Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-09 / 72. szám
1959. szeptember 9. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 285 Védekezzünk a szarvasmarha gümőkórja ellen A szarvasmarha gümőkórja alattomos ragályos betegség, amely rohamosan elterjedne az országban, ha erőteljes harc nem indult volna ellene. Ha minden állatgondozó tudná, hogy ez a betegség a saját egészségét, sőt életét is veszélyezteti, bizonyára még jobban belekapcsolódna a gümőkór elleni küzdelembe. De lássuk csak, mi okozza, hogyan terjed és miképpen kell védekezni ez ellen a veszedelmes betegség ellen. A szarvasmarha gümőkórját a Bovintípusú gümőkór bacilusa okozza. Ennek a bacilusnak az a tulajdonsága, hogy nemcsak a szarvasmarhának, de az embernek is betegséget okoz, ha sikerül a szervezetben nagy számban elszaporodnia. Ez a betegség nemcsak állatról állatra, de állatról emberre is átragadhat.Megtámadja a legkülönbözőbb szer-A gümőkór ellen igen hatásos eszköz a jó füvű, napfényes kemény talajú hegyi legelő tése közben elpusztul. A forralt tej egyáltalán nem fertőz. A nyers tej élvezete főleg akkor veszélyes, ha a gümökór a tőgyet támadta meg. Hogy a tőgy vagy a marha egyáltalán gümökórban szenved-e, külső vizsgálattal csak ritkán lehet megállapítani. De ha a szarvasmarha bőrébe tuberkulint fecskendezünk, az oltástól számított 72 óra elteltével meg lehet állapítani a gümőkór bacilusának jelenlétét. A fertőzött marha bőre az oltás helyén megdagad. A tubcrkulin-próbára pozitiven válaszoló marhának a bal fülét szokták kicsípni. A fül kicsípése azonban nem jelenti, hoav a marha már föltétlenül gümökóros. Látszólag egészséges lehet, és jó kondícióját is megtarthatja hoszszabb időn át, sőt előfordulhat az az eset is, hogy az apró, borsónagyságú gümökóros góc elmeszesedik, s az állat teljesen kigyógyul. Hogy a szarvasmarha gümőkórja ellen a küzdelem eredményes legyen, a szakemberek lelkiismeretes munkája mellett szükséges az állattenyésztők hatékony támogatása is. Az a cél, hogy a gümőkórt 10 — 15 éven belül teljesen fölszámoljuk az egész országban. Ha ez sikerül, nemcsak sok állat, hanem sok ember is megmenekül ettől a rettenetes nyavalyától, amely annyi fájdalmat és gondot okozott már. A szarvasmarha gümőkórja elleni védekezés leghatásosabb eszköze a gümőkórral fertőzött állatok elszigetelése az egészségesektől. A fertőzött marhákat külön istállózuk és hajtsuk külön legelőre, még ha anyagi nehézségekbe ütközik is. Az elszigetelt állatokat lassan húsra értékesítjük. A jövőben minél hamarabb szabadul meg egy szövetkezet a gümökóros állatoktól, annál nagyobb állami pénzsegélyben részesül. Az állami pénzsegély feltétele, hogy a gümökóros marhák csökkentése, illetve felszámolása mellett a tervezett állomány mindig megmaradjon. A szarvasmarha-gümőkór elleni védekezés további hatásos eszköze a kemény alapú kifutóval ellátott nyitott istálló, a legeltetés és megfelelő takarmányozás. Fontos, hogy a gümökóros tehén borját idejében különítsük el az anyjától és tögymeleg tejjel itassuk. Jó szolgálato tesz az istállók fertőtlenítése is. Röviden összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a szarvasmarha gümőkórja veszedelmes betegség és a komoly gazdasági károk mellett az ember egészségét is veszélyezteti, ha nem védekezünk ellene a már említett módon. A legfontosabb követelmények: 1. az állatorvos és az állatgondozó összefogása, kölcsönös megértése; 2. bizalom és megértés a gümőkór ellen végrehajtott óvintézkedések iránt, amelyek a következők: a) a tuberkulin-próbára pozitiven reagáló, kicsípett fülű fertőzött és beteg marhákat külön kell istállózni és legeltetni; b) a kis termelékenységű kicsípett fülű marhákat fokozatosan értékesítsük húsra; c) meg kell javítani a tartási és takarmányozási viszonyokat; d) a szopós borjakat idejében különítsük el anyjuktól és tőgymeleg tejjel itassuk. Dr. Izsót Zoltán, körállatorvos (Rimaszécs) Jó megoldás a kocaállomány növelésére veket, leggyakrabban a tüdő mirigyeit és szövetét. A szervezet a gümőkór bacilusai által kibocsátott méreg hatására védekezik. Apró kis göböket, gümőket termel, amellyel igyekszik a gümőkórbacilusokat elszigetelni. Ha az állat szervezete erős, s jók a tartási és takarmányozási viszonyok, a szervezet blokádja sikeres; a kisebb gümők belseje elmeszesedik és az állat ki is gyógyulhat. Ez az eset, sajnos, ritkán fordul elő. Ha rossz a tartás, az állat szervezete meggyöngül, a gümőkór-bacilusok nagy számban elszaporodnak és velük együtt a kisebb-nagyobb gümők is. A gümők később elgennyesednek és magukba olvasztják a megtámadott szerv szövetét. Ennek következtében az állat lesoványodik és előbb-utóbb elhull, vagy kényszervágás fejezi be életét. A szarvasmarha közös istállóztatása óta a gümőkór nagymértékben elterjedt az országban. Az istállóban és a legelőn a betegséget a gümőkórban szenvedő köhögő jószág terjeszti. A közös istállóban szomszédai takarmányára köhögi a bacilusoktól hemzsegő váladékot. A legelőn a fertőző váladék szintén a takarmány útján jut az állat szervezetébe. Szopós borjak a tejjel fertőződnek, de lehetséges a fertőzés már magzatkorban is. Az emberek a kényszervágott marha húsától vagy a nyers tejtől fertőződhetnek. A gümőkór bacilusa a hő iránt igen érzékeny, a tej 75 — 80 fokra való heví-Kurucz Mártont, a kismácsédi szövetkezet elnökét hosszabb idő óta foglalkoztatta az a kérdés, hogy miként biztosíthatna megfelelő istállótérséget a gyarapodó kocaállomány részére. Amint a mellékelt kép is mutatja, a kérdés megoldása nagyon jól sikerült. A szövetkezet dolgozói ún. A-kutricákat készítettek a kocák számára. A faanyagot a galántai építkezési vállalattól kapták. A kutricákat bádoggal befödték, s körülöttük kifutókat is készítettek. Jelenleg 16 ilyen kutrica sorakozik egymás mellett a kismácsédi EFSZ-ben. Az új istállózási mód kifogástalanul bevált, amit a malacok elhullási arányszámának számottevő csökkenése bizonyít a legjobban. Egyébként a szövetkezet ez idő szerint 16 kocát tart a szántóföld 100 hektáraként, vagyis 2 db-bal többet, mint az elmúlt esztendőben. Kép gs szjjveg. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta)