Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-09 / 72. szám

yJzaU&cf Földműves 1959. («eptambar 9-Tornóci igazmondás Székül a kukoricaszár, barnasárga színt ölt a cukorrépa levele — ősz van. A sz&ntóvetö ember ismét mo­solyog. örül a bő termésnek. De a fondböl, a napról napra fokozódó ten­nivalókból is akad bőven. Hiszen a cukorrépa, kukorica és a burgonya betakarítása mellett el kell vetnünk - mégpedig idejében, jól előkészített talajba! - a jövő évi kenyér magját is. Ez pedig egy csöppet sem könnyű feladat!... A napokban a tornóci AG-ba és a gazdaság egy-két részlegébe látogat­tunk el. Örömmel jegyeztük fel Sé­mán Frantisek mérnök, a gazdaság agronómusának szavait: „A gazdaság minden egyes részlege és dolgozója szocialista munkaversenyben áll egy­mással. Az pedig igazán jó és örven­detes, hogy a verseny eredményesen folyik!“ így mondotta Sémán elvtárs, s íjjy láttuk mi is. Az is igaz, hogy a ver­sengés nem hiábavaló. Elősegíti a termelés fokozását, új, szocialista embereket formál a régi cselédekből, munkásokból. Lássuk csak hogyan..., A délelőtti órákban ugyanolyan né­pes, zajos a garázdi részleg határa, mint napnyugta után. Bármerre te­kint és jár az idegen, dolgoskezü em­berekkel találkozunk. Az egyik dűlőn a traktor fényesre csiszolt ekéje hasit mély barázdát a fekete földbe. A nye­regben Czita András traktoros szerel­mes nótát fütyörész, dúdolgat. Jó kedvű, fiatal legény! — állapítjuk meg. ő sem tagadja, hogy így van. — Miért búsulnék?! Szorgalmasan dolgozom, havonta 1400 —1500 koronát keresek! Többet néni mond. Mosolyogva kap­csolja a kettest, s tovatűnik ... Nézzük a felszántott földet. Porha­­nyós ,,zsíros“. — A túrós-töpörtyűs csusza is úgy jó, ha zsíros! — mondja Novotny Sándor a részleg vezetője. — így van a földdei is — folytatja. — Hiába szántunk-vetünk, ha nem adjuk meg a földnek ami jár, bő termést nem várhatunk! Azt hisszük, ebben az igazmondás­ban senki sem kételkedik. És még­is ... mégis... volahol „szorít a csiz­ma“. Félreértés ne essék, nem a ga­rázdi te&Zlégfen. Bátrán állítjuk, a garázdiak jól gazdálkodnak. A múlt évbeli — átlagosan — 26,15 mázsa gabonát termeltek egy hektár földön. Cukorrépát 420,70 mázsát takarítottak be hektáronként. A fejésl átlag tehe­nenként 10 liter volt. Most jóval több! Ez szép, követésre méltó gazdálko­dás. Különösen ha tudjuk, hogy a tervezett termelési költségeket közel 4 százalékkal csökkentették. Nézzük csak közelebbről a gazdálkodást, lép­jük át a gazdaság küszöbét... A jó gazdálkodás „titka" először is abban rejlik, bogy a részleg dolgozói nagy súlyt fektetnek a talajerők fo­kozására,- a talajjavítási munkálatok­ra. Istállőtrágyát minden negyedik évben adnak a földnek. Zöldtrágyával évente mintegy 30-40 hektárt trá­gyáznak meg. Ezenkívül elegendő műtrágyát is vetnek. A termelés fokozásához azonban —i mint már említettük — nagyban hoz­zájárul a szocialista munkaverseny is. Minden egyes dolgozó a legjobb tudá­sa szerint dolgozik, s azon iparkodik, hogy az eredményekben túlszárnyalja munkatársát: olcsón és jót termeljen. Hucsko Lajos fejőgulyás év elejétől 11 literes fejésl átlaggal dicsekedik. Jő munkájáért már többször kapott kitüntetést és pénzjutalmat.- Örülök, hogy értékelik, becsülik munkámat! - mondja a példás fejő­­gulyás. Munkahősökkel a gazdaság többi részlegén is találkoztunk. Tomőcon Zsabka Kálmánnal váltattunk néhány szót. E rövid beszélgetésből azonban világosan kitűnt; a Tornóci Állami Gazdaság részlegeinek dolgozói saját­juknak tekintik a földet, a tiszta s faj állatállományt, azon igyekeznek, hogy egyre többet termeljenek, azt akarják, hogy életük még boldogabb legyen. Erről tanúskodik az is, hogy Zsabka elvtárs év elejétől naponta átlagosan 11,79 liter tejet fejt ki a gondjaira bízott állatoktól. Hiányossággal csupán a deák! rész­legen találkoztunk. Itt valahogy még nem vert mély gyökeret a szocialista munkaverseny. S mi csupán ennek tudjuk be azt is, hogy hektáronként csak 20 mázsa gabonát termeltek. A fejési átlag is csak 7 liter. De nem is igen lehet több, hiszen szántóföld területük 20 százalékát trágyázzák meg évente. Bíztató azonban, hogy az igazgatóság távlati tervébe foglalta: „Csakis akkor leszünk példás gazda­ság, ha minden egyes részleg hiány­talanul teljesíti a ránáruló feladato­kat!“ Hogy az adott szót tett kövesse, a Tornóci Állami Gazdaság minden egyes részlegén a jövö évben már 26,11 mázsa gabonát, 400 mázsa cu­korrépát termelnek hektáronként, 3000 liter tejet fejnek ki egy-egy tehéntől. A malacelválasztást 13-ra emelik. Dicséretre méltó az Is, hogy az összes részlegen 4,50 százalékkal csökkentik a termelési költségeket! A tervek szépek. A megvalósításuk­hoz jó munkát kívánunk! ZATYKÖ JÖZSEF Hírek Ajnácskőről m ; Nagy gondot okoz a dohány betaka­rítása a munkaerőhiánnyal küzdő aj­­nácsköi szövetkezetben. Igaz, Pócs Ilona, a dohánytermelő csoport veze­tője jó szervező. Főleg a fiatalokból toborzott állandó munkaerőket a do­hány betakarításához. $ A kertészetben szorgoskodó lányok, asszonyok eredményesen dolgoznak. Szepesi György (a mellékelt képen) főkertész szerint gazdagon jövedelmez a zöldség. A vérpiros paradicsomból jött a legtöbb ropogós százas a közös kasszába. Agócs Vilmos, Ajnácskő Már a jövőre gondolnak A füleki járás EFSZ-ei az aratási hazánk felszabadulása 15-ik évfordu- és cséplési munkák befejezése után lója tiszteletére, rögtön hozzáfogtak a jövő évi gazda- A buzitkai EFSZ a jövő évi tervek sági tervek előkészítéséhez. Az orszá- előkészítésénél 10 százalékkal irányoz­­gos mozgalommá vált prerovi felhívás ta elő a termelés emelését, melyet a nyomán értékes felajánlásokat tettek következő táblázatban mutatjuk be: Állatállomány: Terv . Terv Tervezett 100 ha-onként 1959 1960 túlteljesítés (db) Szarvasmarha 172 204 224 44 Ebből tehén.......................... 68 77 85 16,6 anyadisznók................ . . 46 62 68 13,3 Gabonanemüek: Terv Terv Tervezett 1959 1960 túlteljesítés Kenyérgabona , ■ . . . 349 q 340 q 340 q Sörárpa ................... . . 244 q 355 q 400 q További termékek: Burgonya « , . , . . . 209 q 242 q 242 q Repce ................ . . . . 96 q 106 q 130 q Növekszik a Föld súlya. A Nemzet­közi Geofizikai Év során a tudósok megállapították, hogy a Föld súlya évente mintegy 14 millió tonnával növekszik. Ennek oka, hogy a Föld légkörébe bekerülő kozmikus por le­­rakódík Földünk felületére. Távirányítású kutya. Franciaor­szágban a kutatók érdekes és ered­ményes kísérleteket végeztek idomí­tott rendőrkutyákkal. A kutyák hátára rádiókészüléket erősítettek, s ezen keresztül utasították a távolból a be­tanított feladatok végrehajtására. A gátépítés első eredménye A CSKP XI. kongresszusa által ki­tűzött fő feladatok egyike: döntő győ­zelemre juttassuk a falun a szocia­lista termelési viszonyokat, s egy­­szersmint biztosítsuk a mezőgazdasági mondják. 