Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-01 / 52. szám
1959. július 1. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 207 A mezők lakói Irta: HEGEDŰS FERENC 'Á patak partján húzódik a szövetkezet búzavetése. Kora tavasszal itt ütött tanyát egy fogolypár. A terep nagyon megtetszett nekik, ezért azonnal hozzáfogtak a családi otthon készítéséhez, hogy a születendő gyermekek kellemes és meleg otthont találjanak. Egy sűrű csomó kö-> zepén kisebb gödröt kapartak, hogy a fészket ebbe építhessék. Elosztották a munkát: egyikük puha füvet és szalmát hordott, a másik szépen kibélelte a fészket meleg pehellyel. A fogolyapa még itt-ott javítgatta a fészket, de a fogolymama már tíz szép, barnapöttyös tojást rakott bele. A férj örömtáncot járt körülötte, majd rekedt hangon nászindulót zengve, elindult szomszédolni, hogy valahol kiöntse szíve végtelen boldogságát. Élete fordulópont fához érkezett, hiszen rövidesen apa lesz, kicsi felesége pedig anya. Ki érti meg az ő boldogságát? Első útja a patakhoz vezetett. Öntelten nézegette magát a patak vizében, és hangos rikácsolással adta tudtul a csevegő pataknak, hogy felesége lerakta az utolsó tojást is: rövidesen megszaporodnak. A csevegő patak továbbadta az örömhírt, úgyhogy nemsokára az egész környék tudta, hogy Eogolyéknál szaporodás várható. Ezalatt a boldog menyecske behúzott nyakkal, csöndes kotyogással elhelyezkedett a tojásokon, hogy minél előbb meglegyen a régen óhajtott családi kör. A fiatal férj néha felváltotta feleségét nehéz munkájában Szegény, párnapos ülés után teljesen lesoványodott. Az első napokban nem is evett. Sokáig unszolta, amíg végre átadta a helyét. Ettől az. időtől aztán váltakoztak: nappal a feleség, hajnalban és este a férj melengette a tojásokat. Az odaadó gondozásnak három hét múlva meglett az eredménye. A férj éppen élelemszerző útján volt, amikor az első jióka csipogva kibújt a tojásból. Anyja védőszárnyai alatt hamarosan megszáradt és mindjárt földerítő útra indult. Anyja féltő kotyogással figyelmeztette, hogy ne csavarogjon, de ö nagyon kíváncsi volt és kidugta kis fejét anyja szárnya alól. Először ijedten hunyta be a szemét az erős fény miatt, de amikor azt tapasztalta, hogy a fény, a világosság nem olyan veszedelmes, elindult. Kitotyogott a fészek szélére, de itt újabb veszély jelentkezett: szellő futott át a hullámzó búzatengeren. Az ismeretlen zajra ijedten bújt vissza anyja szárnya alá. Ezalatt testvérkéje született. A sár-, gapihés jószág erőlködve nyújtogatta a nyakát a tojásból, hogy lerázza börtöne páncélját. Küzdelme sikerrel járt, neki is sikerült kibújnia a tojásból. Amikor a férj hazatért, a fiókák mind megszá-. radva aldutak anyjuk alatt. Megjelenéses kor fölriadtak és ijedt csipogással bújtak a fészek legtávolabbi zugába. Anyjuk hosszas magyarázatára volt szükség, hogy megbarátkozzanak azzal a gondolattal, hogy az ismeretlen jövevény az apjuk. Másnap az apa korán útrakelt, hogy körülnézzen: nem leselkedik-e ellenség a közelben. Felhúzódott egy közeli domb tetejére, hogy idejében figyelmeztethesse feleségét a netán közelgő veszélyre. A mama bátorító és magyarázgató kotyo-Kosút határa mindig gazdag volt vadállományban, különösen fogoly, fácán és nyúl volt itt bőven, de vadkacsából is sűrűn akadt puskacsőre. Az utóbbi évek folyamán azonban megcsappant a vadállomány, különösen szárnyasokból. Emiatt a kosúti vadászok elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a