Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-11 / 90. szám

1959. november 11. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 359 Kitűnő paprikát termesztett az udvardi szövetkezet Megírta annak idején a Virágzó Mező­­gazdaság, hogy az Uhorské Hradiíte-i konzervgyár a Nyitrai Zöldségtermesz­tési Központ útján a nyitrai körzet több földmüvesszövetkezetével gyümölcspap­rika termesztésére szerződést kötött. Reám hárult a feladat, hogy a paprika tenyészidejének különböző szakaszaiban fölkeressem a szerződéses paprikater­mesztésre vállalkozó szövetkezeteket, s figyelemmel kísérjem a növényzet fej­lődését. Később a termést mennyiségileg és minőségileg kellett ellenőriznem. A szövetkezetek közül elsőként az udvardi EFSZ vállalkozott a Cecei Es-as nemesített paprika termesztésére, amelynek elismert vetőmagját ez a szö­vetkezet 1958-ban termesztette ki. A vetőmagot azután átadta a Récsei Mag­nemesítő Állomásnak. Maczkó Ferenc, az udvardi szövetkezet főkertésze minden látogatásom alkalmá­val készséggel megadta a felvilágosítá­sokat. Kicseréltük véleményünket és összeegyeztettük álláspontunkat. A fő­kertész első látogatásom alkalmával bol­dogan mutogatta a szép paprikapéldá­nyokat, s amint mondotta, a termesztett fajta igen jól kötött, s mindenképpen felülmúlta a többi fajtát. Június végéig a szövetkezet már ren­geteg, egész pontosan 56 738 db paprikát szolgáltatott be közfogyasztási célokra darabonkénti árban. Később az idő nem nagyon kedvezett a paprikának, s Maczkó elvtárs lehan­golta» mondotta: — Sajnos, nem várhatunk olyan ered­ményt, mint amilyet a múltban megszok­tunk. Irta: Dr. KAMINSZKY JÁNOS Alig győztem megvigasztalni a kitűnő fökertészt, hiszen láttam, hogy milyen körültekintő munkát végez, amelynek okvetlenül meg kell hoznia a sikert. A gondos művelésben tartott paprika­táblán, amely fehér virágokkal ékesített nagy zöld szőnyeg benyomását keltette, tömött sorok húzódtak. Nekem lett igazam, s nem a borúlátó főkertésznek, ugyanis az októberi papri­kaszüret eredményeként a paprika lm­onként 249,2 mázsát hozott, s egy hektár 40 300 koronát jövedelmezett. Igaz ugyan, hogy a hozam alacsonyabb, mint az elmúlt évi 400 mázsás hektár­átlag, de ha figyelembe vesszük a tény­leg kedvezőtlen időt, a siker tagadha­tatlan. Fagykár a paprikatáblát nem érte, mert a szüretet idejében tartották meg. Most pedig néhány mondatban az ud­­vardiak paprikatermesztésének agrotech­nikájáról számolok be. A paprikaföldön előveteményként bőséggel trágyázott talajban kapásnövény termett. A jól fej­lett palántákat gondosan előkészített, porhanyós, kötöttebb talajba 60 X 40 ern­es kötéstávolságra ültették ki. A további munkálatok négyszeri kapálásból és a szükség szerinti öntözésből álltak. A szedés 14 naponként történt, s a pap­rika 80 %-a I. osztályú, 20 Ib-a pedig II. osztályú minőségben került az átvevő mázsájára. A szövetkezet reméli, hogy az 1960-ban 15 hektárosra tervezett paprikaföid jóval nagyobb átlagtermést ad majd és sokkal magasabb összeggel gyarapítja a szövet­kezet pénztárát. Ezek a remények jogo­sak, hiszen a paprikatermesztési munka­­csoport igazán nagy szorgalommal és megfelelő szaktudással dolgozik. — Vajon mit szóit a konzervgyár a paprikánkhoz? — kérdezte Maczkó Fe­renc legutóbbi látogatásomkor. Örömmel közölhettem, hogy a gyár dolgozói a legnagyobb elismeréssel nyi­latkoztak a vastag húsú, jó ízű, szép színű és mérsékelt eapsaicin-tartalmú Cecei E3-as paprikából, amely a gyár kedvenc fajtája lett. (A capsaicin a paprika csípős hatóanyaga.) A szövetke­zet az előírásnak megfelelő módon osz­tályozta a paprikát és a megállapított határidőben szállította be. Ennek a pap­rikának a segítségével a gyár elsőrendű minőségű, rendkívül ízletes, kolbászos lecsót készít. Amint Maczkó elvtárs mondja, a szö­vetkezet a következő esztendőben is készséggel köt paprikatermesztési szer­ződést az Uhorské Hradiste-i gyárral, mivel az eddigi kapcsolatok igazán kel­lemesek voltak és hasznot hoztak mind­két fél számára. Reméljük, hogy — mindenekelőtt az udvardi tapasztalatok alapján — egyre több szövetkezet és állami gazdaság tér át a kifogástalanul bevált Cecei Ej-as paprika termesztésére A gondűző borocska műhelyében Szorgalmas munka folyik a Tokaj­­hegyalja körzetébe tartozó szlovákúj­helyi borüzemben. Az. üzem 1949-ben alakult. Most ün­nepli tehát fennállásának 10. évforduló­ját. Kezdetben voltak nehézségeink, hi­szen üzemünket raktárhelyiségekből alakítottuk át. Jelenleg sajtőházból, pa­lackozóból és pincéből áli. Ide tartozik még a kistoronyai, borsi, szőlőskei és bodrogszerdahelyi pince is. Üzemünk bizony nem a legkorszerűb­ben van berendezve. De reméljük, hogy iparunk gyors fejlődése lehetővé teszi Szép eredmény A kertészetben jó eredményeket csak akkor érhetünk el, ha egész éven át terv­szerűen és szorgalmasan dolgozunk. így dolgozik a mi kertészcsoportunk is. Ker­tészetünk 33 hektárra terjed, s ebből 19 hektáron zöldséget, 4 — 4 hektáron do­hányt, illetve fokhagymát, 3 hektáron fűszerpaprikát és 3 hektáron maguborkát termelünk. A termelt növényekből kapott bevételünk elérte a 630 000 koronát. Egy munkaegységre 16,60 koronát tervez­tünk. De az előirányzottnál nagyobb be­vétel lehetővé teszi a pótjutalmazást is, amelynek bizonyára serkentő hatása lesz a hektárhozam további enjelésében. Eh­hez persze hozzájárul majd a kertész­csoport tagjainak a szaktudása is. Kiss Fajos, Andód majd ezt is. Terjedelmileg sem valami gigászi alkotás. Munkaerőink száma mindössze 34, de így is sikeres eredmé­nyeket érünk el. Igaz ugyan, hogy az idénymunkák alkalmával emeljük az alkalmazottak számát. Itt tesznek szert gyakorlatra a Szőlőskei Szőlészeti Iskola tanulói is, akik bizony nem kímélik a fáradságot. A tanulókat nagyban segítik munkájukban Bodnár János és Tvarózek Rudolf pincemesterek, akik bizony már jő régen dolgoznak az üzemben. Tapasz­talataikkal és sokoldalú tudásukkal igye­keztek mindig segíteni a fiatal munká­soknak. A munkában példaképünk és Nyáron ünnepelte fennállásának 10. év­fordulóját a zsélyi szövetkezet. Szép eredményeket értek el az elmúlt tíz év alatt. Az Idei nyarat pedig teljes siker koronázta. A zöldségből eredő bevételük meghaladta a 250 000 koronát. A paprika termesztéséből 18 326 koronát bevételez­tek. Paradicsomot két hektáron termel­tek, amelyért 70 000 koronát kaptak. A fél hektáron termelt tökmagból pedig 11000 korona volt a jövedelmük. Szép összeget kaptak a káposztáért is. E szép eredményekért a dicséret főleg B e c s k e Józsefet és helyettesét K i s­­simon Györgyöt illeti, akik minden szaktudásukat felhasználva igyekeztek a lehető legjobban dolgozni. Meg kell di­tanácsadónk Vida József és Bácz Júlia, de ezzel közel sem azt akarjuk mondani, hogy a többiek nem segítenek nekünk. A tízéves évforduló után is megvan­nak a feltételeink arra. hogy munkásaink továbbra is hasonló szorgalommal fognak dolgozni. Nagy feladat vár majd ránk a jövőben is, hiszen mi dolgozzuk föl egész Kelet-Szlovákia szólőkészietét. Ezenkívül pedig a külföldről hozott termékek fel­dolgozásával és palackozásával is fog­lalkozunk. Jó munkánkról bizonyságot tesz még az is, hogy a múltban számos díjat és elismerő oklevelet kaptunk. A múlt sikereivel áthatva igyekezni fo­gunk továbbra is megtartani méltó he­lyünket a ranglistán. Kása Mihály (Szőlőske) csórnunk az itt dolgozó 15 nő szorgal­mát is, akik közül főleg Hadnagy Margit, K a j t o r Éva és Ilona, Korín­­csík Éva, G y u r e k Anka és H o r­­n y á k Margit járnak az élen. A sikert elősegíti még a jó munkaszervezés és a munkák időbeni elvégzése is. A zsélyiek tudják, hogy a termelés emelésével nemcsak maguknak, hanem egész dolgozó népünknek tesznek nagy szolgálatot. A jó munkának pedig soha­sem maradt el a jutalma. A zsélyi ker­tészek elsők a kékkőt járásban. Remél­jük, hogy továbbra is megvédik hírne­vüket, s a tízéves évforduló után sem lankad a szorgalmuk. KAJTOR PÁL, Zsély A zsélyi kertészek munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom