Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-01 / 52. szám

206 VIRÄGZÖ mezögazdasäg 1959. július 1. Minden építkezési dolgozó tagja az EFSZ-nek Az állattenyésztés tervszerű növelé­séhez nemcsak a jó és bőséges takar­mány fontos, hanem a megfelelő épület is. Az állatok hiába élnek jól, ha nincs megfelelő istállójuk; ilyenkor a várt ered­mény elmarad. Minden gazdaságnak arra kell törekednie, hogy az új épületek ide­jében készüljenek el és ne legyenek nagyon drágák. A szesztai EFSZ gazdasági udvarán gyors ütemben folyik az építkezés. Min­den épület új, mert az EFSZ birtokába nem két ültek olyan régi épületek, ame­lyeket átalakíthattak volna a mai köve­telményeknek. így az építkezési dolgo­zóktól sürgős munkát követel a gazdaság gyors fejlődése. A szövetkezet udvarába lépve mind­— Ha most ilyen szűkös a hely, később még szűkösebb lesz, mert a csibék szin­te szemlátomást nőnek! — A férőhely miatt ugyan nem kell senkinek sem aggódnia — szólt moso­lyogva Szanyi Mihály, az építkezési cso­port vezetője. — Amire megnőnek a csi­bék, addig akár három ólat is felépí­tünk. — Lehetséges, de jobb lenne, ha elő­ször a tyúkólhoz kezdenének, nem pedig ilyen legénylak-féleséghez — mutattunk a készülő épületre. megfelelne, de a jércéknek még jobb lesz — kapcsolódott a beszélgetésbe Gazsi András. — Tyúkól lesz ebből, mégpedig korszerű: 2000 férőhelyes, és 28 méter hosszú lesz a kifutója. Minden építkezési dolgozó mondott valamit az elvégzett munkájáról és ter­véről, de nemcsak tréfálózva, hanem úgy is, hogy papírt, ceruzát vett a kezébe és számolni kezdett. A tyúkólnál 375 munkaegységbe kerül a kőművesmunka, 86 munkaegységbe az ácsmunka, és kész a tyúkól. A kifutóra még nem egyeztek meg a vezetőséggel, de valószínűleg az is normára megy, nem napszámra. Egy munkaegység értéke körülbelül 23 koro­nára rúg az év végére. A szövetkezetnek kevesebbé kerül az építkezés, ha saját munkacsoportja épít, az építkezési dolgozók pedig többet ke­resnek. Előny még az is, hogy gyorsab­ban halad a munka, de nem a minőség rovására, mert minden építészeti dol­gozó magának épít, mivel szövetkezeti tag. Eddig már felépítettek egy 120 férő­helyes T-77-es mintájú istállót a növen­dékállatoknak, egy 96 férőhelyes barakk­istállót ugyancsak a növendékállatoknak, javítóműhelyt és darálóhelyiséget, kuko­­ricaszárítót, s ezenkívül még sok olyan kisebb építkezési munkát végeztek, amely az EFSZ-ben adódott. A növény­­termesztési munkában is segítenek az építkezési csoport dolgozói, mert Szesz­­ián sem bírnák a kapálást elvégezni maguk az asszonyok. (cs) * * * 660 liter tejet termelnek hektáronként Ä tallősi EFSZ-ben idejében rájöttek, hogy a tejtermelést csak úgy lehet je­lentékenyen növelni, ha előzőleg több és jobb takarmányt termelnek. A tallósi EFSZ-ben az egyre növekvő takarmány­­termeléssel egyre növekedett a tejter­melés is. Négy éve, 1955-ben hektáronként csak 200 liter tejet termeltek, mert télen csak kukoricaszáron és szalmán tenget­ték a teheneket. A következő évben már nagyobb gondot fordítottak a takarmány­termesztésre, s ez mindjárt éreztette hatását a tejtermelésben is: 325 litert termeltek hektáronként, 1957-ben pedig 400, tavaly meg 524 literre növekedett a tejtermelés. Levanszky Károly, a szövetkezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy a tagság még ezzel az eredménnyel sem elége­dett. — Ebben az évben legalább 660 litert' szeretnénk elérni hektáronként. Ez nem lehetetlen, mert takarmányunk bőven lesz. Idén a tallósi EFSZ 81 hektáron termel silókukoricát, s azt tej-viaszérettség ide­jén silózza le. Egy számosállatra 90 má­zsa silőtakarmányt számítanak, ezenkí­vül minél több lucernát igyekszenek tá­rolni a téli időszakra. A takarmányozás megjavítása céljából 6 hektáron takar­mány-cukorrépát termelnek, de nem hiányzik náluk a takarmánymurok és a takarmánykáposzta sem. Jó lenne, ha példájukat a kajali és a vízkeleti szö­vetkezetek is követnék. Krajcsovics Ferdinand Épül a korszerű baromfiól. járt a tyúkfarm tárul a szemünk elé rengeteg csibéjével, szűkös kifutójával, és barakőljával. Erre már nemcsak a csoportvezető, de a többi dolgozó is mosolyra derült. — Igazuk van, hogy legénylakásnak is Tejtakarékos borjúnevelés Miután a Királyhelmeci Állami Gazda­ság nem teljesítette tejbeadási tervét, új lehetőségeket kellett keresnie, hogy az üzemen belüli tejfogyasztást lecsök­kentse, Ezt a tejfogyasztást javarészt a borjak nevelésére felhasznált tej képe­zi. Szükségessé vált, hogy korlátozzák a borjak teljes zsírtartalmú tejjel tör­ténő etetését. A takarékosságot először a perbenyiki gazdaság vezette be, amelynek tapasz­talatai nyomán a járás többi gazdaságá­ban is új borjúnevelési módszert alkal­maznak. A perbenyiki gazdaságban Rigó elvtárs. feleségével együtt, átlagban 40 kisborjút gondoz, amelyeket az ellés nap­jától kezdve két hétig teljes zsírtartalmú tejjel itatnak. A napi adag borjanként 8 liter. Két hét múlva már egalizált tej­jel itatják a borjakat egészen 4-5 hetes korukig; a napi adag szintén 8 liter. Ez­után teljes lefölözött tejet adnak nekik' három hónapos korig, éspedig naponta 8 — 10 litert. Háromhetes koruktól azon­ban már szálas hereszénát és erőtakar­mányokat is adnak a tejen kívüL Az így nevelt borjak nagyon szépen gyarapszanak. Az év kezdetétől a per­benyiki gazdaságban a borjak átlagos napi súlygyarapodása 0,90 kg, áprilisban pedig 1,20 kg volt. Ezzel a módszerrel a teljes zsírtar­talmú tej eddigi napi 3,77 literes szük­séglete 2,5 literre csökkent borjanként. Ezek szerint egy borjú tejszükséglete 120 liter teljes zsírtartalmú, 160 liter egalizált és 440 liter fölözött tej. Vilá­gosan láthatjuk tehát, hogy amíg ezelőtt egy borjú neveléséhez legkevesebb 480 liter teljes zsírtartalmú tejre volt szük­ség, most 120 literre csökkenthető, s így mintegy 360 liter tejet lehet borjanként megtakarítani, illetve ennyivel adhatnak többet közellátásunknak. Az említett módszer eredménye abban rejlik, hogy a borjakat pontos időben egyforma mennyiségű és hőfokú tejjel itatják. Nagyon fontos az is, hogy betart­ják az egészségügyi követelményeket. Egyszer sem fordul elő, hogy a borjak savanyú tejet kapnának, ami emésztési zavarokat váltana ki. A borjakat külön­­külön helyezik el, s alattuk mindig tiszta az alom. Kaszonyi István (Királyhelmoc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom