­kussal javaslatot tett néhány istálló átépítésére és a munkálatok gépesí­tésére. Hiszen az új, korszerű istál­lók felépítése ma még csak a fejő­gulyások álmaiban szerepel. Remél­jük azonban, hogy ez az álom is csakhamar valóra válik és Zabka Kál­mán munkatársaival együtt elérheti a 6000 literes fejtési átlagot is. J. D. A gyomok elleni harc a jó gazdálkodás alapja * A kosicei kerület földművesei ész­szerű és helyes elhatározásra jutot­tak: mindent megtesznek, hogy nö­veljék a hektárhozamokat és a ter­melékenységet A Kráíovsky Chlmec-i járásban a földművesek nagy szám­ban kapcsolódnak be a kukorica csúcstermésének eléréséért indított mozgalomba. Ez azt jelenti, hogy hek­táronként átlagosan 40 mázsa sze­meskukoricát akarnak elérni. A Tát­­raalján elterülő járások földművesei a hektáronként 200 mázsa burgonya kitermelését célzó mozgalomban vesz­nek részt. A roznavai járás szövet­kezeti • dolgozóinak a mezőgazdasági termelés fokozását célzó kezdemé­nyezése a gyomok elleni következe­tes harc jelszavát tűzte zászlajára. A trebisovl járás földművesei cukor­répából akarnak csúcstermést elérni. A kosicei járásban viszont a szövet­kezeti tagok között a sertések jelen­tős súlygyarapodásának elérése, az űj technológia bevezetése és más ha­ladó módszerek alkalmazása képezi az igyekezet középpontját. Olyan intézkedések ezek, amelyek­nek megvalósítása nemcsak a szövet­kezetek jó gazdasági eredményeit, hanem az egész ország mezőgazda­sági termelését is lényegesen befo­lyásolja és elősegíti fejlődését. Számítsuk csak ki, mit is jelent a Kráfovsky Chlmec-i járás szövet­kezeti tagjainak elhatározása. A ku­koricából csúcstermés elérésére tö­rekvő mozgalom következetes meg­valósítása azt jelenti, hogy csupán a kosicei kerület szövetkezeteinek földjein a szemeskukorica termése az elmúlt évekkel szemben 105 024 mázsával emelkedik. Ez pénzben ki­fejezve 12 602 000 korona értéket kép­visel. A Tátraalján fekvő járásoknak a burgonyatermesztés jelentős növe­lését célzó elhatározása csupán az EFSZ-ekben 16 287 vagonnal nagyobb burgonyatermést jelent. Ha ezt a burgonyamennyiséget az átlagos árak­ra számítjuk át, 80 806 000 koronával gazdagszik a szövetkezetek pénztá­ra. S ugyanígy óriási hasznot, a szö­vetkezeteknek nagyobb bevételeket és népgazdaságunknak 18 millió kg Az Agrolet repülőgépe a Mosti Állami Gazdaság határát műtrágyázza. cukorral többet jelent a trebisovl járásban a nagyobb cukorrépatermé­sek eléréséért indított mozgalom. De mindezeknél az intézkedések­nél, a növénytermesztés minden ága­zatában talán a legfontosabb a gyo­mok elleni következetes, megalkuvás nélküli küzdelem. Hogy a roznavai járásban milyen eredményekkel ke­csegtet a gyomok ellen indított harc, arról Michal Baran mérnök a követ­kezőket mondja: — A kosicei kerületben a gyomok a szántóterületek hozamát átlagosan 15 — 25 %-kal csökkentik. így csupán ebben az egy kerületben a felburján­­zott gyomok olyan területet foglal­nak el, amelyen 9900 vagon gabonát, vagy 13 500 vagon szemeskukoricát vagy 15 700 vagon szénát, vagy 18 000 vagon évelő takarmányt, vagy pedig 157 000 vagon cukorrépát, esetleg 270 vagon silókukoricát lehetne termesz­teni. Ezeknek a hozamoknak az el­maradása sokmilliós veszteséget je­lent nemcsak a földműveseknek és a szövetkezeteknek, hanem elsősor­ban egész népgazdaságunknak is. S ezt a hatalmas kárt a gyomok okoz­zák. Az ellenük indított harc tehát hatalmas jelentőségű. Elgondolkozásra késztetnek ezek a számok. S ez alkalommal nem csu­pán a kosicei kerület földműveseinek kezdeményezésétől, hanem a nemzeti bizottságok és a kerület minden szakemberének igyekezetétől is nagy­mértékben függ az, hogy a szövet­kezeti dolgozók e szép elhatározásai­kat mennyiben tudják megvalósítani. B. Nemcek (Kosice) I. Csehszlovákia Kommunista Párt­­• jinak Központi Bizottsága megtár­gyalta a Csehszlovák Köztársaság új szocialista alkotmányának tervezetét és elhatározta, hogy országos vita keretében Csehszlovákia dolgozó népe elé terjeszti. XyS*******«*s*M***ysívs****************** II. A Csehszlovák Köztársaság űj alkotmányával kapcsolatos országos vita 1960 májusában és júniusiban zajlik le. Csehszlovákia Kommunista Pártja valamennyi szervezetében és szervé­ben, a Nemzeti Front társadalmi Legfájóbb pontunk: a takarmányalap

Next

/
Oldalképek
Tartalom