Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-04-06 / 28. szám
BBBHHSSaB^SHnsaSHEiBSHBaBHB mezőgazdaságunk kulcsfeladata A közelmúltban Szlovákia járásainak agronómusai, szakemberei Bratislavában tárgyalták a takarmány termesztés tavalyi eredményeiről, valamint a takarmánytermesztők idei feladatairól. A múlt évben a mezőgazdasági nyerstermelést 97,4 °/o-ra teljesítettük, ebből a növénytermelés 95,3 °/o-ban vette ki a részét, ami 1958-hoz viszonyítva 7,4 %-os emelkedést jelent. A terv teljesítésében a burgonya-, gyümölcs- és zöldségtermelés terén tapasztalható lemaradás. A takarmánytermelési feladatokat a múlt év elején kiadott szlovákiai versenyfelhívás értelmében általában jól teljesítettük mind a széntermelés, mind a silótakarmány biztosítása terén. Szlovákiában átlagban egy számosállatra a tervezett 16 mázsa széna helyett 26 mázsát termeltünk és 44 mázsa silót a tervezett 40' mázsával szemben. A szénatermelési tervet minden kerület túlteljesítette. A silózási tervet csak a bratislavai és a nyitrai kerület teljesítette túl. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szántóföldi takarmánytermelés évről évre növekedik. Amíg 1958-ban az öszszes szántóföld 23,7 %-án, addig 1959-ben már 25 %-án termeltünk takarmányt. Ebből az évelő takarmányok 17 %-ot foglalnak le. A területek növelésével a hozamok is emelkedtek. Tavaly az átlagtermés 57,2 mázsa volt, ami 11 mázsával több, mint 1958-ban. A tej-viaszérettségű kukorica termelésében már roszszabbak az eredmények. A termelési terület 1958 óta csak 8890 hektárra emelkedett. Sokszor még hiba történik az agrotechnika alkalmazásában is. Ezek a hibák 8600 hízott sertéssel kevesebbet jelentenek évente népgazdaságunknak. Az egyes takarmánykeverékek termelése sem terjedt úgy el, amint az szükséges lenne. A múlt évben a rétek és legelők gondozása terén jó eredményeket értünk el. A talajszinti javítási munkákat túlteljesítettük, a trágyázást azonban csak 50 %-ban végeztük el. A takarmányozásban nem használjuk fel eléggé az új technológiát. Sok esetben nem szereljük föl a villanypásztorokat, bár tudjuk, hogy ezzel a termelés 30 — 40 %-kal emelkedik. Egyedülállók azok a szövetkezetek, ahol a széna szárítását hideg levegővel végzik. Úgyszintén a szárítók használata sincs eléggé elterjedve. A gépállomásoknak az új technológia bevezetésében hathatósabb segítséget kell nyújtaniuk, amint ezt Krajmer elvtárs, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal helyettes vezetője is hangsúlyozta. Nagy tartalékok rejlenek még a magtermelésben is. Szövetkezeteinknek rövid időn belül e téren is önellátóknak kell lenniük. Főleg a burgonya, herefélék és takarmányhüvelyesek magtermelése nem felel meg a követelményeknek. Kevés a vetőmag, így a terméseredmények sem kielégítőek. Feladataink ebben az évben is nagyok. A növénytermelést a tavalyihoz képest 11,2 %-kal kell emelnünk. A kitűzött célok elérését nehezíti, hogy az ősziek vetésére az agrotechnikai határidőn túl, egy hónappal később került sor. Száraz, sok helyen rosszul előkészített talajba került a mag. A vetések gyengék, külön agrotechnikai munkákkal kell meggátolni a további károkat. 108 * ÍHeSffj&ziASlífj 1960. április 6. A műtrágyaellátás terén javult a helyzet. Szlovákiában 650 vagon kénsavas ammóniumot kapnak termelőink terven felül. Az első negyedévi tervet a többi műtrágya gyártásában is túlteljesítjük. Ebben az évben növelnünk kell a takarmánykeverékek és a tej-viaszérettségű kukorica termelését. Fontos az is, hogy elegendő silótérség álljon rendelkezésünkre. Ezek a kísérletek is azt mutatják, hogy a jó terméseredmény alapfeltétele a gyakori, lehetőleg évenkénti ültetőanyagcsere. Nagyon jól bevált az úgynevezett „szepességi módszer“, amely abból áll, hogy minden tizedik napon végzünk valamilyen munkát a burgonyán. Ezzel biztosítjuk a talaj állandó porhanyósságát. Némely termelő szerint ezeket a követelményeket nehéz betartani, mivel a szénakaszálás is erre az időre esik. Ez azonban csak azokban az EFSZ-ekbon van így, ahol az ültetést később, május végén végzik, főleg akkor, ha csak tavasszal trágyáznak, ami azután kitolja a többi munkát is. Bajnánsky mérnök az egyes betegségek, főleg a vírusbetegségek kutatása terén elért eredményekkel foglalkozott. A legújabb kutatások szerint a burgonya degenerációját nemcsak a forróság idézi elő, hanem ezt főleg a vírusos megbetegedések okozzák. Maga a hőmérséklet (főleg 30 fokon felül) csak másodlagos ok. Tehát a főfeladat olyan fajták előállítása, amelyek ellenállnak a betegséggel szemben. A nemesítésben hiba volt, hogy főleg csak olyan fajtákat állítottak elő, amelyek ellenállnak a rákbetegségnek. Mellőzték a jól bevált tájfajtákat, mint a Rózsát és a Jarkát, éppen a rákbetegségre való hajlamosságuk miatt. Bebizonyított tény pedig, hogy a rákmegbetegedés veszélye a magas hőmérséklet és a kevés csapadék miatt délen csökken. Helyettük külföldről hoztunk be egy új fajtát, az Acker-A burgonyatermelés kérdésével Hlavác mérnök foglalkozott. A múlt évben növénytermelésünk lemaradását a burgonyatermelés alacsony színvonala okozta. Ennek oka Dél-Szlovákiában az ültetőanyag minőségében rejlik. A hazai ültetőanyag termőképessége a harmadik évben annyira csökken, hogy már csak 55 %-os átlagtermésre számíthatunk. Ezt a Senec melletti Král’ován végzett kísérletek eredményei is igazolják. segent, amelyet azonban évente ki kell cserélni. Szükséges, hogy nemesítőink a déli járások részére is megfelelő fajtákat állítsanak elő. A kétszeres keresztezésű hibridkukorica termelésével Harustiák mérnök foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy idén először sikerült nemesítőinknek saját fajtánkból, a Lednicei középkésőiből elegendő vetőmagot előállítani. Sajnos azonban, a termelők érdeklődése kisebb, mint az elért eredmények után ez elvárható lenne. Pedig a hibridvetőmag használatával 25 — 30 %-ka! emelkedik a termésátlag. — Az idei év a kártevők és betegségek elleni fokozottabb védekezés jegyében kezdődik — mondta Hrnciár mérnök. — Amíg 1950-ben 40 000 hektáron végeztünk gyomirtást, az idén 100 000 hektáron tervezzük ezt a munkát. A Dikotex gyomirtón kívül Simazint, a zöldségtermelésben Alizánt és a külföldi Prevenolt is használni fogjuk. A kolorádóbogár elleni védekezés idén nagyobb mértékben történik repülőgépről. Legújabban a Lindán-típusú HC4 anyagokat hoztuk forgalomba, amelyeknek nincs kellemetlen utóhatásuk. * * * Összefoglalva a megbeszélés eredményeit: a növénytermelés fokozottabb fejlesztésével és a takarmányalap biztosításával állatállományunk termelékenysége bizonyára tovább emelkedik. Danis Ferenc, agromérnök Ha DIKOTEX-szel irtjuk a gyomot, nagyobb lesz a gabona, len és kukorica hozama! JURAJ DIMITROV VEGYIPARI ÜZEM Terméshozam (q) Burgonyafajta 1. 2. 3. évben Krasava 323 (100 %) 231 (71 %) 213 (65 %)' Ackersegen 373 (100 %) 258 (60 %) 175 (40 %) Kotnov 364 (100 %) 223 (61 %) 190 (57 %)
