Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-22 / 58. szám

1959. július 22. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 229 A trágyatakarékos termesztési kísérlet újabb eredményei Amint erről már írtunk, Kraosko László mérnök javaslata a műtrágya adagolását a talaj egész keresztmetsze­tének ‘ismeretére alapítja. A kísérlet keretében a Malinovói Mezőgaátiasági Műszaki Iskola gazdaságában idén tava­szi árpát termesztettek. Az árpát 204 egyenként 20 m8-es parcellára vetették s a műtrágyák különböző adagjaival lát­ták el, mégpedig tekintettel arra, hogy az altalajban milyen magasan húzódik a gyökerek lehatolását akadályozó réteg (kavics, szik stb.). A kísérletet 51 vál­tozatban, 4 — 4 ismétlésben végezték. Az egyik parcella például nem kapott mű­trágyát, a másikat 25 %-os, a harmadi­kat 50 %-os és a negyediket 100 %-os mennyiségben trágyázták meg nitrogén­nel, foszforral és káliummal. Voltak olyan parcellák is, amelyek ugyanilyen adagolási arányban csupán káliumot vagy csak foszfort, vagy mindössze nit­rogént kaptak. Most kezdődött meg a kísérleti ered­mények értékelése a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia, a Mezőgazdasági Vető­­magellenőrző és Vizsgáló Intézet, vala­mint egyéb intézmények képviselőinek jelenlétében. Bár az értékelés csak a cséplési eredmények ismerete és elem­zése után ér véget, annyi már biztos, A közelmúltban tanulmányúton voltak a gútai EFSZ tagjai a prerovi járásban, ahol meglátogatták a négyéves gazdasági iskola tangazdaságát és az EFSZ-ek állattenyésztését Troubky és Vlkos köz= ségekben. Szövetkezeti tagjaink a tanulmányúton mindenekelőtt megtanulták értékelni a szénát és a szalmát. A.míg nálunk gyak­ran a széna tönkremegy a rossz raktá­rozás miatt, addig a Becva partján épült községekben a szalma is fedél alatt van. Nálunk még a szénát sem raktározhat­juk pajtában, nemhogy a szalmát, de legalább törekedjünk a széna veszteség­­mentes szárítására és jó kazalozására. A prerovi járás szövetkezeti tagjai tud­ják, hogy a széhafélék virágzás előtt tartalmazzák a legtöbb emészthető fe­hérjét, s ezért időben végzik a kaszálást azzal a jelszóval, hogy június közepéig a szénának fedél alatt kell lennie. Ezen a vidéken annyira értékelik a szénát, hogy még az év folyamán felszerelik az összes gazdaságot ventillátoros széna­szárító gépekkel, amelyekkel veszteség­­mentesen száríthatják a szénát. Az ilyen szénaszárító berendezés csak 2060 ko­ronába kerül, tehát nagyon olcsó és iga­zán kifizetődő, mivel az ilyen gyors­szárítással kétszer annyi emészthető fehérjét tartalmaz a széna, mint az eddig szokásos szénaszárítás mellett. Ezenkívül sok hasznosat láttunk, amit idehaza célszerűen tudunk alkalmazni. Ilyen volt a növendékmarha mélyalmo­­zású, önetetővel ellátott nyitott istállója, a hízósertések önetetöje és a legkorsze­rűbb tehénistálló, amelyben a trágyaki­hordást is gépesítették. Láttunk anya­kocák részére ellető és malacnevelő deszkabódékat, s egyéb hasznos beren­dezéseket, mint a sertésólak megfelelő lejtésű trágyalévezető csatornázását és a malacok alól kiemelhető, s így köny­­nyen tisztítható deszkapadozatot. Ér­hogy mindazokon a talajokon, ahol a fel­talajban vagy közvetlenül alatta a fent említett vízátnemeresztő rétegek