Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-22 / 58. szám
230 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959 július 22. Érdeklődnek a zsigárdi múmia iránt VARGA PÉTER írja Nagylégről: Részemre hihetetlen cikk jelent meg a Szabad Földműves június 10-i számában ..Múmiát ellett Zsigárdon egy tehén" címmel. Hitetlenkedésem onnan ered. hogy két évig a bösi gazdasági iskola hallgatója voltam, sok érdekes tanulságot hallottam, de ilyet még nem. Nagyon kíváncsi vagyok erre az esetre, ezért kérem a szerkesztőséget, hogy magyarázzák meg, mert a féléves korban elszakadt köldökzsinór után bizonyára az állát szervezetében elváltozás is történt. De a cikk alapján a tehén javult a tejelékenységben Az iskolában azt tanították, hogy az elvetélt állat magzata nem minden esetben távozik el a méhböl. hanem van eset, hogy felszívódik a tehén testében és a véráramlattal kitisztul. Nagyon furcsának találom azt is, ahogy a cikk írja, hogy sok magzatvíz távozott el az állatból. A tanultak alapján a magzatvíz megnyitja a sziilöutakat, sikamlóssá teszi és ezáltal elősegíti a szülést. Hogy történlietet, hogy az állat nem hozta világra a magzatot? Az egész csupán azért érdekel, mivel már hat éve zootechnikus vagyok a nagylégi szövetkezetben és még ilyen nálunk nem fordult elő. Kérem a cikk íróját, hogy válaszoljon kérdéseimre. A cikk írójának válasza: A múmia igaz, hogy nem mindennapi eset, de előfordul és legtöbb helyen a tehén kényszervágását eredményezi. A zsigárdi tehén beteg volt attól az időtől, hogy a magzatvize elment, mert — amint gazdája is említette, — azután sohasem nyújtózkodott ki. Hogy több tejet adott, ez érthető, mert jobb takarmánnyal etette a gazdája. Hizlalta, de az ilyen jófajta tehén testének rovására is tejet termel, de nem hízik, még teljesen egészséges állapotban sem. Ha beteg nem lett volna a tehén, bizonyára még több tejet adott volna a jobb tartás következtében. Ilyen nagy magzat, illetve a magzatvlz már nem szívódhat fel a szervezetben. A köldökzsinór elszakadása után ilyen állapotban három lehetőség adódhat. A tehén vagy megelli borját, vagy az romlásnak indul benne, vagy pedig műmifikálódik. A magzatvíz ebben az esetben Is sikamlóssá tette a sziiíöútakat, de a tehénnél nem fejlődött elég nagyra a szülési inger. Beavatkozás nélkül a magzat bennrekedt. Deák elvtárs munkáját sem egyedül a szülőutak sikamlóssá tétele vezette sikerhez, hanem maga a beavatkozás. Hogy többször is belenyúlt a tehénbe, egyre nagyobb ellenhatást, illetve szülési ingert váltott ki. Még ha nem borjas is egy tehén, ha belenyúlunk, akkor is erőlködik a beavatkozás után. így hát az ellés nem természetellenes. Fontosnak tartjuk megjegyezni azt is, hogy minden állattenyésztési dolgozó többre vállalkozhat, mint amit az iskolában tanult. Az ott tanultak csak alapot és irányt adhatnak a gyakorlati élethez. A levágásra szánt állatnál nemcsak szabad, de ajánlatos is a kísérletezés. A zsigárdi siker is csak azért születhetett meg, mert a gazda nem nyugodott bele, hogy tehenét levágják. Deák elvtárs pedig olyanra vállalkozott, amire addig ő sem talált példát sem az életben, sem az iskolában. Új technológia az állattenyésztésben A szepsi járási nemzeti bizottság tanácsa földművelésügyi osztályának dolgozói tanulmányutat rendeztek az EFSZ- ek vezetői számára a szenei járásba. A tanulmányúinak az volt a célja, hogy a szövetkezeteink vezetői meggyőződjenek az új technológia fontosságáról az állattenyésztésbe n. Utolsó helyig megtelt autóbusszal érkeztünk Szencre. Itt Augusztin Klacan elvtárs, a szenei járási nemzeti bizottság elnöke készséggel állt rendelkezésünkre. Elvezetett minket a szenei EFSZ-be, ahol megismerkedtünk Z e 1- m a n Mihállyal, a szövetkezet elnökével és Fazekas József mezőgazdásszal. Főleg az állattenyésztésben elért eredményekre voltunk figyelmesek, mert a szepsi járásban sok a tennivaló ezen a téren, hogy megálljuk helyünket a fokozott feladatok teljesítésében. Bizony, sokan csodálkozva nézték, hogy egy gondozónő 800 sertést gondoz teljesen egyedül a hizlaldában. Ez nem tévedés, 800 sertést egy ember gondoz! Igaz, a munka gépesítve van és ennek köszönhető, hogy a gondozónőnek csak napi két órára terjed az elfoglaltsága. Az EFSZ vezetői látván ezt a „nagy csodát", egyhangúlag így nyilatkoztak: — Ha hazamegyünk, mi is teljes erőnkből hozzálátunk ennek a megvalósításhoz! Tehát a tanulmányút meghozta gyümölcsét. A poprocsl EFSZ elnöke és zootechnikusa a Szencen látottak alapján máris munkához látott. Célul tűzték ki a munkatermelékenység emelését az állattenyésztésben. Ezt a célt nagymértékben sikerült is elérni. A K — 98-as tehénistálló mellett a növendékmarha számára nyitott istállót rendeztek be. Nagy kifutót csináltak, ahol önműködő etetőket helyeztek el. így lehetővé tették 80 növendékáliat számára a szabad mozgást, ellátásukat pedig egy ember könnyedén elvégezheti. Az új munkamódszert bevezették a sertéshizlaldában is. Kerítettek önműködő etetőket és bevezették a száraz etetést. Eddig 230 sertést 3 ember gondozott, az új munkamódszer, az új technológia bevezetésével egy nő könnyen elvégzi az összes tennivalókat. Andreas Sándor (Szepsi) Kis szövetkezet, nagy eredmény A besztercebányai kerületben fekvő királyfalvi szövetkezet csak 85 hektár szántóföldén gazdálkodik, de nagyon szép eredményeket tud felmutatni. A múlt évet a következő eredményekkel zárta: Egy tehéntői átlagban 5018 liter tejet termeltek ki, tehát egy hektár szántóföldre 782 liter volt a tejhozam. Jó volt az eredmény a hús- és tojástermelésben is, amely hektáronként 194 kg húst és 555 darab tojást tett ki. Látjuk, hogy ez az EFSZ már elérte az 1965-re tervezett eredményeket. A szövetkezeti tagoknak nem ez volt az utolsó szavuk, mert ma is sikeresen haladnak a még magasabb hozamok és eredmények felé. Például az idei átlagos tejhozam 12,2 liter. A borjuk napi súlygyarapodása eléri az 1,12 kg-ot, míg 1350 tyúktól naponta 850 tojást termelnek. S-a Takarékoskodjunk a fehérjékkel Köztudomású, hogy a nyári zöldtakarmányozás idején általában igen sok fehérjét pocsékolunk. Ha például egy istállóban tartott tehén napi 45 kg zabosbükkönyt fogyaszt, abban körülbelül 990 gramm emészthető fehérjét, illetve 4050 gramm keményítőértéket kap. E zöldtakarmány-mennyiség 13 liter tej előállításához szükséges fehérjét tartalmaz, keményítöértéke viszont csak 4 liter tejre elég. Világos tehát, hogy a felesleges napi fehérje több mint 400 gramm tehenenként. Ez a nyári 180 — 200 napos takarmányozás időszakban körülbelül 70 — 80 kg, s 1400 — 1600 liter tej előállításához lenne elég. Ha ezt a tehenet lucernával etetjük, még nagyobb mennyiségű felesleges fehérjét kap, mert 1350 gramm emészthető fehérjét és 4500 gramm keményítőértéket fogyaszt. A keményítöértékek alapján ez 6 liter tej termelésére elég. s így napi fehérje feleslege körülbelül 700 gramm. E felesleg az egész nyári időszakban 120-140 kg, ebből 2400 - 2800 literrel több tej lenne termelhető a keményítőérték megfelelő kiegészítésével. Nyilvánvaló, hogy a fehérjének e pocsékolását el kell kerülni, bár valószínű, hogy az általában nem kielégítő téli tekarmányozás következtében leromlott állatállománynak a zöldtakarmányozásra való áttérés után bizonyos ideig szükséges valamivel több fehérjét adni, mint azt teljesítménye indokolttá tenné. Ez azonban nem tarthat 2 — 3 hétnél tovább és ez is csak olyan esetben, ha az állomány a tél folyamán tényleg leromlott. Ellenkező esetben a fehérjedús zöldtakarmányokat ki kell egészíteni összeszecskázott tavaszi szalmával, vagy anynyi egyéb keményítőértékben gazdag takarmánnyal, hogy a takarmányozott keverékben az emészthető fehérjék és a keményítőérték aránya a következő legyen: Az emétszhető Napi tejhozam fehérjék és a tehenenként (lit.) keményítöérték aránya 8 1:6.7 10 1:6,5 12 1:6,3 14 1:^1 Ugyanakkor a tej literenként 55 gramm emészthető fehérjét, illetve 250 gramm keményítőértéket számítsunk. A rendelkezésre álló nyári takarmányból az adagot tehát úgy állítsuk össze, hogy az emészthető fehérjék és keménnyítők fenti aránya álljon elő, mert ebben az esetben megszüntethetjük az esetleges felesleges és drága fehérjepocsékolást. Ezzel az eljárással nagy fehérjemennyiséget takaríthatunk meg, ami a télen rendszerint hiányző fehérjeellátás megjavítását szolgálhatja.
