Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-08 / 89. szám

1989. november 8. Jzatntd Földműves 5 Szocialista módón dolgozni és élni A szocialista munkabrigádok I. szlovákiai konferenciája Az elmúlt napokban tartották meg Bratislavában a mező- és erdőgazdaságban dolgozd szocialista munka­brigádok vezetőinek konferenciáját. Egész Szlovákiából 124 munkabrigád-vezető gyűlt össze, hogy elmondják egymásnak a termelésben szerzett tapasztalataikat, problémáikat, terveiket s életmódjukat. A konferencia, amely a „Szocialista módon dolgozni és élni“ jelszó jegyében folyt le, minden várakozást felül­múlt. Mezőgazdaságunk minden posztjáról a legjobb szakemberek mondták el észrevételeiket, javaslataikat. A föbeszámolót J. Kusnierik elvtárs, a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének szlovákiai bizottsága elnöke mondotta. Kusnierik elvtárs beszédének első részében mező­gazdaságunk jelenlegi problémáiról, valamint a harma­dik ötéves tervünk feladatairól szólt. Majd áttért a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák szerepére, mely mai társadalmi életünk egyik legújabb fejleménye. — A szocialista munkabrigádok a munka új hősei — mondotta. — Üj emberek ezek a mi életünk­ben, ami büszkeséggel tölt el bennünket. Sokan felvetik a kérdést, melyik a fontosabb: szocialista módon dol­gozni vagy élni? A válasz egyszerű. A kettő szorosan összefügg egymással. A munkához való szocialista vi­szony kell, hogy magánéletünkben is visszatükröződjék. Különös figyelmet kell szentelni dolgozóink szakmai képzettségének fejlesztésére, mert csak úgy érhetjük el a kitűzött feladatokat. Az új technikai ismeretek elsajátításának döntő szerepet kell játszani minden dol­gozónál. Az ifjúságot az eddigieknél még nagyobb mér­tékben be kell vonni a szocialista munkaverseny e leg­nemesebb formájába. Ha fiataljaink most elsajátítják az új termelési módszereket, hamarosan kiváló szak­emberekké fejlődhetnek és így nagyobb jelentőséggel bírnak majd egész társadalmunk számára. Szocialista munkabrigádjaink tagjai magukévá tették a szocialista módon élni — jelszót. Egyre jobban fog­lalkoznak társadalmi és magánéletük legapróbb problé­máival * és a társaiknál közösen elítélik az előforduló hibákat. Új módon élni — annyit jelent, mint új módon gondolkodni. Szocialista módon, a kollektív, az egész társadalom érdekében tudatosítani kell, hogy az egyéni érdek az egész társadalom érdekének van alávetve. Befejezésül Kusnierik elvtárs beszélt a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák terjedéséről, és felhívta a Nemzeti Front valamennyi tömegszerve­zetét, hogy járjanak élen a munkabrigádok megszerve­zésében, s a kitűzött feladatok teljesítésében. A főbeszámolót rendkívül élénk vita követte. Néhányon a sok közül „S miközben lobogott a rőzseláng mellettünk ...“, egyet-kettőt megtud­tunk tőlük. Valentoviő elvtárs, a mun­kabrigád vezetője, aki már több mint öt éve dolgozik a borjúistállóban, így kezdte: \ — A tejet először 35—37 jókra fel­melegítjük, hogy hőmérséklete az anyatejjel egyenlő melegségü legyen. Persze, először megnézzük, hogy nem savanyú-e, mert ezeket aztán nem le­het becsapni, - tette hozzá tréfál­kozva. Kosztolányi Erzsébet arról beszél, hogy mennyire várják a hónap 28-át, amikor egész havi munkájuk eredmé­nyét látják papíron. Mindent elköve­tünk — mondja —, hogy a tervezett napi súlygyarapodást túlszárnyaljuk. Munkabrigádunk felajánlotta, hogy három hónapos korig a borjúknál elér­jük a napi 85-90 dekás súlygyarapo­dást. Galla Marika, az örökösen mosolygó lányka, szintén öt éve dolgozik együtt Valéntovic elvtárssal. Ebben az évben kiváló eredményeket ért el. Ugyanis még karácsony előtt értékelik munká­jukat, s minden feltétel megvan ahhoz, hogy megkapják a szocialista munka­brigád büszke címét. Bajoson élénk kulturális élet folyik. Olyan szép a kultúrházuk, hogy több városunk is megirigyelhetné. Hetente többször van mozielőadás, néha tánc­­mulatság, vagy más szórakozás. A gaz­daság körül az egykori béresházak he­lyén szép, pirosc.serepes családi házak egész sora épült, melyekről nem hiá­nyoznak a televíziós készülékek anten­nái sem... -tg-Kosztolányi Erzsébet és Galla Mária a munkabrigád tagjai A Tornaijai Állami Gazdaság runyai részlegén dolgozó fiatalok is bekap­csolódtak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Tizennyolc fiatal fiú és lány nap mint nap azon szorgoskodik, hogy e büszke címet mihamarabb elnyerjék. A csoport megalakulása óta eltelt néhány hónap s amit az induláskor vállaltak, ma már valóra is váltották. Konkoly László, a csoport vezetője az elismerés hangján nyilatkozik a csoport munkájáról. — Vállalásunknak becsülettel tet­tünk eleget. A hektárhozs.mokat még túl is léptük.-\z asztalából papírokat szed elő — aztán béle-bele nézve kezdi felsorolni elért eredményeiket: — Hat hektár cukorrépa megmun­kálását vállaltuk. A munka olyan jól ment, hogy 7 hektárt kapáltunk meg. A terv 240 mázsás hektárhozamot irt elő, mi 300-at vállaltunk. Becsületes és lelkiismeretes munkánknak kö­szönhető, hogy 316 mázsás hektár­­hozamot értünk el. Az ificsoport négy hektáron napra­forgót is termelt. Az üzemi tervet 1,20 mázsával lépték túl hektáron­ként. Horváth Mária a csoport egyik tagja alig várja, hogy a kukoricáról beszélhessen. — A gazdaságunk vezetői 9 hektár kukorica megművelését akarták ránk bízni. Mi azonban keveselltük és 15 hektárt vállaltunk. - Voltak, akik kételkedtek, mondván: „Sokat akar a szarka" ... Ma már letörtük a kuko­ricát s helyettünk az eredmények beszélnek. A tervezett 26 mázsa he­lyett 41,3 mázsát értünk el hektáron­ként (szemesen). Ketten a csoportból. Az új, de erős kollektíva nem csak az említett munkákat végezte el. Hat hektáron takarmányrépát, 5 hektá­ron burgonyát s 20 hektáron pedig silókukoricát termelt. Résztvettek az aratási-cséplési munkálatokban is, és 13 hektárról begyűjtötték a takar­mányt. A mindennapi fáradságos, de öröm­teli munka mellett nem felejtkeznek meg a kultúrmunkáról sem. igaz, ez egy kicsit nehézségbe ütközi, mivel a csoport tagjainak egy része a szom­szédos Hanváról való. Eke Eiemér szavai azonban megnyugtatóan hang­zanak: — Van jól berendezett kultúrszo­­bánk, melyben már most színdarabot tanulunk. Vannak hangszereink. Köny­vünk is van jőnéhány. Ogy határoz­tunk, hogy a meglevőkhöz még 100 darab könyvet vásároljunk. — Hisz jönnek a hosszú téli estek s lesz idő olvasni. Ami igaz — szeretünk ol­vasni. Szemem vadonat új távolbalátón akad meg. Kíváncsian nézek kísé­rőimre, akik szinte egyszerre vála­szolják: — Az üzemi szakszervezet vette, de mi is „brigádoztunk“, hogy mielőbb meglegyen a rávalő. A politikai és a szakmai nevelésről sem feledkeztek meg. Rendszeresen látogatják az üzemi munkaiskolát, mert mint mondják, csak tanulással, nagyobb szaktudással lehet elérni ma­gasabb hektárhozamokat! A pártisko­lázásra is egytől-egyig járnak. Céljuk, hogy szocialista módon dolgozzanak és éljenek.-nj-Az első közös ősz Rudnán E kis falu neve is a szövetkezeti faluk névsorára került a tavaszon. Ugyanis 112 kis- és középparaszt 350 hektár összterületén szövetkezetei alakított. A kezdés jónak ígérkezik. Az őszi kalászosok vetését az elsők között fejezték be a roitsnyói járás­ban. Ebben nagy érdeme van Brudiga János szövetkezeti agronómusnak és Kis János zootechnikusnak. Pálinkás Gyula, Rozsnyó Éjjel-nappal szántanak, vetnek A közelmúltban megkérdeztem a bátkai szövetkezet vezetőségét: hogy állnak az őszi munkákkal? Kérdésem­re annyit mondtak: „Sehogy... még megsem kezdtük.“ A válasz megle­pett. Nem értettem a kijelentést. Később arra gondoltam: a bátkai szö­­vetkezetesek abban bizakodnak, hogy az ősz megvárja míg ők nagysokára munkához látnak!... Most két hét elteltével arról győ­ződtem meg, hogy a szövetkezet tag­jai igyekeznek behozni a lemaradást. Éjjel-nappal szántanak, vetnek. A mélyszántást már 15 hektáron elvé­gezték. A traktorosok közül dicséretet érdemel Péntek András, aki mind a répa kiásásánál mind az istállótrágya kihordásánál jómunkát végzett. Nagy Árpád, Bátka Behozzák a lemaradást A peredi EFSZ tagjai megkéstek az őszi kalászosok vetésével. A lemara­dást azzal „indokolják“, hogy ez év tavaszán új tagokkal bővült a szövet­kezet és az „újszülöttek“ későn taka­rították be földjeikről a kapásokat. A szövetkezet tagságának igyekezete, szorgalma azonban arról tanúskodik, hogy a perediek behozzák a lemara­dást. Hiszen az őszi munkák mellett nagy gondot fordítanak az istállók épí­tésére, is. Szarka Árpád, Pered A nagy ünnep tiszteletére Kmeíko János, Trnkovci István és Oravec Pál — a tósnyárasdi szövetke­zet növendékmarha gondozói — el­határozták, hogy versenyezni fognak a „Szocialista munkabrigád" büszke cím elnyeréséért. Ez alkalomból a NOSZF 42. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a nö­vendékmarhák napi súlygyarapodását növelik, és csak jól kihízott, legalább 450 kg-os szarvasmarhát adnak a köz­ellátás részére. Kmetko János eavéni felajánlást is tett, melyben vállalja hogy az elválasztott borjúknál napi 0,60 kg-os súlygyarapodást ér el. Az említett szövetkezet állatgondozói pe­dig kötelezték magukat, hogy 1 hektár mezőgazdasági területre 75 kg sertés­húst termelnek ki az 1960-as évben. Hogy vállalásukat — a nagy ünnep tiszteletére teljesítsék, a szövetkezeti munkaiskolában gyarapítják tudásu­kat. K. F. Megvalósult álom A múltban a cigányok a falu végén laktak. így volt ez Sajószárnyán is. Itt lakott Ikri János is családjával. Azóta már sokat változott a helyzet. Ikri János kőműves lett. Becsületes és szorgalmas munkájának köszönheti, hogy családi házat építhetett. (Felvé­telünkön.) Jelenleg is az osztravai bányánál dolgozik mint kőműves. Fe­lesége pedig a helyi kultúrotthon gondnoka. Nem is olyan régen minderről csak álmodott. Ma már azonban mindez megvalósult. Grelák László, Tornaija Szavatartó fiatalok ... Az utolsó időben egyre többet lehet hallani a zempléni fiatalok munkájá­ról. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 42. évfordulójának tisztele­tére szép kötelezettségvállalást tet­tek. Többek között 10 hektár kukorica letörését, 5 hektár burgonya betaka­rítását, és 368 hektár “rét-" és legelő javítási munkálatait vállalták. A vetési munkákból is kivették ré­szüket: mindegy 169 hektár földbe vetették el a magot. A talajerő foko­zására nagy gondot fordítanak. Kom­­posztot például mintegy 362 köbmétert készítettek. A helyi CSISZ szervezet 27 tagja közül 22 a szövetkezetben dolgozik. Hogy a jövőben még jobb munkát vé­gezzenek, tagjaik számát 10-el bőví­tik, és 18 CSISZ tag a pártiskolát fogja láíoaatni. Molnár János. Bolv Jó helyen van már a kukorica úgy nekilendültek a munkának, hogy — a szárazság ellenére is — agro­technikai határidőben, jól előkészített magágyba vetették el a jövő évi ke­nyér magvát. E munkák alatt nem feledkeztek és feledkeznek meg az állatállomány növeléséről, a megfe­lelő férőhely biztosításáról, sem pedig a takarmányalapról. Hogyan is van ez a királyhelmeci járás déli részén meghúzódó perbe­­nyíki szövetkezetben? Itt is ragadós a szenei példa: az állattenyésztésbe bevezetni az új | technológiát. Nemrég kezdtek meg építeni egy 130 férőhelyes nyitott-Valentovié Vince feleségével és fiával az újonnan vásá­rolt Skoda-személygépkocsi mellett. Valamikor nagyon divatban volt a következő szállóige: A rossz fúr szár­nyon jár, a jó hír alig kullog. Ma már — mint oly sok minden - ez is más­képpen van. A Ma üzemeiben, gyárai­ban és földjein új emberek vannak, új tervekkel, új feladatokkal. És ezek az emberek egyre többet hallatnak magukról, s egyre jobbat. A jó hír tehát szárnyra kap, száll szerte a vi­lágba, hirdeti az új élet névtelen hő­seinek tetteit. Ezekből mutatunk be most néhányat. A tej azonban csak mint „öblítő" használ — minden borjúnak külön kis vályúja van a dara részére. A kisebbek naponta 80 dekát kapnak, míg a na­gyobbak adagja másfél kilóig terjed. A jól meg szárít ott heréből sem látnak szűköt. Amikor elvégezzük az etetést, rögtön kimennek a napos, szellős nyi­tott istállóba, hiszen nekik is szüksé­gük van a jó levegőre, akár. a növé­nyeknek. Merre tart Perbenyík ? istauot, melyen a napokban már az utolsó simításokat végzik... A sertéseknél bevezették az önete­­téses hizlalást. Ennek előnye már az első hónapokban megmutatkozott, amikor a napi súlygyarapodás ugyan­annyi takarmány fogyasztással hatvan dekagrammon felül volt. Ahhoz azon­ban, hogy a súlygyarapodás napról napra emelkedjen, bő takarmányalap Bodrogköz ilyenkor tél előtt úgy néz ki, mintha a föld mit sem termett volna egész éven át. Sehol egy kuko­ricaszár, sem megsárgult répalevél. Az édes mustot termő hegyeken is csak vasárnap délután járnak már a borkóstolók. De azért a hét munka­napjain nem tétováznak az emberek. Például az őszi szántás-vetési mun­kák mielőbbi befejezése érdekében Üj ember formálódik... A Bajcsi Állami Gazdaság országos viszonylatban is na­gyon szép eredmé­nyeket ér el. Az állattenyésztésben a nyitrai kerület 'egjobbjai közé tar­tozik. Itt dolgozik Valéntovic Vince szocialista munka­­• brigádja is, mely­nek tagjai: Kosz­tolányi Erzsébet és Galla Mária fiatal, 17 éves lányok. Ott­­járturikkor mind­hármat a borjúis­tálló „éléskamráid­hnrt tnlríltirJr Egy téglából épült Katlan alatt erős tűz égett, s az üstben már forrni kezdett a víz. Az ember ilyen alkalom­mal valami lakomára való előkészület­re gondol, amikor a szárnyasokra fo­­ralják a vizet. Hát nem tévedtünk, valóban lakoma lett a vége. Mégpedig olyat, amit csodálni lehet. A forró vízbe ugyanis a már korábban oda­készített kannákat helyezték el, hogy a tej kellő fokra felmelegedjen. szükséges. Plahy Imre, a szövetkezet főkönyvelője örömmel újságolta, hogy nincs hiány takarmányból: — Évelő takarmányból 60 vagonnal, silóból 2360 köbmétert, szemestakar­mányból pedig 4360 mázsát biztosítot­tunk a keménynek ígérkező télre. — Majd hozzá fűzi, hogy takarmány­ból az állami iránti kötelességüket 100 százalékon felül teljesítették. A fentiek méltó bizonyítékot adnak arra, hogy a perbenyíki szövetkezet megtalálta azt az utat, melyen az elsők közé küzdheti fel magát mind a járásban, mind pedig a kerületben. Tóth Gyula, Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom