Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-01 / 52. szám
206 VIRÄGZÖ mezögazdasäg 1959. július 1. Minden építkezési dolgozó tagja az EFSZ-nek Az állattenyésztés tervszerű növeléséhez nemcsak a jó és bőséges takarmány fontos, hanem a megfelelő épület is. Az állatok hiába élnek jól, ha nincs megfelelő istállójuk; ilyenkor a várt eredmény elmarad. Minden gazdaságnak arra kell törekednie, hogy az új épületek idejében készüljenek el és ne legyenek nagyon drágák. A szesztai EFSZ gazdasági udvarán gyors ütemben folyik az építkezés. Minden épület új, mert az EFSZ birtokába nem két ültek olyan régi épületek, amelyeket átalakíthattak volna a mai követelményeknek. így az építkezési dolgozóktól sürgős munkát követel a gazdaság gyors fejlődése. A szövetkezet udvarába lépve mind— Ha most ilyen szűkös a hely, később még szűkösebb lesz, mert a csibék szinte szemlátomást nőnek! — A férőhely miatt ugyan nem kell senkinek sem aggódnia — szólt mosolyogva Szanyi Mihály, az építkezési csoport vezetője. — Amire megnőnek a csibék, addig akár három ólat is felépítünk. — Lehetséges, de jobb lenne, ha először a tyúkólhoz kezdenének, nem pedig ilyen legénylak-féleséghez — mutattunk a készülő épületre. megfelelne, de a jércéknek még jobb lesz — kapcsolódott a beszélgetésbe Gazsi András. — Tyúkól lesz ebből, mégpedig korszerű: 2000 férőhelyes, és 28 méter hosszú lesz a kifutója. Minden építkezési dolgozó mondott valamit az elvégzett munkájáról és tervéről, de nemcsak tréfálózva, hanem úgy is, hogy papírt, ceruzát vett a kezébe és számolni kezdett. A tyúkólnál 375 munkaegységbe kerül a kőművesmunka, 86 munkaegységbe az ácsmunka, és kész a tyúkól. A kifutóra még nem egyeztek meg a vezetőséggel, de valószínűleg az is normára megy, nem napszámra. Egy munkaegység értéke körülbelül 23 koronára rúg az év végére. A szövetkezetnek kevesebbé kerül az építkezés, ha saját munkacsoportja épít, az építkezési dolgozók pedig többet keresnek. Előny még az is, hogy gyorsabban halad a munka, de nem a minőség rovására, mert minden építészeti dolgozó magának épít, mivel szövetkezeti tag. Eddig már felépítettek egy 120 férőhelyes T-77-es mintájú istállót a növendékállatoknak, egy 96 férőhelyes barakkistállót ugyancsak a növendékállatoknak, javítóműhelyt és darálóhelyiséget, kukoricaszárítót, s ezenkívül még sok olyan kisebb építkezési munkát végeztek, amely az EFSZ-ben adódott. A növénytermesztési munkában is segítenek az építkezési csoport dolgozói, mert Szeszián sem bírnák a kapálást elvégezni maguk az asszonyok. (cs) * * * 660 liter tejet termelnek hektáronként Ä tallősi EFSZ-ben idejében rájöttek, hogy a tejtermelést csak úgy lehet jelentékenyen növelni, ha előzőleg több és jobb takarmányt termelnek. A tallósi EFSZ-ben az egyre növekvő takarmánytermeléssel egyre növekedett a tejtermelés is. Négy éve, 1955-ben hektáronként csak 200 liter tejet termeltek, mert télen csak kukoricaszáron és szalmán tengették a teheneket. A következő évben már nagyobb gondot fordítottak a takarmánytermesztésre, s ez mindjárt éreztette hatását a tejtermelésben is: 325 litert termeltek hektáronként, 1957-ben pedig 400, tavaly meg 524 literre növekedett a tejtermelés. Levanszky Károly, a szövetkezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy a tagság még ezzel az eredménnyel sem elégedett. — Ebben az évben legalább 660 litert' szeretnénk elérni hektáronként. Ez nem lehetetlen, mert takarmányunk bőven lesz. Idén a tallósi EFSZ 81 hektáron termel silókukoricát, s azt tej-viaszérettség idején silózza le. Egy számosállatra 90 mázsa silőtakarmányt számítanak, ezenkívül minél több lucernát igyekszenek tárolni a téli időszakra. A takarmányozás megjavítása céljából 6 hektáron takarmány-cukorrépát termelnek, de nem hiányzik náluk a takarmánymurok és a takarmánykáposzta sem. Jó lenne, ha példájukat a kajali és a vízkeleti szövetkezetek is követnék. Krajcsovics Ferdinand Épül a korszerű baromfiól. járt a tyúkfarm tárul a szemünk elé rengeteg csibéjével, szűkös kifutójával, és barakőljával. Erre már nemcsak a csoportvezető, de a többi dolgozó is mosolyra derült. — Igazuk van, hogy legénylakásnak is Tejtakarékos borjúnevelés Miután a Királyhelmeci Állami Gazdaság nem teljesítette tejbeadási tervét, új lehetőségeket kellett keresnie, hogy az üzemen belüli tejfogyasztást lecsökkentse, Ezt a tejfogyasztást javarészt a borjak nevelésére felhasznált tej képezi. Szükségessé vált, hogy korlátozzák a borjak teljes zsírtartalmú tejjel történő etetését. A takarékosságot először a perbenyiki gazdaság vezette be, amelynek tapasztalatai nyomán a járás többi gazdaságában is új borjúnevelési módszert alkalmaznak. A perbenyiki gazdaságban Rigó elvtárs. feleségével együtt, átlagban 40 kisborjút gondoz, amelyeket az ellés napjától kezdve két hétig teljes zsírtartalmú tejjel itatnak. A napi adag borjanként 8 liter. Két hét múlva már egalizált tejjel itatják a borjakat egészen 4-5 hetes korukig; a napi adag szintén 8 liter. Ezután teljes lefölözött tejet adnak nekik' három hónapos korig, éspedig naponta 8 — 10 litert. Háromhetes koruktól azonban már szálas hereszénát és erőtakarmányokat is adnak a tejen kívüL Az így nevelt borjak nagyon szépen gyarapszanak. Az év kezdetétől a perbenyiki gazdaságban a borjak átlagos napi súlygyarapodása 0,90 kg, áprilisban pedig 1,20 kg volt. Ezzel a módszerrel a teljes zsírtartalmú tej eddigi napi 3,77 literes szükséglete 2,5 literre csökkent borjanként. Ezek szerint egy borjú tejszükséglete 120 liter teljes zsírtartalmú, 160 liter egalizált és 440 liter fölözött tej. Világosan láthatjuk tehát, hogy amíg ezelőtt egy borjú neveléséhez legkevesebb 480 liter teljes zsírtartalmú tejre volt szükség, most 120 literre csökkenthető, s így mintegy 360 liter tejet lehet borjanként megtakarítani, illetve ennyivel adhatnak többet közellátásunknak. Az említett módszer eredménye abban rejlik, hogy a borjakat pontos időben egyforma mennyiségű és hőfokú tejjel itatják. Nagyon fontos az is, hogy betartják az egészségügyi követelményeket. Egyszer sem fordul elő, hogy a borjak savanyú tejet kapnának, ami emésztési zavarokat váltana ki. A borjakat különkülön helyezik el, s alattuk mindig tiszta az alom. Kaszonyi István (Királyhelmoc)
