Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-25 / 94. szám
1959. november 25. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 375 Száz új méhcsaláddal a harmadik ötéves tervben Már a második százcsaládos méhészetben dolgozom mint méhész, azt hiszem nem lesz fölösleges, ha^legalább a fontosabb munkák folyamatát leírom, amelyek a két méhészet megalakításával adódtak. Az első százcsaládos állományt vásárolt öreg családokkal kezdtük. Szövetkezetünk- 88 családot vett, ebből 44-et én gondoztam, 44-et pedig méhésztársam. Mind a 44 családot átraktam új N. B. kaptárakba gyümölcsvirágzás alatt és akácig serkentettem őket. Pár nappal akác előtt az egész fészket fölvettem a méztérbe, csak az anyát egy fias léppel hagytam a fészek közepén és kétoldalt 4 — 4 műlépet tettem jól bedrótozva, fönt beragasztva, de kimaradt jó pár lépem. Ezekből műrajokat készítettem. Az év közepes volt: 500 kg mézet pergettem. A szélső lépek egészen nem voltak még kihúzva a mürajokban, amikor az új anyák petézni kezdtek. Pengetés után söpörtem és etettem. Igv körülbelül hat nap alatt kihúzták a mölépeket és az új anyák szépen petéztek. A méhek megalkották az új fészkeket szép mézkoszorúval. Ágiikor láttam, hogy jől dolgoznak, hozzáfdugtam a 44 törzscsaláddal is a műlépek építtetéséhez. Közberaktam egy-egy műlépet és helyette egy öreg lépet kivettem. Eközben etettem literes adagokban, 1:1 keverésű szirupot. A családok pár nap alatt kiépítették a betüzdelt műlépeket és szeptemberre minden család jól betelelte magát. Ebből az állományból a szövetkezet 44 családot, rajt és törzscsaládot eladott. De a szövetkezetnek is maradt 110 család méhe most, amikor a méhészetet átadtam. Üj méhészetben, az állami gazdaság méhészetében dolgozom, száz új N. B. kaptárral. Ebben az állományban átvettem 5 — 6 keretes akác ut.ln készült mürajokat. A kaptárak fekvők. A fiasítást ezeknél is áttettem a méztérbe és az anya egy fiasléppel a régi helyén maradt; kétoldalt 4, esetleg 5 műlépet helyeztem el. A rajokat aratás után szállítottuk haza, körülbelül 50 km távolságról Hogy a kocsi ne dobálja a kaptárakat, homokkal terheltük meg és éjszaka indultunk útnak. Sikerült a szállítás: igaz, hogy minden harmadik fiaskeret közé egy üreset tettem. A kereteket megerősítettem, hogy a szállítás kényelmesebb legyen. Hogy milyen volt a szállítás, arról az is tanúskodik, hogy a betüzdelt üres keretekbe a méhek 5—6 cm-es új lépeket húztak az úton. Otthon pár nap alatt bcdiőtoztunk és müléppel beragasztottunk 326 keretet, és készítettünk egy fabódét. A mülép szaga egész rajra való méhet odacsábított és ostromolni kezdték. Az építést tűzdeléssel akartam serkenteni, de nem vált be, mert az építésre szánt élelmet a méhek elraktározták az öreg lépekbe. Ezáltal leszűkült az anya pef.ézése, nekem pedig fiatal méhekre és új építményekre volt szükségem. Ezért 50 családot, amelyek bö mézkészlettel rendelkeztek, rajállapotba helyeztem. Elvettem az összes lépőket és 5—6 keret mülépre ráztam őket. Minden este félliteres adagokban langyos sziruppal serkentettem. Az elvett fias- és mézeslépekot pedig beraktam a másik 50 családhoz, így elértem azt, hogy azok a családok, amelyek megkapták a fiasítást. törzscsaládokká váltak, és azok, amelyek csak műlépet kaptak, de etettem őket, azok is kiépítettek 5—6 keretet. Amelyek jó! bedolgozták magukat, visszasegítettom egy-két kelőiéiben levő fiasléppel. Kár, hogy a késői szállítás miatt legalább még egy fiatal nemzedéket nem neveltethettem velük. Nyár végén az idő hirtelen hűvösre fordult és ezért elkéstem. Az állomány nagy része a csíkos olasz fajból áll, amely szorgalmas, de hűvösben nem fejlődik jól. Korán telel és hideg tavaszon későn fejlődik. De azért a gyengébb családok is olyan erősek, hogy nem kell féltenem őket a teleléstől. Remélem, hogy tavaszkor szép lesz a •virágnyílás és méheink zsongása betölti az egész környéket. Igen sok virágot meglátogatnak. A méhek és virágok nászából sok gyümölcs és sok mag fakad, ami szintén segíti a harmadik ötéves terv teljesítését. Racskó János (Ipolynyék) Szokatlan mézharmatgyűjtés Dél-Szlovákiában Méhész szemmel figyelve, nyáron gyakran észrevesszük, hogy a fák levelei csillognak, igen vékony cukorréteggel vannak bevonva és reggelenként a virágtalan fákon is zsongnak a méhek. Méhészeink, akik a fenyő mézharmatát nem ismerik, nemigen szoktak nagyobb jelentőséget tulajdonítani ennek. Az idei nyár azonban nagyon sok méhésznek meglepetést okozott. A silány akáchordás több méhészt arra kényszerített, hogy ne hagyja ott a vándortanyát, hanem maradjon az erdőben, mert otthon sincs virág és minden száraz. Egy hét múlva emelkedni kezdett a kaptármérleg, néhány helyen naponta 1 kgot is mértek. A méhészszemek ragyogni kezdtek. Két héttel később meg a mézeskannák és a pergetők is elindultak az erdők felé. A legnagyobb meglepetés azonban éppen most következett. A kiszedett súlyos keretek hiába kerültek a pergetőbe, a méz csak nem csordult meg, a kannák üresen maradtak. A méhészek kétségbeesve futottak fűhöz, fához, hogy mit csináljanak. A lépekből nem jött ki az újfajta méz, olyan sűrű volt. Mindenki tanácstalanul állt. A legöregebb méhészek sem emlékeztek ilyen mézharniatra, így hát ki-ki a maga eszére támaszkodva próbáit megszabadulni a várvavárt, de mégis sok gondot okozó vendégtől. A zselízi méhészek vízben áztatták a kereteket, s azután rakták a pergetőbe. Az így nyert cukros folyadékot mézbor készítésére használták fel. Párkány környékén, Kovácspatakon a mézűri kereteket lerakták a költőtérbe, s augusztus végére eltűnt a mézharmat onnan. A méhek vagy felhígították és felhasználták a fiasítás táplálására, vagy kihordták a kristállyosodó mézharmatot a kaptárból. A nagysallói méhészeket otthon érte a szerencse. A diófa levelét vastagon befedte a mézharmat, de más fákon is megjelent, úgyhogy itt a méhészek vándorlás nélkül érték el azt, amit mások vándorlással. Minek köszönhetjük ezt a nagy mézharmatot? Az idei nyár nagyon kedvezett a levéltetvek elszaporodásának, annak ellenére, hogy mindenfajta fán másféle levéltetű él. Idén mind kedvezően fejlődött és váladékuk teleszórta a fák leveleit. Érdekes azonban, hogy a fenyőn is tömegesen megjelennek a tetvek, de ez a mézharmat pergethető. Valószínű, hogy fenyveseink mézharmata nemcsak a levéltetvek váladéka, hanem a tűlevelű fák új hajtásain megjelenő cukortartalmú izzadtnány is, amely erősen hígítja és élvezhetővé teszi, azonkívül kellemes aromát is ad neki. Nyáron a mézharmat nem veszélyes a méhekre, de nyár végén Igen, mert telelésre nem alkalmas. Az ilyen eleségen belelelt méhek nem érik meg a tavaszt. Legyünk tehát óvatosak a téli eleséggel széniben. C s e r n á k László, méhészeti szaktanító (Zselíz) Mire jó a gyöngyvirág? A túlnyomórészt zárt tölgyesekben és bükkösökben tenyésző gyöngyvirágot nemcsak rendkívül kellemes illata miatt gyűjtik csokorba. A gyöngyvirágnak ugyanis minden része gyógyszeranyagokat (convallin, convallarin glükozidok stb.) tartalmaz. Külsőleg ezeket a gyógyszereket ízületi bántalmak leküzdésére, a glükozidokat pedig szívbetegségek gyógyítására használják. Igen kevesen ismerik a gyöngyvirág termését. Amikor a gyöngyvirág elvirágzik és levelei sár-, gulni kezdenek, a földön piros golyócskákat figyelhetünk meg, amelyek nem egyebek, mint a gyöngyvirág termése.
