Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-16 / 74. szám

1959. szeptember 16. VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÄG 295 úgyhogy már ezek sem bocik, hanem megtermékenyítésre váró fejlett üszők. Ezek kerülnek a teheneknek szánt új nyitott istállóba. A régi nyitott istállók­ban nevelkedett újdonsült teheneket pedig fészer alatt tartják, amíg egy másik nyitott istálló el nem készül. De a zárt istállóban is megváltozott a gondozás. A tehenek nappal állandóan a korlátok között sütkéreznek, éjszaka pedig nyitott ablaknál pihennek. • Csurilla József Mongólia állatállománya Mongólia négy évtizeddel ezelőtt Ázsia legelmaradottabb országa volt. A hatal­mas pusztaságokon tengődó emberek a földművelést jóformán hírből sem is­merték. Jelenleg a Mongol Népköztársaságban rohamosan szélesednek a mezőgazdasági kultúrákkal bevetett területek; a műve­lésben tartott föld a következő évben eléri a 257 000 hektáros terjedelmet. Az állattenyésztés egyre korszerűbb, s a szarvasmarha juh és kecske állománya együtt 24 millió db-ot tesz ki. Az or­szágban 1500 állategészségügyi telep működik, s az állattenyésztők a legelők­re is fokozott gondosságot fordítanak. A szarvasmarha törzskönyvezése A törzskönyvezés az állat tenyészér­­tékének a felismerésére szolgál. Ezzel tartjuk nyilván a termeléssel kapcsola­tos öröklődő tulajdonságoknak, valamint az ezek kialakításában szerepet játszó külső és belső tényezőknek nyilvántar­tását. Törzskönyvi feljegyzések nélkül korszerű állattenyésztés el sem képzel­hető. Iparunk gyors fejlődése megköveteli, hogy lépést tartson vele a mezőgazda­ság, s így az állattenyésztés is. Ha ele­gendő jó takarmányunk van, a húster­melés problémái könnyen megoldhatók. A tejtermelés fokozása nehezebb dolog. A legnehezebb pedig az, ha a jól tejelő tehéntől megköveteljük, hogy ne csak a tejelésben, de a hústermelésben, sőt külemi érték szempontjából is jó tulaj­donságokat örökítsen az utódokba. De nézzük csak, hogyan csoportosít­ják a tenyészállatokat külem és terme­lékenység szerint. A szimmentáli fajtá­nál négy osztályzatot különböztetünk meg. A legjobb osztályzat az elitrekord, második az elit, harmadik az I-es, ne­gyedik a Il-es, vagyis a még kielégítő osztályzat. Hogy egy tehén az elitrekord kitüntető címet elnyerje, ahhoz először is szükséges, hogy a törzskönyves, leg­alább elit minősítésű szülőktől, nagy­szülőktől származzék. Hathónapos borjű korában el kell érnie a 195 kg élősúlyt, 18 hőnapos korában 420 kg-ot nyom­jon, mint kifejlett tehén legalább 540 kg legyen. Külemét testrészenként pontoz­zák. Ha a szarvak finomak, egyenlők, a homlok széles, a szemek tiszták, nőies kifejezésűek, nagyok, az orrhát egyenes, de kissé homorúan hajlott, szélesek az orrlyukak, a szutyak rózsaszínű, harma­tos, a fogak hibátlanok, a járom-, könny- és egyéb arccsontok kifejezők, a fej 5 pontot kap. Ha a nyak inkább hosz­­szabb, lapos, finoman ráncolt börözetű, a törzsbe egyenletesen beilleszkedő, mélyen lógó finom nyaklebennyel, akkor a fej és a nyak 5 pontot kap. Ha a me­dence széles, oldalról és hátulról nézve egyenes, 20 pontot érdemel. Az ilyen tökéletes farú tehén könnyen ellik, és széles, jól fejlett a tőgye. A tőgy jól fejlődik és már üszőkorban kiterjed. Hátulról nézve a széles comb közötti nyíláson át jól láthatón az egyes tőgy­negyedeknek. szabályosaknak kell len­niük. A csecsbimbók középnagyságúak és tőgyhöz jól illeszkedők, csatornájuk sem túl tág, de szűk sem lehet. A tág csatornájú csecsbimbőn keresztül, ha emellett a csecsbimbó végén lévő záró­izom vagy az ezt behálózó idegfonál nem jól működik, a tehén könnyen elcsöpög­­teti a tejet. A szűk csatornájú csecs­bimbó viszont nehezen fejlődik. Igen fontos a tőgy finom, mirigyes tapintata és a jól fejlett tőgyerezet. A szép tőgy 15 pontot kap. Végigpontozva a test többi részeit 90 pontot keli elérnie az elitrekord tehénnek. De mindennél fon­tosabb a tejhozam és ennek zsírtartal­ma. Ha nem tudjuk, hogy mennyi tejet ad a tehén, de külsejét a leírt módon bíráltuk, majdnem biztosra vehetjük, hogy jó tejelő. Az elitrekord tehénnek az első borja után 10 hónap alatt 3800 liter 4 %-os zsírtartalmú tejet kell ad­nia. Második borjazása után 4000 litert, a harmadik után 4500 liter tejet ugyan­csak 4 %-os zsírtartalommal. E nagy­szerű követelményeken fölül megbírál­ják még az állat testalkatát (konstitú­­cióját), erőnlétét (kondícióját), fajta­jellegét és vérmérsékletét is. A második csoport az elit osztályzat. Itt a követelmények valamivel enyhéb­bek. Az újszülött borjú súlya 35 kg, a hathónaposé 185 kg, a tizennyolc hóna­posé 400 kg. Az első borjazás után pedig 520 kg súlyúnak kell lennie a tehénnek. A külemi pontszám legalább 85 legyen. A tejhozam az első borjazás után 3000 liter legyen, 3,9 %-os zsírtartalommal. Második borjazás után 3250 liter, a har­madik után 3800 liter, ugyancsak 3,9 %-os zsírtartalommal. A harmadik cso­portba tartozó, még jó minőségű törzs - könyves tenyészállat az I-es osztályzatot kapja, ha küleme legalább 80 pont ér­tékű. Hathónapos korban pedig 175 kg súlyú, 18 hónapos ivarérett állapotban 380 kg-nak, első borjazás után 490 kg­­nak kell lennie. Évi tejhozama az első borjú után legalább 2300 liter, a máso­dik után 2500 liter, a harmadik után 2900 liter legyen 3,8 %-os zsírtartalommal. A negyedik csoportban a még kielégí­tően tejelő és elég jó külemű törzsköny­ves tenyészteheneket II. osztályzattal jelölik. Ennek az állatnak legkevesebb 75 pontszámot kell kapnia a külemére. A hathónapos üsző súlya 155 kg, a 18 hónaposé 340 kg legyen. Az első, máso­dik, harmadik borjú utárl a tejhozam­nak egy-egy tejelési időszakban 1750, 1900 és 2200 litert kell elérnie 3,8 %-os zsírtartalommal. A tenyészbikák külemét is hasonló­képpen pontozzák, szigorúan veszik a származást, s elitrekord, elit, I-es és Il-es osztályzattal minősítik. Nagyon szigorúan kéne venni különösen a mes­terséges megtermékenyítő-állomásokon a tenyészbikák átörökítő képességét. Egy kifogástalan külemű elitrekord tenyész­bika utódai csapnivalók is lehetnek. így hiába van jó ajánlólevele, mégis virslibe való. Sok EFSZ-ben megvannak a kellékek ahhoz, hogy létrehozzák a törzskönyves törzsállományt. Ki kell választaniuk a legjobban tejelő, legszebb külsejű és a legjobb faji jellegeket magánviselő te­heneket és ezek jól fejlett üszőborjait. A borjakat kifutókkal ellátott fészer­istállóban, később pedig nyitott istállók­ban neveljék a legjobb gondozók. Bősé­gesen etessék, itassák őket, de ügyelje­nek arra, hogy el ne hízzanak. Ezek a kiválasztott borjak lesznek a megalapí­tói a jövő törzsállománynak. Minden egyes borjúról vezessünk külön nyilván­­tartő-lapot. Ebbe jegyezzük föl a borjak születési idejét, apja, anyja nevét, kii­­lemi adatait, anyja tejhozamát, tejének zsírtartalmát, a borjú születési és két­havonkénti súlyát. Napjainkban óriási lehetőség nyílik az állatállomány feljavítására és egy új­fajta szarvasmarha kitenyésztésére is. Ennek a nemes célnak a megvalósításá­hoz az állam minden segítséget megad; csak akadjon kezdeményező EFSZ, amely célul tűzi ki a jól tejelő tenyészállo­­mány kitenyésztését és elszaporítását. Dr. Izsói Zoltán, körállatorvos Jóízűen esznek a hasas üszők a nyitott istállóban Üj szer bögöly ellen A Német Demokratikus Köztársaság­ban sikeres kísérleteket folytattak fosz­fortartalmú készítményekkel a bögölyök kártételének megelőzésére, illetőleg el­hárítására. A kísérletek eredményeként Emittol néven olyan foszforsavas készít­ményt állítottak elő és hoznak forgalom­ba, amely folyadék formájában, a test­súly 1 kg-jüra számított 100 — 140 milli­grammos mennyiségben veszélytelenül beadható a jószágnak, vagy pedig az állat bőre alá fecskendezhető Az új szerrel sikerült a bögölyök által okozott göbök keletkezésének megelőzése. ☆ Bika a díszebéden Egy dél-franciaországi városkában tenyészállatkiállítást rendeztek. Az ün­nepi megnyitás műsorát a következő hirdetéssel tették közzé: 11 órakor a többszörösen kitüntetett, díjnyertes bika megérkezése; 11 óra 30 perckor a meghívott elő­kelőségek és a polgármester megérke­zése; 12 órakor a közös díszebéd felszol­gálása. (K- E-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom