Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-16 / 100. szám

1959. december 16.

VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 397

Saját gépállománnyal tovább erősödnek

a szövetkezetek

Az aranykalászokkal és gazdag eredményekkel fizető 1959-es esztendőben a párkányi járás a szocialista fejlődés fontos szakaszához érkezett: valamennyi községben nagyüzemi alapokon gazdálkodnak. Két faluban egyetlen olyan földműves sincs, aki V2 hektárnál nagyobb területet tartana saját gazdálkodásában, s az egész mezőgazdasági területből csupán 5 %-ot művelnek egyénileg a törpebirtokosok. Hosszú meggyőző munka eredményeként már Garampáldon és Szálkán is korszerű istállókat építenek, s az új szövetkezeti tagok próbálgatják a közös munkát, amely a hátunk mögött hagyott évtized alatt nemcsak termelési mutatókban, de falvaink gazdasági fejlődésében és kulturális felemelkedésében is bebizonyította fölényét a régivel szemben.

Ragadjunk ki néhány adatot a szövetkezetek legutóbbi tervértékeléséből. Az előző esztendő megfelelő időszakához képest minden hektárnyi terület 280 koronával jobban jövedelmezett, ugyanakkor a termelési költségek vizsgálata 150 koronás megtakarításról tanúskodik. Ez azt bizonyítja, hogy a már megszilárdult szövetkezetek további fejlődése mellett az új és kibővült szövetkezetek is gondot fordítanak a termelőmunka ütemének gyors fokozására. Mindez már az EFSZ-ek IV. kongresszusa határozatainak, valamint a párt további gondoskodásának és irányításának az eredménye.

Megszokott dolog immár, hogy a szövetkezetek fokozatosan növelik az oszthatatlan alap ellátmányát, de ez érthető is, hiszen így tudják gyorsabban gyarapítani a termelőeszközöket, mindenekelőtt saját gépállományukat.

Mindenesetre nem érdektelen, ha megvizsgáljuk, hogy a gépek átvétele a gépállomástól milyen mértékben befolyásolta a szövetkezetek 1959-es eredményeit.

A bélai szövetkezet például 350 ezer koronáért vásárolt gépeket. Bár az eredeti tervvel szemben 115 ezer koronával többet kell juttatnia munkaegységekre, viszont a gépállomási munka megtérítésének költségeit megtakarítja, továbbá saját gépeivel minőségesebb munkát végzett, s így a gazdaságosabb termelés jóvoltából a bevétel 567 ezer koronás tiszta jövedelemmel gyarapodott. Ez az összeg nemcsak a munkaegység nagyobb felhasználásának költségeit fedezi, hanem a munkaegység értékét is újabb két koronával emeli, úgyhogy a szövetkezet a tavalyi 27 korona helyett idén 29 koronát ad ki munkaegységenként.

Hasonlóképpen jelentkezik a gépesítés előnye a búcsi, libádi, kisújfalusi és egyéb szövetkezetekben. Tagadhatatlanul akadnak még azonban olyan szövetkezetek is, amelyekben egyelőre még hiányzik a szervezőmunkának és a költségek vizsgálatának az a színvonala, amely a jól dolgozó szövetkezetekben a sikerek alapja.

Szóljunk most az új és kibővített szövetkezetekről, amelyek kétségtelenül okai, hogy ez előbb említett eredmények nem mutatnak még kedvezőbb képet. Hisszük viszont, hogy a lemaradozó szövetkezetek egy-két éven belül szintén elérik a már szilárd szövetkezetek szintjét.

Egy kis táblázatot közlünk, amelynek adataival összehasonlítjuk a lemaradó és a megerősödött szövetkezetek termelési

színvonalát. Az 1. és 2. alatt szereplő kövesdi, valamint bátorkeszi szövetkezet lemaradozik, a 3. alatt feltüntetett kis-A táblázatból megfigyelhetjük, hogy a kövesdi szövetkezetben elég lassan érvényesítik pózokat az intézkedéseket, amelyek a konszolidációs terv szerint az EFSZ-ek megszilárdulását hivatottak biztosítani. Akár az 1 koronás jövedelemre eső költség arányát, akár az egy hektárra eső költséget elemezzük, arra a megállapításra, kell jutnunk, hogy a kövesdi szövetkezetben hiányos az irányító- és elemzőmunka, ami végeredményben a hektáronkénti jövedelemben is megmutatkozik. Igaz, a kövesdiek mentségére szolgálhat, hogy rövid idő alatt számottevő beruházási programot valósítottak meg, viszont ami a jutalmazást illeti, megmaradtak a régi szövetkezet szintjén, ugyanis a másik két szövetkezettel szemben a bevétel minden 1000 koronájaként 7 munkaegységgel többet használtak föl. Sokat mond a takarmányfogyasztás magas aránya a jövedelemhez képest, ugyanakkor a műtrágyázásban mutatkozó takarékoskodás sem indokolt. A kövesdi szövetkezetben a közösen istállózott állatállomány a járási átlagnál is nagyobb, tehát az említett hibák kiküszöbölése után az eredmények bizonyára hamar jelentkeznek.

Igen sok jel vall arra, hogy a párkányi járás szövetkezetei munkájuk értékelése alkalmával alaposan megtárgyalták a nagyüzemi termelésre vonatkozó új irányelveket is. Például gabonafélékből az elmúlt évhez képest, 8 %-kal többet kapott a takarmányalap, viszont a terújfalusi szövetkezet pedig már megerősödöttnek tekinthető. így festenek az ezekből a szövetkezetekből vett adatok:

mészetbeni részesedést 25 %-kal mérsékelték. Ha pedig az építkezési terv jó ütemű teljesítését és az állatállomány örvendetes gyarapodását (a baromfi kivételével) is figyelembe vesszük, nyugodtan elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink jól fölkészültek a harmadik ötéves tervünk előesztendejének feladataira.

Az 1960. évi termelési terv felbontásáig persze még sok a teendő. Az új esztendőben többmilliós talajjavítási beruházást eszközlünk, elő kell készítenünk a munkálatokat mind anyagi, mind tervezési vonalon, s erre a téli időszakot kell alaposan kihasználnunk. Most folyik az alapeszközök főleltározása, s ha az ezzel összefüggő kérdéseket sikeresen megoldjuk, ez egyensúlyba hozza majd a beruházási vagyontárgyak mérlegét, amit a szövetkezetek gazdasági megerősödése érdekében hasznosíthatunk.

Nagyon fontos kérdés marad, hogy a szövetkezetek kiegészítsék gépállomámányukat. El kell végezniük az erre vonatkozó számvetést, hogy azután rugalmas munkaszervezéssel még gazdaságosabbá tegyék termelésüket.

Járásunk szövetkezetei kibővült családként indulnak az 1960-as esztendő feladatai elé, hogy tízéves tapasztalatuk érvényesítésével és még sok újdonság bevezetésével szintén elősegítsék népgazdaságunk felvirágzását.

Gábris József, Párkány,

1 Kcs-re eső 1 ha-ra eső

jrpSZ__________költség_________________költség 1 ha-ra eső

. , . .. mű- nyers bevétel

összesen takarmányra összesen __________________________________________tragyara

1. Kövesd — ,52 -,24 1332,- 160,- 2376,-2. Bátorkeszi -,44 -,21 1234,- 232,- 2991,-3. Kisújfalu -.43 ~,18 1494,- 221,- 3357,Gyümölcsfák téli ültetése

kiszorítaná a levegőt, de nem ilyen levegő kiszorításra gondolunk. A sáros földet, még ha jó táperejü is, ne a gyökerekre szórjuk, mert a fogamzást gátolja, hanem a gödör fenekére. A beültetett fát 50 — 40 cm magasan körülkupacoljuk, s a kupacba szalmás istállótrágyát terítünk egy-két arasznyi vastagon, amely megvédi a fa gyökereit a fagytól, elősegíti a talajbaktériumok működését a hó alatt és a belőle beázalgó tápanyag jó táplálékot nyújt a fának.

Téli ültetéskor is figyelembe kell vennünk a talaj minőségét, s eszerint a megszokott módon vagy magasan, esetleg mélyebben ültetjük a fát. Ügy ültessünk, hogy a fa gyökérzete véglegesen abban a mélységben helyezkedjék el, ahol a legkedvezőbb nyirkosságot, a levegőt és hőmennyiséget megtalálja. Kötöttebb és nyirkosabb talajokon tehát magasabb, lazább talajon mélyebben kell ültetni. Homoktalajon mindig egy tenyérnyivel mélyebben ültessünk, nehogy a gyökerek a forró, porszáraz felső rétegbe kerüljenek.

A száraz őszi időjárás miatt sok helyen elkéstek a gyümölcsfaültetéssel, most pedig tétováznak, hogy ültessenek-e, amíg az időjárás engedi, vagy tavaszra hagyják-e az ültetést. Általános nézet, hogy az őszi gyümölcsfaültetés jobb, mint a tavaszi. A téli ültetést nem nagyon emlegetik, mert ritkábban fordul elő. Sajnos, ez évben sor kerül rá.

A téli gyümölcsfaültetés nem olyan jó, mint az őszi, de jobb mint a tavaszi, ha szakszerűen végezzük.

Az ültetést két ember végzi. Az egyik az oltványt tartja, a másik a környező jól termő felső talajrétegből a szükséges mennyiségű földet hányja. Közben a fát rázogatjuk, hogy a porhanyós föld a gyökerek közét jól kitöltse; ezt kézzel is, tömködéssel is elősegítjük. Amint a gyökereket körös-körül elfedi a föld, a törzs felé fordulva körültapossuk. A taposást alaposabban végezzük, mint őszi ültetés esetén. Nem az a fontos, hogy minél keményebbre gyúrjuk a földet, hanem hogy a gyökerek mellől kiszorítsuk a levegőt. Jelenleg a föld sáros, ez jobban