Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-10 / 29. szám

II. díjas pályamű E7rálov Brod szegénymúltú kis községe a galántai járásnak. Lakói hajdanában az Eszterházy-féle grófi birtok béresei voltak, már amennyiben munkához jutottak. Sok­szor előfordult, hogy egy nagyobb csoport munkát kereső emberből csak kettőt-hármat fogott ott az ispán, a többi lehorgasztott fejjel bandukolt haza, reménytelenül, kényért ele'nül. Kénytelenek voltak titokban rozsét szedni az urasági erdőben, hogy vis­kóikban barátságosabbá tegyék a hi­deg téli napokat, s hogy a családanya tűzön készíthessen gyér ebédet, sze­gényes vacsorát. Ilyen viszonyok kö­zött tengődött a falu népe 1945-ig. amikor a szovjet hadsereg elhozta a szebb és jobb élet reményét. Öt év múltán, 1950-ben megalakult falunkban az EFSZ. Avatatlan kezek forgatták a kormánykerekét, nagyon is kiváltságos életet biztosítva néhány tagnak. Kihatását még ma is érzi a szövetkezet. Nem törődtek az akkori vezetők azzal, hogy a tagok elvégez­ték-e a rájuk bízott munkát vagy sem, osztogatták a pénzt számolatla­­nul minden kebelbelinek, aki fizeté­sért jelentkezett. A tagság így nem érzett felelősséget a szövetkezeti manka iránt, s a szövetkezet eladóso­dott. Közös istállójuk nem volt. Pa­zarolták a takarmányt, figyelmen kí­vül hagyva az állatok egészségi kövét élményeit. Bizonyítja ezt ez az eset is: 1953 tavaszán 130 gyönyörű üszőt kapott Csehországból a szövetkezet. Egy évre rá ezekből már csak itt-ott lézengett kettő-három, a többi el­pusztult. Ily szomorú példák láttán a kívül álló gazdák idegenkedtek a szö­vetkezeti gondolattói. JTtz az állapot addig tartott, amíg d-J nem kezdték meg a szövetke­zeti iskoláztatást. További fájó prob­léma volt a termőföldek felületes megművelése. agy volt az érdeme a felhozott ■L' hiányosságok felszámolásában az 1949-ben megalakult CSlSZ-szer­­vezetnek. Megalapítója, ifj. M e dík János. Mzutá/L MJielui-Jieaizsiti.biio.tt-. säg titkára is volt. A szervezet poli­tikai és kulturális 'téren nevelte a későbbi szövetkezeti ifjúságot. Célul tűzték ki, hogy traktorosokat nevel­nek, akik szívükön viselik a szövet­kezet célkitűzéseit. Gyümölcsözött az iparkodás, tíz fiatal jelentkezett a gépállomáson megrendezett gépkocsi­­vezetői tanfolyamra, és a fiatalok jó eredménnyel végeztek. 1955-ben filmvetítő-gépet kapott a falu, amellyel a kultúrotthonban ér­tékes mezőgazdasági filmeket mutat­tak be. Lassan javult a helyzet, s 1959- ben közel 400 mázsa hektárhozamot ért el a szövetkezet cukorrépából. Községünk külső képe is nagyot változott; 1959-ben postahivatalt kap­tunk, a helyi nemzeti bizottság ócska épületéből korszerű, barátságos hiva­tal lett. A háziasszonyok megelégedé­sére hentesüzlet, önkiszolgáló-bolt nyílt, s új péküzlet is működik. Tíz év alatt 25 családi ház épült. Filmszínházunk jelenleg hetente két előadást fart és a kezdeti 20-30 lá­togató helyett immár közel másfél­­száz embert tesz ki a nézöátlag. Ta­nítóink a pionír- és Szikra-szervezet­ben nevelik gyermekeinket az új kor szellemében. Minden ünnepi alkalom­mal szép, szórakoztató és tanulságos jeleneteket mutatnak be. Egészségünkről a Csehszlovák Vö­röskereszt helyi szervezete gondos­kodik. Havonta orvosi előadást ren­dez, van