Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-15 / 91. szám

1959. november 15. \fralKHi Földműves 3 Az élettel mi is formálódunk Egyszerű, borús hétköznap. A nap­tárban is fekete betűvel van beje­gyezve: november 9, hétfő. Nincs ezen a napon semmi különös. A reg­gel csípős hideget lehel, mint máskor. A járókelők is úgy, tolongnak a jár­dán, mint a többi hételeji napon. Hiába, vége az ünnepnek, munkához kell látni... megvan a lehetőség a hektárhozamok fokozására, az állati termékek növe­lésére. így aztán a tagsággal együtt tervet dolgoztunk ki, melynek alap­ján a növénytermelést 20,5, az állat­tenyésztést 22,5 százalékkal növeljük. 600 mázsa silókukoricát termelünk egy hektár földön!... A hang száll, száll, s bejárja a te-A KONFERENCIA RÉSZVEVŐINEK EGY RÉSZE Tudják ezt az EF3Z-ek elnökei, zootechnikusai, agronómusai is — és mégis ünnepelnek... Mégpedig Bra­­tislavában a Devín szálló egyik nagy­termében. Szlovákia különböző részei­ről 35 szövetkezeti vezető jött Brati­­slavába, hogy kérdés-felelet formá­jában elmondják egymásnak: hogyan akarják a prerovi járás felhívása alapján növelni a hektárok hozamát, s az állatok hasznosságát! A megnyitóbeszéd után Bartos Mi­hály, az éberhardi EFSZ elnöke az első előadó. Szeme csillog, hangja cseng, mint az acél üllő ... — Amikor meg­jelent a prerovi felhívás - kezdi beszédét Bartos elvtárs, — azonnal áttanulmányoztuk. De nemcsak mi, hanem szövetkeze-, tünk minden egyes tagja. Aztán gon­dolkodtunk. S ami­kor tekintetünk Bartos Mihály, végigsuhant szö­­jz éberhardi EFSZvetkezetünk hatá­­elnöke rán, rájöttünk, hogy nálunk is rém minden zugát. A jelenlevők fe­szülten figyelnek — elmélkednek... Szinte látni, hogy egy-egy kimondott szó mennyire áthatja, gondolkodásba, ejti az embereket. No de így van ez jól, ez az összejövetel célja ... — Az eddiginél sokkal nagyobb súlyt, gondot fordítunk az új takar­mányozási technika és technológia bevezetésére, — folytatja Bartos Mi­hály. Jelenleg 100 darab sertésünk hízik nyitott istállóban önetetési módszerrel. A napi súlygyarapodás augusztusban 85 dkg, szeptemberben pedig egy kg volt. Az a tervünk, hogy jövőre — az anyasertéseken kívül — az egész sertésállományt nyitott is­tállóban helyezzük el, alkalmazzuk a száraz etetést. A burgonya hektár­hozamát pedig az eddigi 200 mázsáról legalább 250 mázsára emeljük. A rövid, de tartalmas beszámoló után a kérdések rengetege száll az elnök félé. Bartos Mihály azonban egy cseppet sem lepődik meg, bátran s kellő szakértelemmel válaszol:- Hogyan készítjük elő a talajt a kukorica alá? — kérdezi Illés agro­­nómus. — Egyszerűen ... Aratás után elvégezzük a tarlóhántást és ősszel pontos időben a mélyszántást. Istálló­A szakosítás tapasztalatai az „Október 12“ kolhozban A KOSZTROMAI KÖRZET „Április 12" kolhozában jó előfeltételek van­nak a tejhozam növelésére. A kolhoz­nak nagykiterjedésű rétje és legelője van. Ezenkívül még a szántóterüle­tek bizonyos részén is termelnek takarmánynövényeket, s Így az előző években sikerült elérniük, hogy száz hektár szántóterületre 48 mázsa tejet és 18,5 mázsa húst termeltek. A népgazdaság gyors fejlődése az utóbbi öt év alatt elősegítette a me­zőgazdaság egyes ágainak korszerű­sítését a kolhozokban. Az „Április 12" kolhoz az elsők között specializálódott a tejtermelésre. Rövid időn belül megváltoztatták a vetésterületek ösz­­szetételét is. A növénytermelésben az első helyre a takarmánynövények és a burgonya termesztése került; az utóbbi főleg a tehenek takarmányául szolgál. A gabonaneműekből csak annyit termelnek, amely fedezi a he­lyi szükségletet. így az 1958-as évben a kolhozoknak sikerült elérniük, hogy minden egyes tehénre 3 tonna széria, 6 tonna burgonya. 12 tonna silótakar­mány és 10 mázsa szemestakarmány \ jutott. Az új módszerek segítségével nem­csak a tejelékenység növekedik, de bővül az állatállomány is. A borjakat a karavajevói szovhoz mintájára ne-A rétéi EFSZ „önkiszolgáló" nyitott istállóját csodálják a vendégek már üzemi étkezdét, ahol naponta 8 koronáért étkezhet egy-egy szövet­kezeti tag. A munka is sokkal jobban megy, nagyobb lehetőség van a helyi tartalékok kihasználására: a hektár­hozamok növelésére. Sokat lehetne még mondani a je­lenlevők terveiről, a sok szép és ér­tékes kötelezettségvállalásról. Vegyük azonban a legértékesebbet. Mégpedig azt, hogy másnap, amikor a küldöttek meglátogatták a szenei járás egyes szövetkezeteit és helyszínen győződ­tek meg az új technika és takarmá­nyozási technológia előnyeiről, szinte újjászülettek, másképpen gondolkod­tak. De nem is csoda, hiszen olyan kövér sertéseket, mint a csataji szö­vetkezetben láttunk, és olyan virgonc s kövér növendékállatokat, mint ami­lyenek a szenei EFSZ nyitott istálló­jában futkároztak, ritkán láthatunk. Az pedig teljesen ámulatba ejtette a vendégeket, hogy a rétéi szövetke­zetben már „önkiszolgáló Istállóban" étkezik a marhaállomány. Meg is jegyezték többen: már most valóban látjuk, hogy nemcsak az élet, hanem az élettel mi is formálódunk! Z a t y k 6 József vélik. Az „Április 12" kolhozban gaz* * dasági épületekben sincs hiány. Most helyeztek üzembe egy modern tej­házat. A KORSZERŰSÍTÉS, amit ők végre­hajtottak, nemcsak a termelékenység növekedéséhez járult, hanem nagy­ban emelte a tagok megjutalmazását is, illetve csökkent a tej- és húster­mékek ára. Míg az 1958-as év ejőtt egy liter tej 2 rubelbe és 1 kg hús 10 rubelbe került, addig ma 1 liter tej előállítási költsége 0,86 rubel és 1 kg húsé 6,88 rubel. Egy munkaegy­ségre pedig 20 rubelt fizetnek ki. A kolhozban a tejtermelés új szak­emberei nevelődnek ki. Például a „Szocialista Munka Hőse“ büszke ki­tüntetés tulajdonosai, Mária Jegorova, Jevdokija Kgrdjakova, Mária Korneva, Anna Proteszova borjúgondozónők és mások. Figyelemre méltó eredményt ért el Faszta Jegotov és Alexandr Berizov munkacsoportja is, akik hek­táronként 800 mázsa silókukoricát termeltek. A kolhoz tagjai elhatározták, hogy az év végéig 100 hektáronként 700 mázsa tejet és 150 mázsa húst ter­melnek. A legutóbbi gyűlésen elha­tározták, hogy a hétéves terv utolsó előtti évében 100 hektárra már 1300 máTsa'tejet és 250 mázsa húst fog­nak termelni. Sz. DECSKOV, Moszkva EPITO-----­IFJÚSÁG B{K7PlnPtP<? egy járási CSISZ titkárral uuuLuiyuiuu «»iiiuM nin A múlt hét végén felkerestük Lecky Jánost, a CSISZ lévai járási bizottsá­gának vezető titkárát, hogy elbeszél­gessünk a járás ifjúságának tevé­kenységéről. , • A nyári szünidőben hogyan kap­csolódott be a munkálatokba az ifjú­ság? — Az aratási munkálatoknál több mint 56 ezer órát, egyéb munkáknál pedig 17 000-et dolgoztak le a járás CSISZ szervezetének tagjai. Az ara­tásból legjobban a járási építkezési vállalat fiataljai vették ki részüket, akik 26 tagú csoportjukkal 2 hetet töltöttek a védhökségi szövetkeze­tükben. — Járásunk területén egyik legna­gyobb feladat: a Sykenica folyó sza­bályozása. A munkálatoknál mintegy 330 diák vett részt 14 — 14 napos idő­közönként. Többen segítettek a Lévai Állami Gazdaság lászlómajori részle­gén az alagcsövezési munkálatoknál is. • A rét- és legelőjavítási munkála­taiból hogyan veszik ki részüket a falusi szervezetek? — Ezen a téren is vannak ered­ményeink. A tavaszon 920 hektár rétet és legelőt hoztunk rendbe. Az ősz folyamán legalább 500 hektárt, s ta­vaszkor 1000 hektáron végezzük el a javítási munkálatokat. Említésre méltó a bánovcei fiatalok elhatáro­zása, akik 20 hektár rét és legelő gondviselését vállalták. • A talajerő fokozására, vagyis a komposzt készítésére gondoltak-e? — A komposztkészítési verseny az elmúlt évben kezdődött és ez évben fejeződik be. Járási méretben 5000 köbméter komposzt készítését tűztük ki célul. A mai napig 3510 köbmétert készítettünk, vagyis még 1490 hiány­zik, amelyet még az ős»Ön elkészí­tünk. Ezen a téren a devincaniak jár-Mezőgazdaságunk anyagi alapjának kibővítésével, és a munka szervezés megjavításával 1965-ig másfélsze­resére emeljük a munkatermelé­kenységet a mező gazdaságban az 1960-as évhez vi szonytíva. A har­madik ötéves terv folyamán pedig el­­akarjuk érni, hogy évente 40 000 fiata’ találja meg jövőjé a mezőgazdaság­ban. nak az élen, akik már ezidáig 350 köbmétert készítettek. • Hogyan segítik elő a mezőgazda­­sági épületek építését? — Az építkezésnél, sajnos, keveset segítenek fiataljaink, de mindent megtesszünk annak érdekében, hogy jövőre már elmondhassuk: e téren is szép munkát végeztünk. - Azon­ban a téglakészítésből kivettük ré­szünket. Brigádmunkával 97 ezer tég­lát s ebből legtöbbet, 9500-at a lévai helyi csoport készített. • Milyen gondot fordítanak az ifjú­ság politikai nevelésére? . — Hetvenöt különböző érdekkör­ben több mint 1800 fiatal tanul, hat­százon felül pedig az esti pártisko­lát látogatják. A közeli napokban megkezdünk egy előadás-sorozatot az ateista nevelésről a járási választ­mány és a helyi csoportok vezetőségi tagjainak részére. • A mindennapi munka mellett, gondolnak-e a fiatalok szakmai tudá­sának növelésére? Fiataljaink ma már nem eléged­nek meg csupán a szórakozással. Ide­jük egy részét tanulásra fordítják. Ezt igazolja az a tény is, hogy táv­tanulás útján mintegy 300 fiatal tanul különböző l’okú iskolákon. • Milyen terveik vannak a jövőre? — A jövő nyáron 1 járási és 10 helyi ifjúsági építkezést valósítunk meg. Ezek kötelezettségvállalásokkal vannak alátámasztva, melyeket fiatal­jaink hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának tiszteletére tettek. Jelszavunk: május 9-ig minden fiatal 10 brigádórát dolgoz le. Ez pedig több, mint 35 ezer órát jelent járási méretben. NÉMETH JÁNOS trágyából 400-450 mázsát hordunk egy hektár földre! — Műtrágyát nem vetnek? — De igen, szuperfoszfátot. A ku­koricát pedig négyzetes — fészkesen ültetjük el. — Hányszor kapálják a kukoricát? — Háromszor saraboljuk és kétszer kapáljuk! Pillanatnyi csend, majd