Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-16 / 100. szám
1959. december 18. y/zalrttct Földműves 3 Az elmúlt év tapasztalatai mutatják : itt az ideje a tervkészítésnek NEMRÉG az egyik EFSZ könyvelője ezt írta, hogy a terv megtárgyalásánál minden szövetkezetnek olyan intézkedéseket kell tennie, hogy számára egyetlen termék se legyen ráfizetéses. — Bizony szép lenne — írja sző szerint, — ha minden EFSZ önköltségeit legalább hozzávetőlegesen kiszámítva lépne az új esztendőbe. Ez a kívánság nem egyedülálló, sok szövetkezetből felhangzik. Az EFSZ- ek nagy többségében a szövetkezeti tagok legalább nagyjából már előre összeszámítják, milyen költségekkel, mennyiért is fognak termelni. Különösen most időszerű ez, amikor érvénybe lépnek az új egységárak. Valóra vált, amit a gyakorlat óhajtott. Az 1960-as év pénzügyi terve a szövetkezeti tagoknak lehetőséget nyújt, hogy hozzávetőlegesen előre kiszámíthassák az egyes termékekre eső költségeket. Ilyen számítást azonban, amely legalább részben reális volna, bizony senki sem tud úgy egyszerűen a kabátujjáből kirázni. Ezért nem lehet elsietésről beszélni. E tervek összeállításán a szövetkezeti tagok december első harmadában kezdenek dolgozni. Mivel kezdeni? A szövetkezetek ismerik termelésük főfeladatait és így a szövetkezetek agronőmusai korábban is előkészíthetik vetésterületek elhelyezésének tervjavaslatát, s összeállíthatják a vetési terv nélkülözhetetlen részét képező istálló- és mütrágyaszükséglet mérlegét. Már most ki lehet számítani az egyes növények kitermeléséhez nélkülözhetetlen munkaegységszükségletet, valamint a gépekkel és fogatokkal végzett munkák terjedelmét. Éppen az ilyen költségvetés felállításánál kezdődik a termelés olcsóbbá tételéhez vezető út keresése. A végleges számvetés már csak az eredmény, és ez olyan lesz. ahogy a termelés megszervezését, az egyes gépek széthelyezését és felhasználását határoztuk. Miért nem először a normák és a jutalmazás? Ez évben a normák és a jutalmazás kérdésében is sok az újdonság. A gépek nagy része, amelyekkel tavaszszal még a gépállomások büszkélkedtek, már a szövetkezetben van. A szövetkezeti tagoknak sokszor igen gyorsan kellett a traktorral végzett munkák normáját megállapítaniuk. Mivel ilyen normáik nem voltak, ezeket a munkákat saját gépeikkel nem végezték. Az első hónapok tapasztalatai után, most elérkezett az erre alkalmas időpont, hogy rendet teremtsenek a traktorokkal és más gépekkel végzett munkák normái és jutalmazása körül. Az idei év folyamán a szövetkezetekben gyakran megváltoztak a jutalmazást befolyásoló feltételek az állattenyésztésben is. Az önetetőkkel felszerelt mélyalmozásos hizlaldában dolgozók, vagy a nyitott istállóban elhelyezett növendékmarhák állatgondozói jutalmazásának alapelveit a szövetkezeti tagoknak gyakran minden előzetes tapasztalat híján kellett meghatározniuk. Igen célszerű lenne, ha most ezeket a normákat és a jutalmazás díjszabásait felülvizsgálnák. A szövetkezeti tagoknak az elmúlt évben is javukra vált, hogy idejében kezdték meg a terv elkészítését. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a múlt évben nem merült fel annyi új gazdasági probléma. Tehát annál inkább segít majd, ha az idén is korábban kezdenek a terv elkészítéséhez. Az idei gazdasági év nem volt könnyű, mindnyájan tudjuk, milyen nehézségek adódtak ősszel, s mennyi gondot okoz a téli takarmányozás. Több időt kel! tehát szentelni a zárszámadás alapos előkészítésére és lebonyolítására, arra, hogy milyen intézkedéseket foglaljunk a tervbe, hogy a mostani nehézségek ellenére az elmúlt gazdasági évnél még sikeresebben tudjuk növelni az elkövetkező év termelési eredményeit. Ha az EFSZ elnöke számol... Kifizetődik a melioráció és a szántóierüleíek feljavítása Egy ember, aki évtizedek óta lakik