Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-08 / 89. szám

4 Jrab&d Földműves 1959. november 8. Miért érdeklődnek a vlasími járásban az új technológia iránt? Láttak, meggyőződtek, határoztak Az új technológia fejlesztésének egyre nagyobb jelentősége van az állattenyésztésben. A termelés folya­matainak új módszerei a szövetkeze­tek részére az invesztíciós és terme­lési költségek jelentős csökkenését, munkaerőmegtakarítást és a termelés­ben magasabb eredmények elérését jelentik. Erről már meggyőződtek, fő­ként azon szövetkezetek, amelyek a legújabb módszerek alapján igyekez­nek termelni. Sok EFSZ azonban még nem vezette be a termelésbe az új technológiát. A szövetkezeteknek hiá­nyoznak a szemléltető példák és a tájékoztatás, arra vonatkozólag, hogy az új technológia bevezetése után milyen előnyökre tesznek szert. Sok függ ezért a JNB dolgozóin, hogy eze­ket az alapismereteket a szövetkeze­tekben hogyan honosítják meg. A vlasími járásban ezen a téren helyes utat választottak. A szövetke­zeti tagok a JNB dolgozóival kölcsö­nösen megegyeztek abban, hogy a „Jó gazdák éve“ versenyben főképp az állattenyésztésben érvényesítik az új technológiát. Az egész járási akció megkezdése előtt a körzeti zootech­­nikusok és a JNB dolgozói tanulmányi körutat tettek. Legelőször a Kostelec Orice-i sertéstenyésztési kutatóinté­zetben, majd pedig Uhrinévesen, Ska­­licán és más EFSZ-ekben tettek láto­gatást. Ezután a szövetkezet tagsága és a körzeti zootechnikusok a látoga­tások eredményeit méltatták és arról tanácskoztak, hogy az új technológiá­ból mit lehetne a legrövidebb időn belül érvényesíteni. Blanik akció — Sumava így nevezhetnénk a Podblanica-i szövetkezet önsegélyes építkezését. A hízósertések részére mélyalomozású istállókat, a növendékállatok részére pedig szabad istállót akartak építeni, ugyancsak mélyalamozással, de nem volt faanyaguk. Kénytelenek voltak tehát maguk menni Sumavába a fa­anyagot kitermelni. Eljött február, és a szövetkezetben egyre nőtt az épít­kezési láz. A jeníkovi szövetkezet el­sőnek jelentette, hogy „kész“. Az egész sertésállományt mélyalmozású istállókba helyezték át. Csakhamar a többi EFSZ következett. S amikor a Trd>isiben 60 sertésnél darabonként 0,80 kg-os napi átlag súlygyarapodást dón istállózott borjúknál darabonként 0,60 kg-os napi súlygyarapodást ért el. S végül a legfontosabb: a szabad istállózás, legelők és kifutók Vlasin­­skóban is lényegesen hozzájárulnak az egészséges állatállomány kifejlő­déséhez. A tuberkulózisban megbete­gedett állatok száma az egészséges példányok elválasztásával járási mé­retben 7 százalékra csökkent. Túlteljesítettük a cukorrépabeadást Földműveseink Szlovákiában rend­kívüli sikert értek ei: november 4-én 10 órakor 100,29 %-ra teljesítették a cukorrépabeadást. A tervet 16 nap­pal a határidő előtt teljesítettük. A legjobb eredményeket a nyitrai, ko­­sieei, presovi és zilinai kerületek érték el. Ebben a versenyben mindenki nyeri Mindenek előtt egészséges állatállományt Januártól kezdve - nem egész fél év alatt — már 26 szövetkezetnek 731 szabadon istállózott növendékállata volt. Az ostrovi szövetkezet a szaba-Mire várnak? A kassai járásban október közepéig a búza terveiéit mennyiségének csu­pán 60 százalékát vetették el, ami arra enged következtetni, hogy a jövő évi termés bizony nem lesz a leggazda­gabb. Különösen a beszteri brigád­központ és a kecervölgyi szövetkezet van lemaradva, annak ellenére, hogy már magunk mögött hagytuk a búza vetésének agrotechnikai határidejét. Jó emberek, hát mire várnak? A burgonya betakarításánál valami­vel jobb a helyzet. Igaz ugyan, hogy 88 hektáron még földben van a bur­gonya, de ezt már a napokban bizó­nyára kiszedik ... Lemaradás mutatkozik a kukorica törésénél is. Főleg azon szövetkeze­tekben, ahol még nem teljesítették a kukorica begyűjtési tervét. Nemcsak a járás, de a kerület valamennyi szö­­vetkezetesének tudnia kell, hogy a kukoricabeadásban csaknem leghátul kullognak. A lemaradás behozása sok­sok igyekezetei, az eddiginél nagyobb nekilendülést, gyorsabb munkaütemet kíván... Iván Sándor, Kassa A JNB zootechnikusa Jaroslav Bre­­burda panaszkodott: — Ha legalább csak egy burgonya­szárítóval rendelkezne a járás, akkor több szövetkezet bevezetné a sertések önetetéses hizlalását. Ügy mint a hlu­­movai szövetkezetesek, akik eddig mint elsők a járásban — 75 sertést hizlalnak önetetéssel és darabonként napi 78 — 80 dkg súlygyarapodást ér­nek el. A vlasími járásban nagy az érdek­lődés a burgonyaszárítók iránt és szükségük is van rá. Burgonyát mint­egy 3500 hektáron termelnek. A szö­vetkezetek kénytelenek 50 kilométer távolságra szállítani a burgonyát, mert csak a szomszédos járásokban vannak szárítók. Ezekben a szárítók­ban természetesen a helyi érdeklő­dőknek adnak elsőbbséget, és így a megrongált burgonyát a vlasími járás nem tudja szárítással azonnal feldol­gozni. Ez év végéig az önetetéses hiz­lalás bevezetésére hat szövetkezet készül. S ha úgy lesz mint a járásban tervezik, még, saját szárítókat is ké­szítenek, akkor a vlasími járás az új technológia érvényesítésével még na­gyobb fejlődést ér el. Z. N. Az Ipolysági Mezőgazdasági Tech­nikum d'ákjai őrömmel fogadták azt a hírt, hogy a Szabad Földműves elő­fizetésénél a mezőgazdasági szak­iskolák hallgatói 50 százalékos ked­vezményben részesülnek. * Az iskola CSISZ szervezete amikor tudomást szerzett a jó hírről, a kö­vetkező felhívást küldte be szerkesz­tőségünkbe leközlés végett: VERSENYFELHÍVÁS! Örömmel vettünk tudomást arról, hogy a Szabad Földművest folyó év november elsejétől a mezőgazdasági iskolák tanulói kedvezményes előfi­zetési feltételek mellett kapják. A Szabad Földműves tanulóink körében már eddig is olvasott, népszerű lap, ami abból is kitűnik, hogy ezidáig 65 példányra fizettünk elő, azonban az új intézkedés lehetővé teszi, hogy iskolánk minden tanulója megrendelje azt. Ennek következtében elhatároz­tuk, hogy az .előfizetők számat 100-ra kerekítjük ki. Ezzel egyetemben versenyre hívjuk az összes magyar tannyelvű mező­­gazdasági szakiskolák CSISZ szerve­zetét az előfizetők létszámának eme­lésére. Fiúk, lányok! Mezőgazdaságunk várja az új szakembereket. Az élet­ben közülünk majd csak az állja meg a helyét a rábízott szakaszon, aki a feladatokra már most alaposan és jól felkészül. Ehhez nekünk igen nagy segítséget nyújt a Szabad Földműves, melyen keresztül már az iskola pad­jaiban megismerkedhetünk a mező­­gazdasági termelés időszerű kérdé­seivel, eredményeivel. A lap segítsé­gével felkészülve hagyjuk el az isko­lát, hogy bekapcsolódjunk a terme­lésbe. Használjátok ki Ti is az alkalmat. A Szabad Földművessel hűséges segí­tőtársra leltek. S ami a legfontosabb, az általunk indított versenyben min­denki nyer. Az Ipolysági Mezőgazdasági Technikum CSISZ szervezete A Szerkesztőség megjegyzése: Szerkesztőségünk örömmel üdvözli az Ipolysági Mezőgazdasági Techni­kum CSISZ szervezete által indított kezdeményezést, s úgy határozott, hogy ezt a versenyt 1960. III. 30-ig értékeli ki az egyes iskolák tanulói­nak létszáma és az előfizetett pél­dányszámok alapján. A versenyben legszebb eredményeket felmutató CSISZ szervezeteket könyvjutalomban részesítjük. A hanvai EFSZ is válaszol A tornaijai járás egyik legnagyobb ben kötelezettségvállalás is a hazánk szövetkezete Hanván van, s tagsága Szovjet Hadsereg által való felszaba­­mintegy 1229 hektár öszterületén dításának 15. évfordulójának tiszte­gazdálkodik. S ha bár eddig is szép eredményeket is értek el a termelés­ben, örömmel fogadták a prerovi fel­hívását, mely kitűnő alkalmat nyújt a termelés fokozására a gazdaság minden vonalán. Válaszukat, mely egy­letére, papírra vetették, melyből ki­tűnik, hogy az 1959-es évhez viszo­nyítva a mezőgazdasági termelést 1960-ban 24,5 százalékkal növelik, melyet a következő tábla szemlétet: iqsa I nea Az 1959-es évhez viszonyítva növekedés: Sertéshús 340 mázsa 630 mázsa 290 mázsa cukorrépa 9800 mázsa 15400 mázsa 5600 mázsa Gabonaneműek 272 mázsa Tej 152843 liter 209843 liter 77000 liter Tojás 59222 darab 175164 darab 115942 darab Bíztató jövő ről beszélünk, érdemes bepillantani növényfélék termelési tervét és a ter­­terveinkbe is.-Vegyük például az egyes melési költségeket: Az 1958-as gazdasági év komoly feladatok elé állította a Dunaszerda­­helyi Állami Gazdaság vásárúti rész­legének dolgozóit. Mint ismeretes, a múlt év tavaszán kevés volt a csapa­dék, így a gabona és a takarmány­félék lassan fejlődtek. Gondolkodtunk: hogyan tudnánk a föld szomját csil­lapítani, a szunnyadó növényt életre kelteni? Elhatároztuk, hogy öntöző berendezéseket szerelünk fel és ön­tözni fogjuk a száraz földet, a sárguló növényt!.... Munkánk nem volt könnyű, de eredménnyel járt. Cukorrépát például jóval 300 mázsán felül takarítottunk be egy-egy hektár földről. Takar­mányrépa pedig 452 mázsa termett hektáronként. A búza átlagos hektár­­hozania 24,8, a rozsé 20,53, az őszi árpáé 22,63 mázsa volt. Takarmány­félékből is bőven termett. Vörösherét és lucernát 59,90 mázsát raktunk ka­zalba egy-egy hektárból. Az állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek növelése terén is szép eredményeket értünk el. 100 hektár szántóföldre például 91 darab szarvas­­marha — ebből 40 tehén —, 148 darab sertés és 348 darab baromfi jutott. A sertés- és a marhahús kitermelésé­ben is túlszárnyaltuk a tervet. Ugyan­is 137,98 mázsa sertéshúst és 104,89 mázsa marhahúst termeltünk ki 100 hektár szántóföldre számítva. Ezt a szép eredményt elsősorban is az állat­­gondozók lelkiismeretes munkájának, a helyes és szakszerű takarmányozá­sának köszönhetjük. Ne gondolja azonban senki, hogy a siker elbizakodottá önteltté tett ben­nünket Ez év tavaszán még nagyobb lendülettel, odaadással láttunk mun­kához. Az összes tavaszi kalászosokat például kereszt- és sürűsorosan ve­tettük el. A korai burgonyát előcsíráz­tatva, négyzetes-fészkesen tettük a földbe. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a tavaszi munkálatok jó és idő­ben való elvégzése érdekében három mezei munkacsoportot létesítettünk, s megszerveztük a szocialista munka­versenyt. Ezt az intézkedést szeren­csés lépésnek mondhatjuk. Szinte öröm volt látni azt a nagy lelkesedést, szorgalmat, melyet a verseny kivál­tott. Minden egyes dolgozó első akart lenni a versenyben. Elismeréssel kell szólnunk arról is, hogy a verseny keretén belül több mint 96 ezer ko­rona értékű kötelezettségvállalás szü­letett. A kötelezettségvállalás telje­sítését rendszeresen értékeljük. A leg­utóbbi értékelésnél Kovács János és Kubik Vince bizonyult a legjobbnak, akik a dohánykertészetben 125 szá­zalékos munkateljesítményt értek el. Dicséretet érdemel Takács Imre és Juhos Jenő is, akik odaadó munká­jukkal nagyban elősegítik a szocia­lista munkaverseny széleskörű kibon­takozását. A traktorosok közül ifjabb Nyílfa Boldizsár és Herbrik Rudolf tűnt ki, jó munkával. De kitettek ám magukért a kocsisok is. Király Dezső, Öllé Gyu­la és Bognár Lajos átlagosan 130 szá­zalékra teljesíti napi normáját. Nem hagyhatjuk szónélkül Matlák József géplakatos iparkodását sem, hiszen ő a gépek igazi orvosa! Újítási javas­lataival pedig nagyban hozzájárul a gépek tökéletes kihasználásához, az önköltség csökkentéséhez. S ha már az önköltségcsökkentés-Növényfélék: Terv q-ban Valóság Termelési költség q-ban mázsánként terv valóság Búza 28,50 27,53 69,92 56,63 Rozs 22,50 20,00 69,92 56,63 Őszi árpa 27,87 27,27 69,92 56,63 Tavaszi árpa 26,50 31,97 77,55 67,85 Cukorrépa 270,- 311,- 28,58 25,20 Korai burgonya 70,— 105,— 60,95 58,06 Ha volnának szárítók A szabad istállóban enészsénpspn pl ps inl fellődik a nnvpndpkállat értek el, Kondracon pedig 156 sertés gondozásánál 0,60 kg-ot, akkor a mélyalamozás iránti érdeklődés még jobban elterjedt. ki és azért a vetőmagok termelésé 1959-hez viszonyítva 12 százalékka a cukorrépa termelését pedig 64 szá palákkal emelik. ( Nem feledkeztek meg az állatte (nyésztésről sem. A meglévő 165 tehé (számát 62-vel növelik. 1960-ban (hústermelést egy hektár mezőgazda (sági területre marhahúsból 46,6 kg-n (sertéshúsból pedig 53,2 kg-ra emelil (Itt, persze, fontos szerepet játszik (marhaállomány jó elhelyezése. Erre (sem feledkeztek meg. Már folyamat »ban van a második 100-as istálló épi >tése és közelében 2 darab 200 köb »méteres befogadóképességű siló me »dence is. * Különös gondot fordítanak a sertés •állományra, amely ezidáig is jól jőve •delmezett a szövetkezetnek. Minteg *840 sertése van a szövetkezetne: •melyből 110 az anya. 1960-ban a [anyák számát 135-re emelik. A takar 'mányadagok helyes összeállításává igyekeznek megrövidíteni a hizialá idejét. Erre a célra építik önsegéllyé [az 500-as sertéshizlaldát, melyben be [vezetik a mélyalamozású száraz hiz Ialást. i A meglevő 1249 baromfit 1980-bai ,3900-ra emelik, melyből 2000 daral [lesz a tyúk. Tyúkonként 120 daral ,tojási átlagot akarnak elérni évente A baromfiak részére ugyancsak önse géliyel, farmot építenek. ’ A hanvaiak komolyan veszik válla lásukat, s máris komoly munkáho: fogtak. November 15-ére eleget tesz nek a sertéshús, marhahús és a te beadásának. Az ifjúság megszervező sével november végére elvégzik a ré tek-legelők karbantartási munkáit is Szép és komoly feladatokat tűzte! maguk elé a hanvaiak. Nehéznek tűn­­nik, de teljesíthető. Legjobban égj vizsgához'- lehetne hasonlítani, ahol s szövetkezet tagsága fog vizsgázni szorgalomból és munkaszertetből Reméljük, kitűnő eredménnyel. tíStu rrmífri hén jut. Sertésállományunk a terve­zett 1493-al szemben 1758 darab. Anyasertésünk 157, baromfink 3300 darab van. Említésre méltó az is, hogy 100 tehéntől jelenleg 83 kis borjút választunk el és nevelünk fel. ( Az eredmények mellett azonban, akad javítani való is. Alacsony pél-, dául a tehenek napi fejési átlaga., Jelenleg csak 7,10 liter. Hogy ezen a i téren is teljesítsük az előirányzott1 tervet, nagyobb gondot fordítunk a1 takarmánytermesztésre. Mert valóban 1 igaz az a közmondás, hogy: „Szájáról1 fejik a tehenet". Bő takarmányalapot viszont csakis úgy teremthetünk, ha, a jövőben nagyobb gondot fordítunk ’ a talaj termőerejének fokozására és ( az istállótrágya kezelésére. Éppen < ezért az istállókból minden nap ki- • hordjuk a trágyát és a mezőn rakjuk * szarvasokba, ledőngöljük, hogy az] értékes nitrogént földjeink számára ] megőrizzük. A műtrágyát is a föld ! összetételének alapján alkalmazzuk. ] Egyszóval megteszünk mindent, pár- ^ bunk határozatainak megvalósításáért ^ és a szocializmus építésének befeje- ( zéséért! J í Kozmér József, a dunaszerdahelyi ^ ÁG vásárúti részlegének vezetője, j 3 A feladatok, melyeket. pártunk XI. kongresszusa tűzött elénk, mezőgaz­­’ dasági dolgozókra nagyok, de telje- - l síthetők: Természetesen csak akkor, 1 ha bővítjük tudásunkat, jobb munkát f végzünk, mint tegnap. Gazdaságunk . dolgozóinak nagy része ezt már meg­­. értette, magáévá tette. A múlt évek- : . ben például csak 1 — 2 hallgatója volt 1 az üzemi munkaiskoláknak. Ma már ; csaknem 100 százalékos a részvétel, 1 , s a tananyag elsajátítása terén is I - nagy javulás történt. Az pedig igazán 1 jó, hogy dolgozóink a tanultakat si- I 3 kérésén érvényesítik a gyakorlatiján. ] . Ezt bizonyítja Bogyai János, Vími Béla ■ ■ és Vincze anyasertés-gondozók jó i ■ munkája is. A tervezett 12 darab ma- í Iac helyett 15 szép egészséges mala- { j cot választottak el és neveltek fel e egy-egy anyától. Juhos Imre sertés- 1 t gondozó pedig a súlygyarapodás terén s • ér el kiváló eredményeket. Patasi Já- ( . nos és ifj. Lovas Ferenc baromfi- r i gondozók 150 százalékos munkatelje- c E sítménye is a tanulásnak, a szakkép- f ) zettség gyarapításának az eredménye! t S a jövő még biztatóbb, ígérettelje- 6 1 sebb. Hiszen az állatsűrűség terén már 2 '■ most kiváló eredményeink vannak. 100 hektár mezőgazdasági területre ■ 95 darab szarvasmarha, ebből 42 te-Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a vetőmagot maguk termeljék

Next

/
Oldalképek
Tartalom