Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-01 / 52. szám
202 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959, július 1. Megdűlt gabona aratása géppel Esős, szeles idő járta legutóbb, aminek következményeként a gabona sok helyütt megdűlt. Az ilyen gabonatáblák aratásával, ha ennek elérkezik az ideje, sohase késlekedjünk. Megdűlt gabona aratásakor főképp arra vigyázzunk, hogy alacsony tarlót hagyjunk, mert a kuszáit, egyenetlenül ledült gabonaszálakról könnyen levághatjuk a kalászokat. Ez a veszedelem mindenekelőtt az erősen dűlt vagy leragadt gabona esetében fenyeget, s aztán a levágott és elhullott kalászokat még a gereblye sem gyűjti össze. A gépi aratásra kijelölt gabonatáblákon a leragadt vagy erősen összekuszált foltokat kézi kaszával vágjuk ki, mert ezáltal megkönnyitjük a gép munkáját és gyorsabbá tesszük az aratás ütemét. Evégett a kombájn vagy aratőgép mellé az előírtnál több kézi aratót osszunk be. Ezek a kaszások a dűlt gabonában elengedhetetlen nagyobb fordulók miatt kialakult szélesebb saroksávokat is levághatják. Aratógép használatakor nagyon fontos a terelőmotolla helyes beállítása. A motolla ne a kalászokat üsse, hanem a szalma derekán érintse a gabonát, s így nyomja a késhez, majd a felhordőasztalra. A vágőszerkezetet állítsuk alacsonyra. nehogy levágja a dűlt gabonaszárak kalászait. A kötőszerkezet beállítására külön figyelmet fordítsunk, s a beállítást a helyzethez képest mindig módosítsuk. A kötés lehetőleg a kéve középtája alatt legyen, ugyanis dűlt gabona aratásakor gyakran megesik, hogy a kalászok a marokverő villák közé kerülnek, s emiatt nagy a kalásztörés, számottevő a szempergés. Munkánk minőségét olyképpen ellenőrizhetjük, hogy a járószerkezeten megfigyeljük, vajon találunk-e ott lehullott pelyvát és kalásztörmeléket. Ha a kötőszerkezet alatt sok a kalásztörmelék és pelyva, ilyen' esetben a kötőszerkezetet a gabona töve felé kell állítanunk, hogy a szemveszteséget ezzel is mérsékeljük. Mind az aratógépre, mind a kombájnra okvetlenül szereljük föl a kalászemelóket és a terelőpálcát, ha dűlt gabonát aratunk. Fontos, hogy a terelöpálcát a gabonaválasztő fölé szereljük. A terelőpaica J.U — íz mm-es gomDvasooi Készülhet, s azt a gabonaválasztó alulsó részére kell íölerósítenünk. A terelőpálca hegye mintegy 40 cm-rel haladjon a gabonaválasztó hegye előtt. A kalászemelőket a mellékelt rajz alapján saját műhelyünkben is elkészíthetjük (jL ábra). Közepesen dűlt gSbona aratásakor elegendő, ha minden hatodik ujjra egy kalászemelőt szerelünk. Ha erősebben dűlt gabonával van dolgunk, a kalászemelőket a szükséghez képest sűrítjük, viszont egy kombájnra csupán annyi kalászemelőt szerelhetünk, amelyek együttes súlya nem haladja meg a 14 kg-ot. Nagyon fontos dűlt gabona aratásakor a helyes irány megválasztása. Ha az aratandó tábla középső csíkja például egy irányban dúlt meg, ilyenkor az aratást a megdűlt sávra merőlegesen kezdjük, s így a dűlt csíkot 90 fokos szögben vághatjuk (2. ábra). Amikor a szélső álló gabona elfogyott, s már csupán a dűlt csík maradt hátra, a dülés irányában üresen járatunk, a dőléssel szemben és kétoldalt azonban a gép dolgozhat. Ha az aratásra kerülő táblának csupán az egyik széle dőlt meg (3. ábra), akkor a dülésre merőlegesen kezdünk aratni. Homoajn így a dűlt részt két oldalon 90 fokos szögben, míg az egyik szélen szemközt vághatjuk. Ha az egész aratandó táblán egy irányban dűlt meg a gabona (4. ábra) szintén a dűlésre merőlegesen kezdünk. Ilyenkor