szülőfalujában, szinte összeforr a természettel. A határban ismer minden völgyhajlatot, dombot, ismeri a patak minden kanyarét, ismer minden fát és nagyobb követ. És lám, egysz riben milyen változások történnek. — Ki hallott már ilyet? Felszántani a szép zöld réteket! És a Saskődülővel mit csináltak? Mit mondanának apáink, ha ezt látnák! Úgy mondják, halastó lesz itt! — méltatlankodik a bennszülött. Ilyen hangokat lehetett hallani az elmúlt évben a losonci járás Tamási községében is. amikor az öregebb szövetkezeti tagok találkoztak. Bántotta őket, hogy megváltozik községük határa egy részének arculata. Kételkedtek abban, hogy a felszántott rétek és legelők nagyobb hasznot hozhatnak a szövetkezetnek. Háromból egy szövetkezet szakképzett vezetőinek, Jozef PITTNER alelnöknek és Karol KLEPA csoportvezetőnek is sokat segít munkájában a szakirodalom. (Felv.: J. Finda - CTK) Egy év telt el. A kételkedők hangja elcsitult. A Saskő-dülő teljesen megváltozott. Gátakat építettek, amelyeket már betonlapokkal köveznek ki. Hét hektáron hatalmas víztároló létesült. Ennek nagy a jelentősége; a rétek és a földek öntözéséhez szükséges vizet tárolja, s egyszersmind halakat tenyésztenek benne. Lejjebb pedig, egy kisebb medencében, a gyerekek fürdenek majd nyáron, így magyarázzák el az újdonságokat minden érdeklődőnek a tamási szövetkezet funkcionáriusai Az ember csak akkor méri fel az elvégzett munka egész jelentőségét, ha Jozaf Jánnal, az EFSZ elnökével és Petianová Ludmillával, a szövetkezet könyvelőjével együtt összegezi az eredményeket. A meliorációs munkák terjedelmét a tervezett 2 800 000 koronás költség is kellőképpen érzékelteti. Ebből az összegből eddig 1800 000 koronát merítettek ki az építkezésre. Az egész művet: 40 ha lecsapolását, 102 ha öntözését, a hatalmas víztároló és a csatornák építését, valamint a patak medrének rendezését 350 000 korona költséggel fejezik be, mivel már eddig is sok munkát társadalmi munkában végeztek el Lehetőség mutatkozik arra, hogy a tervezett összegből a költségek csökkentésével 560 000 koronát sikerül megtakarítaniuk. Eddig 122 ha kishozamú rétet és legelőt szántottak fel, 40 hektárt csapoltak le, s a víztárolón, valamint az öntözőberendezésen kívül a község határának egy másik pontján két 28 méter mély kutat ástak, amelyekből a 27 hektár föld trágyaleves öntözéséhez szükséges vízmennyiséget nyerik majd. Az év végéig további 45 hektár rét és legelő felszántását tervezik. A jövő évben pedig újabb 40 hektárt szántanak fel és 20 hektár mocsaras területről lecsapolják a vizet. A meliorációs munkáknál állandóan 10 szövetkezeti tag dolgozik. Ma már senkinek sincs kifogása a meliorációs munkák ellen. korona átlagos tiszta nyereséget értek így el. A kishozamú rétek és legelők felszántása után az idei év végeredményének számadatai már sokkal kedvezőbbek. Nézzük meg, hogy a felszántott réteken termesztett cukorrépa mennyit jövedelmezett. Az átlagos hektárhozam 380 mázsa volt. A 12 ha-on termett cukorrépából elért bevételek: Kcs 1320 mázsa szerződéses beadás 17 160 3240 mázsa szerződésen felüli beadásért 103 680 720 mázsa répafej értéke 1 440 2736 mázsa répaszelet értéke 8 208 22,80 kg melasz értéke 752 1570 kg cukor viszonteladása 6 280 összesen: 137 520 A 12 ha-on termett cukorrépa költségei: Kcs A gépállomás munkájáért 3 200 Vetőmag 516 Műtrágyák 3 720 Istállótrágya 14 400 A tagok munkaegységei 40 800 Az állattenyésztésben a termelékenység az irányadó Az állattenyésztési dolgozók részesedését az elért eredmények szabják meg. Amint Marija Szmolenyecova, a legjobb fejőnők egyike mondotta, a 3,8 százalékos zsírtartalmú tej után 100 literenként télen 21 rubel és nyáron 16 rubel a járandósága. Az újszülött borjút 21 napig gondozza, s ha gondozottjai közül egyetlen egy sem hullik el, borjanként 60 