előfor­dulnak, fölösleges a teljes adagolású műtrágyázás, mivel a sekély talajok víz­tartósága egészen jelentéktelen vagy éppenséggel semmi. Ez a helyzet a kí­sérleti parcellák kavicsos talaján is. deklödéssel szemléltük továbbá az éjjel kivilágított baromfiólakat, a padozat fölött dróthálóval és mélyalmon, a für­dővíz nélkül nevelt és öthetes korukra piacra kész 2 kg-os kacsákat. A meglátogatott EFSZ-ek állatállomá­nya jól gondozott, a legjobb erőnlétben van, s ami egészségügyi szempontból nagyon fontos, gümőkőrtól és fertőző elvetéléstől mentes. Az állattenyésztésből bővon kiveszik ■részüket a szövetkezetek női tagjai, vagyis a szövetkezetesek feleségei és lányai is, akiknek főleg köszönhető az istállók példás tisztasága, az állatok jó ápolása, valamint a malacok és borjak sikeres felnevelése. Nagy érdeklődéssel tekintette meg tagságunk a gépgyárakat is, különösen a gazdasági gépeket gyártó nagyüzemet Prostéjovban, ahol láttuk, hogy a mun­kások milyen áldozatos munkával igye­keznek előállítani különböző gépeket, amelyek a szövetkezeti dolgozókat segí­tik munkájukban. E hasznos és kellemes tanulmányút megrendezéséért köszönet illeti a gútai EFSZ vezetőségét és a troubkyi szövet­kezet vezetőségét, valamint egész tag­ságát, akik felejthetetlen és igazán ked­ves vendégszeretettel halmoztak el ben­nünket. « Dr. Patus Sándor (Gúta) Favágás ultrahanggal Ultrahangrezgésekkel mozgatott kést dolgoztak ki favágás céljára a Szovjet­unióban Az ultrahang-fűrésszel végzett favágásnál nem marad forgács, s a gya­­lulás is felesleges, mert hulladék nélkül, sima felületet hagyva vágja a fát. úgyhogy a műtrágyának nincs miben feloldódnia, tehát veszendőbe megy. A komoly műtrágyamegtakarításokat ígérő javaslat megérdemli, hogy az ille­tékesek nagyobb figyelmet fordítsanak reá. Segítsék elő a minél megbízhatóbb kísérleti eredményeket, éspedig azáltal, hogy kellő időben és megfelelő módon álljanak a kísérletezők rendelkezésére. Nem szabadna például előfordulnia, hogy a malinovoi kísérleti parcellákon vagy a szakképzett munkaerő hiányzott, vagy az ellenőrző szervek némelyike mentette ki magát és távolmaradt, de nehézsége­ket okozott a cséplőgép biztosítása is. így azután a betakarításra és egyéb munkálatokra nem a legjobb agrotech­nikai időben került sor, ami kétségtele­nül torzíthatja a kísérleti eredményeket. (BL) Négyzetméterenként külön ellenőrizték a kalászok mennyiségét és tömüttségét. Az első kis kéve teljes trágyából 25 %-ot, a második 50 %-ot és a harmadik 100 %-ot kapott. A legjobb eredményt ezen az árpatermesztésre egészen alkal­matlan kavicstalajon a 25 %-osan, a leg­gyengébbet pedig a 100 %-osan trágyá­zott árpa adta. Többet terem majd a megjavított talaj A talajjavítási szövetkezetek jelentő­ségét immár mindenütt átérzik, hiszen a vízgazdálkodási viszonyok rendezésé­vel, a lecsapolási és csatornázási mun­kák végeztével többet terem majd a föld. Talajjavítási központ működik az árvái Üstie nad Priehradou községben is. Ké­pünkön Szecskár Rudolf, Béres Antal és Mikus János élenjáró dolgozókat látjuk a főcsatorna ásása közben. Ez a csator­na az állami gazdaság földjein vezet keresztül. (Foto: J. Vydareny) Tanulmányút! tapasztalatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom