Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-26 / 24-25. szám
Város épült a romok helyén Nem kellett a krónikást keresnem. Érsekújváron mindenki jól emlékszik a felszabadulásra. így mondták el, akiket megkérdeztünk: A város szörnyű megpróbáltatáson ment keresztül; 1945. március 14-én és 17-én szőnyegbombázás következfasiszták felrobbantották a hidat. Fejvesztettek voltak; amit máshonnan hoztak, elhagyták, de azérf tovább raboltak. Közben tovább vonultak Berlin felé ... Ezerkilencszáznegyvenöt március 29-e a szabadság virradatát jelentet-Futószalagon készülnek a világhírű csehszlovák jégszekrények az Elektrosvit gyár szerelőcsarnokában tében a lakóházak kétharmada el- te. A folyón túl már szovjet katonák pusztult. Nehéz volt épségben maradt lengették zászlóikat. A felrobbantott házat találni. Az életben maradottak híd mellett az előrenyomuló szovjet óvóhelyeiken a legnehezebb körűiméi alakulatok rögtönzött hidat vertek, nyék között várták a felszabadulást. Délután 4 órakor villámgyorsan ter- A Nyitra mentén egyre gyorsabban jedt el a hír: az egész város szabad! ürültek ki a német lövészárkok. A * * *------------------------------------ * * * ------------------------------------így szabadult föl Komárom 1945 márciusa hideg, esős volt. Az emberek pincékben, óvóhelyeken éltek, s várták a felszabadulást. Komáromnál azonban a szovjet csapatok dunai átkelése akadályokba ütközött volna. Ezért mind hadászati, mind taktikai szempontból előnyösebb és kevesebb emberáldozatba kerülő megoldást kerestek. Aranyosnál kelték át a Dunán. így be is kerítették aztán a németeket. Március 26-án, szerdán a szovjet csapatok parancsnoksága az akkor még épségben levő hídon parlamentereket küldött Komáromba. Felszólították a németeket, hogy a városból vonják ki ütegeiket, mert ezáltal elkerülhetik a fölösleges vérontást. A fasiszták ebbe nem egyeztek Dele, makacsul ellenálltak. Március 29-p nagyon szomorú napja volt Komáromnak. A délutáni nagy bombázás után sók-sok ember sebesülten és holtan feküdt az úttesteken. robbantástól. Elhitették a németekkel, hogy a villanytelep tele van partizánokkal, kockázatos lenne oda menniük. így maradt épségben a villanytelep. Persze a visszavonulás ekkor már gyors ütemben folyt. A városból kis csoportokban kivonuló ellenség úgyszólván mindenütt szovjet csapatokba ütközött. A menekülők számát szaporították a nyilaspárt levitézlett vezetői. Nehéz lenne leírni azt a pánikot és zűrzavart, amely akkor úrrá lett rajtuk. Autók, ágyúk, lovasfogatok torlódtak össze, katonák százai vívtak közelharcot a továbbjutás lehetőségéért. Legtöbben mindent elhagyva széjjelszéledtek. Marékkai adtak pénzt egy polgári ruháért, amely az életüket jelentette. Március 30-án, húsvét szombatján már csendesség uralkodott a városban. Délfelé jöttek be a felszabadító szovjet csapatok. A legelső szovjet alakulatokat Magyarország felől a vilRáadásul még orvos is kevés volt, akadt közöttük olyan is, aki 36 órán keresztül egyfolytában dolgozott. S mindez egy nappal a felszabadulás előtt történt. A fasisztáknak ekkor már menekülniük kellett. Jellemző rájuk, hogy előzőleg még felrobbantották a Vág kocsi- és gyaloghídját, amely tele volt visszavonuló gyalogosokkal, kocsikkal, lovakkal. Nem törődtek már a saját embereikkel sem. A Vág és a Duna egybefolyásánál van Komárom nagy kapacitású villanytelepe. A hidak felrobbantása után a villanytelep felrobbantására került volna sor, de a villanytelepet derék munkásai megmentették a fel-Blaho Károly, a helyi nemzeti bizottság elnöke röviden így vázolta fel az eltelt tizenöt év eredményeit: — A város vérkeringése gyorsan megindult. Legfontosabb feladat volt a lakosság élelmiszerellátása. A párt helyi szervezete rögtön megkezdte munkáját. Felnyitották az élelmiszerraktárakat és a malmot, ahol nagymennyiségű élelemre tettek szert. Az első szabad május 1-én már a környék lakóival együtt tízezres tömeg újjongott a főtéren. A háború okozta seb gyógyulása megkezdődött. — Érsekújvár azóta sokat fejlődött. A romok helyén új város született, amelyben boldog emberek élnek. A korszerű családi házak százait építettük fel. A városban ötezer rádiókészülék, közel kétezer televízió, több száz mosógép és porszívó, valamint egyéb korszerű háztartási cikk már maga is bizonyíték arra, hogy az eltelt másfél évtized többet adott, mint azelőtt akár egy évszázad. A város cigány származású polgárainak élete is megváltozott. Balogh János és többen mások már a város különböző részein építettek új családi házat. De maholnap mindnyájan elhagyják az egykori nyomortanyát. Közülük soknak már a televízió antennáit is föl kell szerelnie ... A Nyitra partján, nem messze attól a helytől, ahol a felszabadító szovjet katonák jöttek át. az egykori bőrgyár helyén ma világhírű üzem ékeskedik. Az Elektrosvit-gyár készítményei a Német Demokratikus Köztársaságtól Kairóig vagy Delhin keresztül egész Ázsiában hirdetik iparunk fejlett színvonalát. A nagy feszültséget bíró villanyégők, s főleg a világhírű jégszekrények hazánk határain túl is elismerést szereztek a városnak. Idén tizenötödik szabad májusukat ünenplik az érsekújváriak. Újra felvonulnak a zászlók alatt, s ajkukon felzeng a mai élet dala, amellyel feledtetik a múltat, és a mát köszöntik. Tóth Géza Nyitrai emlékezés Egy hétig dúlt a harc. Március 26- án az emberék lehúzódtak a pincékbe. Kedden az ősi nyitrai vár felett elhúzott az utolsó három német repülőgép. Mindenfelé elterjedt a hír, hogy a szovjet hadsereg áttörte a Garamnál a németek védelmi állásait. Szerdán már hanyatt-homlok menekültek a fasiszták; tankok, teherautók, gyalogosok torlódtak az úton. A visszavonuló németek gondoskodtak arról is, hogy nyomtalanul eltűnjön a malántai fogolytábor. Ide azokat a német katonákat zárták, akik fellázadtak a fasizmus ellen. Az utolsó pillanatban egy szálig agyonlőtték őket. Csütörtökön fokozódott az ágyútűz. Pénteken, 1945. március 30-án Nyitrán megjelentek az első szovjet katonák. Szombaton pedig már nyoma sem volt a barbár fasisztáknak. Sok vihar zúgott- el már Nyitra felett, de ilyen állapotban még sohsem volt. A fasiszták végső kétségbeesésükben porráégették a színházat, a gyógyszertárat, a hatalmas Schillerszállót, az Andrej-nyomdát. A Kalmár Most, tizenöt esztendő után alig lehet ráismerni Nyitrára. A rombolásnak már nyoma sincs. Nyitra városa sohasem fejlődött annyit a történelem folyamán, mint az utolsó 15 év alatt. A vár Vazul-tornya alatt, az egykori pontonhíd szomszédságában épült fel Nyitra egyik legszebb része, a Hídelöváros. A szigeti réteken, ahonnan 15 év előtt a katyusák ontották a tüzet, hatalmas liget létesült, amely a régi szigettel együtt magába foglalja a sportstadiont és a fürdőt. A romokban heverő Pál utca teljesen eltűnt a föld színéről. Cj épületek nőttek a helyén. Ahol valamikor a német légelhárítók táboroztak, kinőtt Nyitra első felhőkarcolója, a tízemeletes mezőgazdasági főiskolai diákotthon. Szlovákia legrégibb városából Szlovákia legfiatalabb egyetemi városa lett. Nyitrán székel a mezőgazdasági főiskola, amely központja az új egyetemi városnegyed kialakulásának. A szépen kiépített Nyitrán az este neonfényben csillog. A leégett Schiller-szálló helyén felépült a korszerű lanyteleppel szemben fekvő Csillagvárból monitor hozta át a Dunán. Ezeket a villanygyári munkások fogadták. Később azután Érsekújvár és Bratislava felöl is nagyobb csapattestek érkeztek. Az emberek fellélegezve, örömmel jöttek elő az óvóhelyről, pincékből, házakból, mert érezték, tudták, hogy a szovjet csapatok meghozták a várva várt békét. Az eltelt tizenöt év alatt Komárom hatalmas utat tett meg a haladás útján. S mindezt a felszabadulás, a véren és emberáldozatokon szerzett szabadság eredményezte. Papp János (Komárom) Kassáról a legkorszerűbb villamos röpít Széplakapáti felé. Jobbra-balra villogó fények jelzik a hatalmas építést. Él, zsong itt minden. Kékruhás munkások szorgoskodnak a nagy művön. Négyemeletnyi magasságban az autógénhegesztök lilás sziporkázásából hatalmas üzem váza emelkedik ki. A villamosmegállótól a fények elkísérnek egész Széplakapátiig. A pihenő falu közelében húzódnak meg a szövetkezet gazdasági épületei. Érkezésünkkor jól megtermett komondor figyelmezteti az őrt. Zseblámpa fénykévéje pásztázza végig az udvart, majd az igazolás után beljebb invitál egy magas, nagybajusza ember Vállát rándítva lyazítja a nyakába lógó kabátot és komótosan leheveredik a két fehér, kényes cicájához. Azok hízelegve, dorombolva simulnak hozzá. — Ezekkel virrasztjuk az éjszakát — szól barátságosan és megcirógatja a két cicát. — Meséljen valamit bátyó! ... — kérleljük. Csillogó szemével végigsimogatja a pihenő, kérődző, gyönyörű gulyát és kezdi a regét: — Nehéz az emlékezés, az ember nem szívesen gondol vissza a régi időkre ... Be jó is a mai fiataloknak! Már kilencéves koromban az úrbéresek bojtára voltam. Akkor is szép, gömbölyű, aprószőrű volt a csorda, de nekem kevés hasznom volt belőle ... Szeretettel néz a két cicára, és szövi tovább az emlékezés fonalát. Bizony sok szép gulyát látott. Harminc évig csordáskodott a Hernád mentén. Az úrbéri gazdák lenézett tarisznyása volt. Koldusszámba vették. Még a betűvetést sem tanulhatta meg. Csak annyit tudott számolni, hogy Szent György napján újra megkösse az egyezséget a jövendő év eleségére. A pénzmag nagyon elkerülte az erszényét. Nem is jutott soha egy becsületes családi házra... Nagyot sóhajt... Megpedri bajuszát, aztán, mint akit felvillanyoznak, felugrik. — De bezzeg az én fiaim, az unokáim! ... - csillan fel a szeme — Micsoda gyerekek ezek! — Sorolja a családját. - Az egyik fiam gyári munkás, a másik vasutas, a vejem népbírónak tanul. A jog ura lesz a lányom férje. — Tudja mit jelent ez? Az analfabéta Spacai Mihály ve je bíráskodik. Az istálló egyik ablaka előtt megáll. Hosszan néz a távolba, majd felém int. — Látja ott azt a fényt? A villanyszerelő unokám ott dolgozik. Tudja, olyan gyerek az, hogy el sem tudom mondani. Nagyon szeretem. Fel s alá sétál a kövezeten. — Hosszan végignéz a példás tisztaságban heverő állatokon és dicsekedve mondja. ■ — Milyen gulya?. .. Ez már nem az úrbéreseké. A szövetkezeti csorda már az én tarisznyámba is hoz. — Hallja-e ... Mind a három fiamnak olyan háza van, hogy nem cserélne egy úrbéres gazdával sem. Az enyémet is megjavítjuk, Én már csak így öregesen dolgozom. A 63. évet taposom. Nem panaszkodom. Több mint 500 korona nyugdíjat kapok havonta, másik annyit a szövetkezettől, az éjjeli őrségért. Egyelőre... A következő évben már magasabb tesz a munkaegység értéke. Mert a gulya is több hasznot hoz ... Azt én mondom, Spacai Mihály ... A múlt évben is csak egy borjú pusztult el, de az idén még ennyi kárt sem engedünk. Keményen, emelt fővel megy végig az istállóban, mint a csordások királya. Búcsúzás után jóleső érzéssel megyünk vissza a villamosmegállóig. Nevetgélő, tréfáló munkások utaznak Kassára, hogy a jól végzett munka után pihenőre hajtsák fejüket. A város környékén, az éjjeli váltásban dolgozók fényei világítják be a keletszlovákiai égboltot. Bállá József a rsyitrai nmzogazaasagi roisKoia tízemeletes maKottnona. Az epitKezés felett az ifjúság vállalt védnökséget. (Foto: Fiséra) 5s Pál utca is romokban hevert. Az Sztálingrád-szálloda. Az ősrégi vár itcákon azonban végeláthatatlan so- alatt szocializmust építő, boldog emukban dübörögtek a hatalmas szov- berek élnek. iet tankok, teherautók. Mártonvölgyi László (Nyitra) A. A A A AAAAA.AAAAAAAAAAA. A hernádmenti csordás immmmmgimmmmmmrn < ... A Komáromi Hajógyár munkásai ilyen korszerű lakásokban találták meg otthonukat. Komárom büszke az új lakónegyedre.
