Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-04-10 / 29. szám
Nagy szolgálat a béke ügyének Hruscsov elvtárs franciaországi látogatása a nemzetközi élet legjelentősebb eseménye a májusban sor-' ra kerülő csúcsértekezlet előtt. A szovjet kormányfő tizenegynapos látogatásának jelentőségét, a francia néppel történt találkozását és De Gaulle tábornokkal folytatott tárgyalásait az állandóan javuló nemzetközi helyzet további határkövének kell tekintenünk. A nemzetközi politikai helyzet, amely hosszú időn keresztül a „hidegháború" jegyében zajlott, az utóbbi időben lényeges változáson ment keresztül. A fordulat évének nem véletlenül az 1959-es esztendőt mondhatjuk, amikor a Szovjetunió béketörekvései a nemzetközi találkozók egész sorozatát indították el. A szovjet-angol megbeszélések Moszkvában, a nyári genfi külügyminiszteri értekezlet, majd ezt követően Hruscsov elvtárs történelmi jelentőségű amerikai útja azt bizonyítja, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nagy változás állt be. A szovjet miniszterelnök most véget ért franciaországi látogatása csak továbbfejleszti ezeket a kapcsolatokat, amelynek következtében a hidegháborús politika újabb meghátrálásra kényszerült. Nyikita Hruscsov franciaországi látogatásának jelentőségét a Szovjetunió és Franciaország nemzetközi szerepe is növeli. Franciaország a nyugati hatalmak közül az európai kontinens gerincét képezi. Ismeretes, hogy nemrégiben a franciák még Adenauer nyugatnémet kancellár politikáját támogatták, s mindenáron egyre messzebbre akarták elodázni a Kelet és Nyugat közötti tárgyalásokat. Arra számítottak, hogy időközben sikerül majd visszaállítaniuk Franciaország nagyhatalmi fényét. A nemzetközi helyzet jobbrafordulásával most Franciaország is szerepet változtatott. A hidegháborús politika idején a francia közvéleményt igyekeztek szovjetellenes nézetekkel megfertőzni. Hruscsov elvtárs látogatásának egyik legnagyobb érdeme, hogy ez az igyekezet kudarcba fulladt. Másik fontos jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a francia nép döntő többsége tudatában van, hogy a nemzetközi helyzet kérdéseiben Franciaország és a Szovjetunió nemzeti érdekei sok esetben azonosak. Hruscsov elvtárs és De Gaulle tábornok tárgyalásai á Párizs melletti Pambuillet-palotában a szovjet-francia kapcsolatok új fejezetét jelentik. A kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalások folyamán a két ország álláspontja több esetben megegyezett, tisztázódtak az egyes nézeteltérések, ami megteremti a további együttműködés alapját. Mindkét államférfi megegyezett abban, hogy napjaink egyik legfontosabb problémája az általános és teljes leszerelés, amelynek kérdése a Géniben folyó leszerelési tárgyalások napirendjén szerepel. A tárgyalások középpontjában állt Németország problémája, beleértve a nyugat-berlini kérdést is. Hruscsov eivtárs és De Gaulle tábornok egyaránt megegyeztek abban, hogy ezt a kérdést fokozatosan kell megoldani a nemzetközi helyzet megjavítása, a világbéke érdekében. A záróközlemény hangsúlyozza a szovjet-francia kapcsolatok, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésének jelentőségét. Ennek érdekében már az első lépések meg is történtek, amikor az államférfiak megegyeztek abban, hogy Franciaország és a Szovjetunió között hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt írnak alá, Ä Rambouillet-palotában folytatott tárgyalások után kiadott záróközlemény politikai vezérgondolata az a nagy jelentőségű tény, hogy a két államférfi ünnepélyesen kijelenti: minden fontos nemzetközi kérdést békés úton, tárgyalások útján kell rendezni. Hruscsov és De Gaulle leszögezték, hogy az államférfiak közötti találkozások rendkívül gyümölcsözőek lehetnek. A nemzetközi helyzet állandó javulását, a Szovjetunió békepolitikájának egyre nagyobb sikereit egyes körök Nvugáton még mindig aggódva figyelik. Washingtonban és még inkább Bonnban gyanakvóan tekintenek a szovjet-francia tárgyalásokra, s valósággal „patikamérlegen“ mérték a két államférfi minden szavát. A Párizsban összegyűlt több tucatnyi újságíró az egyik fogadáson szinte kórusban kérdezte, hogy „miért kellett elvinni Hruscsovot a Mont Valérienre“, az ellenállás mártírjainak zarándokhelyére? Az amerikai tudósítók jórésze bonyolult és hosszas fejtegetésbe bocsátkozott arról, hogy a tábornok „miért éppen Barbusse-t“ idézte egyik pohárköszöntőjében, a francia irodalom olyan egyetlen nagyságát, aki a Kreml falában van eltemetve? Mindez azt bizonyítja, hogy Hruscsov elvtárs franciaországi látogatása nemcsak a szocialista országokban állt a közvélemény érdeklődésének középpontjában, hanem a nyugati országok népei is a nemzetközi helyzet további enyhülését, a Kelet és Nyugat további közeledését látták benne. A szovjet kormányfő londoni és washingtoni látogatásai után ezúttal Párizsban tett nagy szolgálatot a béke ügyének. A nemzetek közötti békés együttélésért és az általános leszerelésért oly szívósan küzdő szovjet békepolitika újabb győzelmét jelenti ez a látogatás. Hruscsov elvtárs meggyőző szavai a franciák millióit egyaránt magukkal ragadták, amikor kijelentette:- H'a Franciaország és a Szovjetunió összefog, Európa mentesül a háborútól. Csehszlovákia dolgozó népe a világ többi békeszerető népével együtt örül a látogatás sikerének, s a nemzetközi helyzet további javulását a világbéke megszilárdítását látja benne. Ha reálisan mérlegeljük a nemzetközi helyzet fejleményeit, Hruscsov elvtárs franciaországi látogatását a csúcsértekezlet előtti időszakban rendkívül fontosnak kell minősítenünk. A nagy nemzetközi problémákat illetőleg azonban senki sem gondolhatja, hogy néhánynapos tanácskozással meg lehet azokat oldani. A francia-szovjet tárgyalások jelentőségére, fontosságára majd később idja meg az idő a választ. De ha ebben a néhánynapos eszmecserében egy nagy szövetség újjászületésének, a közös békevágynak csak egyetlen kicsiny bimbóját érlelték is meg a tárgyalások — s ez minden bizonnyal megtörtént —, ez is elég lenne ahhoz, hogy a béke ígéretének illatával töltse be az egész világot! — Itt a Szabad Földműves szerkesztősége, a mezőgazdász elvtársat kérjük. — Králik beszél, a Dedina Mládeze-i szövetkezet mezőgazdásza.- Hogyan állnak szövetkezetükben a silótakarmányokkal?- Kukoricasilóból még van bőségesen, tavaly nagy készleteket gyűjtöttünk.- Idén mennyit terveztek?- Tavaly 1300 mázsa zöldtömeget értünk el hektáronként, ez évre pedig 1500 mázsát terveztünk. Takarmánynak 10 ha-on tarlóveteniényként pedig 6 hektáron vetünk kukoricát. Ezenfelül 40 hektáron kukorica-takarmányrépa keverék vetését tervezzük.- Hogyan megy a munka? — Április 5-én kezdtük meg a cukorrépa vetését. A hűvös, néha esős időjárás kissé hátráltatja a munkát. — Milyen nehézséggel küzdenek? — A múlt években végzett talajelemzés földjeink foszforszegénységét mutatta ki. Ennek ellenére már néhány éve nem tudunk elegendő foszfortartalmú műtrágyát beszerezni. Ez a hiány főképp a gabonafélék gyengébb hektárhozamaiban mutatkozik meg Szuperfoszfátból az idén is jó lesz, ha negyedét tudjuk adni a kellő mennyiségnek. Ha többet szerezhetnénk be e fontos műtrágyából, bizony nyugodtabban néznénk az aratás elé. Legfontosabb feladat: április 15-ig elvetni minden cukorrépát Döntő napok Közép- és Dél-Szlovákiában befejezés előtt a koratavasziak vetése • Gyorsabb ütemet a cukorrépavetés és a korai burgonya ültetése szakaszán — élenjár a nitrai kerület • A poprádi és a Král’ovsky Chimed járás szövetkezeteinek példás kezdeményezése — a trebisovi sem akar lemaradni • Négyzetesen vetik a kukoricát. Szinte rohan az idő. Erre különösen akkor jövünk rá, ha a tavaszi nagy dologtevés eddigi eredményeit vesszük számba. Már április első felében járunk, s még nem mondhatjuk el, hogy a koratavasziakat a földbe tettük. Ugyanis szlovákiai méretben a szövetkezetek és állami gazdaságok a koratavasziak vetésének tervét, eddig 90 %-ra teljesítették. De a cukorrépa vetése is gyorsabb ütemet kíván: Szlovákiában április 7-ig 26 244 hektárra vetettek cukorrépát a szövetkezetek és állami gazdaságok, ami a vetésterv 40,8 százalékos teljesítésének felel meg. BEGYŰJTÉSI HÍRADÓ Sertéshúsból és tejből lemaradás Az első negyedévi mérleg azt mutatja, hogy az állattenyésztési termékek felvásárlását nem teljesítjük 100 %-ra. A marhahús beadását 102,5, a tojásét 101,7 %-ra teljesítettük, azonban a sertéshús beadásában már csak 97, a tejbegyűjtésében pedig 94,4 %-ot értünk el. Ha összehasonlítjuk a begyűjtés eredményeit a múlt évvel, megállapíthatjuk, hogy az első negyedévben több mint 21 000 tonna hússal, 37 000 000 db tojással és 30 000 000 liter tejjel gyűjtöttünk be többet. A legjobb eredményeket a jihlavai és brnói kerületek érték el, A bratislavai kerületben az állami gazdaságok félmillió liter tejet adnak terven felül A bratislavai kerület állami gazdaságai az első negyedévben több mint 200 000 liter tejet adtak terven felül. Az átlagos napi tejhozam tehenenként 7,49 liter. Április végéig el akarják érni a 8 literes átlagot és május 1-ig félmillió liter tejet adnak terven felül. Be kell hozni a lemaradást Szlovákiai méretben 110,5 %-ra teljesítettük a tojásbeadást és 105,5 %-ra a marhahús begyűjtését. Ezzel szemben a sertéshús begyűjtését csak 92,8, a tejbeadást pedig 94,5 %ra teljesítettük. A sertéshús begyűjtésben a legjobban elmarad a Banská Bystrica-i és presovi kerület. A kosicei kerület csak 85,8 %-ra teljesítette a tej beadását. ★ ★ ★ MÉLTÖ NEVET VÁLASZTOTTAK A nitrai járás Munkarenddel kitüntetett Pol'ny Kesov-i szövetkezete hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére felvette a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetkezete nevet. Az ünnepségen számba vették a felszabadulás óta falujukban beállott változásokat. Ez alatt az idő alatt a faluba bevezették a villanyáramot, új középiskolát és kultúrházat kaptak. Az ünnepségen fellépett az államdíjas SEUK tánc- és énekegyüttes. Szép és követésre méltó például szolgálhatnak a bajciak, akik mindjárt a tavaszi munkák kezdetén szocialista munkaversenyt indítottak. Ez a verseny az állami gazdaság üzemegységei és a traktorosok között folyik. mely már eddig is szép sikereket hozott. A traktorosok két műszakban dolgoznak, s így az állami gazdaság március 22-én jelenthette: 900 hektár árpát, 200 hektár zabot, továbbá 120 hektár étkezési- és takarmányhüvelyest elvetett,, ami a koratavaszi kalászosok és hüvelyesek vetésének 100 %-os befejezését mutatja. A bajci példát — ha más formában is, — követik a trebisovi szövetkezet tagjai, akik arra törekszenek, hogy 240 hektáron az idén átlagosan 500 mázsás hozamot érjenek el cukorrépából. A trebisoviak eme törekvését nagy figyelemmel kísérik a kosicei kerület szövetkezetei. Máris kezdeményezésre késztette a Králővsky Chlmec-i járás lelesi és polanyi szövetkezetének tagjait, akik célul tűzték maguk elé, hogy 100 mázsás átlaghozamot érnek el csöveskukoricából és 700 mázsát silókukoricából. Mindkét szövetkezetben az összes kukoricát négyzetesen vetik, s vetőmagként hibridkukoricát (kétszeres keresztezésűt) használnak, ami tudvalevőleg hektáronként 5—10 mázsával több termést eredményez. Ám ezek a magas terméshozamokra törő kezdeményezések nem csupán az említett járásokban hódítanak mind nagyobb teret, hanem Szlovákia északi fekvésű vidékein, így például a poprádi járásban is. E járás szövetkezetei arra kötelezték magukat, hogy hektáronként 200 mázsa jó minőségű burgonyát termelnek. Amint ismeretes, évente körülbelül 200 millió koronával, s többezer vagon burgonyával szegényebb államháztartásunk, csupán azért, hogy burgonyatermesztő gazdaságaink — néhány kivételtől eltekintve — amellett, hogy degenerált vetőburgonyát használnak fel (nem cserélik), még a talajt sem készítik elő jó) és idejében. így minden elkésett nap 2 mázsa terméscsökkenéssel jár hektáronként. Tehát a poprádi kezdeményezés elsősorban a kiváló minőségű vetőburgonya termelésére irányul (200 mázsás hektárhozammal). Mindezek a rendkívül hasznos kezdeményezések csak akkor hozzák meg a várt eredményt, ha nem feledkezünk meg a tömegalapon folyó szocialista munkaverseny megszervezéséről, elmélyítéséről, a mezőgazdasági dolgozók, szövetkezeti tagok egyéni kezdeményezéseinek kibontakoztatásáról, felkarolásáról, a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzéséről. (ki) Híradás a mezőkről A tavaszi munkálatok teljes iramban folynak országszerte. A koratavasziak vetésével már csaknem mindenütt elkészülnek. • Kovács György, a Viskovcei Vörös Lobogó EFSZ mezőgazdásza így ír: — Tervezett időben földbe tettük a magot. Árpából 99,8 hektárnyit, továbbá 26 hektárra zabot, 50 hektárra cukorrépát, 8,7 hektárra borsót vetettünk el. Az alávetést 100 hektáron végeztük el. Nem feledkeztünk meg a többi takarmányféleség tavaszi ápolásáról sem, és gondoltunk a rétekre is. Komposzttal és trágyalével 50 hektár rétet javítottunk meg. Az ősziek póttrágyázását 133 hektáron szintén elvégeztük. Több mint 90 hektáron gondosan előkészítettük a talajt a kukorica, illetve silókukorica alá. • K a j t o r Pál örömmel jelenti Zelovcéról, hogy március 28-án befejezték a vetést. Összesen 50 ha árpát, 20 ha zabot, 20 ha cukorrépát, 15 ha bükkönyt, 8 ha borsót, 3 ha takarmányrépát és 2 ha mákot vetettek el. Rövidesen földbe kerül a kukorica is. Ebben az évben 40 ha-on vetnek négyzetesen kukoricát. Szerződést kötöttek a vigl'asi begyűjtési üzemmel vetőmagtermesztésre. Az idén 120 hektáron termelnek vetőmagot. • A Kostolná pri Dunaj-i szövetl»zetben szintén elvetették a tavasziakat. Az őszi vetés ugyan helyenként gyenge, valószínűleg 20 — 25 ha-t kell kiszántani. Helyébe napraforgó kerül. Nemcsak az említett falvakban, hanem mindenütt hasonlóan igyekeznek, hogy a tavaszi munkákat minél előbb, az agrotechnikai határidőt betartva, végezzék el. A szocialista faluért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. április 10. Ára 30 fillér XI. évfolyam, 29. szám. Bratislava felszabadulása 15. évfordulójának ünnepségein részt vett a szovjet hadsereg küldöttsége is, amely Holosztyakov tengernagy, Bratislava díszpolgára vezetésével megjelent a szovjet hősök emlékére felíllított emlékmű leleplezésén a Slavínon. Felvételünkön a vörös nyakken- 4ős pionírok virágcsokrokat adnak át a kedves vendégeknek.
