Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-15 / 91. szám
1959. november 15. \fralKHi Földműves 3 Az élettel mi is formálódunk Egyszerű, borús hétköznap. A naptárban is fekete betűvel van bejegyezve: november 9, hétfő. Nincs ezen a napon semmi különös. A reggel csípős hideget lehel, mint máskor. A járókelők is úgy, tolongnak a járdán, mint a többi hételeji napon. Hiába, vége az ünnepnek, munkához kell látni... megvan a lehetőség a hektárhozamok fokozására, az állati termékek növelésére. így aztán a tagsággal együtt tervet dolgoztunk ki, melynek alapján a növénytermelést 20,5, az állattenyésztést 22,5 százalékkal növeljük. 600 mázsa silókukoricát termelünk egy hektár földön!... A hang száll, száll, s bejárja a te-A KONFERENCIA RÉSZVEVŐINEK EGY RÉSZE Tudják ezt az EF3Z-ek elnökei, zootechnikusai, agronómusai is — és mégis ünnepelnek... Mégpedig Bratislavában a Devín szálló egyik nagytermében. Szlovákia különböző részeiről 35 szövetkezeti vezető jött Bratislavába, hogy kérdés-felelet formájában elmondják egymásnak: hogyan akarják a prerovi járás felhívása alapján növelni a hektárok hozamát, s az állatok hasznosságát! A megnyitóbeszéd után Bartos Mihály, az éberhardi EFSZ elnöke az első előadó. Szeme csillog, hangja cseng, mint az acél üllő ... — Amikor megjelent a prerovi felhívás - kezdi beszédét Bartos elvtárs, — azonnal áttanulmányoztuk. De nemcsak mi, hanem szövetkeze-, tünk minden egyes tagja. Aztán gondolkodtunk. S amikor tekintetünk Bartos Mihály, végigsuhant szöjz éberhardi EFSZvetkezetünk hatáelnöke rán, rájöttünk, hogy nálunk is rém minden zugát. A jelenlevők feszülten figyelnek — elmélkednek... Szinte látni, hogy egy-egy kimondott szó mennyire áthatja, gondolkodásba, ejti az embereket. No de így van ez jól, ez az összejövetel célja ... — Az eddiginél sokkal nagyobb súlyt, gondot fordítunk az új takarmányozási technika és technológia bevezetésére, — folytatja Bartos Mihály. Jelenleg 100 darab sertésünk hízik nyitott istállóban önetetési módszerrel. A napi súlygyarapodás augusztusban 85 dkg, szeptemberben pedig egy kg volt. Az a tervünk, hogy jövőre — az anyasertéseken kívül — az egész sertésállományt nyitott istállóban helyezzük el, alkalmazzuk a száraz etetést. A burgonya hektárhozamát pedig az eddigi 200 mázsáról legalább 250 mázsára emeljük. A rövid, de tartalmas beszámoló után a kérdések rengetege száll az elnök félé. Bartos Mihály azonban egy cseppet sem lepődik meg, bátran s kellő szakértelemmel válaszol:- Hogyan készítjük elő a talajt a kukorica alá? — kérdezi Illés agronómus. — Egyszerűen ... Aratás után elvégezzük a tarlóhántást és ősszel pontos időben a mélyszántást. IstállóA szakosítás tapasztalatai az „Október 12“ kolhozban A KOSZTROMAI KÖRZET „Április 12" kolhozában jó előfeltételek vannak a tejhozam növelésére. A kolhoznak nagykiterjedésű rétje és legelője van. Ezenkívül még a szántóterületek bizonyos részén is termelnek takarmánynövényeket, s Így az előző években sikerült elérniük, hogy száz hektár szántóterületre 48 mázsa tejet és 18,5 mázsa húst termeltek. A népgazdaság gyors fejlődése az utóbbi öt év alatt elősegítette a mezőgazdaság egyes ágainak korszerűsítését a kolhozokban. Az „Április 12" kolhoz az elsők között specializálódott a tejtermelésre. Rövid időn belül megváltoztatták a vetésterületek öszszetételét is. A növénytermelésben az első helyre a takarmánynövények és a burgonya termesztése került; az utóbbi főleg a tehenek takarmányául szolgál. A gabonaneműekből csak annyit termelnek, amely fedezi a helyi szükségletet. így az 1958-as évben a kolhozoknak sikerült elérniük, hogy minden egyes tehénre 3 tonna széria, 6 tonna burgonya. 12 tonna silótakarmány és 10 mázsa szemestakarmány \ jutott. Az új módszerek segítségével nemcsak a tejelékenység növekedik, de bővül az állatállomány is. A borjakat a karavajevói szovhoz mintájára ne-A rétéi EFSZ „önkiszolgáló" nyitott istállóját csodálják a vendégek már üzemi étkezdét, ahol naponta 8 koronáért étkezhet egy-egy szövetkezeti tag. A munka is sokkal jobban megy, nagyobb lehetőség van a helyi tartalékok kihasználására: a hektárhozamok növelésére. Sokat lehetne még mondani a jelenlevők terveiről, a sok szép és értékes kötelezettségvállalásról. Vegyük azonban a legértékesebbet. Mégpedig azt, hogy másnap, amikor a küldöttek meglátogatták a szenei járás egyes szövetkezeteit és helyszínen győződtek meg az új technika és takarmányozási technológia előnyeiről, szinte újjászülettek, másképpen gondolkodtak. De nem is csoda, hiszen olyan kövér sertéseket, mint a csataji szövetkezetben láttunk, és olyan virgonc s kövér növendékállatokat, mint amilyenek a szenei EFSZ nyitott istállójában futkároztak, ritkán láthatunk. Az pedig teljesen ámulatba ejtette a vendégeket, hogy a rétéi szövetkezetben már „önkiszolgáló Istállóban" étkezik a marhaállomány. Meg is jegyezték többen: már most valóban látjuk, hogy nemcsak az élet, hanem az élettel mi is formálódunk! Z a t y k 6 József vélik. Az „Április 12" kolhozban gaz* * dasági épületekben sincs hiány. Most helyeztek üzembe egy modern tejházat. A KORSZERŰSÍTÉS, amit ők végrehajtottak, nemcsak a termelékenység növekedéséhez járult, hanem nagyban emelte a tagok megjutalmazását is, illetve csökkent a tej- és hústermékek ára. Míg az 1958-as év ejőtt egy liter tej 2 rubelbe és 1 kg hús 10 rubelbe került, addig ma 1 liter tej előállítási költsége 0,86 rubel és 1 kg húsé 6,88 rubel. Egy munkaegységre pedig 20 rubelt fizetnek ki. A kolhozban a tejtermelés új szakemberei nevelődnek ki. Például a „Szocialista Munka Hőse“ büszke kitüntetés tulajdonosai, Mária Jegorova, Jevdokija Kgrdjakova, Mária Korneva, Anna Proteszova borjúgondozónők és mások. Figyelemre méltó eredményt ért el Faszta Jegotov és Alexandr Berizov munkacsoportja is, akik hektáronként 800 mázsa silókukoricát termeltek. A kolhoz tagjai elhatározták, hogy az év végéig 100 hektáronként 700 mázsa tejet és 150 mázsa húst termelnek. A legutóbbi gyűlésen elhatározták, hogy a hétéves terv utolsó előtti évében 100 hektárra már 1300 máTsa'tejet és 250 mázsa húst fognak termelni. Sz. DECSKOV, Moszkva EPITO-----IFJÚSÁG B{K7PlnPtP<? egy járási CSISZ titkárral uuuLuiyuiuu «»iiiuM nin A múlt hét végén felkerestük Lecky Jánost, a CSISZ lévai járási bizottságának vezető titkárát, hogy elbeszélgessünk a járás ifjúságának tevékenységéről. , • A nyári szünidőben hogyan kapcsolódott be a munkálatokba az ifjúság? — Az aratási munkálatoknál több mint 56 ezer órát, egyéb munkáknál pedig 17 000-et dolgoztak le a járás CSISZ szervezetének tagjai. Az aratásból legjobban a járási építkezési vállalat fiataljai vették ki részüket, akik 26 tagú csoportjukkal 2 hetet töltöttek a védhökségi szövetkezetükben. — Járásunk területén egyik legnagyobb feladat: a Sykenica folyó szabályozása. A munkálatoknál mintegy 330 diák vett részt 14 — 14 napos időközönként. Többen segítettek a Lévai Állami Gazdaság lászlómajori részlegén az alagcsövezési munkálatoknál is. • A rét- és legelőjavítási munkálataiból hogyan veszik ki részüket a falusi szervezetek? — Ezen a téren is vannak eredményeink. A tavaszon 920 hektár rétet és legelőt hoztunk rendbe. Az ősz folyamán legalább 500 hektárt, s tavaszkor 1000 hektáron végezzük el a javítási munkálatokat. Említésre méltó a bánovcei fiatalok elhatározása, akik 20 hektár rét és legelő gondviselését vállalták. • A talajerő fokozására, vagyis a komposzt készítésére gondoltak-e? — A komposztkészítési verseny az elmúlt évben kezdődött és ez évben fejeződik be. Járási méretben 5000 köbméter komposzt készítését tűztük ki célul. A mai napig 3510 köbmétert készítettünk, vagyis még 1490 hiányzik, amelyet még az ős»Ön elkészítünk. Ezen a téren a devincaniak jár-Mezőgazdaságunk anyagi alapjának kibővítésével, és a munka szervezés megjavításával 1965-ig másfélszeresére emeljük a munkatermelékenységet a mező gazdaságban az 1960-as évhez vi szonytíva. A harmadik ötéves terv folyamán pedig elakarjuk érni, hogy évente 40 000 fiata’ találja meg jövőjé a mezőgazdaságban. nak az élen, akik már ezidáig 350 köbmétert készítettek. • Hogyan segítik elő a mezőgazdasági épületek építését? — Az építkezésnél, sajnos, keveset segítenek fiataljaink, de mindent megtesszünk annak érdekében, hogy jövőre már elmondhassuk: e téren is szép munkát végeztünk. - Azonban a téglakészítésből kivettük részünket. Brigádmunkával 97 ezer téglát s ebből legtöbbet, 9500-at a lévai helyi csoport készített. • Milyen gondot fordítanak az ifjúság politikai nevelésére? . — Hetvenöt különböző érdekkörben több mint 1800 fiatal tanul, hatszázon felül pedig az esti pártiskolát látogatják. A közeli napokban megkezdünk egy előadás-sorozatot az ateista nevelésről a járási választmány és a helyi csoportok vezetőségi tagjainak részére. • A mindennapi munka mellett, gondolnak-e a fiatalok szakmai tudásának növelésére? Fiataljaink ma már nem elégednek meg csupán a szórakozással. Idejük egy részét tanulásra fordítják. Ezt igazolja az a tény is, hogy távtanulás útján mintegy 300 fiatal tanul különböző l’okú iskolákon. • Milyen terveik vannak a jövőre? — A jövő nyáron 1 járási és 10 helyi ifjúsági építkezést valósítunk meg. Ezek kötelezettségvállalásokkal vannak alátámasztva, melyeket fiataljaink hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának tiszteletére tettek. Jelszavunk: május 9-ig minden fiatal 10 brigádórát dolgoz le. Ez pedig több, mint 35 ezer órát jelent járási méretben. NÉMETH JÁNOS trágyából 400-450 mázsát hordunk egy hektár földre! — Műtrágyát nem vetnek? — De igen, szuperfoszfátot. A kukoricát pedig négyzetes — fészkesen ültetjük el. — Hányszor kapálják a kukoricát? — Háromszor saraboljuk és kétszer kapáljuk! Pillanatnyi csend, majd ismét néhány kérdés. — Engem az érdekelne, hogyan akarják elérni silókukoricánál a 600 mázsás hektárhozamot? — kíváncsiskodik az idősebb bácsi. — Ezen a téren saját tapasztalatainkat hasznosítjuk. Vagyis egy mázsa silókukorica kitermeléséhez egy mázsa istállótrágyát adunk a földnek. A múlt évben 500 mázsát adtunk hektáronként, így 500 mázsás hektárhozamot értünk el. Természetesen a növényt háromszor megsaraboltuk! .. A verebélyi EFSZ elnöke az új takarmányozási technika és technológia felől érdeklődik. — Mondja el nekem, hogyan vált be ez a módszer? — Mint mondoUam. csak 100 darab sertésnél alkalmazzuk az önhizlalást. A mi részünktől nagyon előnyös ez az új módszer. A régi etetési módszer szerint például 6.60 koronáért termeltünk ki egy kg sertéshúst Most meg csak 5,75 koronába kerül. Tehát könnyebb munkával többet és olcsóbban termelünk. Hogy csak egy példát említsek, a sertésgondozók reggel 7 órakor mennek munkába, délután 4 órakor pedig már hazafelé tartanak. Tehát semmivel sem dolgoznak többet, mint az üzemi munkások! — Délután Herceg József a rnaiatinyi EFSZ elnöke veit az ■ előadó. Nany lelkesedéssel, s tt gyük hozzá némi büszkeséggel beszélt az eredményekről, a jövő terveikről. Többek között megemlítette, hogy ók már Herceg József, valódi, közös gaza malatinyi EFSZdálkodást folytatelnöke nak. Ugyanis négy szövetkezeti község egyesült, forrott egy nagy családdá. — És hogy megy a munka? - tették fel többen is a kérdést? — Mit mondjak? 30 koronát terveztünk munkaegységenként, és ez meglesz a valóságban is. Építettünk A Csataji szövetkezet nyitott istállójában a házilag készített önetető és a kövér sertések láthatók, melyek naponta 85—90 dkg-ot híznak Csak így tovább! Mi is betakarítottuk már a 40 hektár cukorrépát, melyről 17 818.80 mázsát szállítottunk az Oroszkai Cukorgyárba. így a tervezett 270 mázsás hektárhofam helyett 445,47 mázsást értünk el. Ez az eredmény pedig a tagok határtalan szorgalma árán született. Ugyanis minden szövetkezeti család félhektár cukorrépa gondozásáért, annak sikeres betakarításáért felelt. Treginya Lajos 268,60, Tóth Ernő 250,50. Sonkoly Pál 251.70, Kisel Pál 251,50, Osztás Pál pedig 248.30 mázsa cukorrépát takarított be a kimért félhektár területről. De nem hagyhatjuk említés nélkül Gráfik Erzsébetet, Hegegy Mihályt és Gazsó Pált sem, akik nem érték el a 200 mázsás félhekiáros hozamot — azonban emellett nagy segítséget nyújtottak a szövetkezet többi munkálatainak időbeni elvégzésében. Azért nem kell nekik sem félni, ho y a többlett cukorrépáért kapott összegből. melyet prémiumként osztunk szét a tagok között, nem kapnak. De igen! Természetes, hogy figyelembe vesszük az eddig végzett munka mennyiségét és minőségét is. A kukorica törését is már magunk mögött hagytuk. Jól fizetett. 50 mázsa termett hektáronként. A hibridkukoricából pedig 52,20 mázsa. Az őszi szántás-vetéssel sem vártunk az égi harmatozásra. Minden erő és eszköz bevonásával olyannyira előrehaladtunk, hogy már a tervezett gabonaneműeknek több mint 80 százalékát elvetettük. A még hátralevő mennyiséget is rövidesen földbe teszszük. Csak így tovább: a jó munkának meg lesz az eredménye! Verebes Lajos agronőmus, Garamvezekény