csecsemő-ellenőrző helyisé­günk, ahol a szülök és várandós anyák tanácsokat kapnak, ingyenes szak­orvosi kezelésben részesülnek. A megjavult létfeltételeknek kö­szönhetjük, hogy községünk már szö­vetkezeti falu. A helyi nemzeti bi­zottság távlati terve alapján 1962-ben óvodát építünk, iskolánkat egy tan­teremmel kibővítjük, 1961-ben pedig elkezdjük az új kultúrotthon építését, mert a most kultúrhúznak használt helyiség már nem elégíti ki az igé­nyeket. Még ebben az évben bekap­csolják a község minden részében a helyi hangszórót. T\icséretet érdemel a Nőbizottság U is, amelynek tagjai évente segítenek a szövetkezet munkáiban. Szövetkezetünk még nem került az élenjárók közé. A tervek azonban bátrak, ugyanis 1965-ig búzából 40, tavaszi és őszi árpából 32-32, sze­meskukoricából 50, cukorrépából 410 és lucernából 100 mázsa hektárhoza­mot szándékozunk elérni. Továbbá hektáronként 245 kg húst, 1160 liter tejet és 625 darab tojást termelünk. Alapos megfontolásból erednek a tervek, elég erősnek érezzük már ma­gunkat megvalósításukra. Mészáros István (Král'ov Brod) OTT LESZ AZ ÜNNEPELTEK KÖZÖTT Varga János már a második vi­lágháború elején rájött, hogy a le­­igázott népnek csak a szovjet had­sereg hozhatja meg a szabadságot. S mihelyt alkalom kínálkozott, átszö­kött a szovjet katonákhoz. Rövid kiképzés után tiszt lett és csapatával tevékeny részt vett a német meg­szállók üldözésében. Többször kitüntették. A duklai harcokban katonái így beszéltek róla: — Ahol Varga a tiszt, ott a győze­lem! Azóta már másfél évtized telt el békés, szorgos országépítésben. Varga János elvtárs tíz esztendeje vezetője már a Kosicei Járási Nem­zeti Bizottság mezőgazdasági osztá­lyának és szoros kapcsolatot tart fenn a földművesekkel, aminek ékes bi­zonysága. hogy a járás földterületé­nek 92 °í)-a a szocialista szektorhoz tartozik. A mezőgazdaság átszervezé­sének korszakában tántoríthatatlanul népszerűsítette a gazdálkodás új formáit, fáradhatatlanul tanította a falvak kommunistáit olyan hévvel, mint a liarcmezőn. Hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulója ünnepén ő is ott lesz az ünnepeltek között: mlndannviunk büszkeségére. Iván Sándor (Koáice) A galántai járásban 24 munkacsoport versenyez a szocialista munka­brigád büszke címért. Közülük legtöbb a szövetkezetek állattenyésztési csoportjában dolgozik. Az elmúlt napokban a pálovcei EFSZ-ben nagy ünnepségre került sor. Misik Kálmán, S z 1 á m k a János, Szabó Gyula és Rybnikár János fejőgulyások elnyerték a szocialista munkabrigád büszke címét. Hazánk felszabadulásának 15 évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy ebben az évben tehenenként elérik a 2800 literes átlagot. Építkezzünk szövetkezeti alapon Új erő a falunak Kácer elvtárs, a Komáromi Lakás­építő Szövetkezet tervezési bizott­ságának alelnöki nemrég ismertette a szövetkezet eddig elért eredmé­nyeit és célkitűzéseit. A lakásépítő szövetkezetnek, amely 1959 végén alakult, 18 tagja van. Három különálló épületet építenek, 6 — 6 lakásegységgel. Az 1960-as évre 60 szövetkezeti lakás felépítését vették tervbe, s bíz­nak abban, hogy sikereik láttán tag­létszámuk megnövekedik. Hasonlítsuk össze az építkezés költségeit szövetkezeti és magánala­pon. Egy kétszobás összkomfortos lakás 56-57 000 koronába, a három­szobás 69 — 70 000 koronába kerül. Ennek az építési költségnek a 40 %-a tagsági rész, 30 °/o-a kölcsön és 30 % állami hozzájáfulás. A kölcsönt 30 év **+*-;-*-:»*«■»«»♦»»». alatt kell visszafizetni, tetszés sze­rinti részletekben és időben. A tag­sági rész értékét pótolni lehet ön­kéntes munkával és építkezési anyag­gal. A szövetkezeti tag teljes jogú tulajdonosa a szövetkezeti lakásnak. Eladhatja vagy más szövetkezeti lakással elcserélheti. Elhalálozás ese­tén az örökösödési törvény értelmé­ben a családtagok örökölik. A szö­vetkezeti lakás mentes a házadótól és a szövetkezeti jövedelmi adótól. A szövetkezeti lakásépítésé a jövő. mert mentesíti polgárainkat a lakás­szerzés gondjától. Dolgozóinkon most már a sor, hogy megvalósítsák pár­tunk gondolatát, hogy mindenki minél előbb megfelelő lakáshoz jusson. Papp János (Komárom) Köztársaságunk űj területi átszer­vezése nagymértékben elősegíti a falu megerősítését. Az utóbbi évek­ben gyakran esett szó a nemzeti bi­zottságok munkájáról. Sok esetben előfordult, hogy a szövetkezet veze­tősége és a nemzeti bizottság egy­általán nem működött együtt. így volt ez például Pilisén, Lipovanyban, Stará Holicon és másutt. Az albizott­ságok a legtöbb helyütt csak papíron működtek, komoly ténykedésüknek nyomát sem leltük. Nagyon helyes volt pártunk és kor­mányunk határozata, amikor az új területi átszervezéskor a falu meg­erősítését, a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek jobb együttműködé­sének biztosításét tűzte ki célul. A luCeneci járásból tizenhatan mentek ki falura, hogy megsegítsék a nem­zeti bizottságokat, a szövetkezeteket. Például Pivarcík Mihály, a járási mesterséges termékenyítő állomás volt igazgatója, a toönicai EFSZ-be ment kisegíteni. Pápai elvtárs, a já­rási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője szintén falura nient. Az új területi átszervezés után a luceneci járásban joggal elvárjuk, hogy megjavuljon a szövetkezetek és a nemzeti bizottságok együttmű­ködése. hogy ez által második ötéves tervünk sikeres befejezésével jő fel­tételeket készítsünk elő a harmadik ötéves terv megkezdéséhez. Koncz János (Lucenec) ☆ A Sahyi Mezőgazdasági Technikum CSISZ-szervezete elfogadta a Lelesi Mezőgazdasági Technikum gyűjtési felhívását a II. országos spartakiád­­ra. Az iskola kultúrcsoportja esztrád­­műsorral látogatott el a szomszéd falvakba. A bevételt a CSISZ-szerve­­zet-nyolc malac vásárlására fordítot­ta, amely 3200 korona értéknek felel meg. A malacokat közvetlenül a II. országos spartakiád előtt eladjuk és az értük kapott összeget a prágai utazás költségeinek fedezésére for­dítjuk. Az iskola CSISZ-vezetősége A plásíovcei EFSZ kertészeti munkacsoportjának tagjai a szocialista munkabrigád megtisztelő címért versenyeznek. Mint a tűzvédelmi szolgá­lat tagjai többen részt vettek a járási tűzoltó-versenyen is. Képünkön a Szabad Földművest olvassák ★ ★ ★ ♦ Prágában „lizenötéves a Magyar Népköztársaság“ kiállítás nyílt. A ki­állítás Magyarország gazdasági, po­litikai és kulturális téren végbement fejlődését szemlélteti az eltelt 15 év alatt. (CTK) ♦ Üj kórház nyílt Dunajská Stre­­dán. Vasárnap, április 3-án nagy ünnepség volt Dunajská Stredán a város és környéke