Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-02 / 18. szám
Gépesítés a juhászaiban A szocialista nagyüzemi gazdálkodás egyik sajátossága a belterjességre való törekvés. Eddig azonban számos gazdaság nem fordított kellő gondot a juhászaira, mert manapság is elég általános az a vélemény, hogy a juhászat külterjes állattenyésztési ág, a juh igénytelen, ellegel a legsoványabb legelőn, árokparton, s szalmán is áttelel. Tartása tehát nem kíván különösebb szakértelmet. Pedig a juh a leghálásabb háziállat, amely a ráfordított fáradságot, gondozást, takarmányozást szinte valamennyi állatunknál fokozottabban és gazdaságosabban meghálálja ott is, ahol a legfejlettebb szarvasmarhatenyésztés folyik. Ivanov szovjet professzor szerint még a legbelterjesebb üzemben is minden szarvasmarha mellett 4 — 5 juh eltartható. A juh ugyanis gyomrának sajátos berendezése folytán értékesíteni tud olyan takarmányféléket is, amelyek más állatok részére csak alomnak szolgálna. A juh trágyája is a legértékesebb és a legolcsóbb szervesanyag, s igen nagy a nitrogéntartalma is. Ha a juhok igényét takarmányozásban, gondozásban egyéb állatainkhoz hasonlóan kielégítjük, észrevehetőleg növekszik a gyapjú- és tejhozam, több és egészségesebb bárányt nevelhetünk föl, s így a juhászat a legjövedelmezőbb üzemággá válhat. Eddig azonban a juhtartásban nőtt viszonylag .a legkevésbé munkatermelékenység. Ennek az a magyarázata, hogy többnyire a régi, szinte évszázados módon tartják a juhot szerte a világon. A belterjesség figyelembevételével a juhászat sem vonhatja ki magát a nagyüzemi korszerűsítés alól, mert állandóan növekszik a gyapjúszükséglet. Ezen a téren érdekes kezdeményezés történt Magyarországon, a Csengődi Állami Gazdaságban. Az elmúlt nyáron a gazdaság juhászai ugyanis az országban elsőként kezdtek a juhászat gépesítéséhez. Két 600 férőhelyes juhhodályukat úgy építették fel, hogy lehetővé nyíljon a gépesítésre. A vizet bevezették a hodályba, s a juhok akkor és annyit isznak, amikor és amennyit akarnak. A korábbi tapasztalatok szerint ugyanis a jó ivóvíz jelentősen növeli a juhok termelőképes. ségét. Azok a birkák, amelyek télen is kedvük szerint bent ihatnak istállóhőmérsékletű vizet, átlagosan 22 dekával több gyapjút adtak és a választott bárányok súlya 2 — 3 kg-mal többet nyomott, mint a régi módszerrel itatott nyájban. A hodályban történő itatás további előnye, hogy a juhok nem kapják el a büdös sántaságot, mert nem kell a sár-I960, március 2. 70 ban, hóban taposniuk a kút és a vályú körül. A gyapjú is tisztább marad, s így minősége is jobb. A csengődi juhászaiban az ivóvízellátáson kívül gépesítették a takarmány és az alom behordását is. A hodályoktól nem messze eső takarmányszérűtől a takarmány függőpályán és csilléken néhány lökés hatására szinte magától begördül a hodályba. Ez bizony nagy könynyebbség a juhásznak, hiszen télen állatonként mintegy 5 kg takarmányt, szalmát kellett eddig viliáznia és beraknia az etetöjászlakba. Nyáron egy juhász félezer birkát is előrizget a legelőn, télen azonban munkaerő kellene a takarmányozáshoz. De gépesítés mellett fölöslegessé válik nemcsak a takarmányozáshoz szüséges fogat, de az emberi erő szükséglete is kereken tizedére csökken. Ezért gépesítették a takarmány, az alom és trágya szállítását a csengődlek. A gazdaság a nyírást villanyhajtásű géppel végzi, s egy tizednyi fáradságot sem jelent ez a munka a nyíró asszonyoknak. A juhok gépi fejésével még csak kísérletek folynak, s ha kedvező eredményeket hoznak, nemcsak a tehenészetet, de a juhászától is teljesen gépesítik. Csengődön a gépesítés juhonként mintegy 50 forintos beruházást igényelt. Ez a költség azonban újabb egyszerűsítésekkel, a helyi lehetőségek kihasználásával tovább csökkenthető. Ez a beruházás a technika alkalmazásával előállított többlettermelésből és a megtakarított munkadíjból egy év alatt bőven megtérül. Fehér Gyula Levél a zootechnikusokhoz Kedves Zootechnikusok! Az első tavaszi napsugarakkal mi is megérkezünk hozzátok. Kis csirketársaim nevében kérünk, hogy nagy gonddal neveljetek bennünket, hiszen kis életünk sorsa a ti kezetekben van. Nagyon fontos, hogy a velünk foglalkozó személy szakszerűen, lelkiismeretesen, szeretettel bánjon velünk. Nagyon érzékenyek vagyunk, és ha hiányt szenvedünk valamiben, megritkulnak soraink. Kérünk, jöjjetek értünk meleg, zárt kocsikkal a keltetőkbe. Biztosítsátok számunkra mindig az egyenletes meleg hőmérsékletet. Tartsátok tisztán óljainkat, fertőtlenítsétek gyakran. A tisztaság hiánya elősegíti legnagyobb ellenségeinknek, a fertőző betegségek kórokozóinak elszaporodását. Ezek nagy pusztítást tesznek sorainkban, hiszen sokan élünk egy zárt, kis helyen. . Gondosan kezeljétek az almot, mindennap tisztítsátok ki az etetőket és Hatókat. Ezeket is fertőtlenítsétek. Kérünk benneteket, hogy a padlózat és a falak alsó részét hetente fertőtlenítsétek. De csak a lelkiismeretesen és szakszerűen végzett fertőtlenítés lehet eredményes. Nagyon ügyeljetek a tisztaságra. Milyen szép is lenne, ha például gondozóink fehér köpenybe öltözve fogadnák az állategészségügyi dolgozókat és figyelmeztetnék őket, hogy belépés előtt fertőtlenítsék cipőjüket az oda készített oldatban. Igényesek vagyunk a takarmányozásra is. A többi tényezővel együtt a megfelelő takarmányozás biztosítja gyors növekedésünket. Takarmányunk legyen friss és jó minőségű. Fejadagunkból nem szabad hiányoznia a fehérjének, zöldtakarmánynak, kora tavasszal a szénalisztnek, takarmányrépának, takarmány élesztőnek vagy a friss túrónak. Télen a napsugarak pótlására juttassatok egy kis csukamájolajat nekünk; erre a csontképző vitaminos takarmányra nagy a szükségünk. Az értékes állati fehérjéket ne hagyjátok veszendőbe menni. Az elhullott állatok húsa főzve számunkra jó gyógyszer. Engedjetek ki bennünket délben egykét órára a friss levegőre, a napra. Nagyon jó hatással van ez törékeny szervezetünkre. Tizenhat fokos hőmérsékleten már négynapos korunkban is jól érezzük magunkat a szabadban. Ha kéréseinket teljesítitek, meglátjátok, hogy gyors és jó fejlődésünkkel milyen örömet okozunk majd nektek. Ezt a levelet a nevünkben és kérésünkre megírta: Dr. Márton István (Ipolyság) Kiváló agancsú bikák a Duna szomszédos partján A velünk szomszédos szigetközi dunai ártér mind erdészetileg, mind vadászatilag a Kisalföldi Állami Erdőgazdaság kezelésében áll. Az ottani dunai erdőkben hat év óta komoly erőfeszítések folynak a szarvasállomány minőségi színvonalának emelése érdekében, valamint a dúvad irtására, aminek eredményei már szemlátomást jelentkeznek. Varga Gyula igazgató levele nyomán megállapítható az a tény, hogy ma már kiváló agancsú bikák „teremnek“ azon a vidéken, amelyek lövése elsősorban reprezentatív célokat szolgál. Stollmann András Tyúkok és kakasok toll nélkül Az Amerikai Egyesült Államodban állítólag egészen csupasz csibéket sikerült kikeltetni. Az újfajta csibéknek, ha majd beválnak, mindenekelőtt a háziasszonyok örülhetnek a legjobban, akik ilyképpen megszabadulnak a leölt baromfi fáradságos és egyáltalán nem szórakoztató megtisztításától. Mindössze ez a kérdés marad megoldatlan, vajon ki „ruházza föl“ télire ezeket a szegény csirkéket.
