Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-01 / 52. szám

1959. július í. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 203 Két éves korában terem az újfajta almafa Csehországban a Holovousy-i Gyümöl­­csészeti Kutató-Állomáson az almafák olyan kicsinyek, mint nálunk a paradi­csomok, és olyan bőven is teremnek. Ezek a különleges almafák a szemzés Svatopluk Brabec államdijas dolgozó az új termést figyeli az első természetes gyümölcshuliás idején után két évre már szépen teremnek és később is minden éven rendszeresen hozzák a termést. Ezek az újfajta törpe­fák már öt éve teremnek. Egyelőre a termelés csak kísérlet­képpen folyik, de máris sokat ígérő. Ennél az újfajta termelésnél a kutatási munkákat 1953-tól az állomás államdíjas dolgozója, Svatopluk Brabec elvtárs vég­zi. — Mi a célja az újfajta gyümölcs­­termelésnek? — Legelőször Is arra gondoltunk, hogy minél hamarabb teremjenek a fák és minél nagyobb terméshozamot érjünk el hektáronként — mondta Brabec elvtárs. — Célunk elérésénél sokmindent latba vetünk. Bőségesen trágyázunk, az agro­technikai munkákat idejében végezzük, egyszóval gondoskodunk arról, hogy tápanyagban, napfényben, hőben, vízben ne legyen hiányuk a gyümölcsfáknak. De végeredményben azt akarjuk, hogy új módszert vezessünk be a gyümölcs­­terrríelésben. — Ezzel a módszerrel jól kihasználjuk a földet, ezenkívül több és több gyümölcs terem. A napfény hatása jobban érvénye­sül, mert a visszaverődő sugarak mind­járt a gyümölcsöt érik és így nagyobb a cukortartalmuk. Ennek a módszernek előnye az is, hogy megkönnyíti a kárte­vők elleni védekezést. De mégsem akar­juk kite/jeszteni mindenüvé, hanem csak Az egyik kísérleti parcellán kordon­művelést alkalmaznak. a városok közelében történő gyümölcs­­termelésre szeretnék felhasználni. Meg kell említenem azt is, hogy elsőosztályú talaj szükséges hozzá. A továbbiakban megtudtuk, hogy a ko­rai termés titka nem éppen a talaj mi­nőségében rejlik, sőt az almák sem különlegesek, hanem olyan fajták, mint amilyeneket másutt is termelnek, de az alany más. Erre a célra csakis EM IX-es fajtájú almaalany felel meg, amelyet ősszel vagy kora tavasszal kell elültetni. Az oltást, illetve szemzést úgy alkalmazzuk, mint másfajta alanyoknál szoktuk. A kutatóállomáson 1953-ban ültették el az első EM IX-es fajtájú alanyokat és még abban az évben be is szemezték őket. Az első termést 1955-ben hozták s ez 60 mázsa volt hektáronként. Az ötödik évben, vagyis tavaly 180 — 400 mázsára emelkedtek a hektárhozamok. De ennél a módszernél sokkal több Szlovákia zöldségtermelői nemcsak a hazai szükségletet elégítik ki csemege­­paprikával, hanem sokat termelnek Mor­va- és Csehország részére is. Néhány évvel ezelőtt főleg a Cecei csí­pős fajta került piacra. Ezt több helyen kifogásolták csípős Ize miatt. Az utóbbi években azonban egyre jobban elterjedt az édes ízú fajták termesztése. Az 1956 — 1958-as években már szép eredményt értek el földművesszövetkezeteink és az állami gazdaságok a magyarországi ere­detű paradicsom alakú fajták termesz­tése terén. Különösen a morvaországi konzervgyárak keresték ezeket a fajtá­kat. Az Uherské Hradiste-i konzervgyár ez év tavaszán 30 hektár paradicsom­alakú paprika termelésére kötött szerző­dést a nyitrai járásban. A földműves­szövetkezetek és az állami gazdaságok -szívesen vállalkoztak a szerződés meg­kötésére. A konzervgyár jó minőségű vetőmagot biztosított ingyen a termelők rendelkezésére és kötelezettséget vállalt, hogy piros állapotban felvásárolja az egész termést 1,80 koronáért kilogram­monként. • A paradicsom alakú fajták bő termést csemetére van szükség: hektáronként 2500 — 12 000 darabot ültetnek el, s kü­lönböző fajtákkal nemesítik be. Ezek a törpefák nem szenvedtek olyan nagy fagykárokat, mint a másfajta tör­pe, vagy a közepes, illetőleg magas tör­zsű fák. A fagyállóság azonban nem fajtajelleg, hanem onnan ered, hogy a sűrű növényzet jól beárnyékolja a ta­lajt és így a föld nem fagy meg annyira, mint másutt, nyáron viszont tovább tartja a nedvességet. A fajta iránt ér­deklődőknek szívesen nyújt felvilágosí­tást a kutató-állomás igazgatója, dr. Ladislav Cerny, valamint Karel Kohut, az intézet vezető dolgozója, akik néhány darab fát is küldenek, legszívesebben Micsurin-köröknek, hogy minél többen kísérletezhessenek ezzel az újfajta alma­termeléssel. (A kutató-állomás címe: Vyskumny ústav ovocinársky Holovousy, okres Horice, kraj Hradec Králové.). <J. S.) adnak. Termesztésük jövedelmező, a konzervgyárak pedig kiváló nyersanya­got kapnak feldolgozásra. De a paradicsom alakú fajták mellett fontos helyet foglal el ebben az évben a Cecei E3 nevű nemesített édespaprika termesztése is. Ezt a fajtát a múlt évben M a c z k ő elvtárs termelte kitűnő ered­ménnyel Udvardon. A Bratislava-Récsei Növénynemesítő és Magtermesztő Válla­lat egy hektár magtermését vette át és további termesztésre bocsátotta. Ez a fajta nagy érdeklődést keltett mind a konzervgyárak, mind a fogyasztók köré­ben. Ennek tudható be az is, hogy ebben az évben 30 hektáron kerül termesztésre. Előnyei: nagyon jól kötődik, egyenlete­sen érik, termése feltűnően nagy és hú­sos. A fogyasztók szép színéért, formás alakjáért, kellemes ízéért kedvelik. A nyitrai járásban szétosztott mag szépen kikelt. Gondosan kiültetett palántái bő termést ígérnek. A gazdasági év végén tanulságos lesz összehasonlítani, hogy melyik fajta ter­mesztése a leggazdaságosabb, s melyik iránt volt a legnagyobb kereslet. Dr. Katuinszky János Paradicsomszerü almatermelés EM IX-es fajtájú alanyon. Termeljünk szükségleteknek megfelelő csemegepaprikát

Next

/
Oldalképek
Tartalom