Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-16 / 74. szám
1959. szeptember 16. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 291 A burgonyatermesztés különleges módjai Egyetlen kultúrnövény termesztése terén sem kísérleteztek annyi eljárással, mint a burgonya termesztésében. Ez is azt mutatja, hogy mennyire fontos szerepet tölt be a burgonya az emberiség élelmezésében. Nálunk^ nagyüzemi burgonyatermesztésben most a négyzetes ültetés és ápolás kezd leginkább elterjedni. A kisüzemi, háztáji termesztés terén is több érdekes, ötletes, sőt fantasztikus megoldás született és kiváló eredményekhez vezetett, s ezért figyelmet érdemel. Most terjedt el a Moszkva környékén működő Burgonyatermesztési Tudományos Kutatóintézet telepéről Grigorij Fjodorovics Sanaurin sikerének híre. Sanaurin ugyanis ugyanazon földterületről három burgonyatermést takarított be egy évben. Az első ültetés az ő módszere szerint április 20 körül történik 60X60 cm távolságra előcsíráztatott vetőgumókkal. Az első termés kiszedése elátt 12 nappal ismét csíráztatott gumókat ültetnek az előző fészkek közé. Az első termés kiszedésekor kimozdított földdel feltöltik a második ültetést. A második termés kiszedése előtt az első szedés után maradt gödrökbe ültetik a harmadik vetést. Az első termés — természetes, hogy korai burgonyafajta ültetése esetében — július elején szedhető. A második termést augusztusban, a harmadikat pedig az első talajmenti fagyok beköszöntésekor, szeptember végén, október elején szedik. Tehát nem is egész év, hanem csak 160 — 170 nap alatt termelték ki Sanaurinék a három termést. Ezt azért hangsúlyozom, mert az ún. Iszkaszentgyörgyí burgonyatermesztési mód is három termést ad egy év leforgása alatt egyszeri ültetésből. Márpedig ez is jelent valamit. Az iszkaszentgyörgyi gazdaságban a burgonya szedésekor merült föl az a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha a fejletlenül maradt apró gumók is kifejlődnének. Föltétlenül meg kétszereződhetne a termés. Az a feladat tehát, hogy időt adjunk minden gumó kifejlődéséhez. Csakis késői fajtára lehet gondolni, amelynek lombozata az ősz közepéig zöld marad, tehát áthasonít mindaddig, amíg a talaj hőmérséklete lehetővé teszi a gyökérzet tápanyagfelvevő munkáját. Különösen az Ella és a Märker fajták váltak be. Az első szedéskor, augusztus közepén a feltöltött fészkek oldalait kibontották és csak a tyúktojásnál nagyobb gumókat szedték ki, persze olyképpen, hogy a bokor ne dűljön ki és gyökerei ne szakadjanak eL Ezután a bokrokat újból feltöltötték. A második szedésre hasonló módon októberben került sor. A két első szedés fészkenként 8 — 9 közepes nagyságú gumót adott. Ez abban az időben nagyon jó termésnek számított, mert bő termésnek tekintették azt, amely kétszeresét adta az elültetett gumónak. A második „fészekherélés“ után ismét feltöltötték a burgonyabokrokat. Tehát továbbra is változatlan maradt a burgonyaföld egészen a fagyok beköszöntéséig. Ekkor a sorok közét betakarták törmelékszalmával. A kitavaszodás elején, amint megszikkadt a föld, következett az utolsó, a harmadik szedés. Ez a termés sem volt gyengébb, mint a két első, mert az októberben benthagyott apró gumók télig még gyarapodtak, a héjuk és illatuk pedig megfelelt annak, amit a fogyasztók az első, új burgonyától megkívánnak. így a harmadik szedés többet jövedelmezett, mint a korai bur-Irta: LÖSY BÉLA gonya, mert jó két héttel megelőzte azt. A harmadik különleges termesztési mód a nyitrai származású Ertler bujtásos burgonyaterniesztcse. Ez abból áll, hogy a burgonyabokrok szárát nem felálló helyzetükben töltik föl, hogy gumótermő stolokká, taracknyúlványokká váljanak, hanem a sorokban egyik fészektől a másikig húzott árokba fektetik és beföldelik. Nem kísérleteztem ezzel a módszerrel, de állítólag 20 — 30 °'o-os terméstöbbletet jelent a szokásos termeléssel szemben. Nagyüzemi jelentőségű Campbell professzor siinaművelésü burgonyaiermesztése. Nekünk, akiknek vérében van a burgonya töltögetése. nagyon nehezünkre esett még kísérletezni is vele, pedig éppen az 1904 —1910-es száraz években jött hozzánk a kukorica simaművelésével együtt. Az első kísérlet a szokásos 60 cm sor- és 40 cm fészektávolsággal nem sikerült, különösen a homokokon nem, mert ritka volt az állomány, s már néhány forró nap alatt a gumók besültek, mert nem volt a tövük töltögetéssel hűsítve. A 40 X 30 cm-es fészektávolság esetében már nagyon javult a helyzet, mert kánikula idején az egész talajfelületet beárnyékolta a növényzet, a simaművelés pedig megőrizte a talajnedvességet. Mivelhogy a burgonya nincs feltöltve, tarackok sem képződnek, így a gumók egy csokorban fejlődnek közvetlenül a tövek alján. Ha egy-két gumó ki is látszik a földből, nem zöldül meg. mert árnyékban van. A gumók felszedése nagyon könnyen megy, mivel az eke sekélyen kifordítja a sorokat és a gumók mind a felszínre kerülnek. E termelés hátránya, hogy egyharmaddal több vetőgumóra van szükség. Száraz éghajlat alatt határozottan előnyös így is, hiszen simaműveléssel öntözés nélkül is másfélkilós termést lehet elérni négyzetméterenként. Négyzetméterről beszélek, mert a következő amerikai burgonyatermesztési mód 10 négyzetméteres területen 200 — 300 kilós terméshozamot ígért. Ez az ún. kanzást emeletes rendszer. Tulajdonképpen nem is mezőgazdasági termelés, hanem gyártási mód. Tíz-húsz méter hosszúságban, de lehet még hosszabban is, készítik el az 1,2 méter széles szaporítótelepet. Oszlopokat ásnak le és az oszlopok közét belécezik. A lécek mellé annyi szalmát tesznek, hogy a ketrecbe Az Albán Népköztársaságban 1945 óta 14 000 ha szüzföldet törtek föl. s ugyanakkor körülbelül 760 000 ha-ra terjedő mezőgazdasági talaj termöerejét javították meg. Az albán körzetek jelentős hányadában öntözőrendszereket építenek, éspedig szovjet nagygépek segítségével. ☆ A Mongol Népköztársaságban 1960-ig körülbelül 300 000 ha parlagon heverő földet akarnak termővé tenni. Ennek jóvoltából a rozs hozamát 158 000 tonnára smelik a jelenlegi 47 000 tonnás hozamrakott trágyás komposztföld ne szóródjék ki. Az alsó, 40 cm magas komposztrétegre, a léckerítés szélétől 20 cm-re rakják a vetőgumókat é* a következő komposztréteggel betakarják a gumókat. így magasodik a telep négy emeletig. A negyedik réteg egész felületét betakarják gumókkal. A legfelső sor gumó belakarása után az oszloppárokat fölül jól összekötik, nehogy az ülepedő tömeg szétnyomja. Az ültetvény oldalán a lécek között kibújik a burgonya zöld hajtása. Ápolása gyakori, kisebb adagolású öntözésből áll. Beéréskor az oldalak szétbontása után leomlik az egész burgonyatelep és fölszedik a gumókat. Kisebb méretű kísérletek esetében csak akkor sikerült ez az eljárás, amikor az emeletek közé kukoricakóróréteget tettek, amely meggátolta az össZetömődést. Akkor is költséges termelés, ha csak egy család szükségletét akarjuk ily módon biztosítani. Ennél egyszerűbb módszert láttam egy svájci havasi legelőn. Eresz alatti termesztésnek nevezhető. Az istálló fala mellé ferdén felhalmozott földet a gazdasszony sűrűn beültette burgonyával. Állítása szerint őszre az egész han‘ burgonya lesz. Tavaly olvashattuk, hogy valakinek sikerült burgonyahéjat elültetve termést elérnie. Ez nem újdonság, mert az új fajták nemesítésekor szoktuk a gumókból kimetszett rügyeket elültetni különkülön, hogy részletesebb megfigyelésre nagyobb számú, de ritkább lombozatú egyedünk legyen. Takarékosságból néha hosszában kettévágott gumókat ültetnek el. A kettévágott gumókon körülbelül egyenlően oszlik meg a rügyek száma, de az ültetvény lombozata is ritkább lesz, és a területegységre számított termés is. Tapasztalataim szerint a nagyra fejlett vetőgumó sokkal jobb termést ad, mint a szokásos tyúktojás nagyságú. Azt is megfigyeltem, hogy a jól elkészített, megtrágyázott talajban szedéskor a beültetett öreg gumót egészben lehet találni. Tehát ha a csírák tövén fejlődő gyökerek elegendő tápanyagot találnak a földben, nincs szükségük az anyagumó tápanyagaira. Ezért azt a nagy súlykütönbséget, amelyet a nagy gumók ültetése jelentene, leghelyesebb úgy megtakarítani, hogy a gumókat nem hoszszában vágjuk ketté, hanem a rügyekkel teltebb részt ültetésre, az üreset pedig takarmányozásra használjuk föl. A csírás szelet vágási lapját fahamuval hintsük be és úgy tegyük előcsíráztatásra. mai szemben. Egyébként Kazahsztánban a szántóföldek 21,5 millió ha-ra terjednek, s az idei gabonatermést körülbelül 25 000 000 tonnára becsülik. ☆ Azoknak a nagybirtokosoknak a föld-* jét, akik részt vettek a tibeti államelle' nos összeesküvésben, kisajátították és a földreform első szakaszában a kisparasztoknak ajándékozták. Az általános földreformot a második szakaszban valósítják meg.
