Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-29 / 60. szám

1959. július 29. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 239 VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI .VADASZVEDECYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Irányvonalak a jó célzáshoz Régi igazság, hogy tulajdonképpen jó puskánál nem a cső a fontos, hanem az agy. Röviden: a puska agya lő. Nem meg­felelő agyazású puskával a legjobb lövő sem tud úgy lőni, mint az egyén alakjá­nak megfelelő agyazású puskával. Más ágyazás kell egy hosszúnyakú, magas egyénnek, mint egy köpcös, rövidkarú­nak. Puskát tulajdonképpen úgy kell vá­sárolni, mint például a ruhát. Más ruha kell egy vékony, magas alakra, más egy köpcösre. Ugyanígy más agyazású puska kell a különböző alakú puskásoknak. Hogy megfelelő-e a puska agyazása, annak először a hosszát kell megállapí­tani. Ezt úgy végezzük el, hogy a puska agyát, átfogva annak az agynyakát, jobb karunk könyökhajlásába illesztjük, s ha az első ravaszt mutatóujjunk első ízüle­tével rendesen elérjük, az agy hossza jó. Azután próbálandó az agy megfelelő hajlása. Kimérünk valamilyen célt, behunyjuk mindkét szemünket, s célzó testtartás­ban, amelyben semmi erőltetett mozdu­lat ne legyen, a képzeletünkben levő pontra rákapjuk a puskát, amint az min­den igazítás nélkül fekszik, kinyitjuk a szemünket és ellenőrizzük, nagyjában a célra mutat-e a célgömb. Ha a puska agyának túl nagy a hajlottsága, úgy a célgombot nem is látjuk, ami alálövést mutat, ilyenkor egyenesíteni kell az agyat. Ha túl sokat látunk a csősínből, ez fölélövést eredményez, amikor is megfelelő lefelé hajlítást kell adatni az agynak. Túl húsosarcú egyéneknek a puska agyát még kissé jobb felé kell hajlítani, így állíttatjuk testalkatunknak megfele­lőre az agyat, mert csakis megfelelő agyazású puskával tudunk minden körül­mények között odalőni, ahova akarunk. Ezt nevezzük jól fekvő puskának. Aki még nem jártas a puska kezelé­sében, annak először meg kell tanulnia, be kell gyakorolnia a puska felkapását a vállhoz. Ezt a mozdulatot úgy végezzük, hogy bal vállunkkal a cél felé fordulunk. Követendő példa A nyári időszakban nagyon sok fiatal állat található a határban. Ezekre min­den lépésen valamilyen veszély leselke­dik, amitől meg kell őket védeni, hogy a vadállomány ne csökkenjen. Mi, katonák szintén igyekszünk segí­teni ezen a téren a vadászoknak. Nálunk sok az őz, de nem fordul elő, hogy a fiatal őzet megfogjuk vagy megsimogat­juk, mert tudjuk, ha az anya megérzi az idegen szagot, nem fogadja vissza és így az őzike elpusztul. A fürj- és fácán­tojásokat nem érintjük, de ügyelünk a csendre is, hogy ne zavarjuk az állatok nyugalmát. Megtörténik, hogy több napig az erdő­ben vagyunk, s ilyenkor a szabad időnket etetők faragásával töltjük el. Gondolom mint katonák így mi is hozzájárulunk a vadállomány sikeres védelmezéséhez. Hegedűs József bal lábunkra, mint tengelyre nehezedünk, jobb lábunkkal végezzük a test alátá­masztását a biztos álláshoz, azután fe­jünket természetes tartásban a cél felé irányítva, minden feszesség nélkül vál­­laink és karjaink emelésével kapjuk vállba a puskát, az arcunkat egy gondo­latnyira az agyhoz nyomva célzunk. Mint minden más testmozgást, más sportot is csak a kellő gyakorlással tudjuk mind tökéletesebbé fejleszteni, úgy a jól fekvő puska célbakapását is sokat kell gyako­rolni, hogy az megfelelően béidegződjék. Mindig a puskát kell a fejhez, illetve az archoz emelni, s nem a fejünket ide­­oda sunyva az agyra tekinteni. Mindezeket a gyakorlatokat odahaza a szobában vagy az udvaron is végezhet­jük, tökéletesíthetjük, míg eggyé válunk a puskánkkal, s akkor már a vadászaton az eredményünk js jó lesz. Az a fontos, hogy minél gyorsabban tudjuk elvégezni a jól fekvő puska tökéletes archoz- és célbakapását. A Szovjetunió hétéves gazdasági terve az állattenyésztés és a földművelés fej­lesztését tűzte ki, mint az egyik fő fel­adatot. Tehát az állattenyésztéssel pár­huzamosan tervbe vette a húsellátás emelését is. A lakosság igényének ál­landó növekedése követeli a fokozott hústermelést. E feladat megoldásánál je­lentős szerep hárul a vadászokra, akik­nek fokozni kell a vadhús leadását a közellátás céljára. A hivatásos és a sportvadászat tagjai a vadállomány megállapítása után kiszá­mítják a lehetséges szaporulatot. Ezután betervezik a lelövést és telepítési célok­ra az élő vad fogását. Két év leforgása alatt a hivatásos vadászat szövetkezetei kötelesek 2 millió darab vadat leadni, amit úgy érnek el, hogy a vadászatot ki­terjesztik a tajgák azon részére is, ahol eddig még nem vadásztak. A tundrákon és tajgákon biztosítani kell a vadászatok rendszeres lebonyolí­tását. A hivatásos vadászok szövetkeze­tei azonnal megkezdik ezeken a terüle­teken a vadászkunyhók építését, a vadá­szok átmeneti elszállásolása céljából. Az élelmezési állomásokat kellőleg ellátják árúval, élelemmel, lőszerrel, és megszer­vezik a lelőtt vad tárolását és elszállítá­sát. Szükséges járművekkel felszerelik Minden versenyiövő, két szemmel vég­zi a célzás műveletét, vagyis célzás köz­ben balszemét nem húnyja be; ez azt bizonyítja, hogy a legjobban bevált cél­zási mód. Ez hamar elsajátítható, persze öregebb puskásoknak eleinte szokatlan lesz, míg a kezdők rögtön ezzel kezdjék a puska kapási gyakorlatokat. A két szemmel végzett célzásnak a lényege a következő: Kitűzünk egy célt magunknak, mond­juk villanyvezeték-porcelánt, rámereszt­jük mindkét nyitott szemünket, miáltal megteremtjük a két szem irányvonalát, a jobb és bal szemét külön-külön, az­után anélkül, hogy nézésünkön bármit is változtatnánk, archoz kapjuk a kifogás­talanul fekvő puskát a jobb szemünk irányvonalába, azzal egy pillanat alatt ellenőrizzük a célzás helyességét, s már el is húzzuk a ravaszt. Ha mindezeket kitartóan gyakoroljuk, gyorsaságunkat folyton fejlesztjük s oly törekvésre visz­­szük, hogy a ravaszon fekvő ujjunk ab­ban a pillanatban, amikor a puskát vállba kaptuk, már el is dörrenti a lövést. Nagy előnye ennek a legmegfelelőbb célzási módnak abban rejlik, hogy pél­dául villámgyors kapásunkkal el tudjuk lőni a vágásban megvillanó szalonkát vagy a keskeny erdei nyíláson átugró nyuíat, amire a behunyt félszemmel las­san célzó puskás nem is gondolhat. Ismétlem: mindezeket töltetlen puská­val állandóan gyakoroljuk; akár otthon a szobában vagy az udvaron, s ne csak vadászaton kapkodjuk a puskát. M. V, a szövetkezeteket, hogy a vadhús minél előbb a fogyasztók asztalára kerüljön. A vadásztársulatok és a hivatásos va­dászok szövetkezetei együttműködnek és segítik egymást. Sok sportvadász tölti majd szabadságát szövetkezeti területen a hivatásos vadászok között és így kise­gítik őket munkájukban. Bizonyára lesz­nek olyanok is, akiknek ez az életmód megtetszik és a szövetkezeteknél marad­nak. A vadhús beszerzését ki kell terjesz­teni a prémvadászokra is, akik csak prémes-vad után járták a tajgát és a többi vad nem érdekelte őket. Ez kárára volt a mezőgazdaságnak. Ebből láthatjuk, hogy vadászattal mi­lyen nagy mértékben járulhat hozzá az ember a nemzetgazdaság fellendítéséhez. Erdőtüzet okozott egy virág Indiában erdőőrök jelentették, hogy egy virág komoly erdőtüzet okozott. Eleinte senki sem volt hajlandó, elhinni ezt a jelentést, később azonban labora­tóriumi vizsgálatokkal kiderült, hogy egy bizonyos virágfajta valóban olyan éthe­­rikus olajokat bocsát ki, amelyek a nap­sugarak hatására öngyulladást okoznak. A szovjet vadászok új feladatáról A Helyes tartas

Next

/
Oldalképek
Tartalom