rubelt vehet föl. Ezenkívül a tehén gondozásáért havonta 140 rubel a bére. Marija Szolenyecova október 1-ig tehenenként átlagban 4560 liter tejet fejt ki, s keresete havonta 1000 rubel körül mozog. Négy fejőnöhöz egy-egy takarmányozási dolgozót osztanak be, aki körülbelül 50 fejőstehén számára hordja be a takarmányt, s keresete a fejőnő bérének 90 százalékát teszi ki. Tehát a takarmányozónak is érdeke, hogy a tehenek elegendő és jó minőségű takarmányt kapjanak. A kolhoz állatállománya: 2203 szarvasmarha, ebből 853 fejőstehén, 2190 sertés, 1241 juh és 3500 baromfi. A farmvezetők teljesítménybére nagyobb, például I. L. Csilij, a szarvasmarha-farm vezetője számára 40 százalékkal magasabb járandóságot állapítottak meg, mint amennyi egy közepes teljesítményű fejőnő jövedelme. Ugyancsak az eredményektől függ a többi állatfarm dolgozóinak részesedése is. A 9 kg-os súlyig felnevelt malac gondozója állatonként 15 rubelt, a hizlaldában elért súlygyarapodás 1 kg-jaként 0,65 rubelt kap, tehát ha például 100 sertést gondoz és az átlaggyarapodás fél kg-os, a sertésgondozó napi keresete eléri a 32,50 rubelt. Az állattenyésztéssel kapcsolatban elmondjuk még, hogy a kolhoz vezetősége gondoskodik az állatállomány termelékenységével arányban álló takarmánykészletekről, tehát a termelékenység színvonala ilyen körülmények között kizárólag a dolgozók kezdeményezésétől és szorgalmától függ. Természetbeni járandóság nélkül, de prémiumokkal A dolgozók természetbeni járandóságot nem kapnak. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy a kolhozparasztok természetbeni javak nélkül maradnak. A saját szükségleteket a kolhoztagok részint a negyed-fél ha-ra terjedő háztáji gazdaságukból fedezik, részint pedig közvetlenül a kolhoztól vásárolhatják meg. A tejért literenként mindössze 1 rubelt fizetnek (a begyűjtési ár 1,24 rubel), s a tejet korlátlan mennyiségben vásárolhatják, ha csak nem áll fönn annak a gyanúja, hogy a kolhoztag nyerészkedési szándékkal vásárol többet a kelleténél. A búzának 100 rubel, a rozsnak 80 rubel az ún. saját ára. Baromfit és sertést megfelelő mennyiségben minden kolhoztag tarthat. Ha a dolgozó teljesíti vagy túlszárnyalja a tervet, prémiumban részesül. így például a cukorrépa tervezett 350 mázsás hozamának elérése esetén 10 százalékos pótlékot kap. összesen: 62 636 Ha leszámítjuk a költségeket, 74 884 korona mutatkozik, ami 6240 korona tiszta bevételt jelent minden hektárról. További 20 hektáron lent termesztettek. Itt hektáronként 4343 koronás tiszta bevételt értek el. Ugyancsak 20 hektáron rozsot vetettek és itt egy hektárról 1434 koronás tiszta bevételt mutattak ki. Az egyszerű számítások után kapott végeredmény adatai nagyon megörvendeztették az EFSZ elnökét és bizonyára örömmel tölti majd el a szövetkezet minden tagját. Az 52 hektárnyi felszántott rét, amelyen az említett növényeket termesztették, a szövetkezet pénztárát 190 424 koronával gazdagította, ami egy hektárról elért 3668 korona átlagos tiszta bevételnek felel meg. Tehát 3258 koronával több így a bevétel, mint az egykori rétről és legelőről. A szövetkezeti tagok meggyőződtek arról, hogy az EFSZ vezetőségének elgondolása helyes volt, s ezért most már semmi kifogásuk sincs a rétek és legelők további felszántása ellen. A meliorációval szemben sincs ellenvetésük, mert a lecsapolással további földterületeket tesznek termővé, az öntözés által pedig emelkednek hektárhozamaik. íme egy példa, amely sok szövetkezetnek megmutatja, hogyan lehet felhasználni a tartalékokat a mezőgazdasági termelés növelésére. J. M. Rendet a szövetkezetek házatáján (Folytatás a 2. oldalról) leírunk. Másképpen az önköltségeket nem tudjuk helyesen kiszámítani. Az alapfontosságú termelőeszközök nyilvántartásában teremtett rend nem kizárólag a könyvelöség érdeke. A