Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-16 / 100. szám
4 JraUad Földműves 1959. december 18. Van-e feleslegünk képzett emberekben ? Tevékeny fiatalok A peredi fiatalok az ősz folyamán a kukoricatörésnél segítettek a szövetkezetnek. Mintegy 10 hektárról takarították be a termést. Utána a szövetkezet kertészetébe siettek, hogy a helyi iskolával karöltve mielőbb leszedjék a még kintlevö paprikát. A faluszépítésből is ugyancsak kiveszik részüket. A közelmúltban az útjavításból vették ki részüket, s az elhunytak emléktáblája mellett rendbeszedték a parkot. Innét az épülő kultúrházhoz siettek, hogy segítsenek az építkezés mihamarabbi befejezésében. Szarka Árpád (Pered) Bizonyára mindenki már nem egyszer találkozott a következő nézettel: Sok képzett, tanult emberünk lesz, de akkor ki fogja a kétkezi munkát elvégezni? Ilyen kijelentéseket gyakran hall az ember faluhelyen is. Tegyük fel a kérdést: helyes az ilyen nézet? Egész biztos, hogy nem. Hiszen a technika rohamos fejlődése az emberi munka minden terén, s a szocializmus feltételei között egyre nagyobb igényeket támaszt a szakképzettséggel rendelkező dolgozók iránt, így van ez a mezőgazdasági termelésben is, ahol fokozatosan egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a munka új módszereit, egyre tágabb tért hódít az új technika, a gépesítés és az automatizálás. S valóban, feleslegünk van-e iskolázott, szakkképzett emberekben ezen a téren is? berek — nemcsak a mérnökök, hanem a középfokú képzettséggel rendelkezők is — éppen ezeken a helyeken igen nagy segítséget nyújthatnak mezőgazdaságunknak. Kizárólag az szükséges, hogy ezek a szakemberek tudatára ébredjenek annak, hogy hol is a helyük. Nem a hivatalokban, hanem kint a mezőkön, az állattenyésztésben, az EFSZ-ek gépesítésének munkájában. Ugyanezt mondhatjuk azoknak a címére is, akik a főiskolákról gyakorlatra mennek. Nemrég beszélgettünk egy leendő állatorvossal, egy főiskolai tanulmányait végző fiatalemberrel. Azt a kívánságát fejezte ki, hogy legszívesebben a fővárosban vagy valamelyik kerületi székhelyen dolgozna. Nem értette meg, hogy számára a legmegfelelőbb az, ha elméleti tudását a gyakorlatban, az EFSZ-ben, esetleg állami gazdaságban egészíti ki. Talán rosszakaratnak is tartaná, ha kívánságát nem teljesítenék. S ebben van annak a helytelen nézetnek a gyökere, hogy elegendő szakemberünk van. Ha egy főiskolát végzett ember nem tud azonnal egy kutatóintézetben, vagy valamelyik központi hivatalban elhelyezkedni az az érzése lehet, hogy felesleges és képességeit nem értékelik kellőképpen. Természetesen, hogy ilyen esetben az egyén szubjektív nézetéről van szó. De hány ilyen és hasonló gondolkodású van főiskolásaink között? Sajnos, még mindig elég sok. A gyakorlattal létesített legszorosabb kapcsolatnak • minden fiatal szakemberből az öröm és a büszkeség érzetét kellene kiváltania. Elmélyült, önfeledt alkotómunkában legifjabb nemzedékünk „építészei", akik a moszkvai Kreml toronymását szerelik össze, természetesen fából — tetején az ötágú csillaggal — egy gyermeknapközi otthon játéktermében. Fényképezte: J. Sluka Mokcsakerész fiataljairól Mokcsakerészen nem olyan régen alakult meg a CSISZ-szervezet. Előzőleg nem volt, aki a fiatalokkal törődött volna. A község új tanítója, Takács Erzsébet fordulatot hozott a falu fiataljainak életébe. A szervezet megerősödött. Sőt még a szövetkezetbe is eljártak brigádozni. Egy színdarab betanulását is megkezdték, mellyel rövid időn belül a közönség elé lépnek. Mindezek mellett a hoszszú téli estéket az orosz nyelv tanulására is használják, s áz orosz órákat nagy szeretettel látogatják a fiatalok. Tóbiás Sándor (Mokcsakerész) A politechnikai nevelésről A nagykaposi 9-éves iskola szép eredményeket ér el a politechnikai nevelés terén. Hetente egy óra az elmélet, három órát pedig a gyakorlati munkákra fordítanak. A gyakorlati munkát ősszel a betakarításnál, most pedig az állatok gondozásánál töltik. Ezáltal az iskola diákjai a politechnikai nevelés keretében megismerkednek a mezőgazdasággal. Reméljük, hogy az 1959/60. iskolai évben érettségizők közül sokan megszeretik a mezőgazdaságot és az érettségi után itt találnak boldog otthonra. B. J. Köztársaságunkban hozzávetőlegesen 12 000 EFSZ, néhányszáz állami gazdaság és gépállomás működik. A mezőgazdasági termelésben oroszlánrész illeti meg az EFSZ-eket, s éppen a szövetkezetekben érezhető a legjobban az iskolázott szakemberek hiánya. Például főiskolai végzettséggel az EFSZ-ekben dolgozó mezőgazdászok, zootechnikusok, ökonómusok és más szakemberek közül csak 344 rendelkezik. Minden hatodik szövetkezetben találunk középfokú szakiskolai végzettségű dolgozót. Az iskolázott szakemberek zömét a mesteriskolái képesítéssel rendelkezők alkotják. Lényegesen jobb a helyzet az állami gazdaságokban és a gépállomásokon, ahol ma már 1000 mérnökünk van. Ez a néhány számadat meggyőzően cáfolja a mezőgazdaság iskolázott szakembereinek feleslegéről, terjesztett téves nézeteket. A jövő évben igen lényeges követelményt képez, hogy az EFSZ-ekbe főiskolai képzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakemberek százai jöjjenek. Ez egyúttal választ ad sok dolgozónak, akik ilyen képesítéssel rendelkeznek, s a nemzeti bizottságok átszervezése folyamán jelenleg új állást keresnek. Minden járásban van elég, nagyobb földterületen gazdálkodó szövetkezet és számuk még egyre emelkedik. A képzett szakem-Több mint három millió koronáért vesznek át Megéri a fáradságot... Régen a falusi fiatal úgy ismerkedett meg a mezőgazdasággal, hogy szülei 10 — 12 éves korában marokszedőnek adták valamelyik nagybirtokra, vagy egyik másik „zsíros gazdához“. Naponta 16 — 18 órán át hajladozott agyforraló hőségben. Önkéntelenül is ez jutott az eszembe, amikor az Almágyi Mezőgazdasági Iskola ajtaján benyitottam. De hol van ez már ma? Az iskolában látottak felejtetik a múlt felbukkanó emlékeit. Fazekas Dezső igazgatóval az iskola életéről beszélgetünk: — Iskolánk az ősszel nyitotta meg kapuit először; 62 tanonc jelentkezett. Sajnos azonban, míg Öbástról, Csevicepusztáról és Almágyról rendszeresen látogatják az előadásokat, a tajti és az ajnácskői tanoncok „ritka vendégek". Pedig az említett két szövetkezetben ugyancsak elkelne a szakember! Csonka Károly Négyen a lányok közül Az iskola, a műhelyek berendezésére több mint 15 ezer koronát kapott. A fiúk éppen a műhely berendezésével foglalkoztak. — Milyen tervei vannak? — kérdeztük meg a legközelebb álló fiút. — Csonka Károly vagyok — mutatkozik be a megszólított. — Falum szövetkezetében szeretnék dolgozni, de csak rövidebb ideig. Ugyanis sze- embereiről van szó. Megéri a fáradretnék tovább tanulni, hogy magasabb ságot. szakképzettséget szerezhessek, s ez- Agócs Vilmos (Ajnácskő) által hasznosabb tagja legyek a közösnek. Harcsi félárva. Édesapja meghalt. De a továbbtanulásra nyitva áll az út előtte is. Hisz államunk segíti a szorgalmas fiatalokat a kellő szaktudás megszerzésében. A lányokat az iskola konyhájában találtuk. Gyürűsi Ferencné felügyelete mellett a főzés „titkait“ sajátítják el. Éppen végeztek a főzéssel és az asztalok-megtérítésével foglalatoskodtak. — Tanoncaink díjtalanul kapnak ebédet — mondja magyarázólag az igazgató. — Elkészítésében persze a lányok is segítenek. Jakab Irén. az almágyi szövetkezet tanonca, egy kicsit szégyenlős, de ez nem akadályozza szorgalmában. A legjobb tanulók közé tartozik és a szövetkezetben is egyre azt hallani felőle: — Szorgos, dolgos lány. A tanulók sok jót, hasznosat tanulnak az iskolában töltött heti három nap alatt. Sajnálatos azonban az a tény, hogy sok szövetkezet vezetősége nem törődik kellően a tanoncok nevelésével, úgyszintén azok iskolába való járásával. Természetesen a HNB-nek is sokkal messzebbmenőleg kell a tanoncok toborzásával s azok mindennapi életével foglalkozni. A jövő szak-A malackyi gépállomás javítóműhelyében e napokban rendkívül nagy a sürgés forgás. Most készülnek ugyanis a gépek átadásának harmadik szakaszára. Már november 20-án megkezdték a traktorok, kombájnok és a többi mezőgazdasági munkaeszköz javítását. A gépjavítók nagy gondot fordítanak a minőségre, hogy a gépeket a lehető legjobb állapotban adhassák át a szövetkezeteknek. E céljuk elérése érdekében hosszabbított műszakokban dolgoznak. A gépek átadásának első és második szakaszában a járás szövetkezetei aránylag csak kevés gépet — 22 traktort, több cséplőgépet és más mezőgazdasági munkaeszközt vettek gépeket át. Csupán egy szövetkezet — a Záhorská Ves-i — vett át egy egész brigádközpontot. így a szövetkezetbe a brigádközpont gépkezelői is átkerültek. Az elmúlt év tapasztalata megmutatta, hogy a Záhorská Ves-i szövetkezeti tagok helyesen határoztak. József Krujbárnak, a traktorosbrigád vezetőjének szavai szerint a gépek átvételével megszűnt a gépek felhasználásában azelőtt észlelt sablonosság és tervszerűtlenség. A gépkezelőket, akik most már szövetkezeti tagok, Nagyobb figyelmet a mezőgazdasági gépek karbantartására Ez évben a szövetkezetek gépállománya jelentősen megnövekedett a gépállomásoktól átvett gépekkel. Az olyan szövetkezetek mellett, amelyek gondosan végzik a gépek karbantartását, még van sok olyan is, ahol a gépek karbantartása mostohagyermek. A munka befejezése után meg sem tisztítják a gépet, sőt előfordul az is, hogy kint marad a szabad ég alatt, kitéve az idő viszontagságainak. Megtörténik az ilyesmi az ipolysági járásban is. E hiányosság kiküszöbölése érdekében a járási nemzeti bizottság az egyes szövetkezetekben ellenőrzi a gépek karbantartását. Egyes helyeken a vezetők nem éreznek felelősséget és közömbösek a gépek irányában, pedig tudniuk kell, hogy a szövetkezet közös vagyonáról van szó. A kis hibából pedig gyakran nagy baj származik. így volt ez a szemerédi EFSZ-ben is, ahol a traktorvezető nem volt képes arra, hogy az egész hátsó alvázat tartó csavart erősebbre húzza. Amikor ezt a hibát kifogásoltuk, a csoportvezető azzal igyekezett a hibát mentegetni, hogy rosszminőségű a csavar. Az ilyen csoportvezető azonban nem a munkafegyelmet és a rendet támogatja, hanem a hanyagságot és nemtörődömséget istápolja. NEM VOLT SOKKAL JOBB a helyzet a horváti, deméndi és a pereszlényi EFSZ-ben sem. A legtöbb esetben azzal a kifogással álltak elő, hogy kevés a gépszín és a raktárhelyiség — amint ezt Tuharszky János, a deméndi EFSZ elnöke is kijelentette — s így az aratógépeket nem tudják fedél alá hozni. Amikor azonban közelebbről néztük meg a dolgot, találtunk megfelelő pajtát, mégpedig Lapin bácsinál, az egyik magángazdánál, aki azonban nem hajlandó ezt a szövetkezetnek átengedni. A nemzeti bizottság útján van rá mód, hogy a szövetkezet e kihasználatlan pajtát kiigényelhesse és így a közösség érdekét jobban szolgálja. Legfőbb ideje, hogy a gépek műszaki karbantartása mellett mindenütt gondoskodjanak a gépek megfelelő elhelyezéséről. Csak így lehet majd elérni, hogy a gépek élettartama hosszabb, a javításra fordított összeg pedig lényegesen kisebb legyen. Sztudva László (Ipolyság) érdekeltté tették a hozamok növelésében. így a szövetkezet szép eredményeket ért el a tavaszi és a nyári munkákban, a mélyszántást pedig — a járásban elsőként — december 3-án azaz a múlt évinél 14 nappal hamarább fejezte be annak ellenére, hogy a feltételek most lényegesen nehezebbek voltak. A Záhorská Ves-i szövetkezet eredményeire másutt is felfigyeltek. A gépállomásra most naponta érkeznek olyan levelek, melyekben a szövetkezetek további gépek átadását kérik. Egyre több szövetkezet akar teljes brigádközpontot átvenni. A malackyi járás szövetkezetei a gépek átadásának harmadik szakaszában a gépállomástól 110 traktort, 20 gabonakombájnt és 15 silókombájnt, valamint sok más mezőgazdasági gépet és szerszámot akarnak átvenni több mint 3 millió korona összértékben. A járás szövetkezeteinek gépparkja a közeljövőben még 17 lánctalpas és kerekes traktorral gyarapodik. Ezeket a gépeket közvetlenül a gyártól veszik át. Jó kezdet A szálkái és a kiskeszi földművesek ez év nyarán szakítottak a régimódi gazdálkodással, s szövekezetet alakítottak. A kezdet nem volt könynyű. Először is hiányzott a nagyüzemi gazdálkodás vezetéséhez, irányításához értő ember. Pedig mint a közmondás tartja: „A jó kezdet fél siker“. S a szalkaiak, kiskesziek azért alakították a szövetkezetei, hogy munkájukat siker koronázza. Azért szántották össze a keskeny, szalagparcellákat, hogy a gép „vállára“ nehezedjen a munka súlya: többet, jobbat és olcsóbban termeljenek! De hogyan szervezzék meg a munkát, hogy számításuk csorbát ne szenvedjen? Lépten-nyomon ez a kérdés foglalkoztatta az újdonsült szövetkezeteseket. Természetesen nem henyélés, hanem munka közben. Amikor elérkezett a szántás-vetés ideje azonnal munkához láttak. Sőt mi több, elhatározták, hogy élre törnek. A terv. az elhatározás szép. Különösen olyan em berek részéről, akik tegnap még egyénileg, ma pedig már szövetkezeti módon gazdálkodnak. S hogy az elhatározás nem üres szólam, hanem jól átgondolt, emberekre épült terv, azt a traktorosok jó munkája, az elért eredmények igazolják. Hangya Ferenc, és V'avrík Ferenc, a múlt hónapban — DT —54-es traktorokkal — például 316 hektár földet szántottak fel. Ha minden egyes traktoros ilyen teljesítménnyel dicsekedne, hol tartanánk már a mélyszántással? Bizonyosan sokkal kevesebb föld várna ekére. Jó munkát végeztek a többi traktorosok is, mint Vybostok, Gyetvan és Fodor elvtársak Dicséretet érdemel Trencsík László brigádvezető is. Nagy része van abban, hogy a traktorosok ma már tudják: jó munkájuk nagyban hozzájárul a hektárhozamok fokozásához, az EFSZ-ek megszilárdításához. S ezt a traktoros becsület diktálja! VARGA JÖZSEF, Párkány A FÜRI SPORTOLÓK Az érsekújvári járás egyik kis falujában élénk a sportélet. Ezt értékelte december 6-án évzáró taggyűlésén a fűri Sokol. Az évzáró gyűlés jó előkészítését az is igazolta, hogy több mint 200 érdeklődő jelent meg, ami egyben a fűriek sportszeretetéröl tanúskodik. Beszámolójában Melecske sporttárs, az egyesület elnöke elismerte, hogy még többet is tehettek volna a testnevelés fejlesztéséért, bár a szakosztályok szép eredményt mutatnak fel. Legnépesebb a labdarúgó-szakosztály, amely ez év májusában felvette a „Druzstevník“ (Szövetkezetes) nevet, amire mind a sportolók, mind a szövetkezet büszke. A kettejük között kialakult jó kapcsolatról tanúskodik az is, hogy a szövetkezet igyekszik a sportolóknak megadni minden támogatást. A sportolók pedig ezt a gondoskodást igyekeznek meghálálni. A szövetkezetben eddig 1500 órát dolgoztak le és most évzáró taggyűlésükön elhatározták, hogy a jövő évben újabb 1500 órát dolgoznak le a szövetkezetben, új sportpályájukat 1961- re elkészítik és átadják rendeltetésének. Az egyesület labdarúgóin kívül, akik részt vesznek a járási versenyben, s itt a harmadik helyet érték el, a testnevelés egyéb ágazatait sem hanyagolják el. Asztali-teniszezőik is fejlődést mutatnak és jó ütemben halad a II. országos spartakiádra folyó előkészület is. Minden remény megvan arra, hogy a fűri sportolók a jövőben még szebb eredményeket érjenek el és nagyobb sikerre vigyék a falu sportját. Esek József (Párkány) SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztö*ég Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359 41. 359-42 359 43 - Főszerkesztő és titkárság: 243-46 - Mezőgazdasági osztály 356-80 - Nyomja a Polygraflcké závody n o. Bratislava. uL Februárového vlfazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-775349 EPITO-----IFJÚSÁG
