Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-11 / 90. szám
A hosszantartó szárazság nehéz helyzetbe hozta mezőgazdasági dolgozóinkat. Bármerre is járunk, mindenütt csupa panaszt hallunk: nem lehet szántani, nem lehet vetni, nem sorol a vetés, nem tudjuk a hantokat megtörni, képtelenség megfelelő magágyat készíteni; stb. Az őszi vetés agrotechnikai határideje már rég elmúlt, de sok helyütt még szántatlan a föld. Bizony, nehéz a helyzet és nem rózsásak az eljövendő gazdasági esztendő kilátásai. Mit tegyünk ilyen körülmények között? Várjunk-e az esőre, vagy pedig — ha áldozatok árán is — hajtsuk-e végre a talaj művelési feladatokat? Ezzel a kérdéssel legutóbb már foglalkoztam, s megjelöltem azt az utat, amelyen haladnunk kell, ha minél kisebb károsodással akarunk kilábolni szorult helyzetünkből. Ezúttal a múltkor már elmondottakat szeretném kiegészíteni, s fölhívom a mezőgazdasági dolgozók figyelmét, hogy a szárazság és az elkésett vetés további veszedelmekkel fenyeget, amelyek megelőzésére már most meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket. A szárazság nagymértékben elősegíti az állati kártevők és gyomok elszaporodását, s ezek kártétele csak ezután lesz igazán érezhető. A nyárelő idején lehullott kiadós esők valamennyi kultúrnövény között jócskán elszaporították a nyárvégi gyomokat. Mezőgazdasági dolgozóink figyelmét elsősorban az aratási és cséplési problémák, a gabona betakarításának és utószárításának gondjai kötötték le, közben a nyárvégi gyomok rohamosan terjedtek, viszont irtásukra semmi sem történt. Az általunk annyiszor követelt nyári gazoló kapálás ismét elmaradt. Megjelentek a tarlógyomok csíranövényei, a kapásnövények késő nyáron elóbújó gyomjai, mint amilyenek például a muhar, libaparéj, disznóparéj, tisztesfú, stb. Őszre a kukorica között tenyésző gyomok majdnem olyan magasra nőttek, mint maga a kukorica, a répát pedig sok esetben nem is láttuk a gyomtól. Talán egyedül az évelő pillangósok maradtak gyommentesek, mivel a termés betakarítása egyúttal a közöttük fejlődő gyomokat is eltávolította. Szinte szólni sem merek az emberi települések környezetét kedvelő, tehát a házak, istállók, romos területek közelében és az utak mentén vígan tenyésző gyomokról, amelyek háborítatlanul elvlrágzottak és a további gyomfertőzés fészkévé váltak. Ilyen területeken tenyészik a papsajt, mályva, porcsin, keserüfű, egérárpa. egynyári perje, fehér és fekete üröm, bojtorján, bogáncs, bürök, szamártövis, pemetefű, sarlófű, ligeti és lózsálya stb. Homokos töltéseken az egyéves rozsnokfajok, nyirkos terepeken a zsurlók, lapu, subás farkasfog, baracklevelü keserüfüvek szaporodnak. Az irtatlan gyomnövények magval nagyfokú gyommagfertőzést okoztak, s arra figyelmeztetnek bennünket, hogy fokoznunk kell a gyomok ellen vívott küzdelmet. A soron következő években a növényvédelmi költségek lényeges emelkedésére kell számítanunk, mivel az idei gyommagfertözés rendkívüli méreteket öliött. Idejében készüljünk föl tehát a következő esztendők gyomvédelmi feladataira, mégpedig nemcsak agrotechnikai, hanem vegyi és élettani vonalon is. De nemcsak a gyomkártevők veszedelme fenyeget. Az állati és rovarkártevők garázdálkodása szintén nagyobb arányúnak ígérkezik. Talán mondanom sem kellene, hogy az egérinvázió milyen súlyos veszedelmeket rejt magában. A mezei pockok és egerek nagyon elszaporodtak, úgyhogy télen komolyan veszélyeztetik majd az évelő heréseket, lucernásokat és herefüveseket, amelyek közé az őszi mélyszántást követőleg behúzódnak. Nem jelentéktelen az a kár sem, amelyet az egerek és pockok azáltal okoznak, hogy az egyébként is üreges talajokban járatokat fúrnak. A keresztüikasul átfurkált talajban nemcsak az elvetett növényzet fiatal gyökérzete semmisül meg, de a téli fagy is sok gyökeret tesz majd tönkre. Már most készüljünk föl az egérirtásra, amely főként mérgezett gabonaszemek alkalmazásával ígérkezik sikeresnek. Még azt is megemlítem, hogy fokozott védelmet kell nyújtanunk a prizmázott burgonyának, répának, zöldségnek, valamint az egyéb gumós és gyökeres növényeknek, mert az egerek télen át a vermekben is tanyát üthetnek. További veszedelemmel fenyegetnek a földben élő rovarok, álcák és bábok, mivel a hosszúra nyúlt szárazság elősegítette szaporodásukat. Mindenekelőtt a drótféreg, cserebogárpajor, futrinka és vetési bagolypille nagyobb kártételeire kell fölkészülnünk, mivel ezek a kártevők kitűnő tenyésztelepre találnak az elgyomosodott talajokban. A sikeres védekezés érdekében egyetemesen kell föllépnünk, de az irtást már most se hanyagoljuk el. Jól tesszük, ha olyan műtrágyákat szerzünk be és használunk, amelyek az említett rovarokat mérgezik és megölik. Ilyen műtrágyák a mésznitrogén és a kainit, amelyek használatát már vetés előtt ajánljuk, de a szükséghez képest azokat vetés után is alkalmazzuk. Ha a műtrágyákat vetés után szórjuk ki, adagjukat megfontoltan állapítsuk meg, mert a fokozottabb adag a kultúrnövénynek is árthat. Kainitból 5 — 6 mázsát, mésznitrogénből pedig ennek legföljebb kétharmadát adjuk ha-onként. Helyesebb viszont, ha a mésznitrogént vetés után mellőzzük, mivel egyenetlen adagolása a termesztett kultúrnövény bizonyos fokú megsemmisülését okozhatja. A vetés előtt talajba kevert műtrágya íéreg-TARTALOM Dr. Fridecky Ákos gazdasági mérnök, egyetemi tanár: A szárázságkárok csökkentése . . 353 NÖVÉNYTERMESZTÉS Lósy Béla: A következő év bő cukorrépatermése érdekében . 354 Ottmár Lajos (Törincs) : A burgonya téli tárolása.....................355 Dr. Devínsky Ferdinánd, a Cseklészi Mezőgazdasági Technikum tanára: Nitrogén-műtrágya gyártása földgázból . . . 355 Rákóczi Lajos — Sándor Gábor: A eukorcirok nyomában . 356 Állattenyésztés Dr. Pa tus Sándor (Guta): A háziállatok téli istállózása . 353 Dr. Izsói Zoltán körállatorvos (Rimaszécs): Gondoskodjunk a tyúkok helyes takarmányozásáról .........................................................35® KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Dr. Kaminszky János: Kitűnő paprikát termesztett az udvardl szövetkezet....................................358 Kása Mihály (Szőlőske): A gondűző borocska műhelyében . . 350 Ka j tor Pál (Zsély): A zsélyi kertészek munkája ..... 359 MÉHÉSZET Wissky Zoltán: Perui méhészlevél ....................................................360 Vércse Miklós: Misi levitéziett 360 ölő hatása jelentősen elősegítheti talajaink megtisztítását az állati és rovarkártevőktől. A felsorolt Intézkedéseké nem szabad alábecsülnünk, mivel a növényvédelem a jó agrotechnika szerves tartozéka és lényegesen hozzásegít bennünket a szárazságkárok csökkentéséhez. Végezetül még annyit, hogy kizárólag a jól megfontolt és megszervezett egyetemes növényvédelem hozhatja meg a kielégítő eredményeket. Dr. I RIDECZKY ÁKOS, gazdasági mérnök, egyetemi tanár % Üj erdők több száz hektáron Az erdömunkások és az alkalmi brigádok dolgozói eddig 900 hektárt erdősítettek be a besztercebányai kerületben. Erre a területre több mint 6 millió lombos és tűlevelű facsemetét ültettek ki, ami harmadnyival több, mint ahogyan a kerület erdősítési terve előirányozta. Legjobban a Feketebalogi Erdészeti Üzem dolgozói tevékenykedtek, akik gépi gödrözők segítségével 130 ha-ra terjedő területre telepítettek új erdőt. Azt is megemlítjük, hogy a kerület déli körzeteiben főleg a gyorsan növő fákat részesítik előnyben, s az ősz folyamán 200 000 nyárcsemetét ültetnek ki. Az erdősítési munkálatoknak legkésőbb november 50-ig véget kell érniük. III. ÉVFOLYAM • 45. SZÁM 1959. november 11. A SZABAD FÖLDMŰVES " a !( ■ * F L L É K L f T E A szárazságkárok csökkentése