dolgozóinak rész­vételével. Dunajská Streda felszaba­dításának 15. évfordulója alkalmából Vojtech Török elvtárs, egészségügyi megbízott átadta az újonnan épített 280 ágyas kórházat. (CTK) ♦ Hazánk felszabadításának 15. év­fordulója tiszteletére színházaink gazdag műsort készítenek elő. A cseh és szlovák színházak kölcsönös ven­dégszereplést szerveznek, hogy ez­által is megszilárduljon a két nemzet barátsága. Prágában, a Nemzeti Szín­házban bemutatják a „Svatopluk" című űj szlovák operát. (CTK) ♦ Katonáink Is segítik felépíteni a Kelet-szlovákiai Kohómüvet. Hazánk­ban egyre nagyobb érdeklődés nyil­vánul meg a Kelet-szlovákiai Kohó­művek mielőbbi felépítése iránt. Nép­hadseregünk katonái is részt vállal­nak ebben a nagy munkában. Több katonai alakulattól érkeztek felaján­lások az- üzem vezetőségéhez, amely­ben bejelentik, hogy több héten ke­resztül szeretnének dolgozni az építkezéseken. Jóvátétel - 420 év múltán re akarta tenni a könyvet, ennek utolsó - nyomta­tott szöveget nem tartal­mazó - oldalán kézírásos feljegyzésen akadt meg a szeme. Nehezen betiízgette a régies írású sorokat, s legnagyobb meglepetésére tulajdon nevét olvasta alattuk. Most már nem nyugodott meg, amíg tel­jesen el nem tudta olvasm a néhány sort. Ez állt a biblia utolsó oldalán (aho­va a régiek rendszerint o családi eseményeket, há családi eseményeket, házas ságkötésük napját, gyér mekeik születésének nap ját és hasonlókat szoktat feljegyezni): Az Űr adta, a Gróf el­vette, mert Müntzer köve­tője volt, elvesztette szán­tóföldjét. Az 1526 észtén dó márciusában Joachim Balthasar Hagemann. Álmatlan éjszaka után Hagemaim magyarázatot kért a feljegyzésről a bíró­tól. Ez az egyházfihoz uta­sította, az egyházfi meg elvezette a lelkészhez. A lelkész elővette az egyházi anyakönyveket és hosszas keresgélés után egy meg­­sárgult pergamenlapról fel­olvasta a napszámosnak, hogy az Or 1526. eszten­dejében Joachim Balthasar llagemannt elkergették föl­­decskéjéről és földönfutóvá tették, mert Müntzernek, a nagy német parasztfor­radalom egyik szellemi ve­zérének a hívéül szegődött A véletlen úgy akarta hogy aznap munkásbizott­ság érkezett a faluba Got­­hából, hogy felossza a gróf földjét a jöldtelen parasz­tok között. Rövid tanako­dás után Hagemann is je­lentkezett a bizottságnál és hivatkozott ősének egy­kori feljegyzésére. Kérésit teljesítették is, kapott föl­det. Még néhány éjszakát azonban a grófi könyvtár­ban kellett töltenie, amíg megvethette a lábát a visz­­szaszerzett földön. Amikor búcsút vett a bőrdíványtól, őse bibliájának utolsó ol­dalára, a régi feljegyzés alá, odaírta ezeket az egy­szerű, de a világ megválto­zását hirdető szavakat: A szántóföldet vissza­kaptam, 1946. Joachim Ha­gemann. így jutott jóvátételhez 420 esztendő után Joachim Hagemann. A nincstelen napszámos, a világgá ker­getett egykori parasztfor­radalmár utóda azóta „nagybirtokos" lett: együtt gazdálkodik a gőgös grófi kastély körül elterülő bir­tokon a többi parasztem­berrel, akit az új világ ugyanúgy jóvátételben ré­szesített a múltért, mint Joachim Balthasar Hage­mann kései utódát (szf -ky) Ami késik, nem múlik!... Ennek a közmondásunknak zz igazát bizonyítja Joa­chim HAGEMANN itt kö­vetkező esete. Joachim Hagemann nap­számos 1946 márciusában került ki egy hadifogoly­táborból. Hazatérőben a Német Demokratikus Köz­társaságban fekvő Gotha városa közelében fekvő egyik faluban éjszakai szál­lást kért a község birájó­tól Az egykori grófi kas tély könyvtárszobájában helyezték el. Hagemann nyugtalanul forgolódott a fekvőhelyéül szolgáló bördiványon. se­hogy sem tudott elaludni Végül is a dívány közeié ben álló könyvespolcról vaktában levett egy köny­vet. Régimódi, ódon könyv volt. Amikor elkezdett benne lapozgatni, kiderült hogy német nyelvű biblia. 1525-ben nyomtatták Ha­gemann hol itt, hol ott el­olvasott belőle egy egy mondatot, s amikor helyé-Hog$ milyen megelőző és üzemel- 1 tetési óvintézkedéseket kell fogana- i tosítani a mező- és erdőgazdasági . munkálatok elvégzése közben, neve­zetesen a gépesitett szántásnál, ve- 1 tésnél, trágyázásnál, permetezésnél, aratásnál és cséplésnél, valamint a . fakitermelésnél, továbbá az erdőir- | tással és fafuvarozással kapcsolatos teendőknél, azt a 2301959 Űr. v. 1 számú hirdetmény részletezi. Arra is figyelmeztet, hogy fokozott gondot kell fordítani a. tűzbiztonsági elő- , Írások betartására. Kimondja, hogy ( I960, január 1-töl mér csak olyan . gépeket szabad gyártani és szállíta- ' ni, amelyeket biztonsági berendezés­sel láttak el a gépgyártó-vállalatok. ‘ . A még használatban levő régibb ti- J pusú gépeket ugyancsak január 1-ig kellett pótlólag ellátni a balesetek megelőzésére szolgáló biztonsági be­rendezéssel. Egyben felhívjuk az érdekeltek j figyelmét, hogy megjelent a Földmű- . velésügyi Minisztérium 175/1959 Ür. v. i számú hirdetménye, amely a mező­­gazdasági termékek űj begyűjtési ‘ árainak részletes jegyzékét tartal­mazza. A 73 nyomtatott oldalt fel­ölelő árjegyzéket ehelyütt nem kö- ' zölhetjük, de 3 korona 20 fillérért megrendelhető a következő elmen: Sfatistické a evidenöné vydavatofstvo tlaclv. Bratislava, ulica Obrancov , mieru 4. K. E. i A Hivatalos Közlöny 199 1959. Ür. v. számú hirdetménye kimondja, hogy a takarmánykeverékeket és minden­nemű takarmánykészítményt csak a Földművelésügyi Minisztérium által jóváhagyott összetételben szabad elő­állítani és használatba bocsátani. Azok a vállalatok, amelyek takarmányt termelnek, vagy amelyek ilyenekhez melléktermékek vagy hulladék alak­jában hozzájutnak, kizárólag az em­lített hirdetmény intézkedései sze­rint rendelkezhetnek azokkal. A ta­karmányfélék egyes fajtái az úgyne­vezett központi takarmányalapba tar­toznak, más takarmányféleségeket és az egész takarmányhulladékot viszont a kerületi takarmányalapba sorolják a kerületi nemzeti bizottságok. Bizo­nyos takarmányfajták kezelésével azonban a kerületi nemzeti bizottsá­gok a járási nemzeti bizottságot is megbízhatják. Mind a központi, mind a kerületi takarmányalapból csakis a hirdetményben megszabott célokra szabad takarmányt kiadni. A kerületi és járási nemzeti bizottságok föld­művelésügyi osztályai kötelesek az állattenyésztési termelés számára biztosítani a szükséges takarmány­­mennyiséget és takarmánytartalékot. A 198 1959 Ür. v. számú közlemény azon díjazások jegyzékét tartalmaz­za, amelyeket a gép- és traktorállo­mások számlázhatnak az általuk el­végzett földművelésügyi gépmunká­latokért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom