Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-16 / 74. szám

290 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. szeptember 16. szalmasajtoló tartozik hozzá. Ez az öt­letes gép a szemtermésből különválaszt­ja a hulladékmagvakat. Gabonából órán­ként 25 mázsát, heremagból pedig 1,5 mázsát csépel ki. Az ingamozgással mű­ködő sajtológép a 130X30 cm-es szalma­bálát 30 m-es távolságig juttatja el és akár 10 m-es magasságra is tölrakja. A gépcsoportot 25 kilowattos villanymo­tor hajtja. Igen nagy kelendőségre számíthat a TB — 26-os burgonyaosztályozó, amely a burgonyát nagyság szerint három cso­portba válogatja szét. Az osztályozóros­ták kicserélhetők. A 820 kg-os gépet 1,85 kilowattos villanymotor üzemelteti. Két munkaműveletet végez egyidejű­leg az egysoros vontatott SCZ répafel­szedő. A gép levágja a levélzetet, s ugyanakkor kiemeli a gyökeret. A répa­fejeket és gyökereket önműködő szer­kezet továbbítja a tartályokba. Az 1200 kg súlyú répafelszedőt csupán egy dol­gozó kezeli. • * * Gépiparunk ezúttal is derekesan meg­állta a helyét, mérnökeink és szerelőink kitettek magukért. Ismét kitűnő, nagy teljesítményű gépekkel lettünk gazda­gabbak, amelyek tovább könnyítik mező­­gazdasági dolgozóink munkáját, s előse­­gitik a hozamok és a termelékenység fokozását. BÁRTFA1 LÁSZLÓ Nagy sikert aratott az árumintavásáron a MAR — 90-es cséplőgép (baloldalt); jobbra az SCZ répafelszedőt látjuk (Bártfai Attila felvételei) Szakadatlanul ömlik a fehér arany Nincs megállás. Az egymás mellett sorakozó zsongó gépek zúzzák, szelete­lik, főzik, keverik a cukorrépát. Édes folyadékká válva szűrökön, finomítókon megy keresztül, s az egyik részlegen teljesen elkészülve állandóan hull a fe­hér kristálycukor. Tegnap indult meg a Diószegi Cukor­gyár és száz napig szünet nélkül dolgoz­za fel a szenei, nagymegyeri és a duna­­szerdahelyi járás gazdag cukorrépa­­termését. Hogy a munka folyamatába hiba ne essék, már jó előre megszer­vezték a szállítást. A szövetkezetek ve­zetői szerződést kötöttek a gyárral, s aszerint adják át cukorrépájukat. Elő­ször, vagyis szeptember 15—20 között azok az EFSZ-ek szállítják folyamatosan cukorrépatermésüket, amelyek a leg­többet termeltek és esőzések idején leg­nagyobb nehézséget okozna számukra a szállítás. Nemcsak a távolságot vették figyelembe, hanem a talaj szerkezetét is. Az agyagos, mélyrétegű talajok úgy ta­padnak a járművek kerekére, mint a szurok és nehezen szikkadnak. De a könnyű, homokos föld hamar szárad, s nedvesen sem olyan tapadós. A nagymegyeri járásból a nyárasdi EFSZ szeptember 15-től kezdve 800 má­zsa cukorrépát szállít naponta, szeptem­ber 20 után pedig többet is átad a cukor­gyárnak. Előzetes becslések szerint kö­rülbelül 400 mázsás átlagos hektárhoza­muk lesz, s így 310 vagon cukorrépára számítanak. Hasonló jó termést vár az alistáli EFSZ, amely szintén 800 mázsa cukorrépát szállít naponta a Diószegi Cukorgyárnak. Összes termése 300 va­gonra tehető. A csilizradványi EFSZ napi 500 mázsás szállítás mellett 130 vagon­nyit ad át a gyárnak. Ezenkívül a lak­­szakállasi EFSZ 500 mázsát (összes ter­mése 250 vagon), Csicsó 500 mázsát (összes termés 210 vagon). Nyárad 300 mázsát (összes termés 90 vagon) szállít. A dunaszerdahelyi járásban pedig a következő a sorrend: a nagylúcsi EFSZ naponta 400 mázsát (összes termés 300 vagon), a felsőpatonyi EFSZ 400 mázsát (összes termés 230 vagon), a gellei EFSZ-naponta 400 mázsát (összes ter­més 220 vagon) ad át. A szenei járásban a szenei EFSZ ter­melte a legtöbb cukorrépát, s az első naptól mindennap 600 mázsát szállít a gyárnak. Egész termése előzetes becslés szerint 400 vagont tesz ki. Utána a rétéi EFSZ következik 300 mázsás mindennapi szállítással és 380 vagonos terméssel. Kenyeres Vince és Wellner István, a cukorgyár agronómusai megelégedéssel nyilatkoztak a szövetkezetek felkészülé­séről; csak a vasúti szállítástól tartanak egy kicsit, mert a múltban elég gyako­riak voltak a vagonhiányok. Ezúton is kérik a Csehszlovák Államvasutakat, hogy idén úgy szervezzék meg a szállí­tást, hogy ne legyen fennakadás. A Diószegi Cukorgyár november 20-ig az általa feldolgozásra kerülő cukorrépát hiánytalanul felvásárolja. Azt a mennyi­séget is, amely csak később kerül befu­­varozásra. A prizmázást gondosabban végzik, mint a múltban, hogy a cukor­répa ne szenvedjen fagykárt. A prizmák betakarására kórót, földet vagy igelitet használnak. A gyártás ideje most is, mint az előző években, 100 napig, vagyis karácsonyig tart. Bő a termés, de a fel­dolgozása most sem húzódhat tovább, mert már a kezdet kezdetén is teljes ütemmel megindulhatott a munka, mivel a szövetkezetek beszállították a terve­zett cukorrépamennyiséget. Szeptember 20-a után rendszerint minden szövetke­zet többet szállít, sőt annyit, hogy priz­­mázni kénytelenek. Ezért előnyös, hogy az első szállításokból egy sem maradjon el. A szeptember 20-ig történő szállítás­nak nem vallja kárát egy EFSZ sem amiatt, hogy a cukorrépa azután is gya­rapodna, mert a cukorgyár mázsánként 2 koronával többet fizet, mint az azután szállítottakért. Ezenkívül abból is előnye származik a gazdaságnak, hogy ilyenkor nem ütközik olyan nehézségekbe a beta­karítás, mint a rendszeres esőzések be­álltakor. Az első cukorrépa felszedése csak ott okozott gondot, ahol a harmadik kapálást vagy elmulasztották, vagy nem jól végezték el. Ilyen helyeken kemény és gyomos a talaj. A kemény talaj inkább a répakiszántó ekék munkáját gátolja, a gyom pedig a répakombájnnak jelent nagyobb akadályt. Ajánlatos a sorközök meglazítása és gyomtalanítása a répaki­szántó ekék vagy a répakombájnok előtt, ha másképp nem menne a munka. A cukorrépa beszállítása mellett azon­ban ne feledkezzünk meg a répafejek s a répaszeletek zsombolyázásáról és silózásáról sem. Amikor a betakarítás idején a cukorrépát befuvarozzuk, egy­úttal a répaszeletek jelentős részét is szállítsuk el a cukorgyárból. Az üres fuvarokat ezáltal lényegesen csökkent­hetjük. A mezőről a cukorrépa elfuvaro­­zását végezhetjük traktorokkal és lovas fogatokkal is, de az országúti forga­lomra lehetőleg országúti gépkocsikat vegyünk igénybe. Szeptember 20-a után minden répát ne fuvarozzunk be közvet­lenül a begyűjtési helyre, csak annyit, amennyit terveztünk, a többit pedig a védett útmenti tárolóhelyekén rakjuk le. Cs-Kakaótermelés Krímben Krímben a kedvező éghajlat jóvoltából kakaóültetvényt létesítettek, s a termés­­eredmény igen jónak ígérkezik. Ugyanitt csokoládégyárat is építettek, amely most már hazai nyersanyagból állítja elő ter­mékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom