Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-09 / 72. szám

A szocialista faluért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. szeptember 9. Ára 40 fillér X. évfolyam, 72. szám. Használjunk ki minden percet Emberformáló országos mozgalom A párt Központi Bizottsága már­ciusi és júniusi ülésén hozott határo­zata megvalósításáért járási méretben elsőnek a píerovi járás földművesei emeltek szót. Hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére válla­lást tettek, hogy a másfél évtizedes dicső évforduló évében a mezőgazda­­sági termelés országos átlagban ter­vezett 6 százalékos emelése helyett 1960-ban 9,75 százalékkal többet ter­melnek, mint 1959-ben. Látszólag ez nem is tűnik olyan soknak. De ha azt számoljuk, hogy feltételeihez képest a prerovi járás — és tegyük hozzá: a cseh országrészek nagyüzemi mező­­gazdaságának nagyobb része — már eddig is jóval megelőzte a szlovákiai szövetkezeteket, akkor ez a 9,75 szá­zalékos emelkedés még mindig azt jelenti, hogy a következő években is jóval előttünk járnak majd az egy hektárra eső termelésben. Náluk a mezőgazdasági termelés tervezett emelése azt jelenti, hogy az országos átlagban 1965-re tervezett főbb muta­tókat már 1960-ban túlszárnyalják. Méghozzá nem is kevéssel, mert pél­dául egy-egy hektárra járási átlag­ban nem az 1965-re tervezett 175, hanem már a jövő évben 220 kg húst akarnak termelni. Tejből a 730 literrel szemben 1020 litert, tojásból szintén az 1965-re tervezett országos átlag, a 407 darab helyett már a jövő évben 847 darabot termelnek. A jövő évben a hektárhozamokban szintén magasan az 1965-ös termelési terv fölött akar­nak állani. Vccyünk egy példát a párkányi já­rásból, Szlovákia egyik produktív me­zőgaz lasági területéről. A kisgyarmati EFtiZ a közepesek közé tartozik. A píeroviak felhívására ők is válaszol­tak. A jövő évi termelési terv elké­szítése alapján úgy mutatkozik, hogy ők általában 18,7 százalékkal növelik a termelést. És náluk mit jelent ez? Azt, hogy egy-egy hektár mezőgazda­­sági területre számítva még ilyen termelésemelkedés mellett is csak 124.6 kg húst, 243 liter tejet és 170 tojást termelnek 1960-ban. Búzából pedig 23 mázsát hektáronként. Ezek szerint Kisgyarmaton 149 hektáros területet kell búzával bevetni, hogy ugyanannyi mázsát termeljenek, mint a prerovi járásban 100 hektáron. Szá­mítsuk ki, hogy herefélékből 90, vagy silótakarmányokból 500 — 600 mázsás hektárhozammal hány szarvasmarhát takarmányozhatnánk a 49 hektáros különbözeten. Vagy ha ezt a takar­mánymennyiséget nem az állomány szaporítására, hanem a tejhozam vagy a hústermelés növelésére használják fel, akkor mennyivel több tej és hús kerülne dolgozóink asztalára és meny­nyivel több pénz a szövetkezeti tagok erszényébe. De menjünk tovább. Szlovákiában átlagosan a terv szerint a következő évben is alig 45 darab szarvasmarha jut majd 100 hektárra. A prerovi já­rásban 75,5 és ami még jobban mu­tatja a nagy különbséget; míg nálunk 19, náluk 40,02 lesz a tehén. S ha 100 tehéntől 93 borjút választanak el, akkor azt is könnyű kiszámítani, hogy a tervezett magas hústermeléssel nem lesz baj. Sorolhatnánk hosszan a sokmindent bizonyító számokat. De talán jobb egy kicsit elidőzni annál a gondolatnál, hogy mit is jelent népgazdasági és a termelek egyéni szempontjából a pre­­roviak kezdeményezésére indult or­szágos mozgalom. Mert hogy ma már országos méretűvé szélesedett, az le­tagadhatatlan valóság. Szeptember l­­ig csupán Szlovákiában sok tízezer szövetkezeti tag, 1360 EFSZ, 59 járás, valamint a nyitrai és a kassai kerület válaszolt a felhívásra Ma még szinte kiszámíthatatlan, hogy országos méretben mezőgazda­sági termelésünkben milyen emelke­dést jelent az a sok tízezer vállalás, melyet felszabadulásunk 15-ik évfor­dulójának tiszteletére tettek földmű­veseink. Egy azonban már most is bi­zonyos. Az, hooy a termelés nevelé­sével és — az új termelési módszerek nagyobbfokú alkalmazásán keresztül — az önköltségek csökkentésével arányosan dolgozó népünk életszín­vonala is emelkedik. Mert például ha a nyitrai kerület földművesei a fel­hívásra adott válaszuk szerint kerü­leti méretben 12,4 százalékkal növelik a termelést és — legyünk szerények — emellett legalább 5 százalékkal csökkentik a termelési költségeket, akkor minden valószínűség szerint nemcsak elérjük, de túl is szárnyal­juk az életszínvonal tervezett emel­kedését. Amikor tehát a termelési tervek elkészítése után előttünk álla­nak a komoly munkát igénylő terme­lési feladatok, akkor ezt a tényezőt is magunk előtt kell látnunk. Hiszen a pártunk adta lehetőségekkel a me­zőgazdasági feladatok megvalósításá­val együttt saját sorsunk javításáért fáradozunk. Az elmúlt esztendők alatt sokat beszéltünk gazdasági fejlődésünkről, sikereinkről. Kevesebbet a munkában újjáformálódó dolgozóról. A prerovi kezdeményezés gyors országos moz­galommá való szélesedése és az a tény, hogy Szlovákiában a mezőgazda­sági termelés szakaszán több mint 130 közösség versenyez a Szocialista Munkabrigád megtisztelj cím elnyeré­séért, már fényes bizonyítékai annak, hogy gazdasági fejlődésünkkel együtt dolgozóink gondolkodásmódja, világ­­szemlélete, embertársaihoz és a tár­sadalom nagy ügyeihez való viszonya is változik, újjáformálódik — azaz alakulóban az újtípusú szocialista ember. Ez pedig további fejlődésünk­ben minden papírra vetett irányszá­moknál is merészebb távlatot, boldo­gabb holnapot ígér. a jövö évi bö termés megalapozása érdekében Szeptemberben fő legjobban a földműves ember feje. Nem is cso­da, hiszen erre a hónapra torló­dik a legtöbb munka: a silózás, az őszi kalászosok vetése, a cukor­répa szedése, elszállítása. Ha visz­­szapillantunk az eddig végzett munkára, nem lehetünk megelé­gedve. Szeptember 5-ig több já­rásban meg sem kezdték az őszi árpa vetését, pedig az agrotechni­kai határidő szeptember 15. Leg­sürgősebben változtatni kell ezen a helyzeten, s jobbik végéről meg­fogni a munkát. Az időjárás eléggé kedvező arra, hogy idejében föld­be tegyük a magot. Ezt tartsuk szem előtt, s egy percet sem kés­lekedjünk! * * * Szlovákiai kőrútunk első állomása Tornaija volt. A JNB mezőgazdasági osztályán az őszi vetési tervek tanul­mányozásába mélyedve találtuk Kvet­­ko elvtársat. Megtudtuk tőle, hogy az------------------------------------- ★ ^ őszi repce vetését már 10.0 százalékra teljesítették. De hiba van a kalászo­sok vetésével. Mert a 605 hektár őszi árpa alig egynegyede van elvetve. No meg a 667 hektár őszi takarmány­­keverék vetésével sem várhatnak már sokáig... Azzal a gondolattal indultunk Lo­soncra, hogy ott szebb eredmények­kel találkozunk. Azonban csalódtunk. Ugyanis az őszi repcén kívül — szep­tember 5-ig — még semmilyen őszi gabonát nem vetettek. Nézzük csak a tervet: árpából 196, rozsból 546, búzából 1870, őszi keverékből 393 hektárt kell bevetni. Nagy gondot okoz az említett járás szövetkezeteseinek a silózás. Kevés a silőgödör, s arra vannak utalva, hogy a tervezett 27 000 tonna silónak csaknem háromnegyedét ideiglenes silógödrökbe konzerválják. A nagymegyeri járásban jól meg­fogták a dolog végét a szövetkezete­­sek. A nemsócsaiak a repce elvetése . .j, --------------------------------­után az előkészített földön hozzálát­ták az őszi kalászosok vetéséhez. A jó eredmények elérésében oroszlán­­része van Vaszi Sándor és Czinger István traktorosoknak, akik csaknem minden munkában az élen járnak — írja Kása Mihály levelezőnk. Ögyalla. Itt máraz eddigiek alapján nem mertük remélni, hogy valami sok jót hallunk. Azonban a helyzet meg­nyugtató. Az árpa vetésének felénél tartanak. De a munkaütemét még fo­kozni kell, mert sürget a többi kalá­szos vetése és a cukorrépa szedése is. Befejezték a silózást. Ezt jelentet­ték nemrég a dernői (szepsi járá§) szövetkezet tagjai. A tervezett 1450 tonna helyett 1463 tonna silót készí­tettek. Vessünk néhány pillantást a galán­­tai járás szövetkezeteseinek munká­jára,, elért eredményekre. Teljes ütemben folyik a silózás. Augusztus 5-ig több mint 15 000 tonnát silőztak be. Azonban az említett napig egy szem kalászost sem vetettek. De mire e sorok az olvasókhoz jutnak — úgy mondják — elvetik a 275 hektár őszi árpa felét. Legsürgősebb most az őszi árpa mielőbbi elvetése, és a silózás befe­jezése. Az árpa vetésénél tartsuk szem előtt a határidőt, szeptember 15-ét, mert csak ennek pontos betar­tásával várhatunk bő termést jövőre. Szedik a cukorrépát Szeptember 15-én kezdi meg a cu­korrépa feldolgozását a terebesi cu­korgyár. A hozzá tartozó járásokból, tegnap a királyhelmeci járásban a zétényi, vékei, kisgéresi és a nagy­­géresi szövetkezetben megkezdték a cukorrépa szedését. A Lévai Állami Gazdaság dolgozói is hozzáláttak a fehér arany betakarításához. Géppel szedik a 370 hektár répát. A trnavai cukorgyárhoz tartozó szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói is holnap, vagy holnapután megkezdik a cukorrépa betakarítását. A királyhelmeci járásban a terve­zett 400 mázsás hektárhozamtól jó­val többre számítanak. — rn — BRNO! A csehszlovák kormányküldöttség Siroky elvtárs vezetésével a szovjet pavilon megtekintése közben. Nem nehéz a fúrás a gyorsturhinával Még néhány furat, s készen áll a lö­véshez. munkaszakaszán. A két brigád 4 — 4 műszakra járt le. Egy kalitkában száll­tunk alá a szintekre. Állandó vetél­kedés folyt a két csoport közt, de mindig Konrádék lettek a győztesek, pedig a mieink is tudtak ám dolgozni! Ez így ment hónapokon át. Amikor Tuzincin elvtárs brigádja a Nováky-i szénbányákból a szocia­lista munkaverseny egy új, de az előb­bihez mérten jobb, magasabb formá­jára hívta fel az ország bányászait, s összes dolgozói figyelmét, Konrád és bányásztársai is elhatározták, hogy csatlakoznak a nagyszabású mozga­lom és minden előfeltételt teljesí­tenek, hogy elnyerjék a szocialista munkabrigád büszke címet. Konrádék érdeme, hogy ez a mozgalom a Pio­nyr II. bányánál tovább terjedt. Utá­nuk a mi kollektívánk, majd a többi is csatlakozott a mozgalomhoz. Az új módszerek alapján az üzem­ben páros verseny folyik, ami nagy­ban elősegíti a termelési feladatok teljesítését. A becsülettel végzett jő munkát úgy jutalmazzák, hogy Konrádot magas kitüntetésre javasolták, amelyet a bá­nyászok nagy ünnepén, szeptember 9-én tűznek mellére. HOKSZA ISTVÁN A Pionyr II. bánya az Ostrava-Kar­­vín-i szénmedence Orlova-i körzeté­hez tartozik. Geológiai' megállapítás szerint évmilliók­kal ezelőtt ezen a vidéken földgyűrő­dés keletkezett, és így a Pionyr II. szénrétegei álló, vízszintes vagy dőlt fekvésűek lettek. Ebben a bányá­ban dolgozik a fel­­szabadulás óta Pse­­ner Konrád, olasz nemzetiségű munkás. Első évben mint beosztott segédvájár szénfalon dol­gozott. Jó szervezőmunkájával hama­rosan kitűnt és vájárrá nevezték ki. Egész kollektívát bíztak rá. Embereit oktatta, azonban a csoportban mindig maga végezte a legtöbb munkát. Ä bányában majd minden újítást Kon­rád és kollektívája próbált ki. Hama­rosan megismerték őt az Ostrava- Karvin-i szénkörzetben. Konrád új hazára talált. Nem vá­gyódott vissza a sok százezer munka­­nélküli hazájába, Olaszországba. Cseh­szlovák állampolgár lett. Családot ala- DÍtott és tovább dolgozott. Egy napon hívták a párt üzemi bizottságához. hazatérjen, mert hiányzott magabiz­tos szervezőképessége. Kollektívájával a négyes szint 18 — 14 jelzésű előtörésen dolgozott a mi munkacsapatunk az ötös szint 18—15 Beszéltek vele az elvtársak és tört cseh nyelven válaszolgatott. Megille­­tődve vette tudomásul, hogy az üzemi pártbizottság nagyra értékeli munká­ját, s hogy számára is nyitva áll a párt kapuja. Konrádot befogadták a párt soraiba. Már nem csupán néhány ember, ha­nem egy nagy kollektíva vezetőjévé lett. Még nagyobb felelősségérzettel fogott munkához, mint azelőtt, s ha előfordult,, hogy valamelyik műszak technikai okokból lemaradt a terv teljesítésében, a következőre maga ment le, s így beszélt az emberekhez: — No, fiúk, most keményebben kell dolgoznunk, mert a tartozást is be kell hoznunk. Ilyenkor Konrád három helyett dol­gozott. Mindannyian tekintélyes összegeket vettek fel fizetéskor. Konrád Sparta­­kot vásárolt. Kivette ötheti szabad­ságát, s családjával saját autóján láto­gatta meg olaszországi rokonait, akik­nek bizony nemhogy autóra, de a mindennapi betevő falatra is alig telik. Munkahelyén nagyon várták, hogy Psener Konrád hazára talált zánkban tartózkodó finn miniszter­­elnök J. Sukselainen is, aki igen elis­merően nyilatkozott a kiállított tár­gyakról. A látogatók között eddig a legnagyobb érdeklődést a szovjet pa­vilon keltette. Szombaton dél­után 14 órakor ün­nepélyes keretek között megnyílt a brnoi I. nemzetközi mintavásár. Viliam Siroky elvtárs, mi­niszterelnök veze­­ésével csehszlovák kormányküldött­ség érkezett a hi­vatalos megnyitó­ra. Ünnepi beszé­dében Siroky elv­­rárs rendkívül nagy lvánította a min­­meggyőződésének íogy az nagyban nemzetek közötti és a nemzetközi ütéséhez. 8 órakor már ha­­ongott a bejárat • lehessen tanúja iák. Az első napon er tekintette meg vül nagy érdeklő­­tény is, hogy több tudósító és kom- Brnóba. Kéthar­­lapok, hírügynök­nőba repült a ha­jelentöségűnek nyi tavásárt, s annak a adott kifejezést, h hozzájárul majd a együttműködéshez kereskedelem kibőv Vasárnap reggel talmas tömeg toli előtt, hogy először a sok látványosságn közel 150 ezer emb a vásárt. A rendkíi dést bizonyítja az a mint 200 újságíró, mentátor érkezett madrészük külföldi ségek tudósítói. Az első napon Br Megnyíltak a brnói mintavásárkapui 5 Siroky elvtárs vezetésével kormányküldöttség érkezett a I megnyitóra • Már az első napon 150 ezer látogató • Az érdeklődés középpontjában a szovjet pavilon • Brno minden­kit hív!

Next

/
Oldalképek
Tartalom