90—100 mázsát takarítanak be csövesen hektáronként. Ez arra serkentette az említett szövetkezet tagjait, hogy további 100 hekttr lege­lőt szántsanak fel. A tavalyi gaz helyén ma már a királyhelmtoi járás legszebb kukoricatábldjd van termelés lényeges növekedését. A kongresszus határozata külön súlyt helyez minden talpalatnyi föld cél­szerű kihasználására és a talaj ter­melékenységének növelésére, és arra, hogy EFSZ-eink bőséges takarmány­alapot biztosítsanak. Leleszen a helyi pártszervezet Is a XI. pártkongresszus határozatából in­dult ki, amikor a Latorca mentén el­terülő kishozamú legelő felszántását tették vita tárgyává. A szövetkezete­­sek nem tétováztak, s „Teremni fog a latorcamenti legelő is“ jelszó alatt hozzáláttak a munkához. Először is a bozótot és a gazt takarították le a legelőkről, utána pedig megkezdték a szántást. A tavaly felszántott területből 25 hektáron kukoricát vetettek, melyből nem várt termés mutatkozik. Ügy A leleszi szövetkezet már a múlt­ban is szántott fel kishozamú legelőt, rétet. Ez ma már annál is inkább megvalósítható, mivel befejezés előtt áll a Latorca balparti védögátjának felépítése és nem fenyegeti többé az árvíz sem a leleszieket, sem pedig Bodrogköz népét. Kukoricán kívül más takarmánynö­vényt is termel a szövetkezet az ilyen területen, mely a takarmányalap nö­velését biztosítja. Amint már .említettem, az idén be­fejezik a védőgát építését. Ez pedig arra kötelezi a szövetkezet dolgozóit, hogy a föld célszerű kihasználására vonatkozó kongresszusi határozatot minden tag magáévá tegye és harcol­jon annak megvalósításáért! K o b á k Ferenc, Lelesz Kifizetődik a máktermelés Szlovákiában az idén 5500 hektáron termeltek mákot szövetkezeteseink, mely 400 hektárral több a tavalyinál. Például a Horny Vinodol-i (surányi járás) 10, Púchovon és Velaton (te­­rebesi járás) 8 hektáron termeitek kiváló minőségű mákot. A tervezett hektárhozamokon jóval felül takarí­tottak be, melyet az agrotechnikai módszerek helyes betartásával érték el. A terv szerint Szlovákiában 16 000 mázsa mákot kell felvásárolni. Az elsők között teljesítették ezt a ter­vet a lévai járás földművesei, akik 450 mázsa mákot adtak el, melyért 700 ezer korona jött a közös kasszába. A Malacky-1, Partizánske-i, aranyos-Az alsószecsei kertészetről marót!, trencséni, Ipolysági és a gál­­szécsi járás is teljesítette a mák­begyűjtési tervet; a terebesi járás 225 százalékra. Nagyon lemaradt a zilinai kerület, ahol ezidáig csupán 6,2, a presovi ke­rületben 13,4, a Banská Bystrica-i kerületben pedig 28,2 százalékban teljesítették a mákbeadási tervet. Szakember lesz! A Csevicepusztal szövetkezet leg­fiatalabb tagja Tóth Károly. Mindösz­­sze 15 éves, de már komoly szak­emberszámba megy a szövetkezetben. Szaktudását úgy szerezte, hogy ami­kor az iskolából hazajött,' elvégezte iskolai feladatát, s máris ott termett a szövetkezet gazdasági udvarában. Nyitva volt a szeme: mindent figyelt. Állati termékek: Hús összesen . . * . . . 380 q 440 q 484 q Tej................................ 110 000 lit. Ill 000 lit. 142 000 lit. Tojás................ .... 30 000 db. 54 360 db. 63 00 db. Az alsószecsei szövetkezetben nagy igyekezettel dolgoznak a kertészeti csoport tagjai. Azonban bármilyen nagy is a kertészeti dolgozók odaadá­sa, nem tudnak 14-en megbirkózni a 10 hektáros kertészettel. A szövetke­zet vezetősége . nagyobb gondot for­díthatna a kertészetre, hiszen ez évben is már 200 ezer koronát jövedelme­zett. S mi lenne, ha nem 14-en dol­goznának, hanem legalább 30-an?! Bizonyára megkétszereződne a jöve­delem. Pál Béla, a kertészet vezetője is így vélekedett, amikor vele beszél­gettünk. Meg kell még említeni, hogy a kertészet legjobb dolgozói közé Császár Andrásné, Bogyó Lajosné, Varga Istvánná és Bokaracki Erzsébet tartoznak. Kúcs Gyula, Alsőszecse Takarmányok: Lucerna és széna .... 57 q 68 q Réti széna...................... 35 q — 42 q FelsŐszúcsa szövetkezeti faluvá váiik A fenti táblázat szerint a buzitkai EFSZ az 1960-as évi pénzbevételt az 1959-es évvel szemben 366 622 ko­ronával emeli. Ennek 14 százalékát az oszthatatlan alapra, 3 százalékát a szociális alapra, 1-1 százalékot pe­dig a kulturális, illetve a biztosítási alapra fordítanak. A sídi EFSZ is hasonló felajánlást tett. Az idei 90 darab szarvasmarha helyett jövőre 115-öt terveznek. A cukorrépa vetésterületét 10 hektárról 12 hektárra emelik. Az idei beadással ellentétben a jövő évben a következő mennyiségeket adják be terven felül; Sörárpa 112 q, burgonya 30 q, cu­korrépa 710 q, hús 21 q, tej 6000 li­ter és 3000 tojás. A hektárhozamokat minden terménynél 10 százalékkal emelik. A mezőgazdasági földterület 28 százalékán takarmányt fognak ter­meszteni. A fenti táblázatok azt mutatják, hogy a füleki járás EFSZ-ei méltó­képpen hozzájárulnak pártunk XI. kongresszusának a mezőgazdasági ter­melés emeléséről szólő határozat meg­valósításához. HICIA R JURAJ, a füleki JNB dolgozója FelsŐszúcsa dimbes-dombos, nehe­zen művelhető területen fekszik. A nagyüzemi gazdálkodásra a falu lakói ezidáig nem nagyon gondoltak. Azon­ban a folyó év tavaszán a Szlovák Tudományos Akadémia tagjai meg­vizsgálták a környezeti lehetőségeket, s megmagyarázták a falu lakóinak, hogy az ilyen nehéz körülmények kö­zött is lehet nagyüzemi gazdaságot, szövetkezetei alakítani, csak azt olyan termelési irányba kel! beállíta­ni, ami a természeti adottságoknak a legjobban megfelel. A felsőszúcsai viszonyok azt mutatják, hogy leg­eredményesebben az állattenyésztést lehetne fejleszteni. Ezekből kiindulva a Tudományos Akadémia és a különböző szervek agi­­tációja azt eredményezte, hogy ma már 125 egyéni gazda írta alá a belé­pési nyilatkozatot, 360 hektár földte­rülettel. A HNB által alakított előké­szítő-bizottság tagjai: Sáska Ágoston, Zuzí István, Gogo Hilcsík János és Series János a HNB irányításával to­vábbi földműveseket nyernek meg a szövetkezet részére. A JNB által ki­küldött technikusok a földterület táb­­lásításán dolgoznak, hogy az őszieket már közösen vethessék a felőszűcsai szövetkezetesek. Szabó Lajos, Bratislava .Mm mm-Tóth Karcsi megtanult. És megkedvelte ezt a munkakört. Ebben van a titka annak is, hogy ma a kétéves mezőgazdasági mesteriskola padjai között ül, tanul. A. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom