Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-25 / 94. szám

370 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. november 25. könnyen megvalósítható. Tehát a trá­gyát ne a talajban keverjük, mert a keverésnek a trágyázandó tábla peremén létesített trágyaszarvasokban kell meg­történnie, ami az egyenletes beéredés biztosítéka. Fölmerül a kérdés, vajon mi törté­nik akkor, ha az egész területre friss trágyát hordunk ki? A válasz nem lehet más. minthogy ha a trágya ki­hordása és a vetés között elég hosszú az idő, a nitrogéndepressziőt nitrogénes műtrágyákkal ellensúlyozhatjuk, tehat semmilyen káros következménytől sem kell tartanunk. Viszont ha a trágyázást rövidesen vetés követi, vagy ha a nit­­rogénes trágyázás kisebb arányú, eset­leg elmarad, ilyenkor beáll a nitrogén­depresszió, amelynek következménye­ként a termés minőségileg és mennyi­ségileg egyaránt hanyatlik. Jegyezzük meg még, hogy homoktalajok istálló­­trágyázása, valamint a káros és elíté­lendő tavaszi trágyázás esetén föltétle­nül gondoskodnunk kell a hiányzó nit­rogén pótlásáról. Jól tesszük, ha ostra­­vai salétrommal kiegészítő trágyázást végzünk, ami a salétrom és ammonium nitrogéntartalmának jóvoltából mind a gyors, mind a lassú nitrogénellátást a tenyészidő egész tartamára biztosítja. További kérdés, hogy mikor trágyáz­zunk? A trágyatelepokens és szarvasok­ban felgyülemlett istállótrágyát most hordjuk-e ki, vagy pedig csak télen, illetőleg tavasszal? Ahol a növényzet már lekerült a ta­lajról, az istállótrágyázást mielőbb vé­gezzük el, hogy a trágyát középszán­­tással bedolgozhassuk és a fagyok előtt a mélyszántásra is sort keríthessünk. Ha pedig az őszi mélyszántást már el­végeztük, ilyen esetben hordjuk a trá­gyát szarvasba vagy vigyük más par­cellára, mert az őszi mélyszántás hatá­sának és élettani eredményeinek elron­tása nincs arányban az istállótrágyázás termésfokozó hatásával. Az ilyen talaj tápanyagkészletét vagy komposzttal, vagy ennek hiányában műtrágyával tart­suk fönn az elkövetkezendő istái lótrá­­gyázásig. A koniposztott a tavaszi talaj­­előkészítés idején tárcsás boronák se­gítségével keverjük a talajba. Tavaszi istállótrágyázást csupán futó­homokon végezhetünk, mivel a futóho­mok tápanyag- és vízlokötő-képessége olyan kicsi, hogy nyári vagy őszi trá­gyázás esetében a tápanyagok kimosó­­dásának veszedelme fenyeget. Helye­sebbnek tartom, ha a ifutóhomokba, is késő ősszel vagy téletfín dolgozzuk • be a trágyát, amikor a tartós őszi esőzések már elvonultak fölöttünk, mivel a leg­jobb tavaszi szántás is kevesebbet ér, mint a legrosszabb őszi mélyszántás. A téli trágyakihordás igen gyakori je­lenség, márpedig az elteregetett trágya a téli fagymentes, derűs napokon szá­mottevő nitrogénveszteséget szenved. Ahol a földeket huzamosabban hótakarő borítja, a trágya szétteregetésével szem­ben nem helyezkedhetünk elutasító ál­láspontra, mivel a nitrogén bemosódása a talajba veszteség nélkül megtörtén­het. Viszont lejtős terepeken a teregetés elítélendő, mert a fagyos föld jéggel és vízzel telített hajszálcsövei nem fo­gadják be a csapadékot, amely a talaj­felületről a völgyekbe áramlik. Hóborította terepeken káros, ha a trá­gyát a mezőn kupacokba rakjuk és így hagyjuk, mivel a kupacokból a nitro­gén kimosódik. Ez azután buja foltokat okoz és a vetés egyenetlenül fejlődik. Minden i bonyodalmat elkerülhetünk, ha a trágyát szarvasokba hordjuk, s azt nyáron vagy ősz elején a trágyázandó területre visszük és , azonnal a iászánt­juk. Fontos feladatokat oldanak meg a csődéi gépkísérletezők A mezőgazdasági termelés fokozására még mindig 'sok feltáratlan lehetőség­gel rendelkezünk. A lehetőségek kihasz­nálásának legcélravezetőbb eszközei a talajjavítás, a helyes trágyázás, a gon­dos munkaszervezés, az agrotechnikai határidők betartása, az új agrotechnikai és zooteehnikai ismeretek értékesítése, de a nagyüzemi termelésben mégis a gépesítés a legfontosabb tényező. Gé­pek segítsége nélkül nem fokozhatnék a termelést és nem érhetnénk el na­gyobb munkatermelékenységet. Tehát arra kell törekednünk, hogy minél hamarabb és minél szélesebb kör­ben gépesítsük a mezőgazdasági mun­kálatokat. Köztársaságunkban a gépesí­tési feladatokkal a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet foglalkozik, amelynek fiepyben (Prága mellett) van a szék­helye. Erre az intézetre már igen sok kísérleti feladat és probléma megoldása hárul, úgyhogy — a munkamegosztás érdekében, valamint a különleges szlo­vákiai adottságok figyelembevételével — legutóbb megalakult a Csöllei Gépkí­sérleti Állomás, amely szervezetileg a Csehszlovák Mezögazdaságtudományi Akadémiához tartozik. Ez az állomás gyakorlatilag ez esz­tendő július 1-én kezdte meg működé- • sét. Fölkerestük Manaus Jozef mérnö­köt, az állomás igazgatóját, hogy tájé­koztasson bennünket az elmúlt pár hó­napban végzett munkáról és a mező­gazdaság gépesítésének távlatairól. Megtudtuk, hogy az állomás két or­szágos jellegű feladat megoldását vál­lalta: az egyik a kukorica termesztésé­nek és betakarításának, a másik pedig a szőlő termesztésének és betakarítá­sának gépesítése. A többi feladat inkább körzeti jellegű, s ezek a kísérletek a gépcsoportok legcéltudatosabb össze­állítására, a gabona termesztésének é* betakarításának gépesítésére, a takar­mányfélék szárításának és betakarítá­sának legmegfelelőbb módszereire, to­vábbá az állattenyésztési munkaműve­letek gépesítésére terjednek ki. Legjobban a gabonafélék termeszté­sével és betakarításával összefüggő gé­pesítési kísérletek baladnak. Az állomás dolgozói másfél hónapon át a Kutná Hora-i Állami Gazdaságban tanulmá­nyozták a gabona korszerű aratásának kérdéseit, ahol több mezőgazdasági ku­tatóintézettel együttműködésben főként a gabona háromszakaszos betakarításá­nak lehetőségeivel foglalkoztak. A ta­nulmányút eredményeit most elemzik, de annyit máris elárulhatunk, hogy a háromszakaszos aratás kiemelkedő for­dulatot jelent majd a gabona betakarí­tásának munkálataiban. Azt is elmondotta az állomás igazga­tója, hogy munkatársainak száma be­látható időn belül harmincra emelke­dik, mivel a feladatok sokasodnak és egyre átfogóbb problémákat ölelnek fő!. Végül megemlítette, hogy a kísérleti eredményeket a csöllei gépkísérletezők túlnyomórészt a Szenei Állami .Gazda­ság nagyfödémesi részlegén iellenőrzik. Mindenesetre szép, értékes feladatok megoldására vállalkozott a Csöllei Gép­­kísérleti Állomás, s hisszük, hogy mun­kájának eredményeként a mezőgazdaság újabb nagy lépést tesz előre a gépesí­tés. a haladás útján. J. S. Izotópokkal a filoxéra ellen Semin szovjet tudós kísérletekkel bizonyítja, hogy rádióaktív izotópokkal sikeresen fölvehetjük a harcot a filo­xéra ellen. Ennek az a módja, hogy a fertőzött szőlőtövek gyökereit Kobalt- 60 gammasugárzásnak tesszük ki, s ily - képpen a filoxérát a fertőzés bármilyen szakaszában biztonsággal megsemmisít­jük. A filoxéra elpusztításához használt 20 000 — 30 000 röntgen a szőlőtőkének nem árt. A gabonafélék háromszakaszos betakarítására irányuló kísérletek alkalmával ellenőrizték a rendfelszedő szecská/ógép munkáját is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom