Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-02 / 70. szám

Jzalbad Földműves 1959. szeptember % A gabona elosztása munkaegységekre Szövetkezeteinkben ez aratás befe­­jeztét ünnepük már az ország minden táján. A bő termést betakarították, teljesítették az állam iránti kötelessé­geiket, tele vannak a szövetkezetek magtárai, s most az a kérdés foglal­koztatja szövetkezeteink tagságát, hogy a termést miképpen osszák el. A szövetkezeti mintaalapszabályzat 11. pontja a termés elosztásáról ezt mondja: „1. teljesíteni az állam iránti kötelezettséget, 2. fedezni a takar­mány- és egyéb alapokat (biztosítási, szociális) s 3. a tagsági gyűlésen el­határozni,- hogy milyen mennyiséget adnak a felsoroltak teljesítése után egy munkaegységre. Ez a szocialista gazda ábécéje, ami egyben törvény, melyet maguk a szö­vetkezetek hoztak, s amelyet a kor­mány hitelesített. Most a szövetkezetek fejlesztésére annyi gabonanemű marad, ami a szö­vetkezet és a tagság szükségletet ki­elégíti. Erre azért van szükség, hogy a fo­lyó évben az állattenyésztés tervét teljesíteni tudjuk; gondoljunk itt » felvásárlásra, mivel az első félévben bizonyos hiányosságokat észlelünk e téren. Ez évben különös gondot kell fordítani arra, hogy a szövetkezetek­ben az alapok, de kiváltképpen a ta­karmányalap fedezve legyen. Mező­gazdasági termelésünket, mint tudjuk, ez évben 6 százalékkal kell növelni, ami azt jelenti, hogy az állattenyész­tésben 100 ezer tonna hússal és 190 millió liter tejjel kell többet termelni, mint tavaly. Ez pedig csakis a takar­mányalap növelésével érhető el. Ezért történt az idei beadás meny­­nyiségbeni csökkentése. Mindenki, ki tudja számolni, hogy a gabonafélék 550 ezer tonnával való csökkentése mit jelent. Hozzávetőlegesen 115 500 tonna hús kitermelésére elegendő, ami 1 kg hús 11 koronás felvásárlási ára mellett 1270 millió koronát tesz ki. Mindenhol biztosítani kell tehát, hogy a takarmányalapra helyezett gabonanemüket a leggazdaságosabb módon használják fel takarmányo­zásra. Megjegyzendő, hogy nem elég csak jól gazdálkodni azzál a gabonával, ami az alacsony beadási kötelezettség után megmaradt, hiszen nem kevesebb mint kétharmada a termésnek a szö­vetkézét ráktétaiba került, ami óriási mennyiségű gabona. Megtörténhet, hogy a szövetkezet tagsága az elosz­tás felett nem gondolkodik el kellő Két aratóünnepély Még a reggeli eső sem riasztotta vissza a járás szövetkezeteseit attól, hogy Szencre menjenek — hiszen sok látnivaló, jó hangulatot teremtő ita­lok, ételek, zene várta őket az arató­ünnepélyen. S az ilyen örömteli viga­­dozást - úgy érezték - megérdemlik a nagy kenyércsata után. Nem is bánta meg, aki elment. Lát­nivaló bőven akadt. A szövetkezetesek díszkocsikkal vonultak fel, s bemu­tatták hogyan értek el jó eredménye­ket. Az igrámiak a tyúkok ketreces nevelését propagálták, a rétéi EFSZ messzelátszó betűkkel hirdette, hogy válaszolt a prerovi felhívásra, s az idei évvel szemben 1960-ban 20,4 szá­zalékkal növeli a termelést. A dunasápi szövetkezet a kacsa­tenyésztés jövedelmezőségét mutatta be, míg a Hurbanová Ves-i EFSZ a szövetkezet fejlődését ábrázolta a megalakulástól kezdve napjainkig. A jókaiak kertészetükkel büszkélkedtek, a sárfői EFSZ pedig a szövetkezeti méhészetet népszerűsítette. Ez a felvonulás propagáciős jellegé­vel hozzájárult nagyüzemi mezőgazda­ságunk továbbfejlesztéséhez, A járási aratóünnepély részvevői kellemes szó­rakozás mellett hasznos tudnivalókra is szert tehettek. Csandal István, Szene SZOMBAT. Alig fél órája, hogy az újhelyi hegyek mögött eltűnt a nap. A bodrogmezei EFSZ tagjai hazafelé igyekeztek a munkából. Azonban az embereket nem a vasárnap közeledte, hívta haza, hanem a másnapi arató­ünnepély. VASÁRNAP. Szól a zene, öregek és fiatalok egyaránt ropják a táncot. Semmi kétség nem fér az örömhöz, hiszen gazdag gabonatermést takarí­tották be az idén. A