két oldalon és a düléssel szemben arathatunk, egy oldalon pedig a dülés irányában haladunk, kihagyjuk az aratást és üresen járat unk.Viszont ha a gabona a tábla sarkai felé, tehát átlósan dűlt meg, minden irányban arathatunk, s közben körben haladunk. A motollát azonban a megdülés mértékének és irányának megfelelőn mindig utána kell állítanunk. Ügyeljünk, hogy kombájnos aratáskor a csigák föl tudják hordani a ferde szögben behulló gabonát. Tehát dűlt gabona aratásakor csökkentsük a sebességet és szükség szerint a vágószélességet is vegyük szükebbre. A menetirányhoz képest balra dűlt gabonát csak felényi vagy háromnegyedes szélességben vághatja a gép (5. ábra — felső kép). A gép haladási irányától jobbra megdűlt gabonát a kalászemelők felállítják, s a gép teljes szélességben üzemelhet (5. ábra — középső kép). A düléssel szemben a gép jól, dolgozik, ha a gabona nem ragadt le vagy nem fekszik (5. ábra — alsó kép). , Az aratógéppel végzett aratás után a kévéket még több gonddal kell összehordanunk, mert a kuszáit kévékből sok szál elhullik. Az elhullott szálakat azonnal gereblyézzük föl és kössük be, hogy a tarlóhántásra közvetlenül az aratógép után sort keríthessünk. Viharos, csapadékos időben fokozott körültekintéssel kell összeraknunk a kereszteket is. Barázdába, mélyedésbe sohase rakjunk keresztet, mert az ott felgyülemlő víz sók kárt tehet a keresztek külső kévéiben. Az alsó kéve kalászait okvetlenül gyűrjük vissza, hogy egyetlen kalász se érintkezzék a nedves talajjal. A felső kévéket erősen kössük le. A kuszáit kévék behordásakor is nagyobb gondosságra van szükség. A kévék adogatásakor sok szál kihullhat, tehát a rakodókat szereljük föl kézi gereblyékkei. hogy a keresztek helyét fölgereblyézzék és a kaparékot a szekérre föladják. (M. M.) Aratás idején se hanyagoljuk el az istállótrágyát A mezőgazdasági termelés fokozásának legfontosabb eszközét a helyesen összeállított vetésforgó és főleg a növények megfelelő tápanyagellátása jelenti. Hektáronként 75 mázsa szervestrágyát kell előállítanunk, hogy a szántóföld 25%-át évente rendszeresen megtrágyázhassuk. Ezzel szemben jelenleg az a helyzet, hogy a szövetkezeteknek idén 118 000 tonna istállótrágyát kell előállítaniuk, viszont egyelőre csupán a 37 666 tonnánál tartanak. Ezzel az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. Sokat beszéltek és írtak már az istállótrágyáról, de ennek még mindig nincs meg a látszata. A szövetkezetek többségében a trágya ott hever rendezetlenül az istállók körül, a trágyát nem gondozzák és nem hordják ki a mezei trágyatelepekre. Nem kielégítő a mezei komDOSzttelepek létesítésének üteme sem. Idén a szövetkezeteknek 880 vagon komposztot kellene készíteniük, de eddig csupán 270 vagonnyi komposzttrágyával rendelkezünk. Egyetlen kifogás sem állja meg a helyét, még az sem, hogy nincs mit komposztoznunk. Mindenütt akad elég zöldséghulladék, mindenütt hever elég egyéb szervesanyag, s azt se felejtsük el, hogy magkötés előtt a gyomok is kifogástalanul komposztozhatók. Ilyen körülmények között örömmel szögezzük le, hogy például a sárfői szövetkezetben a komposztokat cukorgyári mésziszappal javítják, s jő munkájukért meg kell dicsérnünk a jelkei és újvilági szövetkezeti dolgozókat is. A növényzet tápanyagellátása rendkívül fontos, de a növénytermesztés és az állattenyésztés egymásrautaltsága sem vitás, tehát aratás idején se hanyagoljuk el az istállótrágyát, s általában a gazdasági szerves trágyákat. L. Klapuch (Szene)
