Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-22 / 58. szám
1959. július 22. yjzalmct Földműves 3 Gömöri János gróf kastélya már nem mulatóhelység, hanem a gazdaság irodája, a dolgozók tanácskozási helye Barta Zoltán és Szaniszló István sertésgotWozók örülnek a 270 kilós „Röfinek“. úgy látszik a Rimaszombati Állami Gazdaság igazgatósága kísérletezik a vezetőkkel!... Vagy nem?! 77 éves .fiatalember' — Nem tudom, hogy dolgoztak elődeim, s miért repültek ki... Egy bizonyos: semmi jót nem tanultam tőlük, nem segítettek munkámban! Ilyen volt a tegnap! És milyen a ma ? Mint ismeretes nem minden betegség orvoslása sikerül máról holnapra, így van ez ebben az esetben is. A gazdaság dolgozóinak igyekezete, szorgalma és Pogányi elvtárs tenni akarása azonban arra enged következtetni, hogy a serkei részleg rövidesen talpra áll!... Az előbbi években például különösen abból adódtak a hibák, hogy a dolgozók nem voltak érdekelté téve a munkában, a fizetést úgy mondván: pausál szerint kapták. így aztán a munkához való viszony sem volt a legjobb. Ebből adódott, hogy egy liter tejet 3,71, egy kilogram sertéshúst 12,70, egy tojást 0,82, egy mázsa búzát 125,32, egy mázsa rozsot 101,62, égy mázsa árpát 101,24 és egy mázsa kukoricát 74,82 koronáért termeltek ki! Nagy hiba volt az is, hogy a részleg és a szövetkezet között kutya-macska A barátság, a rokonság az aratás — cséplés ideje alatt tovább mélyült. Tóth László, a részleg, brigádvezetője és traktorosai 6 hektár földről csépelték el az EFSZ repcéjét. S meg kell jegyeznünk, hogy a szövetkezet ezért a munkáért csupán az üzemanyagot téritette meg a részlegnek!... Mindez szép, dicséretre méltó! Elismeréssel kell szólnunk a hektárhozamok növeléséről is. Rozsot például a tervezett 23,8 mázsa helyett 26 mázsát takarítóiak be hektáronként. A tavaszi árpa hektárhozamát közel 3 mázsával növelték. Ügy számítja a gazdaság vezetője, hogy kukoricát 28, cukorrépát 400 mázsát takarítanak be egy-egy hektár földről. S ez a jó és időben való munka gyümölcse! Hiányosságként kell felhoznunk, hogy az üzemi szakszervezet nem fordít kellő súlyt a dolgozók szakmai és politikai nevelésére. Már pedig a termelés állandó növelése, a részleg és az EFSZ közötti baráti — rokoni viszony elmélyítése megköveteli, hogy a dolgozók, műveltek, szakképzettek legyenek!... ZATYKÖ JÓZSEF Boráros Lajos bácsi a kisabonyi szövetkezetben dolgozik. Élen jár a munkában. — 77 nyarat értem már meg ... — mondja mosolyogva. - Sokat dolgoztam, nélkülöztem. Most lenne jobb sorsom, de az a baj, hogy egy kissé megöregedtem ■.. Majd egy töredéket mond el életéből:- 14 éves voltam, amikor árván maradtam. Munka után kellett nézni. Istálló volt az állandó lakásom. Több helyen próbáltam szerencsét, azonban mindig csöbörből-vödörbe estem. Látástól vakulásig kellett dolgoznom, A szaktudástól függ mezőgazdaságunk jövője pedig még kenyérből sem ettem eleget ... Boráros Lajos bácsi ma szövetkezeti tag. Szorgalmasan, fáradságot nem ismerve dolgozik. Munkájáról elismeréssel beszél az EFSZ vezetősége: — Az idén történt - meséli az elnök -, lóval saraboltuk a kukoricái Legényeket állítottunk a lovak vezetésére. De ők kijelentették: — Nem nekünk való ez, adjanak más munkát! A csoportvezető tanácstalanul nézett a körülötte állókra Lajos bácsi hozzá lépett: — Ne búsulj, maid én vezetem u lovakat! Ügy látszik a fiataloknak rossz a lábuk! . . . Szégyenkezve sütötték le fejüket a fiúk. De volt is miért! ... Molnár Ferenc, Nagykeszi „1965-ig a kétéves mezőgazdasági tanulóviszonyban 160 ezer fiatalkorú dolgozót képezünk ki“ — mondja az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának határozata. Ez a határozat a szükségszerűségre épül. Elsősorban arra, hogy 1965-ig 40 százalékkal növelni kell a mezőgazdasági termelést. Ennek eléréséhez a földműves-hivatást a népgazdaság többi ágazatának színvonalára kell emelni, azaz szükség van a nagyobb szakmai képesítésre a mezőgazdaságban dolgozók, de főképp az itt elhelyezkedett fiatalok általános