főleltározás egyúttal azt is jelenti, hogy rend lesz a gazdasági udvaron, a műhelyekben, a karbantartásban, valamint az épületek és gépek iránti felelősség kérdésében is. Ha ebben a szövetkezeti tagok most nem csinálnak rendet, akkor csak félmunkát végeznek. (sk) A Trnava melletti Bucsányban új, korszerű, négysoros tehénistállót építettek 168 fejőstehén részére. Szlovákiában ez az első ilyen istálló, melynek építési összköltsége 707 000 korona volt. Az istálló tervét a bratislavai Mezőgazdasági Epítkezcsfejlesztő Intézet készítette el. (Felv.: J. VYDARENt, Az idei év márciusában Csehország domailicei járásában három község, Vseruby, Brudek és Hájek szövetkezeteinek egyesülésével új EFSZ, a prúsmyki szövetkezet alakult meg 580 hektár földterülettel. Az új sző- ; vetkezet szép eredményei már a gazdasági év befejezése előtt megmutatkoztak. Tejből hektáronként 54 liter- \ rel, tojástermelésben 72 darabbal nö- j vekedett termelésük. A gabonanemüek hektárhozama is 15 százalékkal emelkedett. Az új baromfifarmon 920 tojóstyúkot helyeztek el. A prúsmyki egyesített szövetkezet október 26-ig teljesítette a tojásbeadás tervét és az év végéig terven felül még 7000 darabot akar elérni. Ebben a szövetkezetben a dolgozók nem feledkeznek meg a szakirodalom tanulmányozásáról sem. A szövetkezet viszont ha túlszárnyalja a tervet, a terven felüli hozam értékének 15 százaléka illeti meg. Érthető tehát, ha igyekezete arra irányul, hogy egyetlen répa se menjen veszendőbe. A tervét teljesítő fejőnő pótléka 3 százalékot tesz ki, s miután a tejtermelési tervet hónapokra bontották föl, ezt a pótlékot a következő hónap első napjaiban átveheti. Idén az Ukrajna-kolhoz 16,5 millió rubeles bevételt irányzott elő. Ebből 8 milliót a kolhoztagok részesedésére fordít, míg 25 százalékot az oszthatatlan alapba juttat. Feltételezhető azonban, hogy a bevétel 18 millióra emelkedik, s a vezetőség máris elhatározta, hogy a többletjövedelem felét a tartalékalapban helyezi el. Ennek az alapnak a jóvoltából rendszeresíthették az év elején az egész teljesítménybér havonkénti folyósítását. A többletbevétel másik felét a kolhozdolgozók között alapjövedelmük arányában szétosztják. Több kolhozt látogattunk meg a különböző területeken, s mindenütt bevezették már az új bérezési rendszert. Ez a rendszer nagy vonásokban hasonlít a liszovodi kolhoz imént ismertetett bérezési rendjéhez, azonban mindenesetre érdekes, hogy a krími területen fekvő „Népek Barátsága" kolhoz minden átmenet nélkül a szovhozokban alkalmazott bérezési rendszert vezette be. Végül még annyit, hogy az új bérezési rendszer mindenütt bevált, s azt az ukrán kolhozok a következő évben szinte kivétel nélkül meghonosítják. (Z. N.) A FELSZÁNTOTT RÉTEK JOBB^TERMÉST ADNAK Jozáf Ján, a tamási szövetkezet elnöke semmit sem kezd el vaktában. Gyakran veszi kezébe a ceruzát és számol. Számolgatni kezdett néhány nappal ezelőtt is, hogy meg tudja mondani a szövetkezet tagjainak: mennyivel gazdagították a szövetkezet pénztárát a felszántott rétek és legelők? A következő eredményekre jutott: Felszántás előtt a rétek minden hektáréról 15 mázsa szénát gyűjtöttek be, 495 korona értékben. Egy hektár legelőn közel 40 mázsa fű termett, amelynek értéke 240 korona volt, amellett a költségek (a tagok munkaegységei és a műtrágyák értéke) egy hektárra 332 koronát tettek ki. A rétek és legelők egy hektárjáról 403 pán a főleltározás adhat. A szövetkezet tagjai a gondosan elkészített főleltározás segítségével helyesen tudják majd meghatározni az oszthatatlan alap feltöltésének mértékét, hogy ez elegendő legyen az amortizálás fedezésére, és még maradjon is valami az új beruházásokra. Ha tudni akarjuk, hogy mit menynyiért termelünk, ismernünk kell azt az összeget is, amelyet az épületek, gépek és szerszámok értékéből évente