beadást 100 szá­zalékon felül teljesítették. Habár a kedvezőtlen időjárás ve­szélyeztette a termést, de szorgalmuk­kal s a helyi tömegszervezetek tag­jainak hathatós segítségével kis vesz­teséggel sikerült azt betakarítani. Csak így tovább bodrogmezői szö­vetkezetesek! Vászily Mária, Bodrogrtiéző komolysággal, s helytelenül végzi azt. Az ilyen esetekben a falusi pártszer­vezetek, az EFSZ-ek vezetősége, és a HNB kell hogy az irányítást végez­ze. Mert a gabonával való helyes gaz­dálkodás egyedüli alapja az összgaz­­dasági terv, és a vállalt kötelezAt­­ségek teljesítése, amelyeket a prero­­vi felhívás és hazánk felszabadulásá­nak 15. évfordulója alkalmával tettek. Jó megoldás lenne az, ha a falusi pártszervezetek tagjaiból, s a többi vezető szervekből kijelölt bizottság a JNB illetékes osztálya által kiren­delt szakemberekkel felbecsülné az EFSZ gabonáját, s kidolgozna egy ja­vaslatot a gabona szétosztására (kü­­lönvéve az alapokat, a munkaegységre eső részt stb.) s azt a párt, majd a szövetkezet tagsága elé terjesztené, ahol azt elfogadnák, vagy módosításo­kat eszközölnének rajta. Hogy a munkaegységekre mennyi gabonát lehet adni, azt ismét a minta­alapszabály mutatja meg. amely sze­rint „a munkaegységre csak annyi gabonát lehet adni, amennyi nem ha­ladja túl a szövetkezeti tag és csa­ládja, valamint a tag birtokában levő megengedett mennyiségű háztáji állat szükségletét.“ Az olyan családtagot nem szabad beleszámítani, aki a szö­vetkezeten kívül dolgozik. A gabona elosztásának alakulásáról példának vegyük a Rosice-i (Pardu­­bice-i Jcerület) szövetkezetét, ahol egy munkaegységre 1,5 kiló gabqna volt megállapítva 500 munkaegységig. Ezek szerint minden tag, aki 500 mun­kaegységet ledolgozott, kapott volna 7,5 mázsa gabonát. Am a szövetkeze­tesek e határozatot megváltoztatták, mégpedig olyan értelemben, hogy egy tag a munkaegységekre nem kaphat 300 kilónál több kenyérgabonát és 300 kilónál több szemestakarmányt. így egy család, amelynek három tagja az előzőek alapján 2250 kilő gabonához jutott volna, most 1200 kilót kap, ami szintén fecíezi szükségleteit. A külön­bözet a szövetkezet raktárában ma­rad, s a közös javára használódik fel, ami a munkaegység értékének növelé­sében mutatkozik meg. A Rosice-i szövetkezetesek úgy szá­molják, hogy az így „megspórolt" ga­bonából 24 ezer liter tejet termelnek majd. A gabona elosztásáról beszélünk, bár még a felvásárlás is folyamatban van, és helyenként a tervet nem tel­jesítik. Ennek fő oka, hogy a HNB és a helyi párt szervezet keveset törő­dik a begyűjtési feladatokkal. A gabonaelosztás problémája ter­mészetes. A megoldásánál azonban szükséges állandóan szem előtt tar­tani, hogy a gabonaneműek képezik alapját a jövő évek magasabb ter­méseredményeinek. Ezért a gabonával való gazdálkodás közös ügy; s mint ilyent, szükséges, hogy közösen és nagy alapossággal elemezzük. (Z. N.) A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. év­fordulójának ünnepségei keretében megrendezett repülőnapon nagy sikert arattak ejtőernyőseink. Major Jhnos (a képen) éppen ejtőernyőjét ellen­őrzi az ugrás előtt. Megjegyzésünk: Közösen művelni afélhektárokat! A galántal járás szövetkezeteiben sok szó esik a félhektárokról. A szö­vetkezetek vezetői nincsenek megelé­gedve az eddigi módszerrel, a fél­hektárok művelésével kapcsolatosan. Sok kérdés felvetődött arról, hogy a tagok mindegyike külön-külön mű­velje-e a félhektárt, avagy sem? Ugyanis, ha a félhektárokat minden tag külön műveli, sokszor a legna­gyobb munkaidőben nincs elég mun­kaerő a közös területek megmunká­lására, s így a szövetkezet elmarad a növényápolásban, ami a termésered­mények törvényszerű csökkenését vonja maga után. A félhektárok közös művelése — amint azt a Stefánikovói és a hidas­kürti példa bizonyítja — két nagy előnnyel jár: az első az, hogy a fél­hektárokat be lehet Iktatni a rend­szeres vetésforgóba, ami megakadá­lyozza a talaj leromlását; a másik elő­nye, hogy a növényápolási munkák nagyrészét elvégezhetik gépekkel, s így megszűnik az az áldatlan álla­pot, hogy szombat délutánokon és vasárnap a tagok a szövetkezet foga­tait használják, nagyrészt minden ellenszolgáltatás nélkül. A közösen művelt félhektárok termését a be­gyűjtéskor azután arányosan osztják el a tagságnak A fentemlített két szövetkezetben ezzel a módszerrel kiváló eredménye­ket értek el. **"f 'y 1 Azonban némely szövetkezeti tagok — mint kezdetben minden újtól — még idegenkednek a félhektárok kö­zös művelésétől. De a jó példa idővel mindenkit meggyőz majd, s a közös félhektármüvelés teret hódit szövet­­kezeteseink között. (z. n.) Magas hektárhozamok A Királyhelmeci Állami Gazdaság­ban a cséplés befejezése után össze­sítették az eredményeket. Az idén gabonafélékből szép hektárhozamokat értek el. Gazdaság átlag hozama bú­zából 26,9 árpából 25,5, rozsból 24,36 mázsa volt. A részlegek közül legjobb ered­ménnyel a leleszi dicsekedhet, még­pedig a következőkkel: terv: valóság repce 15,50 q 22,7 q árpa 23,50 q 28,3 q búza 23 q 36,6 q rozs 21,5 q 28 q zab 19,5 q 21 q A szép hektárhozamokat elsősorban a jó talajelőkészltésnek és az agro­technikai határidők betartásának kö­szönhetik. A jövő évben még szebb eredmények elérésére törekednek, s az idei tapasztalatok felhasználásá­val ez bizonyosan sikerül is. Varga Pál, Királyhelmec Az őszieket már közösen vetik 145 hektáron gazdálkodnak a csoltói EFSZ tagjai. Kozsár elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy szép az állat­­állományuk. A tej- és húsbeadás idejében való teljesítése érdekében nagy gondot fordítanak a takarmányalap biztosítására. A község összes földművesei már közösen kezdik az ősziek vetését. Ugyanis márciusban mindnyájan aláírták a belépési nyilatkozatot. Török László, Csoltó Félreértés Megteremtették a többtermelés előfeltételeit A kassai kerület mezőgazdasági dol­gozóinak egyik legfontosabb feladata: biztosítani a sertéshústermelést olyan mennyiségben, hogy a dolgozók folya­matos húsellátásában ne legyen zavar. Az elmúlt évben a feladat teljesí­tésével nem nagyon dicsekedhetett a kerület, mert csupán 87 százalékra állt a sertéshúsbeadással, s így sok mázsával adósa maradt a közellátás­nak. A lemaradás okai és a további feladatok után érdeklődve kérdéseket intéztünk J. Berzinec elvtárshoz, a KNB mezőgazdasági osztályának ve­zetőjéhez. — Mi okozta a tavalyi lemaradást? — Elsősorban az, hogy kerületi vi­szonylatban nem volt meg a tervezett sertésállomány. Különösen hiány volt az anyakoca-állományban. Továbbá a sertéshizlalásnál alacsony vágósúly­átlagot értek el, és a hiányos fedezte­tés miatt az anyakocákat sem tudták a terv szerint hasznosítani. — Milyen intézkedéseket tett a KNB az említett hiányosságok kiküszöbö­lése érdekében? — A KNB tanácsa .foglalkozott a dologgal és kereste a megoldást, ho­gyan lehetne az idén a múlt évivel szemben még 6000 mázsa sertéshússal többet termelni. Szükségesnek láttuk, hogy az illetékes szakemberekkel el­lenőriztessük az állatgondozók mun­káját. így a helyszínen tanácsokat is adhattak. — Tudomásunk van róla, hogy a ta­nács határozata az új termelési- és munkamódszerek nagyobbméretű gya­korlati alkalmazására is kitér. Mit tettek ezen a téren? — Már jelentős lépést. Például 3892 sertést hizlaltunk fel száraztakarmá­­nyozással. A sertéshústermelés eme­lésében ez nyújtott legnagyobb se­gítséget. Ä kassai javítóüzem eddig több mint 100 önetetö-berendezést készített el. A munkát tovább folytat­ják, s minden előfeltétel megvan, hogy az év végéig a kassai kerület mezőgazdasági nagyüzemeinek 70 szá­zalékában az új módszerrel folyik majd a hizlalás. Az önetetéses módszer lehetővé tette az eddigi 12 hónapos hizlalást időtartamnak 8 hónapra való lerövi­dítését. A kerületben eddig 12 takar­mánykeverő üzemet létesítettünk, me­lyek kapacitása jelenleg megfelel a szükségletnek. — Mi a helyzet az állatállományt illetően? — Már az év elején intézkedtünk, hogy a tervezett anyakocák és átme­neti kocák létszáma meglegyen. Min­den 100 anyakocára számítva 30 át­meneti kocát is beállítattunk. Január 1-től 2074-gyel növeltük az anyakocák számát, így a tervet már túlteljesítet­tük. A malacelválasztás terén is jó ered­ményeket várhatunk, mert a fedezte­tések száma is jóval több volt a ter­vezettnél. — Milyen eredményeket vár a hús­beadás teljesítése terén? — Jót. Meg kell azonban jegyeznem, hogy minden jótanács, intézkedés is csak akkor gyümölcsözik, ha azokat a gondozók, zootechnikusok maguké­vá teszik. Kulik Gellért, Kassa Földműveseink teljesítették hazafias ígéretüket Az idén bizony sok községben ki kellett állni a gátra. A kedvezőtlen időjárás, a gyakori esőzés, kemény próbára tette földműveseinket. A gaz­dag, eddig ritkán látott dús termés veszélyben volt. Minden földműves tudta, hogy a nép kenyéréről van szó és ezért úgy igyekezett, hogy a ga­bona minél hamarabb a raktárakba kerüljön. Ahol nem mehetett a gép, kézi kaszával arattak. Az idei aratást egy hatalmas nagy békecsatához ha­sonlíthatnánk. A gazdag termés azt jelenti, hogy több jut az állami tarta­lékokra a takarmányozásra, és min­denkinek tele lesz a csűre. Egyszóval erősebb lett az ország. És ez nemzet­közi szempontból is nagy jelentőségű, mert ha Csehszlovákia gazdagabb, erő­sebb, ez csapást jelent az imperia­listákra. A kapitalista államokban még mindig munkanélküliséggel küzdenek, nálunk viszont mindenki dolgozhat és a munka gyümölcse a mindenkié. Ez lelkesíti dolgozóinkat a sokkötelezett­ségvállalásra. Földműveseink a Szlo­vák Nemzeti Felkelés tiszteletére vál­lalták, hogy a beadást a nagy napra teljesítik. Szövetkezet szövetkezettel, járás járással, kerület kerülettel ver­senyzett a nagy célért. Pár nappal ezelőtt örömmel közöltük az újságok­ban, hogy földműveseink teljesítették hazafias kötelezettségüket. A kedve­zőtlen időjárás ellenére is a köztársa­ság augusztus 24rén teljesítette a be­adást, tehát 21 nappal előbb mint ta­valy. A felszabadulás óta nem fordult még elő, hogy augusztus vége előtt teljesítettük volna a beadást. Pár­tunk Központi Bizottságának levele elismerően szól földműveseink méltó munkájáról. Ha ehhez még hozzá­vesszük, hogy a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 313 000 tonnával több gabonát gyűjtöttünk be, akkor bizony még jogosabb, nagyobb lehet az öröm. Banská Bystricán százezres tömeg ujjongott a Felkelés évfordulóján. Ott láttuk a főtéren földműveseinket is. Méltón ünnepeltek, teljesítették adott szavukat. Válasz volt ez a fasizmus új fenyegetésére, amely ellen 15 év­vel ezelőtt fegyvert fogott a szlovák és sok magyar földműves is. A Fel­kelés örökségéhez híven szorgalmas munkával mennek tovább a megkez­dett úton. Földműveseink jó munkájáról szól a félévi pénzügyi mérleg is. Az EFSZ- ek a tervezett jövedelmet 100,2 szá­zalékra teljesítették a múlt évi 95,2 százalékkal szemben. Az egy hektárra eső bevétel 113 koronával növekedett, Ezzel párhuzamosan a gazdasági ered­mények is jobbak. Amíg tavaly száz hektáron csak 35 szarvasmarhát tar. toltunk, ma már 10,2-t. Dolgozó parasztjaink látják, hogy a jobb élet, a kulturális felemelkedés csak is a szövetkezeti úton lehetsé­ges. Ma már a földterület több mint 76 százalékán gazdálkodnak a szövet­kezetesek. A 180 új szövetkezetbe 32 ezer kis- és középparaszt lépett be több mint 135 000 hektár földdel. Földműveseink szorgalma példás. Az idei aratás, begyűjtés megmutatta, hogy jó hazafiak, és a jövőben is tel­jesítik a párt határozatait, amely mindannyiunk gazdagodását, a kultu­ráltabb élet megteremtését jelenti. A nagyszabású kultúrfellé­­pések egyik jelenete: — az „Ifjú Szivek" táncbemuta­tója . * 2__

Next

/
Oldalképek
Tartalom