vadállomány növelése érdekében. Novák Pál, az állami gazdaság vezetője, és a vadászegyesület elnöke, valamint P o p 1 u h á r János vadászgazda, továbbá Zsák János és Tepllczky Sándor elhatározták, hogy a traktorosokkal megismertetik a vadvédelem fontosságát. A traktorosok megértették ezt, s most a here és az őszi keverékek kaszálása idején százával hordják a fácán- és fogolytojásokat a keltetőbe. Onnan a kikelt csirkék a mezőre kerülnek, ahol a fácán- vagy íogolyanyu'k pártfogása alá helyezik őket Legtöbb esetben azonban a kakasok megértőbbek, s ezek vállalnak gyámságot az árván maradt csirkék fölött Ezt az eljárást ajánljuk minden gazdaságnak, ahol a mezőgazdasági munkálatokat nagyobb részben gépekkel végzik. Köszönetét érdemel Kosút lakossága is, mert ma már nem fordul elő, hogy kis nyulat, fogoly- vagy fácáncsirkét hordanának haza a mezőről a gyerekeknek. Kíméljük a természet adományát, hiszen szebbé, változatosabbá teszi a megásó mellett pedig felderítő útra indult az egész család. Nagyon messzire még nem mehettek, mert a legkisebbek nem bírták volna az út fáradalmait. A patak partjához érve. a mama maga köré terelte csemetéit és oktatni kezdte őket:- Egy jól nevelt fogoly kötelessége, hogy minden útjába kerülő rovart, férget felkutasson és elpusztítson. Róka Karcsitól és minden pereputtyától a le-, hető legmesszebre kell menekülni. Menyét Miska szintén nagy ellensége minden fácánnak - folytatta Fogoly mama. — A közeli faluból ki-kiránduló ku-. tyúk, macskák saját szakállukra vadásznak az ízletes fogolyhúsra. Legnagyobb ellenségünk azonban az ember. Hosszú bot van a vállán, s ha leveszi azt, ritkán teszi vissza anélkül, hogy egy-két fogoly ne fizetne rá életével. Igaz, hogy télen, amikor sehol sincs eledel, etetőket készít de azt is csak számításból. Odaszoktatja az éhes foglyokat, aztán lesbeáll, és bűvös botjával kiirtja a fogolynemzedék legjobb fiait. Ezért rettegés az egész életünk. Ha megnőtök, igyekezzetek minél messzebbre húzódni a falutól. Legjobb, ha senkinek sem hisztek. Bízzatok saját ügyességetekben. Az oktatást éles rikácsolás szakította félbe. Az őrséget álló apa figyelmeztetése volt a közelgő veszélyre. Anyjuk ijedt kárálással terelgette fiókáit a biztonságot nyújtó búza közé. zőt, a jól elkészített fácánhús vagy a tapsifülesből készített vadas pedig a legjobb falatok közé tartozik. A vadvédelem eredményéről tanúskodik az elejtett vad mennyisége is. Egyegy vadászati idény alatt többszáz nyulat, fogolyt, fácánt stb. lőnek Kosút vadászterületén. A múlt évben ezenkívül 120 élő nyulat is fogtak itt, amelyeket aztán Franciaországba szállítottak. Kosút vadásztársasága jutalomban részesíti azokat, akik lelkiismeretes munkát végeznek a vadvédelem terén. Az ifjúság részére a múlt évben táncmulatságot is rendezett a vadásztársaság. MOLNÁR SÁNDOR, (Kosút) ¥ Amerikai tudós és néger kuruzslók tapasztalatcseréjé Egy amerikai tudós Kenyába utazott, hogy tanácskozást folytasson bennszülött néger varázslókkal és kuruzslókkal. A néger varázslók ugyanis meglepően jó eredménnyel használják a gyógj Jüveket különböző betegségek gyógyítására. Ennek a híre egészen Amerikáig eljutott, s a tudós azért utazott Afrikába, hogy a néger bennszülöttekkel folytatott tapasztalatcsere alapján értéke.ítse az új felismeréseket. A traktorosok is védik a vadállományt A SZLOVÁKIAI VADÁSZVÉDEGYESŰLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE
