Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-26 / 68. szám

-’ll »I———y*T———— a szabad földműves szak a l l e k l l-t e Az őszi munkák küszöbén A nyári munkák befejezése után a növénytermelés legfontosabb feladata a kapásnövények termésének betakarítása és az őszi vetés. Alapos, szervezett fel­készülés szükséges a betakarítás ideje­korán és legkisebb veszteséggel történő elvégzéséhez, valamint a jó minőségű őszi szántáshoz-vetéshez. Emellett gon­doskodni kell az istállótrágya kihordá­sáról, a műtrágya szakszerű felhaszná­lásáról, a silókukorica és másod vetések termésének betakarításáról, továbbá a herefélék magvainak gyors csépléséről és begyűjtéséről. A sok teendő közül napjaink három halaszthatatlan feladata: a tarlóhántás befejezése, az őszi repce vetése és a silótakarmányok betakarítása. A tarlóhántás befejezése nem tűr ha­lasztást, hiszen a jó vetőmagágy előfel­tétele és a gyomirtás legjobb eszköze a tarlóhántás. Ugyancsak sürget a repce vetése. Elsősorban magunk és mezőgazdaságunk valljuk kárát, ha a kései vetés termés­­csökkenést eredményez. A bő termés érdekében tehát e hónapban minden körülmények között tegyük földbé a repce vetőmagját. Sürget a silókukorica betakarítása is. Ez a munka aprólékos szervezést kíván. Nemcsak a silókombá.inokat, kaszáló­­gépeket szükséges meghosszabbított műszakban üzemeltetni, de elegendő szállítóeszközt is kell biztosítani, hogy a silóanyag elszállítása folyamatos és gyors legyen. Ezáltal lehetővé válik, hogy két-három napon belül megtelnek a silógödrök és azokat lezárhatjuk. Ez a művelet elősegíti a siló kiváló minő­ségét. Fontos, hogy beszéljünk az őszi árpá­ról is, annál inkább, mivel ez évben ki­­bővítjük a magvetés területét. Márpedig a jó termést ígérő agrotechnika megkö­veteli, hogy az őszi árpát augusztus utolsó hetében, de szeptember 10-ig a földbe tegyük. Ugyanis a jól megválasz­tott időpont éppen olyan fontos agro­technikai követelmény, mint a helyes talajművclés, a trágyázás, a jó vetőmag vagy tenyészterülct kiválasztása. A takarmánykeverékek vetését szin­tén e hónapban kezdjük meg, mert ta­karmányozási célokra ebből származik a jövő tavasz első zöldnövénye. Augusztusban rendkívül fontos feladat a herefélék magfogása, az aprómagvak betakarítása és folyamatos cséplése. Ez évben megkülönböztetett gonddal, jól ki­választott időpontban kaszáljuk a mag­­rahagyott lucernát, fehérherét, mivel nagyon könnyen a csapadékos időjárás martalékává válhat. A mezőgazdászok, csoportvezetők feladata, hogy kaszálás után napról napra, óráról órára figyeljék a takarmány száradási állapotát, s mi­helyt lehetséges, azonnal boglyákba, kazlakba kell azt hordani, sőt a cséplé­­sével sem szabad késlekednünk. Az el-Lócse mellett, hegyaljai körzetben terülnek el a studeneci szövetkezei rcpamezöi, amelyek igen szép hozamot ígérnek. A ssttoetkezet dolgozói remélik, hogy túlszár­nyalják a tavalyi 412 mázsás csúcshozamot is. Zeleny János szövetkezeti mező­gazdász szerint idén legalább 500 mázsával fizet majd a cukorrépa hektáronként. Képünkön a mezőgazdász mellett Mindás József szövetkezeti könyvelőt (jobb­oldalt) látjuk. r n TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Andel Károly mérnök, a Zöld­ségtermesztési Központ dol­gozója: Utószárítással óvjuk meg a vetőmagvak minőségét 266 Dr. Frideczky Ákos gazda­sági mérnök, egyetemi tanár: Jobb későn, mint soha! (Min­den tarlót hántsuk föl) . 266 Ha e bér le Lajos mérnök: Ér­demes a cukorrépát takar­mányra termeszteni 267 Veszteségmentesen takarítsuk be és tároljuk a silókukoricát 267 TALAJERÖGAZDÄLKODÄS L o p a t n í k Jozef mérnök, az öntözőgazdálkodási Kutatóin­tézet dolgozója: Szikes talajok termöerejének megjavítása 268 Sluka Jozef: Újítási javaslatok a mezőgazdasági gépek módo­sítására . 270 Juhász Árpád: Segít a szak­­irodalom 270 VADÁSZATI SZEMLE Megkezdődött a vadkacsázás . 271 S t o 11 m a n n András (tö>má­­rom): Gyülekeznek már a gó­lyák ... .271 Vincze Géza: Vaddisznólesen a szlatinai hegyekben 272 Balogh Kálmán (Királyhel­­mec): Vadászoknak a „Cimbo­rák“ című filmről . . .. 272 V_______________________________-J múlt évek tanulságai igazolják, hogy nagy károk származhatnak az aprómag­vak késedelmes betakarításából. Az időszerű munkák közé tartozik a trágyázás kérdése is. Ezen a téren szo­rít nagyon a csizma, hiszen az elhúzódott betakarítási munkák miatt még vajmi keveset tettünk a talajerő fokozás érde­kében. Ennélfogva az istállótrágya ki­hordását, szétszórását és beszántását olyan ütemben folytassuk, hogy augusz­tusban és szeptemberben a burgonya, kukorica és cukorrépa alá valóban a földbe kerüljön a meglevő összes istál­lótrágya. Az elmondottak arra engednek követ­keztetni, hogy ez évben a betakarítás nehéz munkája után nincs megállás, babérjainkon nem pihenhetünk, mert új magra vár a föld és küszöbön áll az őszi munkák dandárja, a kapásnövények be­­takarítása. * * * Német tapasztalatok a nyitott tehénistálló körül A korszerű állattenyésztés, az új tech­nológia mindinkább a nyitott tehénistál­lókra tereli a figyelmet. Amint tudjuk, a nyitott tehénistállókban tartott jószá­got nem kell különösebb módon előké­szítenünk a legeltetésre; a kis hőmér­sékletkülönbözet a külső levegő és az istálló levegője között kevésbé teszi ki |z állatokat a meghűlésnek; tűz esetén könnyebb a jószág mentése. Nagy a jelentősége a nyitott istállónak a megtakarítások szemszögéből is. Amint a Német Demokratikus Köztársaságban végzett számítások mutatják, a megta­karítás a 40 %-ot is elérheti. De szá­mottevő a nyitott istállókban a munka­megtakarítás is, amely általában 16 °/o­­osra tehető, de önetetés rendszeresítése esetén elérheti a 40 — 50 %-ot is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom