Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-02 / 70. szám
Jzalbad Földműves 1959. szeptember % A gabona elosztása munkaegységekre Szövetkezeteinkben ez aratás befejeztét ünnepük már az ország minden táján. A bő termést betakarították, teljesítették az állam iránti kötelességeiket, tele vannak a szövetkezetek magtárai, s most az a kérdés foglalkoztatja szövetkezeteink tagságát, hogy a termést miképpen osszák el. A szövetkezeti mintaalapszabályzat 11. pontja a termés elosztásáról ezt mondja: „1. teljesíteni az állam iránti kötelezettséget, 2. fedezni a takarmány- és egyéb alapokat (biztosítási, szociális) s 3. a tagsági gyűlésen elhatározni,- hogy milyen mennyiséget adnak a felsoroltak teljesítése után egy munkaegységre. Ez a szocialista gazda ábécéje, ami egyben törvény, melyet maguk a szövetkezetek hoztak, s amelyet a kormány hitelesített. Most a szövetkezetek fejlesztésére annyi gabonanemű marad, ami a szövetkezet és a tagság szükségletet kielégíti. Erre azért van szükség, hogy a folyó évben az állattenyésztés tervét teljesíteni tudjuk; gondoljunk itt » felvásárlásra, mivel az első félévben bizonyos hiányosságokat észlelünk e téren. Ez évben különös gondot kell fordítani arra, hogy a szövetkezetekben az alapok, de kiváltképpen a takarmányalap fedezve legyen. Mezőgazdasági termelésünket, mint tudjuk, ez évben 6 százalékkal kell növelni, ami azt jelenti, hogy az állattenyésztésben 100 ezer tonna hússal és 190 millió liter tejjel kell többet termelni, mint tavaly. Ez pedig csakis a takarmányalap növelésével érhető el. Ezért történt az idei beadás menynyiségbeni csökkentése. Mindenki, ki tudja számolni, hogy a gabonafélék 550 ezer tonnával való csökkentése mit jelent. Hozzávetőlegesen 115 500 tonna hús kitermelésére elegendő, ami 1 kg hús 11 koronás felvásárlási ára mellett 1270 millió koronát tesz ki. Mindenhol biztosítani kell tehát, hogy a takarmányalapra helyezett gabonanemüket a leggazdaságosabb módon használják fel takarmányozásra. Megjegyzendő, hogy nem elég csak jól gazdálkodni azzál a gabonával, ami az alacsony beadási kötelezettség után megmaradt, hiszen nem kevesebb mint kétharmada a termésnek a szövetkézét ráktétaiba került, ami óriási mennyiségű gabona. Megtörténhet, hogy a szövetkezet tagsága az elosztás felett nem gondolkodik el kellő Két aratóünnepély Még a reggeli eső sem riasztotta vissza a járás szövetkezeteseit attól, hogy Szencre menjenek — hiszen sok látnivaló, jó hangulatot teremtő italok, ételek, zene várta őket az aratóünnepélyen. S az ilyen örömteli vigadozást - úgy érezték - megérdemlik a nagy kenyércsata után. Nem is bánta meg, aki elment. Látnivaló bőven akadt. A szövetkezetesek díszkocsikkal vonultak fel, s bemutatták hogyan értek el jó eredményeket. Az igrámiak a tyúkok ketreces nevelését propagálták, a rétéi EFSZ messzelátszó betűkkel hirdette, hogy válaszolt a prerovi felhívásra, s az idei évvel szemben 1960-ban 20,4 százalékkal növeli a termelést. A dunasápi szövetkezet a kacsatenyésztés jövedelmezőségét mutatta be, míg a Hurbanová Ves-i EFSZ a szövetkezet fejlődését ábrázolta a megalakulástól kezdve napjainkig. A jókaiak kertészetükkel büszkélkedtek, a sárfői EFSZ pedig a szövetkezeti méhészetet népszerűsítette. Ez a felvonulás propagáciős jellegével hozzájárult nagyüzemi mezőgazdaságunk továbbfejlesztéséhez, A járási aratóünnepély részvevői kellemes szórakozás mellett hasznos tudnivalókra is szert tehettek. Csandal István, Szene SZOMBAT. Alig fél órája, hogy az újhelyi hegyek mögött eltűnt a nap. A bodrogmezei EFSZ tagjai hazafelé igyekeztek a munkából. Azonban az embereket nem a vasárnap közeledte, hívta haza, hanem a másnapi aratóünnepély. VASÁRNAP. Szól a zene, öregek és fiatalok egyaránt ropják a táncot. Semmi kétség nem fér az örömhöz, hiszen gazdag gabonatermést takarították be az idén. A beadást 100 százalékon felül teljesítették. Habár a kedvezőtlen időjárás veszélyeztette a termést, de szorgalmukkal s a helyi tömegszervezetek tagjainak hathatós segítségével kis veszteséggel sikerült azt betakarítani. Csak így tovább bodrogmezői szövetkezetesek! Vászily Mária, Bodrogrtiéző komolysággal, s helytelenül végzi azt. Az ilyen esetekben a falusi pártszervezetek, az EFSZ-ek vezetősége, és a HNB kell hogy az irányítást végezze. Mert a gabonával való helyes gazdálkodás egyedüli alapja az összgazdasági terv, és a vállalt kötelezAtségek teljesítése, amelyeket a prerovi felhívás és hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmával tettek. Jó megoldás lenne az, ha a falusi pártszervezetek tagjaiból, s a többi vezető szervekből kijelölt bizottság a JNB illetékes osztálya által kirendelt szakemberekkel felbecsülné az EFSZ gabonáját, s kidolgozna egy javaslatot a gabona szétosztására (különvéve az alapokat, a munkaegységre eső részt stb.) s azt a párt, majd a szövetkezet tagsága elé terjesztené, ahol azt elfogadnák, vagy módosításokat eszközölnének rajta. Hogy a munkaegységekre mennyi gabonát lehet adni, azt ismét a mintaalapszabály mutatja meg. amely szerint „a munkaegységre csak annyi gabonát lehet adni, amennyi nem haladja túl a szövetkezeti tag és családja, valamint a tag birtokában levő megengedett mennyiségű háztáji állat szükségletét.“ Az olyan családtagot nem szabad beleszámítani, aki a szövetkezeten kívül dolgozik. A gabona elosztásának alakulásáról példának vegyük a Rosice-i (Pardubice-i Jcerület) szövetkezetét, ahol egy munkaegységre 1,5 kiló gabqna volt megállapítva 500 munkaegységig. Ezek szerint minden tag, aki 500 munkaegységet ledolgozott, kapott volna 7,5 mázsa gabonát. Am a szövetkezetesek e határozatot megváltoztatták, mégpedig olyan értelemben, hogy egy tag a munkaegységekre nem kaphat 300 kilónál több kenyérgabonát és 300 kilónál több szemestakarmányt. így egy család, amelynek három tagja az előzőek alapján 2250 kilő gabonához jutott volna, most 1200 kilót kap, ami szintén fecíezi szükségleteit. A különbözet a szövetkezet raktárában marad, s a közös javára használódik fel, ami a munkaegység értékének növelésében mutatkozik meg. A Rosice-i szövetkezetesek úgy számolják, hogy az így „megspórolt" gabonából 24 ezer liter tejet termelnek majd. A gabona elosztásáról beszélünk, bár még a felvásárlás is folyamatban van, és helyenként a tervet nem teljesítik. Ennek fő oka, hogy a HNB és a helyi párt szervezet keveset törődik a begyűjtési feladatokkal. A gabonaelosztás problémája természetes. A megoldásánál azonban szükséges állandóan szem előtt tartani, hogy a gabonaneműek képezik alapját a jövő évek magasabb terméseredményeinek. Ezért a gabonával való gazdálkodás közös ügy; s mint ilyent, szükséges, hogy közösen és nagy alapossággal elemezzük. (Z. N.) A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának ünnepségei keretében megrendezett repülőnapon nagy sikert arattak ejtőernyőseink. Major Jhnos (a képen) éppen ejtőernyőjét ellenőrzi az ugrás előtt. Megjegyzésünk: Közösen művelni afélhektárokat! A galántal járás szövetkezeteiben sok szó esik a félhektárokról. A szövetkezetek vezetői nincsenek megelégedve az eddigi módszerrel, a félhektárok művelésével kapcsolatosan. Sok kérdés felvetődött arról, hogy a tagok mindegyike külön-külön művelje-e a félhektárt, avagy sem? Ugyanis, ha a félhektárokat minden tag külön műveli, sokszor a legnagyobb munkaidőben nincs elég munkaerő a közös területek megmunkálására, s így a szövetkezet elmarad a növényápolásban, ami a terméseredmények törvényszerű csökkenését vonja maga után. A félhektárok közös művelése — amint azt a Stefánikovói és a hidaskürti példa bizonyítja — két nagy előnnyel jár: az első az, hogy a félhektárokat be lehet Iktatni a rendszeres vetésforgóba, ami megakadályozza a talaj leromlását; a másik előnye, hogy a növényápolási munkák nagyrészét elvégezhetik gépekkel, s így megszűnik az az áldatlan állapot, hogy szombat délutánokon és vasárnap a tagok a szövetkezet fogatait használják, nagyrészt minden ellenszolgáltatás nélkül. A közösen művelt félhektárok termését a begyűjtéskor azután arányosan osztják el a tagságnak A fentemlített két szövetkezetben ezzel a módszerrel kiváló eredményeket értek el. **"f 'y 1 Azonban némely szövetkezeti tagok — mint kezdetben minden újtól — még idegenkednek a félhektárok közös művelésétől. De a jó példa idővel mindenkit meggyőz majd, s a közös félhektármüvelés teret hódit szövetkezeteseink között. (z. n.) Magas hektárhozamok A Királyhelmeci Állami Gazdaságban a cséplés befejezése után összesítették az eredményeket. Az idén gabonafélékből szép hektárhozamokat értek el. Gazdaság átlag hozama búzából 26,9 árpából 25,5, rozsból 24,36 mázsa volt. A részlegek közül legjobb eredménnyel a leleszi dicsekedhet, mégpedig a következőkkel: terv: valóság repce 15,50 q 22,7 q árpa 23,50 q 28,3 q búza 23 q 36,6 q rozs 21,5 q 28 q zab 19,5 q 21 q A szép hektárhozamokat elsősorban a jó talajelőkészltésnek és az agrotechnikai határidők betartásának köszönhetik. A jövő évben még szebb eredmények elérésére törekednek, s az idei tapasztalatok felhasználásával ez bizonyosan sikerül is. Varga Pál, Királyhelmec Az őszieket már közösen vetik 145 hektáron gazdálkodnak a csoltói EFSZ tagjai. Kozsár elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy szép az állatállományuk. A tej- és húsbeadás idejében való teljesítése érdekében nagy gondot fordítanak a takarmányalap biztosítására. A község összes földművesei már közösen kezdik az ősziek vetését. Ugyanis márciusban mindnyájan aláírták a belépési nyilatkozatot. Török László, Csoltó Félreértés Megteremtették a többtermelés előfeltételeit A kassai kerület mezőgazdasági dolgozóinak egyik legfontosabb feladata: biztosítani a sertéshústermelést olyan mennyiségben, hogy a dolgozók folyamatos húsellátásában ne legyen zavar. Az elmúlt évben a feladat teljesítésével nem nagyon dicsekedhetett a kerület, mert csupán 87 százalékra állt a sertéshúsbeadással, s így sok mázsával adósa maradt a közellátásnak. A lemaradás okai és a további feladatok után érdeklődve kérdéseket intéztünk J. Berzinec elvtárshoz, a KNB mezőgazdasági osztályának vezetőjéhez. — Mi okozta a tavalyi lemaradást? — Elsősorban az, hogy kerületi viszonylatban nem volt meg a tervezett sertésállomány. Különösen hiány volt az anyakoca-állományban. Továbbá a sertéshizlalásnál alacsony vágósúlyátlagot értek el, és a hiányos fedeztetés miatt az anyakocákat sem tudták a terv szerint hasznosítani. — Milyen intézkedéseket tett a KNB az említett hiányosságok kiküszöbölése érdekében? — A KNB tanácsa .foglalkozott a dologgal és kereste a megoldást, hogyan lehetne az idén a múlt évivel szemben még 6000 mázsa sertéshússal többet termelni. Szükségesnek láttuk, hogy az illetékes szakemberekkel ellenőriztessük az állatgondozók munkáját. így a helyszínen tanácsokat is adhattak. — Tudomásunk van róla, hogy a tanács határozata az új termelési- és munkamódszerek nagyobbméretű gyakorlati alkalmazására is kitér. Mit tettek ezen a téren? — Már jelentős lépést. Például 3892 sertést hizlaltunk fel száraztakarmányozással. A sertéshústermelés emelésében ez nyújtott legnagyobb segítséget. Ä kassai javítóüzem eddig több mint 100 önetetö-berendezést készített el. A munkát tovább folytatják, s minden előfeltétel megvan, hogy az év végéig a kassai kerület mezőgazdasági nagyüzemeinek 70 százalékában az új módszerrel folyik majd a hizlalás. Az önetetéses módszer lehetővé tette az eddigi 12 hónapos hizlalást időtartamnak 8 hónapra való lerövidítését. A kerületben eddig 12 takarmánykeverő üzemet létesítettünk, melyek kapacitása jelenleg megfelel a szükségletnek. — Mi a helyzet az állatállományt illetően? — Már az év elején intézkedtünk, hogy a tervezett anyakocák és átmeneti kocák létszáma meglegyen. Minden 100 anyakocára számítva 30 átmeneti kocát is beállítattunk. Január 1-től 2074-gyel növeltük az anyakocák számát, így a tervet már túlteljesítettük. A malacelválasztás terén is jó eredményeket várhatunk, mert a fedeztetések száma is jóval több volt a tervezettnél. — Milyen eredményeket vár a húsbeadás teljesítése terén? — Jót. Meg kell azonban jegyeznem, hogy minden jótanács, intézkedés is csak akkor gyümölcsözik, ha azokat a gondozók, zootechnikusok magukévá teszik. Kulik Gellért, Kassa Földműveseink teljesítették hazafias ígéretüket Az idén bizony sok községben ki kellett állni a gátra. A kedvezőtlen időjárás, a gyakori esőzés, kemény próbára tette földműveseinket. A gazdag, eddig ritkán látott dús termés veszélyben volt. Minden földműves tudta, hogy a nép kenyéréről van szó és ezért úgy igyekezett, hogy a gabona minél hamarabb a raktárakba kerüljön. Ahol nem mehetett a gép, kézi kaszával arattak. Az idei aratást egy hatalmas nagy békecsatához hasonlíthatnánk. A gazdag termés azt jelenti, hogy több jut az állami tartalékokra a takarmányozásra, és mindenkinek tele lesz a csűre. Egyszóval erősebb lett az ország. És ez nemzetközi szempontból is nagy jelentőségű, mert ha Csehszlovákia gazdagabb, erősebb, ez csapást jelent az imperialistákra. A kapitalista államokban még mindig munkanélküliséggel küzdenek, nálunk viszont mindenki dolgozhat és a munka gyümölcse a mindenkié. Ez lelkesíti dolgozóinkat a sokkötelezettségvállalásra. Földműveseink a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére vállalták, hogy a beadást a nagy napra teljesítik. Szövetkezet szövetkezettel, járás járással, kerület kerülettel versenyzett a nagy célért. Pár nappal ezelőtt örömmel közöltük az újságokban, hogy földműveseink teljesítették hazafias kötelezettségüket. A kedvezőtlen időjárás ellenére is a köztársaság augusztus 24rén teljesítette a beadást, tehát 21 nappal előbb mint tavaly. A felszabadulás óta nem fordult még elő, hogy augusztus vége előtt teljesítettük volna a beadást. Pártunk Központi Bizottságának levele elismerően szól földműveseink méltó munkájáról. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 313 000 tonnával több gabonát gyűjtöttünk be, akkor bizony még jogosabb, nagyobb lehet az öröm. Banská Bystricán százezres tömeg ujjongott a Felkelés évfordulóján. Ott láttuk a főtéren földműveseinket is. Méltón ünnepeltek, teljesítették adott szavukat. Válasz volt ez a fasizmus új fenyegetésére, amely ellen 15 évvel ezelőtt fegyvert fogott a szlovák és sok magyar földműves is. A Felkelés örökségéhez híven szorgalmas munkával mennek tovább a megkezdett úton. Földműveseink jó munkájáról szól a félévi pénzügyi mérleg is. Az EFSZ- ek a tervezett jövedelmet 100,2 százalékra teljesítették a múlt évi 95,2 százalékkal szemben. Az egy hektárra eső bevétel 113 koronával növekedett, Ezzel párhuzamosan a gazdasági eredmények is jobbak. Amíg tavaly száz hektáron csak 35 szarvasmarhát tar. toltunk, ma már 10,2-t. Dolgozó parasztjaink látják, hogy a jobb élet, a kulturális felemelkedés csak is a szövetkezeti úton lehetséges. Ma már a földterület több mint 76 százalékán gazdálkodnak a szövetkezetesek. A 180 új szövetkezetbe 32 ezer kis- és középparaszt lépett be több mint 135 000 hektár földdel. Földműveseink szorgalma példás. Az idei aratás, begyűjtés megmutatta, hogy jó hazafiak, és a jövőben is teljesítik a párt határozatait, amely mindannyiunk gazdagodását, a kulturáltabb élet megteremtését jelenti. A nagyszabású kultúrfellépések egyik jelenete: — az „Ifjú Szivek" táncbemutatója . * 2__