ismét né­hány kérdés. — Engem az érdekelne, hogyan akarják elérni silókukoricánál a 600 mázsás hektárhozamot? — kíváncsis­kodik az idősebb bácsi. — Ezen a téren saját tapasztala­tainkat hasznosítjuk. Vagyis egy má­zsa silókukorica kitermeléséhez egy mázsa istállótrágyát adunk a földnek. A múlt évben 500 mázsát adtunk hektáronként, így 500 mázsás hektár­hozamot értünk el. Természetesen a növényt háromszor megsaraboltuk! .. A verebélyi EFSZ elnöke az új ta­karmányozási technika és technológia felől érdeklődik. — Mondja el nekem, hogyan vált be ez a módszer? — Mint mondoUam. csak 100 darab sertésnél alkalmazzuk az önhizlalást. A mi részünktől nagyon előnyös ez az új módszer. A régi etetési módszer szerint például 6.60 koronáért ter­meltünk ki egy kg sertéshúst Most meg csak 5,75 koronába kerül. Tehát könnyebb munkával többet és olcsób­ban termelünk. Hogy csak egy példát említsek, a sertésgondozók reggel 7 órakor mennek munkába, délután 4 órakor pedig már hazafelé tarta­nak. Tehát semmivel sem dolgoznak többet, mint az üzemi munkások! — Délután Her­ceg József a rnaia­­tinyi EFSZ elnöke veit az ■ előadó. Nany lelkesedéssel, s tt gyük hozzá né­mi büszkeséggel beszélt az ered­ményekről, a jövő terveikről. Többek között megemlítet­te, hogy ók már Herceg József, valódi, közös gaz­­a malatinyi EFSZdálkodást folytat­­elnöke nak. Ugyanis négy szövetkezeti köz­ség egyesült, forrott egy nagy csa­láddá. — És hogy megy a munka? - tet­ték fel többen is a kérdést? — Mit mondjak? 30 koronát ter­veztünk munkaegységenként, és ez meglesz a valóságban is. Építettünk A Csataji szövetkezet nyitott istállójában a házilag készített önetető és a kövér sertések láthatók, melyek naponta 85—90 dkg-ot híznak Csak így tovább! Mi is betakarítottuk már a 40 hek­tár cukorrépát, melyről 17 818.80 má­zsát szállítottunk az Oroszkai Cukor­gyárba. így a tervezett 270 mázsás hektárhofam helyett 445,47 mázsást értünk el. Ez az eredmény pedig a tagok határtalan szorgalma árán szü­letett. Ugyanis minden szövetkezeti család félhektár cukorrépa gondozá­sáért, annak sikeres betakarításáért felelt. Treginya Lajos 268,60, Tóth Er­nő 250,50. Sonkoly Pál 251.70, Kisel Pál 251,50, Osztás Pál pedig 248.30 mázsa cukorrépát takarított be a ki­mért félhektár területről. De nem hagyhatjuk említés nélkül Gráfik Erzsébetet, Hegegy Mihályt és Gazsó Pált sem, akik nem érték el a 200 mázsás félhekiáros hozamot — azonban emellett nagy segítséget nyújtottak a szövetkezet többi mun­kálatainak időbeni elvégzésében. Azért nem kell nekik sem félni, ho y a többlett cukorrépáért kapott összeg­ből. melyet prémiumként osztunk szét a tagok között, nem kapnak. De igen! Természetes, hogy figyelembe vesszük az eddig végzett munka mennyiségét és minőségét is. A kukorica törését is már magunk mögött hagytuk. Jól fizetett. 50 má­zsa termett hektáronként. A hibrid­kukoricából pedig 52,20 mázsa. Az őszi szántás-vetéssel sem vár­tunk az égi harmatozásra. Minden erő és eszköz bevonásával olyannyira előrehaladtunk, hogy már a tervezett gabonaneműeknek több mint 80 szá­zalékát elvetettük. A még hátralevő mennyiséget is rövidesen földbe tesz­­szük. Csak így tovább: a jó munkának meg lesz az eredménye! Verebes Lajos agronőmus, Garamvezekény

Next

/
Oldalképek
Tartalom