műveltségének gyors emelésére. Csak ilymódon érhetjük el hogy mezőgazdasági termelésünkben teljes mértékben érvényesüljenek a nagyüzemi termelési módszerek, s hogy a termelésben mielőbb helyet kapjon az új technológia. A fiatalok szakoktatásának egyik legjobban bevált módja a kétéves mezőgazdasági tanulóiskola. Az Iskolákra való toborozásra a kerületek, járások és egyes üzemek megkapták a tervet, mely a helyi viszonyok figyelembevételével a népgazdasági tervből indul ki. Ezért szükséges a terv feltétlen teljesítése. A toborzási idő már vége felé közeledik. Sajnos, a kassai kerület nem dicsekedhet kiváló eredménnyel. Még csak 70 százaléknál tartunk. Egyes járások és üzemek nagyon lerontják az átlagot. Például: a gálszécsi járás csak 37, a terebesi pedig 43 százalékra teljesítette a tervét. És még egy nem dicséretet érdemlő eset - a szepsi járás állami gazdaságaiból a tervezett 40-nel szemben csak 6 fiatalt szerződtettek a kétéves mezőgazdasági tanulóiskolába. Nem sokkal jobban áll a gálszécsi ÁG. Mi ennek az oka? A gálszécsi járásban például az, hogy az illetékes szervek nem működtek a toborzásban. És az is, hogy a szövetkezetek a jelent nézve vonakodnak támogatni a jelentkezőket. De fenn áll sok olyan eset is, amikor a szülők nem engedik gyermekeiket a szerződés megkötésére, bár azt pedig szeretnék, hogy az iskolát látogassák. A hiányosságok taglalásából tehát kiviláglik a politikai nevelőmunka hiányossága. Ezt az is alátámassza, hogy legtöbb helyen a nyolcéves iskolákon sem fejtettek ki kellő igyekezetei a mezőgazdasági tanulóviszonyba való toborzásra, előtérbe helyezték a népgazdaságunk többi ágazataiba való elhelyezkedést és továbbtanulást, vagy egyszerűen nem igyekeztek a szülőket és tanulókat úgy meggyőzni, hogy ezen a szakaszon is teljesítsék a tervet. A múlt évihez viszonyítva jobb a helyzet, mert akkor szeptemberig csak 51 százalékra teljesítettük a tervet. De a múlt évi hiányosságot helytelen lenne továbbival tetőzni. Inkább az a feladatunk, hogy a következő heteket jól felhasználjuk, a további tagtoborzásra. Álljon példaképül minden mezőgazdasági nagyüzem előtt a klstárkányl EFSZ példája, ahol 38 fiatalt szerződtettek a tanoneviszonyba. Ha ezt tesszük, akkor mind az idei, mind a műit évi hiányosságokat még a tanév megnyitása előtt kiküszöböljük. KULIK GELLÉRT Kassa Gabonát a raktárba - szalmát a kazalba A terebesi szövetkezet a gabona beadása terén az elsők között van. Június 7-ig 162 mázsa árpát adtak az állam raktárába. Azt a régi közmondást tartják szem előtt, hogy a „gabonának a raktárban, a szalmának a kazalban a helye“. — Ugyanis a kombájnok után a szalmát kazalba hord ják. A kassai kerület déli járásaiban is jól halad az aratási és cséplési mug ka. A szepsi és a gálszécsi járás az elsők között teljesítette 100 százalékra a repce felvásárlási tervét. Az aratás alatt Szépe Imre viszony volt Ma ezen a téren már javulás’mutatkozik. A tavasszal például 27 hektáron készítették elő a részleg traktorosai a szövetkezetnek cukorrépa alá a földet. A szövetkezet 31 tagja pedig kukorica kapálásnál segített a részlegnek. ROKONOK... Korán József i kenyheci szövetkezet tagjainak szorgos munkájáról számol be levelében:- Teljes ütemben folyik szövetkezünkben az aratás. Az EFSZ tagjai, íz iskolások, az állatgondozók, kivétel léikül harcolnak a termés mielőbbi betakarítása érdekében. Az aratással bárhuzamosan folyik a cséplés, a taróhántás és a másodszori kaszálás is. Repcéből 15 mázsás hektárhozamot srtünk el. A jelenlegi helyzet azt mulatja, hogy a gabona hektárhozama jóval magasabb lesz a tavalyinál. Nagy Tibor írja Nyárasdról: — Négy kévekötőgép és két kombájn aratja a gabonát a nyárasdi szövetkezetben. Ezenkívül közel 180 ember kézzel is arat. Ebből is láthatjuk, hogyan igyekeznek a termés mielőbbi betakarításában. Szép eredményekkel dolgoznak a fiatalok. Kliner József és Gaál Lajos már nem egyszer kaptak dicséretet az EFSZ vezetőségétől. A traktorosok közül Kovács József jár az élen. A szövetkezet tagjai tudatában vannak annak, hogy csakis jó munkával érhetik el még ez évben az 1960-ra tervezett termelési szintet. Mélas Egy faluban laknak, egymás szomszédságában élnek. Az. egyik pár évvel idősebb, azonban mindketten már felnőttek... Az „öregebbik“, melynek neve Állami Gazdaság 786 hektár földön gazdálkodik. A fiatalabbik, vagyis az EFSZ valamivel nagyobb területet mond a magáénak. De azért megférnek, barátságban élnek s mind rokonok segítik egymást. Lássuk csak, hogyan.., A falu neve Serke. Egy újságárús javasolta: — Látogassa meg azt az „istenháta mögötti“ községet, hiszen ott még nem járt tollforgató!... Hallgattam a jótanácsra, s megismertem a serkeiek örömét, búját, baját. Mielőtt azonban elmondanám a látottakat, hallottakat, elárulom: — Szent Péter szekerén „robogtam“ be Serkére, de nem bántam meg! Már az a tény is „újdonság“ — jobban mondva furcsa - részemre, hogy 1950-től a 14. vezetője van a Rimaszombati Állami Gazdaság serkei részlegének. Ha humorosan akarnánk magunkat kifejezni azt mondhatnánk: Pogányi Árpád, a részleg jelenlegi vezetője így válaszol a föltett kérdésre: A kedvezőtlen időjárás által veszélyeztetett gabona mielőbbi begyűjtéséért megindult a harc. A termés betakarításán szorgoskodik ma paraszt, munkás, értelmiségi dolgozó, öreg és fiatal egyaránt. Az üzemek, hivatalok dolgozói, a CSISZ tagok munkacsoportokat létesítenek, segítségére sietnek szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és egész dolgozó parasztságunknak. A fiatalok jó munkájukkal köszöntik a VII. Világifjúsági Találkozót. Ki hinné, hogy ilyen nagy dologidőben is szüntelenül, nap mint nap több tucatnyi levél érkezik szerkesztőségünkbe? Márpedig így igaz ez, s ennek csak örülni lehet!... Érett kalászokat ringat a szél a búcsí szövetkezet határában is. Az EFSZ tagjai nem is tétlenkednek. Minden percet alaposan kihasználnak a termés mielőbbi betakarítására. Megy is a munka. Saját gépeikkel aratják a termést. Két kombájn, és nyolc kévekötőgép járja a gabonatáblákat. A gazdasági udvarban pedig hat cséplőgép búg napról napra. Nemcsoda, hogy ilyen nagy szorgalommal dolgoznak a búcsiak, hiszen erősen meg kell fogni a munka végét, mert 963 hektár gabona learatása nem gyerekjáték! (Foto: Sluka J.) öbert János levelezőnk tudósít: — Július 12-én befejeztük az ősziárpa cséplését. A tervezett 26 mázsa helyett 33 mázsát takarítottunk be hektáronként, vagyis az összterületről 175 mázsával többet a tervezettnél. Július 13-án a tavasziárpa cséplését kezdtük meg. Két cséplőgépet egy parcellára állítottunk. A két csoport „Ki többet“ jelszó alatt dolgozik, versenyez. A cséplőgéptől azonnal a begyűjtési üzem raktárába szállítjuk a gabonát. A traktorosok versenyben állnak, melynek eredménye: július 13-ig 50 százalékra végezték el a gagona aratását. A peresiek az aratás alatt az építkezésről sem feledkeznek meg. Mindkét munka teljes ütemben halad, úgy tervezték, hogy még az idén elkészítik. A mellékelt képen az építkezési csoportot látjuk munkaközben. keszegfalvai levelezőnk a következőket írja: — Ha valaki napközben a megyecsi szövetkezet elnökével akar beszélni, ne az irodában, sem a községben, ha- - nem a határban, a gabonaföldeken keresse. Én is itt találtam rá. — Hogyan dolgoznak a fiatalok? — kérdeztem. — Szorgalmasak a ml fiataljaink — mondja — Az asszonyokkal karöltve Nagy igyekezettel aratják a gabonát a kalászi EFSZ-ben — írja levelében Tóth János. — Míg tavaly csak 6, az idén 22 — 23 mázsa között mozog a búza hektárhozama. Őszi árpából 22 mázsát takarítottunk be egy-egy hektárról. A csoportok közötti szocialista munkaverseny szép eredményeket hoz. öregek és fiatalok egyaránt igyekeznek, hogy a termést mielőbb raktárba juttassák. számos szövetkezetben nagy gondol fordítanak a növényápolásra is. Ezelt <özé tartozik a dunamocsi szövetkezei s. Gondoskodnak a cukorrépa, kukorica és egyébb növények ápolásáról. Nem feledkeznek meg a jó borttermő szőlőről sem. Fiatal lányok csoportja kötözi a szőlőt. Bő termést várnak a szövetkezet tagjai.